Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
1990. március 1., csütörtök Font(os) támogatás Nagy-Britanniától Államcsíny, diktatúra — Iliescu nyilatkozatában Douglas Hurd, Nagy-Bri- tanriia és Észak-írország Egyesült Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere szerdán megbeszélést folytatott magyar politikai vezetőkkel. A brit diplomácia irányítója elsőként vendéglátójával, Horn Gyula külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz a Külügyminisztériumban. Horn Gyula hangoztatta, hogy a magyar kormányt eddig sem pártpolitikai célok vezérelték a kapcsolatok bővítésében, hanem az ország hosszú távú érdekeit tartotta szem előtt. Ennek megfelelően Magyarország a jövőben is számít a brit támogatásra reformtörekvéseinek valóraváltásában. Erre annál is inkább nagy szükség lesz, mivel a politikai rendszerváltást még sikerült jobbára belső erőforrásokra támaszkodva végrehajtani, ám az elmúlt négy évtized következményeinek felszámolása a gazdaságban, és a kultúra területén belső erőforrásokból már megoldhatatlan, ahhoz nyugati támogatást kell igénybe vennünk. Magyar részről azt szorgalmazzák, hogy Nagy-Bri- tannia kormánya vállaljon aktívabb szerepet a magyar átalakulási törekvések támogatásában. Magyarország kéri azt is, hogy Nagy-Bri- tannia a maga eszközeivel segítse elő hazánk és a Nemzetközi Valutaalap megállapodásának mielőbbi nyélbeütését. (A szakértői szintű tárgyalások befejeztével a hitelszerződés ügye végleges döntésre hamarosan az IMF igazgatótanácsa elé kerül.) A mielőbbi döntés Magyarország számára igen fontos lenne, hiszen hazánk egyéb (pénzügyi lehetőségei jórészt az IMF-fel kötendő megállapdástól függnek. Horn Gyula nehezményezte, hogy nem történt előrelépés a COCOM-előírá- sok enyhítése ügyében, holott Magyarország kész garanciát vállalni a COCOM- hatáskörbe tartozó termékek ellenőrzéséről. Az elmondottakra reagálva Douglas Hurd azzal az elvi . megállapítással kezdte válaszát, hogy Nagy-Britan- nia nagy elismeréssel követi a Kelet-Európábán, s ezen belül is a Magyarországon zajló reformfolyamatokat. Kormánya azt reméli, hogy a szabad választások után is folytatódik a magyarországi átalakulás. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit áttekintve elmondta, hogy Nagy- Britannia egy 25 millió fontos know-how-alap felállítását határozta el Magyar- ország számára. Az alap az április 1-jétől kezdődő új pénzügyi évtől fogva öt éven át nyújtana vissza nem térítendő kölcsönöket a piacgazdasági ismeretek, a menedzsment elsajátításának támogatására és az ipar- szerkezet átalakítására. Ami a COCOM-előírásokat illeti, Douglas Hurd elismerte, hogy lassan halad a COCOM - szigor enyhítése. Douglas Hurd kedvezően reagált tárgyalópartnerének arra a kérésére, hogy a brit kormány járjon közben a hongkongi adminisztrációnál a magyar kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében. Magyarország ugyanis nyitni szeretne Hongkong irányiban, s ezért arra törekszik, hogy megkönnyítsék a magyar üzletemberek beutazását a távol-keleti üzleti paradicsomba. A brit külügyminiszter közölte azt is, hogy kormánya az új pénzügyi évben 5 millió fontot folyósít a nemzetközi Pető-intézet felállítására, s további 5 millió font összegyűjtését is vállalja erre a célra, nem kormányzati forrásokból. Szóba került a tárgyalásokon a vízumkönnyítések ügye is. Horn Gyula ügy vélekedett. hogy az idő már meghaladta az európai államok közötti, jelenlegi időigényes, sok költséggel járó vízumgyakorlatot. A külügyminiszter utalt arra, hogy Olaszország például már döntött a vízumkényszer megszüntetéséről Magyarország irányában, s az NSZK is hasonló lépést fontolgat. A nemzetközi kérdéseket áttekintve Douglas Hurd elsősorban is bővebb felvilágosítást bért vendéglátójának arról a minapi fejtegetéséről, miszerint Magyar- ország távlatilag a NATO politikai szervezetének tagjává válhat. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a felvetés egy tudományos tanácskozáson hangzott el, így azt saját álláspontját kifejező, a távlatokat elemző elméleti fejtegetésnek kell tekinteni. Magyarországnak a változó európai feltételrendszer közepette új alapokat kellett keresnie biztonságának szavatolására. Ilyen garanciát nyújthat az ország beilleszkedése Európába. Magyarország további útját elemezve sokan a serm legesség mellett törnek lándzsát. Horn Gyula szerint valóban nem zárható ki a semlegesség lehetősége, ám éppen történelmi tapasztalataink figyelmeztetnek ar-' ra, hogy ha a nagyhatalmak nem tudják azt megfelelően szavatolni, s csak a Szovjetunió garantálná, akkor meglehetősen ” törékeny állapot lenne a semlegesség. A gondolat folytatásaként Horn Gyula szorgalmazta a szakítást az európai folyamatokat gúzsba kötő tömblogikával, azzal a szemlélettel, amely az egyensúlyt katonai vonatkozásokra egyszerűsíti le. Magyarország számára ennek megfelelően a valódi kiút hosszabb távon a két szövetségi rendszer konvergenciájában, közeledésében, távlatos egybeolvadásában rejlik. Természetesen a kelet-európai fejlemények, mindenekelőtt a Szovjetunióban---zaj ló változások számos kiszámíthatatlan elemet tartalmaznak, ami Magyarország kiszolgáltatottságának veszélyét is magában hordozza. Magyarország számára ezért is olyan fontos európai kapcsolatainak megerősítése. A magyarországi szovjet csapatkivonásról Horn Gyula elmondta, hogy várhatóan néhány napon belül megszületik a megállapodás a Szovjetunióval, aminek eredményeként előreláthatólag másfél év alatt hagyják el hazánkat a szovjet alakulatok. Terítékre került a megbeszélésen a romániai helyzet megítélése is. A külügyminiszteri tárgyalásokat követően Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök fogadta a brit diplomácia vezetőjét a Parlamentben. Az államfővel folytatott megbeszélés után Németh Miklós kormányfő fogadta Douglas Hurd-öt. A kormányfővel folytatott megbeszélés után Douglas Hurd koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén, majd részt vett Horn Gyula díszebédjén. Douglas Hurd délután John Birch nagykövet és munkatársai kíséretében látogatást tett a Magyar Demokrata Fórum Bem téri székiházában, ahol Keresztes K. Sándor és Kulin Ferenc alelnökök, Szabad György elnökségi tag, valamint Bőd Péter Ákos gazdasági és Ko- dolányi Gyula külügyi szakértők fogadták a vendéget. Douglas Hurd a délutáni órákban John Birch kíséretében meglátogatta a Szabad Demokraták Szövetségének irodáját. A megbeszélésen Kis János megbízott pártelnök, valamint Haraszti Miklós és Rajk László ügyvivők vettek részt. Douglas Hurd ezután látogatást tett a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen, ahol az oktatási intézmény vezetőivel és hallgatóival találkozott. — Nem hiszem, hogy Romániában ma fennállna a katonai államcsíny, vagy bármiféle diktatúra megteremtésének veszélye. Ehhez csak a teljes káosz és az anarchia nyújtana lehetőséget — jelentette ki Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke a Le Monde című lapnak adott terjedelmes interjújában. „Teljes társadalmunkat át kell alakítani az új alapokon, a gazdaságot, a társadalmi viszonyokat, a politikai életet. Ez a folyamat azonban bonyolult, nem lehet egy csapásra megvalósítani, mert az veszélyes lenne” — hangoztatta a román politikus, egyebek között ezzel is indokolva, hogy szükség van a még Ceausescu idején létrejött államapparátus fenntartására. Iliescu elutasította az olyan kijelentéseket, hogy a hatalmat a hadsereg kezébe Horvátországban a legutóbbi hónapokban a kommunista szövetség mellé tizennyolc új, ellenzéki demokratikus párt alakult, amelyek mindegyike jelölteket szándékozik állítani a három hét múlva (március 22—23-án) sorra kerülő hely- hatósági, köztársasági és a szövetségi képviselőházi választásokon. Az eszéki székhellyel működő Horvátországi Magyarok Szövetsége most úgy határozott, hogy a megváltozott körülmények között sem alakul át politikai párttá, hanem továbbra is megmarad a mintegy harmincezres lélekszámú horvátországi magyarság kulturális, művekellene adni. „Ez túlságosan is üres követelés, hiszen milyen hadseregről lenne szó? Meg kellene találni a hadseregben is azokat, akik vállalják a teljes csődben levő gazdaságot, a jelentős politikai kockázatot. Erre egyetlen politikai párt sem vállalkozik ... Ma sokkal köny- nyebb .ellenzékben lenni” — mondotta. Bírálta a politikai pártokat, amelyekről „egyelőre nem tudni, kiket képviselnek”, s akinek a megmentés frontja felajánlotta a részvételt a politikai irányításban, de „nem hajlandók vállalni a felelősséget”. A tanács elnöke szerint Románia nem kíván kilépni a Varsói Szerződésből. „Véleményem szerint Horn Gyula magyar külügyminiszter kijelentése arról, hogy országa kilépne a szerződésből, választási jellegű volt” — mondotta. lődési és oktatási egyesületének. Csörgics József elnök elmondta, hogy a szövetség alapvető feladatának a horvátországi magyar kisebbség érdekeinek védelmét tartja. Kifejtette: — Továbbra is intézményként fog működni, mert ha politikai párttá alakulna, akkor le kellene mondania arról az anyagi támogatásról, amelyet jelenleg a zágrábi kormánytól kap. Jövője tehát a politikai küzdelmekben rendkívül bizonytalanná válna. Terveit és munkamódszereit viszont az új követelményeknek megfelelően átalakítja. A küszöbön álló választásokon kizárólag független képiselő- j élőitekét támogat. n Horvátországi Magyarok Szövetsége nem alakul párttá Oktatást mindenkinek, legalább alapfokon! kú képzettség megszerzésé- kát, és bizonyos együttműLázadás egy szovjet hadihajón Mennyiben segíthet az oktatás általános és világméretű válságán egy nemzetközi konferencia? Akció- programokkal, együttműködési és támogatási tervekkel ed lehet-e érni milliók iskolázottsági szintjének emelését? A nemzetközi szervezetek, amelyek a március 5— 19. között a thaiföldi Jom- tienben megrendezendő oktatási világkonferenciát támogatják, kétségkívül hisznek a segítség lehetőségében. 1990-et az ENSZ közgyűlése (még 1987-ben) az UNESCO felkérésére az írás- tudatlanság ellem küzdelem évének nyilvánította. Egyszersmind ez az első esztendeje áz évtizedre tervezett akcióprogramnak, amelynek célja nem kevesebb, mint az írástudatlanok számának visszaszorítása. A tanácskozás előkészületeként szétküldött kiadványokban se szeri, se száma a riasztó adatoknak. Világviszonylatban 900 millióra teszik. az írástudatlanok számát; s ez természetesen roppant aránytalanul oszlik meg a világban. Az iparilag fejlett országokban a lakosságnak mintegy 3 százaléka analfabéta, Afrikában ez az arány 60 százalék, s ha meggondoljuk, olyan népes országokban, mint Kína vagy India, még kisebb százalékok is 10 és 10 milliós népességszámat takarnak! Jellemző, hogy nagyobb az írástudatlanok, s ennek megfelelően a szakképzett munkára teljesen alkalmatlanok aránya a nők körében, mint a férfiaknál. Nem csodái, ha a tízéves akcióprogram céljai közé tartozik az is, hogy a nők számára egyenlő esélyt biztosítson az alapfoben. Emellett általánosságban az analfabéták arányát az 1990-es szint felére szeretnék csökkenteni, aminek feltétele lehet az is, hogy a 14 éven aluliak legalább 80 százaléka számára biztosítsák az iskolalátogatási lehetőséget. Merthogy a világ aránytalanul nagy részén jelenleg még ez is hiányzik. Talán még 100 milliónál is több gyermeknek egyáltalán nincs módja iskolába járni, s esélyeik egyre csak romlanak. 1980 óta a világ 37 legszegényebb országában a gyermekenkénti iskoláztatási kiadásokat 25 százalékkal faragták le. Persze, ezen a téren is hatalmas a különbség a fejlett Észak és az elmaradott Dél között. Az- iparosodott kapitalista országokban egy- egy gyerek oktatására évi átlagban 6 ezer dollárt költenek; sok afrikai és ázsiai országban jó, ha két dollár (!) telik ilyen célra gyerekenként. Északon a pedagógusok felháborodottan panaszolják, ha az iskolájuknak nem jut kellő mennyiségű számítógép a napi oktatáshoz; Délen többnyire beérnék a krétával is, s sok helyen még az iskolaépület is csak vágyálom. Már szinte közhelyszámba megy a katonai kiadások összevetése az oktatásra fordított pénzekkel. Ha közhely is, mégiscsak ezekből a kiadásokból keltene lefaragni az oktatás céljaira. Természetesen ezt már sokan és sokszor javasolták, s a nemzetközi konferencia sem érheti be ilyen ötletek közzétételével. Nem is ezért tartják: inkább megpróbálják hasznosítani a tapasztalatoködési és támogatási akciókat megszervezni. Vannak már eredményei annak, ahogyan az alapfokú ismereteket viszonylag csekély eszközzel igaz, áldozatos úttörő munkával sikerült viszonylag széles körben terjeszteni — tanár és iskolaépület nélkül betűvetést tanítani. S nem csekély feladat valamilyen propagandaeszközzel egyáltalán rávenni az arra rászorulókat, hogy vegyenek részt az akciókban! Senki nem tagadja az anyagi források bővítésének szükségességét. Nem lehet lemondani arról, hogy a tehetősebbek adakozzanak, s néha meglepően egyszerű, ám annál eredményesebb a módszer. Japánban szinte krajcárokból milliók jöttek össze — igaz, azt azután ésszerűen is hasznosították ténylegesen oktatási célokra! Az iskolázottsági színvonal és a gazdaság helyzete kölcsönhatásban van: ahol egyáltalán elterjedt már a televízió, ott igazán nem nagy dolog megszervezni a képernyős oktatást. Ha csak rádió áll rendelkezésre, és az illető térségben nagyjából túl vannak az alapokon, tehát a lakosságnak legalább egy része tud írni és olvasni, akkor jöhet a rádiós számtantanfolyam, nem beszélve az egyéb „órákról”. A március elején sorra kerülő tanácskozást mindenesetre időben tartják olyan szempontból, hogy ha ott sikerül jó ötletekkel előállni, azok megvalósításához nemzetközi és nemzeti támogatási szerezni, akkor van remény: az évtized végére megvalósulnak a nagyszabású célkitűzések. Szászi Júlia Tovább fertttz Csernobil — Négy évvel a csernobili katasztrófa után a fertőzés újabb területeit fedezik fel, s további lakosok kitelepítése válik szükségessé — jelentette ki New Yorkban egy szovjet diplomata. Lev Makszimov, a Belorusz Köztársaság ENSZ- nagykövete a világszervezet székhazában kedden tartott sajtóértekezletén külföldi kormányokhoz fordult segítségért. Ügy vélte, hogy legalább 28 millió dollárra lenne szükség a katasztrófa nyomán keletkezett orvosi, gazdasági és szociális problémák megoldásához. A csernobili reaktor ugyan Ukrajnában van, de a széljárás a belorusz köztársaság felé sodorta a veszélyes sugárzás jórészét. A köztársaságban a mezőgazdaság és az erdőségek 22 százaléka szenvedett sugárfertőzést, 25 ezer embert kitelepítettek. Mint Makszimov sajtóértekezletén hangsúlyozta, 526 városból és faluból további 118 ezer lakost kellene kitelepíteni, 17 ezret méghozzá sürgősen. MEGNYITOTTAM szerződéses üzemeltetésű GÉPI ÉS KÉZI GÉPKOCSIMOSÓMAT 1990. március 1-jé vei. Nyitva: hétfőtől péntekig 6-tól 11-ig, 13—18 óráig, szombaton 8—12 óráig. Békéscsaba, Árpád sor 2/6. Tizenöt évvel ezelőtt, 1975 novemberében valóban lázadás tört 'ki a rigai kikötőben a Sztorozsevoj hadihajón — erről számolt be keddi számában az Izvesztyija. A tekintélyes szovjet lap amerikai elemzések alapján ismertette az esetet, s közölte Alekszandr Boriszikin vezérőrnagy, a KGB katonai ügyészének kommentárját. A szovjet sajtóban először kapott nyilvánosságot a szovjet haditengerészek lázadása. A tábornok megerősítette, hogy a lázadást Valerfj Szabiin, a tengeralaifctjáró-el- hárító hadihajó parancsnokhelyettese szervezte. Lefogatta a parancsnokot, a tisztek többségét, s a legénység megtévesztésével átvette a hatalmat a hajón. A rádión továbbított figyelmeztetések ellenére a Sztorozsevoj kifutott a Balti-tengerre, elhagyta a szovjet parti vizeket, s csak ötven mérföldre ,volt a svéd vizektől, amikor sikerült megállítani. Az akciónál 'bevetették a szovjet légierőt, fegyvert használtak, de az már nem felel meg a valóságnak, hogy magát a hajót bombázták, Ofszet- gépmestert és papirvágét KERES # a MAHIR nyomdaüzeme. Jelentkezés: Békéscsaba, Szív u. 16. kizárólag figyelmeztető bombavetések történtek a Sztorozsevoj haladásának irányában — közölte Boriszfcm. így nem felelnek meg a valóságnak azok a nyugati állítások, hogy a hajó bombatalálatokat kapott, a legénység jó része életét vesztette, s a Sztorozsevoj t be kellett vontatni egy szovjet kikötőbe. Az egyedüli sebesült Szabiin volt: a hajó parancsnoka lábon lőtte, amikor egymással küzdöttek. A katonai ügyész beszámolója szerint a lázadó Szabiint árulásért halálra ítélték és (kivégezték, bűntársa, a büntetett előéletű A. Sein matróz nyolc év börtönbüntetést kapott. Az esetet ismertetve az Izvesztyija nem elégszik meg a Sztorozsevoj hadihajón lezajlott lázadásról rendelkezésre álló adatokkal, s éppen a pletykák tisztázása végett szeretné megvilágítani az eset hátterét, részleteit. A szovjet lap szerkesztősége ezért a 15 évvel ezelőtti esemény résztvevőihez, szemtanúihoz felhívást intéz, nyújtsanak.segítséget a Sztorozsevoj lázadásának felderítéséhez. A Kondorosi Egyesült Mgtsz Gépjavító Üzeme VÁLLAL GATTEROZÁST. Átereszthető rönkvastagság: 50 cm. Befogható hosszúság: 200 cfti felett. Címünk: Egyesült Mgtsz Gépjavító Üzeme, 5553 Kondoros, I_enin u. 54. Telefon: (67) 38-411. Telex: 83-700.
