Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

1990. március 19., hétfő Erkel Emlék-. hangverseny Péter András-ünnepség Szeghalmon Szatmári János, a Hidasháti ÁG igazgatóhelyettese, a zászlót adományozók nevében kötött szalagpt Fotó: Oravszki Ferenc Százötven évvel ezelőtt született Péter András, aki 1907-es végrendeletében ezerötszáz katasztrális hold földet hagyományozott a szeghalmi református egy­házra azzal a kikötéssel, hogy annak jövedelméből az egyház gimnáziumot létesít­sen és tartson fenn. A gim­názium felépült, és 1926-ban nyílt meg, ezzel új fejezet kezdődött a tiszántúli Sárrét művelődéstörténetében. Az iskolaalapítóra emlé­keztek március 16-án dél­előtt Szeghalmon, a műve­lődési központban. Megnyitó szavakat Vaszkó Tamás igazgató mondott, majd 17. Nagy István, az iskola egy­kori tanára és történetének kutatója tartott magas szín­vonalú előadást Péter And­rás életéről, munkásságáról. Az ünnepségen adta át Szatmári János, a Hidashá­ti Állami Gazdaság igazga­tóhelyettese a diákoknak az új iskolazászlót, miután a régi az ötvenes években „el­veszett”. Nagy tapssal kö­szöntötték a jelenlévők a Péter András-plakett új tu­lajdonosait is: Boruzs Amb­rust, aki 1942-ben érettségi­zett Szeghalmon, valamint Gyúró Gábor tanárt és Ba­lázs Pál tanárt, akiknek Be­senyő Judit, a diákképvise­lők tanácsának titkára adta át a díjat. Az ünnepség második ré­szében a gimnázium tanulói adtak műsort, az iskolaala­pítóra emlékezve. ' (s) Nagy nemzeti ünnepün­kön, március 15-én a Ma­gyar Rádió és az Erkel Fe­renc Társaság közös rende­zésében emlékhangversenyt rendeztek Gyulán, a zeneis­kola hangversenytermében. Előtte tartotta ülését a Gyu­lán tavaly megalakult Erkel Társaság elnöksége, Bónis Ferenc vezetésével. Tájékoz­tatta az elnökséget egyebek mellett arról, hogy éppen előző nap jegyezte be a cég­bíróság hivatalosan a társa­ságot. A tagok száma újak­kal gyarapodott, köztük Szántó Tibor könyvművész- szél, és így már megközelíti a százat. Elhangzott, hogy idei programtervezetükben szerepel két fővárosi út. Jú­niusban megnéznek egy Er- kel-operát, novemberben pe­dig a hagyományoknak meg­felelően megkoszorúzzák a magyar nemzeti opera meg­teremtőjének sírját. Szeret­nék hagyománnyá tenni az Erkel Emlékhangversenyt és ingyenes előadásokat, koncerteket szervezni a vá­ros tanulóifjúságának. Ha­marosan hanglemezen is hallható lesz Kassai István zongoraművész előadásában több zongorára írt Erkel mű. Köztük az is, amelyik most hangzott el először Gyulán. Amj az elnökségi ülés utá­ni emlékhangversenyt illeti, túlzás nélkül mondhatjuk, a legkényesebb igényeket is kielégítette. Mind a három közreműködő művész — Kassai István zongora, Sze- csődy Ferenc hegedű, Lu­kács Péter brácsa — kvali­tását eddig is jól ismerték, becsülték a zongorarajon­gók, de a gyulai teljesítmé­nyük, összeszokott játékuk hallatán sajnálhatjuk, hogy nem találkozhatunk velük sűrűbben evidéki hamgver- senydobogókon. B. O. Cinka Panna Székelyudvarhelyrttl A Székelyudvarhelyi Nép­színház egyszerű kis műsor­füzetében, melyet Kodály Zoltán—Balázs Béla Cinka Pannájának békéscsabai be­mutatójához mellékeltek, Szép Gyula, a műkedvelők­ből alakult Népszínház meg­álmodója őszintén közli: „A sajátos (székelyudvarhelyi) körülmények között való zökkenőmentes előadás ér­dekében szükségesnek lát­szott néhány kisebb rész (így dallam is) elhagyása, de ugyanakkor ki is bővítettük egy-egy korabeli tánc-, il­letve szöveges dallal. A pontosság kedvéért talán így lenne helyesebb: Kodály Zoltán és Balázs Béla: Cin­ka Panna c. dal játéka nyo­mán színre vitt előadás.” Tény, hogy a mű — úgy­mond — „partitúraszerű” bemutatását távolról sem lehetett számon kérni a szé­kelyudvarhelyiektől, mégis úgy érezte a néző, hogy itt és most valami különlegesen megkapót, valami szomorú­an szépet lát, olyan tiszta szívű és a szó, végre(!), ne­mes értelmében vett lelkes emberektől, akik elhatároz­ták, hogy megszólaltatják Cinka Panna és Ócskái László történetét, mely nép­meséi gyönyörűséggel száll le a békéscsabai színház színpadára. Ha ehhez — mi­ként a műsorfüzet tájékoz­tat — még azt is tudjuk, hogy a székelyudvarhelyiek 1983-ban, hosszas huzavona után mutathatták be otthon a Cinka Pannát, és vitték el a székelyföld városaiba, fal­vaiba is, nos, akkor a meg­hatottság a szinte megfogal- mazhatatlan érzelmek ré­gióiba emelkedik, és egészen más szemmel tekint a pro­dukcióra, mint színházi je­lenségre. Ettől függetlenül néhányan — például a Cin­ka Pannát alakító Sinka Er­zsébet, Ócskái László szere­pében Sinka Ignác