Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-02 / 52. szám

V 1990. március 2., péntek dHiWuiw SPORT SPORT SPORT Vannak, akik puccsra készülnek, vannak, akik sztrájkra Lesz ma fizetés az Előre Spartacusban! Abban az összetételben, amelyben tegnap délután összeült az Előre Spartacus elnöksége, vélhetően utoljára adtak ran­devút egymásnak a nagymúltú sportegyesület vezetői. A há­romórás „eszmecserén” ugyanis az elnökségi tagok több­sége bejelentette lemondását ebbéli funkciójáról. Igaz, az egyesület társadalmi elnökének, Medovarszki Jánosnak ké­résére néhány napig még „kihúzzák”. Legalábbis március 12-ig kitartanak a lila-fehér klub fedélzetén. S azért eddig, mert erre az időpontra megszavazták, hogy összehívnak egy közgyűlést. Pénz csak papíron Ezzel együtt több napiren­di pont témája adott okot vitáira, miközben érdekes fejleményekről is beszámol­tak a testület tagjai. Az egyesület társadalmi elnöke — aki maga is. megválik tisztségétől a közgyűlést kö­vetően — bejelentette min­denki örömére, hogy a vá­rosi tanács megszavazta azt a 17,6 millió forintos támo­gatást, amit hosszú hetek óta remél a csaknem 1300 spor­tolót foglalkoztató közösség. A korábban már jelzett 12,9 millió forintos megyei támo­gatással együtt ez már 30 millió fölé rúg —, ami vi­szont a tavalyi tényleges költésnek mintegy fele. Azt, hogy anyagilag „cse­hül” áll az Előre Spartacus, alátámasztotta az egyesület ügyvezető elnökének, Annus "Vincének keserű szóáradata is: „Csak papíron van pén­zünk. Március 2-án még föl- vehetik a fizetésüket az edzők, a sportolók és az al­kalmazottak, de hogy mi lesz egy hónap múlva, azt még magam sem tudom!’’ Senki sem lehet vidám Időközben az is kiderült .— ahogy az elnökségi tagok fogalmaztak —, puccsra ké­szül az Előre Spartacus edzőinek egy része. Tudo­másuk szerint a közelgő köz­gyűlésen azt szeretnék ke­resztülvinni, hogy a jövőben egy intézőbizottság, irányítsa a kilenc szakosztályos lila­fehér egyesületet. De akkor sem vidult föl az elnökségi tagok arca, amikor kiderült, hogy a létesítménygondnok­ság dolgozói közül többen sztrájkra készülnek, fizetés- emelés reményében. Attól a bejelentéstől, miszerint vél­hetően további, legalább öt­venszázalékos létszám leépí­tést kell végrehajtani, az ap- parátusbell dolgozók sem lesznek vidámak. Pántlikázott támogatás Hosszas vitára adott okot az is, hogy miképpen pró­bálják elosztani azt a ke­vésnek ítélt pénzt, amit er­re az évre kapott a klub. Igaz, csupán a harmincmil­liós összeg egy részéiről dönthettek, ugyanis a me­gyei tanács által juttatott összeg szétosztása fölött nem rendelkezhet az elnökség. Ezt a szakosztályokra le­bontva, célirányosan, vagyis „pántlikázva” kapták. (Ez már korábban is meglepetést okozott a sportvezetők kö­rében, annál is inkább, hi­szen a sportban jártas klub­vezetők, a nehézségeket nap mint nap átélők jobban tudják, melyik szakosztályra mennyi pénzt kellene fordí­tani — mint azok, akik az íróasztal mellett ülve pró­bálják meg „kitalálni" ugyanezt — a szerk.) Így csak a városi tanács által ígért anyagiak szétosztása fölött vitázhattak. Az alter­natívák: csak a labdarúgó- és tomaszakosztály kapjon abból a nyolcmillióból, amit működésre szán a városi ta­nács; bérarányosán osszák föl a pénzt; vagy „igényaré- nyosan”? (A létesítményre szánt 7,2, illetve a tb.-nö- vekményre fordítandó 2,4 millió forint nem is lehetett vitatéma.) Nos, a voksok összeszámolásakor kiderült, hogy az utóbbi mellett fog­lalt állást az elnökségi ta­gok többsége. De arra maguk sem tud­tak a valóságban válaszolni: valójában hogyan tovább, Előre Spartacus? Jávor Péter Felkészülési torna Az Oh. Rákóczi Vasas feb­ruárban felkészülési labda­rúgó-tornát szervezett négy csapat részvételével, változó helyszínekkel. A torna vég" eredménye: 1. Kamut 6, 2. Rákóczi Vasas 3. 3. Fábián­Segélyszállítmányt vittek — sportkapcsolatot hoztak Januárban a mezőhegyesi pártok segélyszállítmányt vittek a romániai Kézdivásárhelyre. De haza sem „üres kézzel” érkeztek. Az ottani sportegyesület ajánlatát hoz­ták magukkal. Es hogy az események nemcsak a köz­életben gyorsultak fel, az bizonyítja, hogy hétfő óta 30 tagú labdarúgó-küldöttség vendégeskedik Mezőhegyesen. A román bajnokság harmadik vonalában szereplő csapat naponta tart edzést és két alkalommal megmérkőznek az NB III-as együttessel is. A szerdai összecsapáson az első félidő végén a hazaiak még 2—0-ra vezettek, de a mér­kőzést 4—2 arányban a vendégek nyerték meg. A visz- szavágót szombaton délután 15 órakor játsszák. Sebestyén 2, 4. Gádoros 1 ponttal. A torna különdíjasai. Leg­sportszerűbb csapat Oh. Rá­kóczi Vasas, legjobb me­zőnyjátékos Páli (Gádoros), legjobb kapus Vadász (Fá- biánsebestyén), a torna gól­királya Pittner (Kamut), 5 találattal. Huszonkilenc évet... egy miatt? Hogyan telt meg az edző pohara Amiről a kővetkezőkben szó lesz, rossz értelemben véve kimeríti az ÜGY fogalmát, egyben jő példa arra is, hogy milyen károkat tud okozni az, ha szabad folyást engedünk a dolgoknak. A Békéscsabai Előre Spartacus röplabdacsapa­tának két évtizede edzője Buzássy Béla. A békéscsabaiak, illetve a sportágat kedvelők tudják, hogy a röplabda és Bu­zássy Béla neve 30 éve elválaszthatatlan egymástól a Vihar­sarok fővárosában. A történet egyszerűen annyi, hogy az egyesület szerződésének lejárta előtt megköszönte az edző­nek munkáját. Ez nem különösebb szenzáció, mondhatnánk azt is: csak rájuk tartozik. Am amíg a dolgok odáig fajul­tak, hogy egy 1990. február 28-ig szóló szerződést január 25-én egyoldalúan felmondjanak, Illetve az edzőnek más ál­lást ajánljanak, tanulságos folyamat. (A beszélgetéseket kü- lön-külön, egymástól függetlenül, általában négyszemközt készítettem el.) Ajtony Ákos (a Békéscsa­bai Előre Spartacus ügyve­zető elnökhelyettese): — Ta­valy ősszel már jelentkeztek a gondok a szakosztálynál. Vezetőségük gyakorlatilag feloszlott, és nem tudtuk ki­fizetni a terembérleti díjat. A klubnál ugyanis született egy határozat, miszerint csak akkor fizethetünk, ha a szak­osztály valamilyen formában biztosítja a fedezetet. A szeptemberi Hungavis Kupa nyereséges volt, így ez a probléma az elmúlt év vé­géig megoldódott. Január 25-én az irodámban találkoz­tunk az érintettekkel. Annus Vincével, az egyesület ügy­vezető elnökével történt egyeztetés után, a szakosz­tály kezdeményezésére én közöltem Buzássy