Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
BÉKÉS MEGYEI I HNZN MINDEN ÉLŐIT 1990. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 51. SZÁM Döntöttek a társadalombiztosításról, de nem fogadták el a földtörvény módosítását Több témában ma ismételnek, szavaznak Az Országgyűlés szerdán a napirendnek megfelelően 9 óraikor kezdte meg munkáját. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: módosították az eredeti elképzelésekhez képest az ülésszak napirendjének sorrendjét. Az alelnök ezután ismertette az Alkotmánybíróság határozatát, melynek értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus 4. bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ezután folytatódott az oktatási törvény feletti általá- nos és részletes vita. Végső döntés az oktatási törvény módosításáról ma várható. A képviselők ezután áttértek a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A jogszabály- tervezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Ezt követően Kulcsár Kálmán a deregulációs törvény- javaslatot terjesztette a képviselők elé. Ezután a földről szóló 1987. évi I. törvény módosító javaslatának tárgyalása következett. A mezőgazda- sági bizottság önálló indítványát Solymosi József terjesztette elő. Az Országgyűlés a módosító javaslat részletes vitára bocsátását leszavazta, így a földtörvény módosítájsa lekerült a napirendről. A képviselők elfogadták Técsy Lászlónak (Szabolcs- Szatmár-Bereg m., 19. vk.), Eleki Jánosnak (Békés m., 7. vk.) és Kovács Sándornak (Tolna m., 8. vk.) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely lényegében csak fogalmazási korrekciót tartalmazott. A képviselők újabb napirendi pontként a vagyonpolitikai irányelveket vitatták meg, amelyeket Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes szeptember -végéig szólóan, ideiglenes jelleggel terjesztett elő. Ezután az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg. Szabó Kálmán, a jelölőbizottság elnöke előterjesztésében. Határozatot hoztak az Állami Vagyonügynökség 1990. évi ideiglenes költségvetéséről és az ügyvezető igazgató illetményéről is. Űjabb napirendi pontként Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke számolt be az intézmény pénzügyi helyzetéről. (Folytatás a 3. oldalon) Két kérdésről tájékozódtak a pedagógiai társaság tagjai Húsz év után ismét kongresszus? Két fontos kérdésről hallgattak meg tájékoztatást a Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozatának tagjai tegnapi, békéscsabai ülésükön. Először dr. Gáspár László professzor foglalta össze a sarkadi Ady Endre Gimnáziumban folyó kísérleti tevékenységek lényegét. (A nevéhez fűződő szentlőrinci általános iskolai kísértet középiskolai folytatásáról van szó — a szerk.) Az iskoláié) sztés egyik legfontosabb részének a diákönkormányzatok kialakulását tartja. A társadalmi változások miatt szerencsésnek «látná, ha a különböző előjelű politikai szervezetek is megjelennének az iskolában, hiszen így a kulturált vitához, az érvelés művészetéhez időben hozzászoknának a gyerekek. Sajnos, mint elmondta, a kultúratörténet, az emberismeret, a társadalom élete — mind olyan témakörök, amelyek fontosak lennének, ám egyelőre fehér foltok az általános műveltség térképén. ök fejlesztési programjukba ezt is beépítették. A tanácskozás második felében dr. Kincses László, a pedagógiai társaság megyei tagozatának titkára bejelentette az országos elnökség határozott igényét a legutóbb húsz éve ülésezett kongresszus összehívására. — Akkor igen. szerényre sikerült az országos találkozó — mondta —, ám most olyan mértékben változott a társadalom, a gazdaság, az erkölcs, hogy indokolt az ezekkel összefüggésben levő oktatási kérdések tisztázása is. A kongresszust várhatóan 1991 első félévében (talán éppen megyénkben) rendeznék meg. —ria — Kiiktatja a régi módszereket? / Uj rendőrfőkapitány a megyében Fontos személyi döntéseket jelentettek be tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei rendőr-főkapitányságon megtartott parancsnoki értekezleten. Az ünnepélyes hangulatú rendezvényen részt vett dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes és Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke is. Az egész megyére kiható, leglényegesebb személyi változás az, hogy Mihalik György ezredes helyett — akit megromlott egészségi állapota miatt korengedményes nyugállományba helyeztek — dr. Gál László alezredes lett a főkapitány. Öt egyidejűleg ezredessé léptették elő. Dr. Gál László negyvenéves, jogi egyetemet és rendőrtiszt főiskolát végzett. Üj megbízatásáig a főkapitány közbiztonsági helyettese volt. Helyettesének dr. Sutka Sándor őrnagyot nevezték ki, akit egyidejűleg alezredessé léptettek elő. Üj vezetője van március 1- jétől a békéscsabai rendőrkapitányságnak is, dr. Hajdú Antal személyében, akit ezen alkalomból alezredessé neveztek ki. A bejelentések után a miniszterhelyettes a rendőri munka jelenlegi nehézségedről beszélt. Elmondta, hogy vezetői válság alakult ki, egyre többen kérik nyugdíjaztatásukat. Ha az egzisztencia féltése, a létbizonytalanság eléri a beosztottakat is, katasztrofális helyzet alakulhat ki. Pedig a hatékony rendőri munkára éppen most lenne a legnagyobb szükség, hiszen tavaly az országban negyvenezerrel nőtt a bűnesetek száma. Ugyanakkor a felderítési eredményesség 42 százalékról 36-ra csökkent. Gondot jelent, hogy a rendőrök sokszor csak szemlélői az eseményeknek. Szólt arról is, hogy a békés átmenet biztosításában és a körülményekhez képest elfogadható közbiztonság megteremtésében ugyancsak nagy feladat hárul a rendőrségre. Az új főkapitány elmondta, hogy nem örömtől dagadó kebellel vállalta a megbízatást, de nem kis feladatainak legjobb tudása szerint próbál majd eleget tenni. A legfontosabb a közrend és a közbiztonság javítása, amit a régi beidegződésekkel nem lehet végrehajtani. Éppen ezért felkészültebb rendőrökre és új munkamódszerekre van szükség. Ny. L. Másodszori nekifutásra elfogadták a költségvetést Ülést tartott Békéscsaba Mint ismeretes, Békéscsaba város 1990. évi költségvetésére vonatkozó módosított határozati javaslat a február 7-i, több szempontból is „emlékezetes” tanácsülésen nem -kapta meg a szükséges minősített többséget jelentő szavazati arányt. Akkor a művelődési ágazat jnűködé- si költségeinél is Tervezett 4 százalékos megtakarítás váltatta ki a legtöbb vitát. A városi tanács végrehajtó bizottsága által tegnapra összehívott tanácsülés feladata ezért elsősorban a tanács ez évi költségvetésének meghatározása volt. ötvenkét tanácstag jelenlétében Mázán Mátyás tanácselnök nyitotta meg az ülést, majd átadta a szót Kazár János társadalmi tanácselnök-helyettesnek. ö — a Népújság február 8-ai számában megjelent tudósításra célozva — elöljáróban kifejtette: az, hogy az újságíró bohózatba illő jeleneteket vélt felfedezni a három héttel ezelőtti tanácsülésen, szíve joga, de véleménye szerint megjegyzésével inkább ártott, mint használt az ügynek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanács jelenlegi vezetése és végrehajtó bizottsága a tanács tagjainak megbízásából végzi felelősségteljes munkáját, s amíg hivatalban vannak, soha nem fogják tanácsa felvenni a bohócruhát, és főleg kitűzni rá a papagáj- toliakat. A vitában elsőként felszólaló Szokolay Zoltán (MDF) azt fejtegette, hogy — több mint 1100 aláírással — nemrégiben eljuttatott a tanácshoz egy, az óvodák és iskolák fokozottabb támogatására felszólító levelet, ám vajmi kevés foganattal. Dr. Földházi Sándor tanácstag, még egyszer visszatérve a Népújság fentebb említett tudósítására, kijelentette: a tanácsnak nem cenzúrázásképpen, hanem a publikációk elősegítése és az „anyag- csonkítás” elkerülése végett ki kellene neveznie egy társadalmi munkában dolgozó sajtószóvivőt. Hankó András tanácstag viszont azon véleményének adott hangot, hogy a legutóbbi tanácsülés kapcsán a sajtó részéről jo-» gos bírálat érte a tanács munkáját, mert a formai és tartalmi hibák együttesen akkor selejtes produkciót eredményeztek. (Álláspontjával egyetértett Kesjár Mátyás tanácstag is.) A „sajtóügy” lezárását követően a pártok részéről először Botyánszki György (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) lépett a mikrofonhoz. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy miért hi(Folytatás a 3. oldalon) Egy kis rúzs még az arcokra, némi igaiítás a maszkokon, majd rúdra kerülnek a Kókai Szabóné sütötte fánkok. Csöndben készülődik a csoport Gál Györgynek, a népművészet mesterének házában, a téltemető felvonulásra Kilenc óra előtt néhány perccel megérkeznek a helyi téesz lovasai, kék színű, bő gatyában és ingben, fekete álarcban. Csattannak az ostorok, indulhat a meKövetkezetes harc a rendszerváltásért! Beszélgetés ifi. Rajk Lászlóval Egy törtéhelmi név viselője — Ifj. Rajk László, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivője — az elmúlt napokban pártja választási kampányának részeként {megyénk több településén találkozott a választópolgárokkal. Zsúfolt programja közepette nyilatkozott lapunknak. (Interjúnk az 5. oldalon.) Elindult az álarcos menet net. A kapu előtt bámészkodó szomszédok szemében derű ... Kinn az utcán a két lovas élre rúgtat, a melegen öltöztetett csacsi engedelmesen húzni kezdi a szekeret, nyikorogva gördül a végéhez erősített fakerék, melyen évek óta, ilyenkor, húshagyó kedden mindig ott kering Hans és Krédl, a két rongybaba, a menyasszony és vőlegény, az új élet szimbólumai. Megszólalnak a dudák, a kereplők, a maszkosok kurjongatnak. Bár február 27-ét mutatott a naptár, az időjárás bizony megtréfálta a hagyományt Eleken. Nem volt csikorgó hideg, hó. — Inkább a jó időt temetjük — sóhajtottak a felvonulók, az eget kémlelve. Meg is érkezett hamarosan a hangulatot rontó eső ... különösebben. Az itteniek már napokkal korábban érdeklődnek, ugye, lesz? ...A színpompás menet nem kis felfordulást okoz. Megállítják az autókait, bicikliket és a gyalogosokat, bekopognak a házakba: fánkot kínálnak, tréfálkoznak, adományokat gyűjtenek, amelyből majd vacsorát rendeznek számukra a művelődési házban. Megérdemlik, hisz szabadidejükből járják be a falut, hogy jókedvre derítsenek,. De előbb még, este, ismét ők szórakoztatják a bálban az elekieket Hogy miért csinálják? Mert vigyázni kell' a hagyományra és szükség van egy ilyen bolondos napra is. Azt pedig, hogy a helybeliek mint fogadják a bevándorolt németek hozta szokást, nem is kellett megkérdezni. Látszott az arcokon. Sz. M. Nahát, ilyet még nem láttunk.. a szerző felvételei Esős téltemető Eleken Valahogy halványabbra sikeredett amúgy is az idei felvonulás. Kevesebben jöttek, nem hallottuk a farsangot, a tavasz közeledtét éltető rigmusokat. Talán vége szakad ennek a szívekbe örömet lopó szokásnak? A maszkok mögül hangzó válaszok tagadónk: nem, mert a falubeliek várják ezt a napot. Mint Topa Sándorné, a művelődési ház vezetője mondja, szervezni sem kell Vajon melyik szomszéd, munkatárs, ismerős rejtőzik a masak mögött?