és Dávid Emil, mint Jávorka, nem­csak szívvel, hanem tehet­séggel is formálták szerepei­ket. Látszott, hogy Hunyadi András, a vendégrendező igyekezett a műkedvelő le­hetőségeket a legmagasabb szintig kihasználni, ezt az előadás több, jól pergő, em­lékezetes jelenete mutatja fel. Érdekes a díszlet, me­lyet mindenre felhasználhat­tak, tervezője László Ildikó m. v. Szólni kell még a Venyige együttes táncosai­ról: igazi székely góbésággal táncolták a kuruckor tánca­it. Jó lenne újból találkozni a Székelyudvarhelyi Nép­színházzal, mint hírlik, több, a Cinka Pannánál sikere­sebb előadás is van a reper­toárjukon. (s. e.) Cinka Panna és Ócskái brigadéros: Sinka Erzsébet és Sinka Ignác Fotó: Gál Edit 4MDF A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM MEZŐGAZDASÁGI PROGRAMJA Ez így tovább nem mehet! A Magyar Demokrata Fórum azt akarja, hogy • a magyar mezőgazdaság törjön ki abból a válságból, amibe az elmúlt negyven év taszította, • a föld legyen végre a parasztságé, a falun élőké, • az árak a tényleges piaci értékeket tükrözzék, • a parasztságtól elvett földeket a jelenlegi vezetők ne árusíthassák ki, • a bűncselekményeket elkövetett vezetők kerüljenek bíróság elé. Mindezt úgy akarjuk elérni, hogy • eközben ne kerüljön veszélybe az ország élelmiszer ellátása és az agrárexport, • igazságot szolgáltassunk parasztságunknak az elszenvedett bűnökért. Céljaink eléréséhez a földek tulajdonjogát magánkézbe kívánjuk adni, ezután mindenki maga döntheti el, hogy maga műveli, bérbe adja vagy közösen művelik. Természetesen adható, vehető, örökölhető lesz a föld. A gyors kilábaláshoz szükségesnek tartjuk továbbá, hogy • a közösségek (falvak, helyi önkormányzatok stb.) kapják vissza eredeti tulaj­donaikat, • oktatási rendszerünk segítse a jól képzett mezőgazdasági vállalkozói réteg létrejöttét, • a fogyasztók és termelők érdekeit egyaránt sértő kereskedelmi rendszer szűn­jön meg, helyette szerveződjön tényleges piac, , • a parasztságnak legyenek saját érdekképviseleti szervei, újságjai, rádió és te­levízió műsorai. Az első lépések már megtörténtek, gazdaköreink, népfőiskoláink működnek, a külföldi tanulmányutakat, szakembercseréket szervezzük. 1989 legnagyobb sikerű vállalkozása az MDF PIACOK szervezése volt. Kiiktattuk az árfelhajtó kereskedelmet, közvetlen kapcsolat létesült termelő és vevő között. 1990 március 10.-én és minden szombaton újra MDF PIACOK az ország sok városában! A MEZŐGAZDASÁG NEM CSAK A PARASZTSÁG ÜGYE! Kérjük ezt a lapot adja tovább ismerőseinek. Az MDF-nek nincsenek milliói, csak így tudunk mindenkit elérni. Köszönjük. A Magyar Demokrata Fórum Tárgy: Föld visszaigénylés ................................. ügyében tájékoztató h elyi szervezete Alulírott kijelentem, hogy vissza kívánom igényelni az alábbi mezőgazdasági ingat­lanaimat, illetve azoknak megfelelő aranykorona értékű terület tulajdonjogát. Név:.................................................................................leánykori név:........................ S zületési hely:.................................................................... év: ..., hó: ... , nap: .. Á llandó lakása: ................................................................................................................. Foglalkozása:................................................................................................................... V isszaigényelt földterület nagysága:.....................................................................hektár Tulajdoni lapszáma és helyrajzi száma:........................................................................... Összes aranykorona érték:................................................................................................ Igénylés jogcíme: tulajdonos, örökös, egyéb; mégpedig: .................................. (a megfelelőt aláhúzni) Milyen elképzelése van a föld hasznosítására a visszaszármaztatás után: magam művelem, bérbeadóm, eladom, közös művelésbe hagyom, vásárolok hozzá, egyéb; mégpedig: ................................................................... (a megfelelőt aláhúzni) Kelt,...........................................................hely, év: ................... hó: ... , nap ... a láírás Áz új földtörvénnyel kapcsolatos elképzeléseinkről a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetei tudnak felvilágosítást adni. f Kérjük ezt a lapot adja tovább ismerőseinek. Az MDF-nek nincsenek milliói, csak így tudunk mindenkit elérni. Köszönjük. ▼

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom