Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-15 / 64. szám
NÉPÚJSÁG 1990. március 15., csütörtök űz adófizetők nagy ürömére Nem kell kamatadót fizetni A közelmúltban 10, talán 100 ezrek kaptak levelet a különböző országos pénzintézményektől, a következő mondatokkal az elején: „...szeretnénk emlékeztetni arra, hogy szerződésünk értelmében...” Nos, tegnap délután óta, az Alkotmánybíróság döntése értelmében feleslegessé vált a további emlékeztető, hiszen... Egy korszak lezárult Fodor István: „Bízzunk az istenadta népben” Szűrös Mátyás: „Csaltsejtbetjűk, hogy mit hoz a XXI. század” végrehajtó Parlament utolsó üléséről felhívta a mai magyarokat: akarjanak többek lenni korábbi és mai önmaguknál, hogy ne csak megőrizni, de gazdagítani is tudják e hazát. sőt. történelmietlen is lenne. Az Országgyűlés történetének 1987. decemberétől íródó és csaknem egy éven át tartó második szakaszának legfontosabb jellemzőit három pontban foglalta ösz- sze. Elsőként említette egy gazdasági reform előkészítését. Másodikként az Elnöki Tanács jogkörének minimálisra szűkítéséről szólt. A harmadik legfontosabb jellemzőjeként emelte ki a nyíltan ellenzéki vonalvezetésű politikai szervezetek megjelenését a Parlamenten kívüli közéletben. — Tekintsünk hát féltésünk mellett bizakodással is a jövőbe. Bízzunk az istenadta népben, hogy arra érdemeseket választ, s előlegezzük a bizalmunkat a ki- választottaknak, mert szükségük lesz rá! Alkotmányellenesnek minősítette és teljes egészében megsemmisítette a kamatadót az Alkotmánybíróság. Döntését rendkívül nagy érdeklődés közepette, szerdán, délután hirdette ki esztergomi nyilvános ülésén. A határozat rendelkező részét dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese Ismertette. Az Alkotmánybíróság megállapítja — mondotta —, hogy a lakáscélú állami kölcsönök A rendkívül felgyorsult jogszabályi változásokat ma már maguk a jogalkalmazók is nehezen követik. A Békés Megyei Rendőr-főka- pitányságon tegnap tartott sajtótájékoztatón — amelyen dr. Keresztes Béla, Csorognád megye főügyésze és dr. Imolya Imre főügyészhelyet, tes, a Szegedi Ügyészség Nyomozó Hivatalának vezetője beszélt az újságírók előtt — pusztán érdekességként hangzott el, hogy hatályos Büntető Törvény- könyvünk egy esztendő alatt tízszer módosult, mig elődjét, a majd száz évig szolgáló Csemegi -kódexet összesen nem módosították eny- nyiszer. A tájékoztatónak természetesen egy márciustól életbe lépett jogszabály adta az időszerűségét. Mint kiderült, az illetékesek nem véletlenül kezdeményezik a nyilvánosságot, hiszen az emberek között máris akadtak félreértések. A változást egy új intézmény létrejötte igazolja leginkább. Március 1-jétől működnek az ügyészségi nyomozó hivatalok, illetékességükben a katonai ügyészségekhez hasonlóan, tehát a szegedi hivaltal három megyére — Bács, Békés és Csongrád — kiterjedően végzi feladatát. Szervezetileg a székhely szerinti főügyészséghez tartoznak, ám annak elkülönült részed, csupán a főügyész személye az összekötő kapocs. A szervezeti változást egyébként az az új szabályozás indokolja, amely szerint a katonák és a rendőrök köztörvényes bűncselekményeiben ezentúl polgári, tehát civil bíróságok ítélkeznek. Korábban tudvalévőén ezekben az ügyekben katonai ügyészség és bíróság járt el. Módosult a katona büntetőjogi fogalma is — mondta dr. Imolya Imre —, hiszen míg korábban a fegyveres erők, testületek, a munkásőrség, s bizonyos Sajtónapi ünnepséget rendeztek szerdán a Magyar Sajtó Házában. Bencsik Gá- bomák, a MUOSZ főtitkárának megnyitója után Ritter Aladár tiszteletbeli elnök mondott köszöntőt. Ezt követően több egyéni és megosztott MUOSZ-nívó- díjat adtak át. Nívódíjat kaptak: Kurcz Béla (Magyar Nemzet), Kőris György (MTI), Danes József (nyugdíjas). Megosztott nívódíjban részesültek: Arautáni, 1990. évi adófizetésről szóló törvény és a végrehajtási rendelet alkotmányellenes. Ezért ezt a törvényt és módosított minisztertanácsi rendeletét teljes egészében megsemmisíti. A megsemmisített törvény és a minisztertanácsi határozat az alkotmánybírósági döntés, a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszíti hatályát. esetekben a polgári személyek is e gyűjtőfogalomba tartoztak, március 1-jétől csak a fegyveres erők; a honvédség — beleértve a sorkatonákat is —, a határőrség, valamint a rendőrök tényleges állományának tagjaira lehet a katonákra vonatkozó szabályokat alkalmazni. Ugyancsak lényeges változás, hogy a katonák és rendőrök körében megszűnt a bűncselekmények fegyelmi hatáskörben való elbírálása. Továbbra Is a katonai ügyészség és bíróság hatáskörébe tartozik a katonák, rendőrök hivatalos szolgálatuk során elkövetett katonai bűncselekmények vizsgálata. A rendőröket, az ügyükben hozott ítéletek, megrovások egyébként — mint elhangzott — többszörösen Is sújtják, hiszen a fizetésemeléstől az előléptetésig hosszú időn át kimaradnak a jutta-x tásokból. Dr. Gál László ezredes, megyei rendőr-főkapitány a fegyelmi helyzetről mondott el néhány adatot, amely — a korábbiaktól eltérően — mostantól teljesen nyilvános. Az elmúlt három esztendőben évente a megyei rend- őn-főkapitányságon 18-35, rendőrök által elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás, a legtöbb 1987-ben, a legkevesebb 1989-ben. Többségükben köztörvényes bűncselekményekről1 van szó, s kisebb arányban t- 1987- ben összesem nyolc esetben — követtek el a katonai bűncselekmény kategóriájába tartozó cselekményt. A legtöbb esetben ittas járművezetés, gondatlan közúti baleset okozása fordult elő. Egyébként — mint Gál László mondotta — az állományon belül szigorúan fellépnek az Italozás ellen. Megindult egy öntisztulási folyamat, az alkalmatlanoktól akkor is megválnak, ha az átmenetileg létszámcsökkenéshez vezet. T wr di Péter (Kritika), Bozsik László (Dunántúli Napló), Hegyi Imre (Magyar Rádió), Kovalik Márta (Magyar Rádió), Leopold Györgyi (Harang), Pauska Zsolt (Dunántúli Napló), Staar Gyula (Élet és Tudomány) és Vd- vardi Györgyi (Harang). Bozsán Endre, az Esti Hírlap nyugalmazott munkatársa pedig több évtizedes újságírói munkájának elismeréseként Aranytollat vehetett át. (Folytatás az 1. oldalról) koncepciós jellegűek voltak. Kulcsár Kálmán szólt a rehabilitáció egyik legnehezebben megoldható problémájáról, a vagyoni repará- cióról is. Mint mondotta: a kormány úgy ítéli meg, hogy a kárpótlás teljes körének felmérésére és a társadalmi igazságosság biztosítására további vizsgálatokra van szükség. A Minisztertanács rövidesen kormánybiztost nevez ki, aki a társadalmi szervek képviselőivel, valamint szakértők bevonásával közösen készíti elő a teljes kárpótlásra vonatkozó jogszabályt. A jogszabály elkészültéig is szükség van néhány olyan Intézkedésre, amely a legnehezebb anyagi körülmények között élő kárpótlásra jogosultak helyzetét enyhíti. Az állampolgári Jogfosztás hatálytalanítása A miniszter arról is szólt, hogy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén már nincs szükség, s jogi indok sem az egyedi eljárások lefolytatására. Kulcsár Kálmán a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló törvényjavaslatot úgy minősítette, hogy az szintén egyfajta jogsérelem felszámolását szolgálja. Elmondta, hogy 1947— 53 között csaknem 1500,1957 —1981 között pedig 203 embert fosztottak meg állam- polgárságától. Sem 1953—57 között, sem pedig 1981 után nem került sor ilyen intézkedésre. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy az állampolgárságtól történő megfosztás gyakorlata még 1957 után sem állt teljesen összhangban a törvényi előírásokkal, a jelenleg érvényesülő jogéi veinkkel pedig kifejezetten ellentétes. Ezért döntött úgy a kormány, hogy kezdeményezi e határozatok hatályának megszüntetését. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a határozatok nem a kihirdetésük időpontjáig visszamenőleg, hanem a mostani törvény hatályba lé- % Németh Miklós: A határozati javaslatok elfogadását követően Németh Miklós miniszterelnök értékelte a kormány és a Parlament együttműködését. Bevezetőben elmondta: — Önök most egy közel ötéves periódust zárnak le, mi így együtt — a Parlament és kormánya — azonban csak egy 15 hónapos szakaszt. Önök több kormánnyal dolgoztak együtt, de csak az utolsót — ezt a mostanit — tekinthették úgy, hogy az teljes egészében és feltétlenül Önöknek felelős. 1988 vége felé úgy fogtunk a közös munkához — hangoztatta a miniszterelnök —, hogy egy modellváltást kóll végrehajtanunk, s most, a búcsú pillanatában azzal a tudattal állhatunk fel a padsorokból, hogy egy békés rendszerváltás alkotmányos, jogi lehetőségeit és garanciáit teremtettük meg. Ez példátlan feladat volt, és úgy érzem, megfeleltünk neki. Csak úgy sikerülhetett mindez, hogy a feladattal együtt magunk is megváltoztunk — mondotta. A Parlament, a kormány, a pártok és a társadalmi mozgalmak együttműködése tette lehetővé, hogy Magyarországon egy csendes, de valóságos forradalom menjen végbe. Kifejtette: mi pésének napjától vesztik érvényességüket. Elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat előkészítése során két megoldás is szóba került. Az egyik szerint automatikusan állna vissza az állampolgárság, a másik ezerint pedig az érintettek akaratától függően. A kormány úgy ítélte meg, hogy ez utóbbi a kedvezőbb megoldás, hiszen lehetnek olyan személyek is, akiknek magyar állampolgárságuk automatikus visz- szaállítása kifejezetten hátrányt okozhat. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a jóvátételi törvényre vonatkozó kezdeményezését a Tisztelt Ház januárban elutasította. Újból nyomatékosan leszögezte: szükség van arra, hogy az igazságtalanul meghurcoltak és anyagilag tönkretettek az eszmei és jogi jóvátételen túli méltányos anyagi reparációt kapjanak. Mivel a most beterjesztett törvényjavaslat reményt ad arra, hogy teljesül ez az óhaj, a képviselő elfogadja és elfogadásra ajánlja. Tóth Istvánná (Bács-Kis- kum m., 11. vk.) arról a szomorú időszakról szólt, amikor hadifogoly apját várta haza a család. A részletes vitában senki nem kért szót, így a módosító indítványokat és a törvényt — 338 igenlő szavazattal — elfogadta az Országgyűlés. A magyar állampolgárság visszaállítására vonatkozó törvényjavaslatot pedig 344 helyeslő és 5 tartózikodó állásfoglalással fogadta el a Parlament. Debreczeni József (Bács- Kiskun m., 3. vk.) önálló indítványa alapján a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a Szovjetunió bíróságai által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslásáról szóló határozatot is elfogadták. Ezután az 1945—1963 között személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek kárpótlásáról szóló határozattervezetet fogadta el az Országgyűlés, csaknem egyhangúan. A magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozatot ugyancsak nagy többséggel elfogadta a Parlament. nem véres harcokban vívtuk ki a magyar függetlenséget, hanem alkotmányos úton fogadtattuk el azt a Szovjetunióval, a környező népekkel és egész Európával. A nép most szabad választáson döntheti el, hogy milyen tartalommal töltheti meg azt. A nép szuverén, minden politikai erő számára megfellebbezhetetlen döntése zárja le a békés átmenet első szakaszát. A kormány is felülemelkedett saját — vagy tagjai — érdekein. Nem azt nézte, hogy az ő helyzetét mi rontja vagy javítja, hanem azt, hogy az ország, a következő kormány esélyeit ne rontsa, hanem javítsa. Nem várt ezért hálát — nem is kapott. Némi megértést ugyan remélt, de biztos abban, hogy önzetlen politikájáért a történelem elégtételt fog szolgáltatni, akárcsak a történelmi tetteket végrehajtó Parlamentnek. Így jutott el az ország a rendszer- váltás (küszöbéig. A Parlament és a kormány tiszta lelkiismerettel nézhet visz- sza a megtett útra. A továbbiakban megállapította: a Parlament és a kormány korrekt volt a kölcsönös együttműködésben, alázatos a nemzet szolgálatában, megértő és befogadó a politikai küzdőtérre lépő pártok irányában. Együtt hárították el a fenyegető krízishelyzeteket. Végezetül a nagy tetteket Bevezetőben utalt arra: a históriaírás nem a kortársak feladata, így annak minősítése sem, hogy az 1985 és 1990. közötti időszak ki- érdemli-e a „korszakos” titulust, s a történelemkönyvek lapjaira bevonulva biztosítja-e magának az örökkévalóságot. De a megélt időszak történéseit számba- venni az események alakítói számára nemcsak az örökké háborgó lelkiismeret megnyugtatásához adott jog, hanem cselekedeteikkel elszámolni, a tanulságokat levonni kötelességük is. A továbbiakban rámutatott: — Igaz, a mostani, 1990-es választási szabályainkkal való összehasonlítást nem állja ki a kötelező többes jelölésre alapozott választási rendszer. De az összehasonlítás igazságtalan, — Történelmet élünk és történelemre emlékezünk. Március 15-ét igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg, amikor a magyarság a progresszió élvonalába lendülve megújuló- ban van, és úttörő szerepet játszik Közép-Európa politikai arculatának megváltoztatásában, a demokrat izáló- dés jegyében. Nincs egy és kizárólagos igazság; éppúgy szükség van a forradalmi lendület és a fontolva haladás híveire, a nagyivű látomásokra és a józan, szakszerű tárgyilagosságra; ez így alkot egységes egészet — állapította meg. Ezután annak a véleményének adott hangot, amely szerint e „sokat hallgató és sokat beszélő országnak” nem hurrá-demokráciára van szüksége, hanem tiszta törvényességre, igazságos jog- állapotokra, biztonságos tulajdonviszonyokra, amelyek közepette senkibe sem fojtják bele a szót, nem űzik el munkahelyéről, nem fosztják meg felemelkedési lehetőségeitől cseak azért, mert más a hite, más a vallása, más a nemzetisége, netán a pártja és politikai meggyőződése, mint éppen a kormányon levőké. Szorongva reménykedünk, mert valamennyien érezzük, hogy nagyon nagy dolgok történnek, és csak sejthetjük, hogy mit hoz a XXI. század. A nagy változások, a nagy átalakulások idején megtéri torod hat az egyes ember a történelem viharában, de nem inoghat meg az országvezetés méltósága, nem csökkenhet a nemzet és a nép képviselőinek hatalmi és erkölcsi felelősségérzete. * * * A leköszönő Parlament március 15—i ünnepi megemlékezése a Kossuth téren folytatódott: az állami vezetők a Kossuth-szobor előtt sorakoztak fel. Az 1848—49- es polgári forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából koszorút helyeztek el a szobor talapzatán. Az ünnepséget követően Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a búcsúzó képviselők és hozzátartozóik tiszteletére fogadást adott a Parlamentben. Rendőr is állhat civil bíróság előtt Előszűr március 15-én Sajténapl innepség a MÜOSZ-ban „űz alkotmányos forradalom útja Magyarországon járhatá”