Bélával, hogy az első csapat edzője­ként a továbbiakban nem számítunk rá. Ugyanakkor felajánlottuk, hogy vegyen részt az utánpótlás nevelésé­ben,, mert tapasztalataira mindenképpen szükségünk van. Gondolkodási időt kért, de ajánlatunkra azóta sem válaszolt. Azt hiszem, a vál­toztatás indokolt volt, mert amint azt az eltelt egy hó­nap bebizonyította, egy ha­lódó dolgot sikerült életre keltenünk. Azóta újra van szakosztályvezetés, sikerült az első negyedévi terembér­leti díjat is összeszednünk, a korábban eltávozott edzők közül sokan, és több játékos is visszatértek a csapathoz. Ügy gondolom, ha a mini­málisan szükséges állami tá­mogatást részükre biztosíta­ni tudjuk, akkor a röplabdá- zók a jövőben is fennmarad­hatnak. „Ha a játékosokat leintik...” Buzássy Béla (a .röplabda­csapat volt edzője): — Ja­nuár 25-én telefonhívásra mentem el arra a megbeszé­lésre, ahol közölték velem: nem tartanak igényt a mun­kámra. Olyan emberek — Kozma György, Nagy Gyula, Kása István — mondtak ró­lam ítéletet, akik ugyan is­merik életünket, helyzetün­ket, hiszen korábban együtt dolgoztunk, de akkor hivata­losan nem voltak szakosz­tály-vezetőségi tagok, ame­lyet csak Fiáth Miklós és Németh Pál képviselt. Ugyanakkor Cseke Éva, Bu­zássy Emília, Zoltán József - né, Kiss Sándor és Kará­csony Rózsa, mint a vezető­ség tagjai, nem voltak je­len. Mindenesetre szóbeli el­bocsátásom után az írásbeli felmondásomat még mindig nem kaptam kézhez. Űgyér- ■áem magam, mint Bicskei Bertalan. De nem ez a lé­nyeg. Sajnos, ma már lélek­ben ' sem vagyok a csapat edzője. Az viszont nagyon zavar, hogy a dolgokat úgy állítják be, mintha minden problémáért én lennék a hi­bás. Azt mondják, több já­tékos miattam hagyta abba a sportolást. Pályafutásom során sokkal inkább azt ta­pasztaltam, hogy nagyon so­kan éppen azért voltak ki­tartóak, mert én vagyok az edzőjük. Oberschall Kriszti­na még Sopronból is haza­járt minden hétvégén, hogy játszhasson. Szoszki Erzsé­betet egy mérkőzésen lecse­réltem, ezután egyszerűen fölöltözött és hazament. Ma ő a csapatkapitány. Egyéb­ként is, akik abbahagyták, azok úgy látták, hogy tudá­suk kevés, vagy éppen el­költöztek a városból. Tény. az utóbbi időben az edzése­ken sok volt a fegyelmezet­lenség, a zúgolódás. Ha a játékosokat ekkor leintik, nem pedig lovat adnak alá­juk, lehet, hogy minden más­képp alakuL Majd a jövő eldönti, hogy ezt kellett-e csinálni ? Fiáth Miklós (a csapat új edzője): — Mint utánpótlás­edző, évek óta együtt dol­goztam Bélával. Tavaly a fiatal gárdának már semmi­ben sem tudott segíteni mint vezető edző, hiszen a deb­receni edzőtáborba és egy szegedi versenyre is csak önköltséges alapon tudtunk elutazni. Tavaly szeptember­ben az edzőkkel megbeszé­lést tartottunk, ahol meg­kérdeztem tőle: érez-e ma­gában annyi erőt, hogy egy NB Il-es csapat munkáját irányítsa? Erre sem akkor, de azóta sem válaszolt. Szakmai elképzelésünk sem egyezett. A sportban éppúgy, mint az életben, állandóan változik minden. Ezért könnyen le is lehet maradni. Az egykori erények egy idő után visszahúzó erővé vál­hatnak. Ügy vélem, ez a vál­tás szükségszerű volt. Hogy éppen én lettem az edző, csak másodlagos szempont. Nem pályáztam rá, s ha jól meggondolom, igazából nem is hiányzott. „...miért fordultak el tőle?” Kozma György (a megyei röplabdaszövetség elnöke): — Nemcsak mint a szövet­ség elnöke ismerem az ügyet, hiszen tavaly szep­temberig én voltam a csa­pat technikai vezetője. Bu­zássy Bella nagyszerű röplab­daszakember, azonban az utolsó két évben teljesen magára maradt a pályán kí­vül és belül egyaránt. Sem­milyen véleményt nem fo­gadott el senkitől. Nagy Gyula, az utánpótláskorúak edzője például ki js lépett a szakosztályból, de játékos is búcsút mondott a röp­labdázásnak. Az első nega­tív jelek már tavaly tavasz­szal tapasztalhatók voditak. Szeptemberben magam is lemondtam, de nem szakad­tam el a lányoktól, ha kér­tek, és tudtam, mindenben segítettem nekik. Januárra azonban már tűrhetetlenné vált a helyzet. Mi több, meg sem kezdődött a munka idő­ben. Ekkor az egyesületből Ajtony Ákos megkereste a röplabda elkötelezettjeit, hogy segítsünk a szakosz­tályon. A váltás után meg­oldódtak a teremgondok, és Fiáth Miklós vezetésével az edzések is elkezdődtek. Sze­rintem mindenképpen vál­toztatni kellett! Nem tudom azonban, hogy Béla megkér­dezte-e magától, hogy miért fordultak el tőle a játéko­sok és az edzótársaii? „...elkötelezetne a sportágnak” Szoszki Erzsébet (játékos): — Szeretem a kemény edzé­seket, de az utóbbi időben ezt már nem tapasztaltam a tréningeken. A mérkőzése, ken az edző szerintem nem követte az eseményeket. Én tisztelem mint embert, de azt hiszem, elfáradt Buzássy Béla. Nagyon értett a játék­hoz és korábban nagyszerű gyakorlatokat talált ki. Ám az utóbbi időben már csak a semmittevéstől fáradtunk el az edzéseken. Oberschall Krisztina (játé­kos) : — Évekig nagyon jó viszonyban voltunk, második apómnak tekintettem. Nem­csak a sikerek, de a kudar­cok idején is mellé álltunk, mindaddig, amíg hitet adott nekünk. Nagyon jó szakem­ber volt. De amennyire előny, hogy valaki 30 éve edző, egy idő után ez hát­rányára is válhat. Én egyéb­ként azért hagytam abba a sportolást, mert egy játékos­társammal vitám volt, és Bé­la bácsi nem állt ki mellet­tem. Fogalmazhatok úgy: megsértődtem, és csapot-pa- pot otthagytam. Azért egy­szer még lementem edzésre, de akkor nem szólt hozzám. Ezután végleg távoztam. Most újra játszom, mert bí­zom a közösségünkben és az új felállásban. Buzássy Emília (játékos): — Sajátos helyzetben va­gyok, mert az édesapámról van szó. Nem az eilén van kifogásom, hogy elküldték, hanem annak mikéntje mi­att. Ha ezek után azt mond­ta volna, hogy hagyjam ab­ba a játékot, gondolkodás nélkül megteszem. De ő ezt nem akarta, sőt, leküldött az edzésre. Azt hiszem, ezzel is bizonyította, hogy elkötele­zettje a sportágnak. Mindenkinek van egy vagy több pohara — munkahe­lyén, családjában, barátai között —, amelyikbe fokoza­tosan gyűlik a „víz”. Ha az a bizonyos utolsó csepp is belekerül, akkor betelik a pohár. Ilyenkor biztos, hogy történik az emberrel vala­mi. Persze akadnak olyanok is, akiknek életében ez soha nem következik be... Ferencz Rezső Egy mérkőzés szünetében, amikor még csapatának kért időt Megyei tekebajnokság A Békés Megyei Tekeszövet­ség a kétegyházi szakmunkás­képző tekecsamokában rendez­te meg a megyei férfi egyéni bajnokságot. A viadal célja az volt, hogy eldöntsék, kik képvi­selik megyénket a Cegléden sorra kerülő területi versenyen, melyre az első három helyezett dobó jutott be. Az egyéni bajnokság végered­ménye: 1. Püskl Lajos (Gyulai SE—Élésker) 398, 2. Gyömbér László (Battonyai SE) 389, S. Olasz László (Gyulai SE—Élés­ker) 382, 4. Kaposi (Kétegyhá- za, Szakmunkásképző) 373, 5. Karsai 373, 6. Dobozi (mindkettő Battonyai SE) 388 fával. Sportműsor PÉNTEK KÉZILABDA NB I. Dunaújvá­ros—Bes. Előre 'Spartacus, női, 16.30. SZOMBAT KOSÁRLABDA. NB I. ráját­szás. Szarvas—MTK-VM, női, Békéscsaba, városi sportcsarnok, 11.00. NB II. Békési Afész Fon- tex—Szegedi TK, női, 10.00. Bé­kési Afész Fontex—Szegedi Pos­tás, férfi, 11.30. Mezőberényi SE —Bcs. Állami Gazdaság SE, fér­fi, 17.30. LABDARÚGÁS. NB I. Bcs. Előre Spartacus—Bp Honvéd, Békéscsaba, Kórház u., 14.30. NB I. Tartalékbajnokságért: Bcs. Előre Spartacus—Bp. Hon­véd, Békéscsaba, 12.30. VASÁRNAP KÉZILABDA. XXXIII. Békés Megyei Népújság Kupa 2. játék­napja, Mezőberény, 1. sz. isko­la. A program. 8.00 Mezőberény —Köröstarcsa, férfi. 8.55 Bcs. Vízmű—Gyomaendrőd, férfi. 9.50 Köröstarcsa—Bcs. Kispipa, fér­fi. 10.45 Gyomaendrőd—Mezőbe­rény, férfi. 11.40 Kamut-Murony —Bcs. Agyagipar, női. i2.35 Bcs. Előre Spartacus—Bcs. Kispipa, férfi. 13.30 Kamut-Murony—Bcs. Előre Spartacus, női ifjúsági. 14.15 Oh. Honvéd Dózsa—Bcs. Előre Spartacus, NB-s, férfi. 15.10: Békésszentandrás—Bcs. Előre Spartacus, női. 16.05 Új­kígyós—Bcs. Előre Spartacus, férfi. 18.00 Bcs. Mirelite-Űjkl- gyós, NB-s férfi. LABDARÚGÁS. NB II. Szarva­si Vasas—Debreceni MTE, i4.30, Veres. Előkészületi mérkőzés: Elek—Mezőkovácsháza, 14.30. Teremfoci Véget ért Mezőberényben a teremkupa-labdarúgótorna. A helyosztók eredményei, n. osz­tály. A II. helyért: HÁG—Patex I. 2—1, a 9. helyért: Faipar- Mezőgép 5—4, a 7. helyért: Gim­názium—Lima Lelkes 6—5, az 5. helyért: Tornacsarnok—MGSC 6—5, a 3. helyért: Glória—Csár­daszállás 7—2, az 1. helyért: Metakémia—Békés 3—2. I. osztály. A 11. helyért: Dé- mász—Köröstarcsa 3—1, a 9. he­lyért : Szeghalom—Aranykalász 8—7, a 7. helyért: Lima—D. Épí­tők 5—3, az 5. helyért: Cyclo— TKV 4—2, a 3. helyért: Flamen- go—Kner 3—1, az 1. helyért: Afész—Patex H. 2—1. A torna legjobb kapusa Fran- ciszky Zsolt (Cyclo), gólkirálya Krcsmarik Tibor (Lima) lett. Különdíjban Samu Tamás (Afész) és dr. Szabó Károly (Patex II.) részesültek. BÉKÉS MEGYEI Politikai napilap, szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc, dr. Serédi János. Igazgatóhelyettes: Adamik Tibomé. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat. A szerkesztőség és a kiadó címe: Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. Pf. 111. 5601. A szerkesztőség telefonszáma: (66) 27-844. szerkesztőbizottság: (66) 21-401, a kiadó telefonszáma: (66) 26-395. Telexszám: 83312. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlap­kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 105 forint, egy évre 1260 forint. Készül: a Kner Nyomda lapüzemében, Békéscsaba, Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató: Balog Miklós. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom