Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

NÉPÚJSÁG 1998. február 28., szerda Spekulánsok márkaláza fl magyarok „megszimatoltak” valamit Ismét hosszú sorok kí­gyóznak a pénzintézetek pénztárai előtt, a jólérte­sültek „holtbiztos informá­ciók birtokában megkezdték a keletnémet márka felvá­sárlását. Orosházán, az OTP városi fiókjában például az elmúlt héten indult a „láz”. Az ügyfelek között akadt olyan is, aki Budapestről hívta fel a kirendeltséget — mondván —, ha ebben az al­földi városban még váltható kemény keleti valuta, azon­nal útra kel. A fővárosban ugyanis már kimerültek a kasszák. — A Viharsarokban is fogytán vannak a készletek — tájékoztatott az IBUSZ megyei igazgatóságának munkatársa, Gaál Gézáné, valuta-, devizacsoport-vezető —, mi is azt tapasztaljuk, hogy az emberek érdeklődé­se rettenetesen megnőtt a keletnémet fizetőeszköz iránt. Mi készpénzben sze­mélyenként 500 márkát ad­hatunk annak, aki érvényes útlevéllel rendelkezik. Ha en­nél többet kér, akkor csek­kel szolgáljuk ki. Nekünk nem feladatunk, hogy vizs­gáljuk a valuta felhasználó­jának célját, de azt nem hisszük, hogy mindenki va­lós utazásra váltja be pén­zét. Az OTP megyei igazgató­ságán dr. Szekeres István igazgatóhelyettest arról fag­gatjuk, vajon van-e ésszerű magyarázat a mostani fel- vásárlási lázra? — Először hadd mondjam el, hogy nálunk is minimá­lis a keletnémet márka. A kollégáim felvilágosítása sze­rint igen keresetté vált ez a pénznem az utóbbi napok­ban. S, hogy mi lehet az oka? Azt hiszik a magyar állampolgárok, hogy a két német állam egyesítése kap­csán felmerült valutaunió létrehozásával majd az NDK-márkát átválthatják NSZK-fizetőeszközre. A saj­tó .is arról cikkezik, hogy a keletnémetek — igaz, csak korlátozott mennyiségben — beválthatják pénzüket az NSZK-ban. Arról viszont nem szól a fáma, hogy ugyanezt megtehetik-e kül­földi állampolgárok. Én nem tartom valószínűnek. Az em­berek azonban kísérleteznek: kijuttatják az itt megvásá­rolt keletnémet fizetőeszkö­züket, megpróbálják NDK- állampolgároknak átadni, re­mélve, hogy azok majd el­intézik a váltást. — A spekulánsok azok elől vásárolják fel a pénzt, akik valóban utazni akar­nak. Tudják-e szabályoznia beváltások mértékét? — Akinek devizaszámlája van, ahhoz bármikor hozzá­juthat, nem korlátozhatjuk. Egyébként is az a tapaszta­lat. hogy egyre kevesebb a „becsületes” kiutazó. Nem bántó szándékkal mondom ezt, de tudomásul kell ven­nünk, hogy a magyarok me­gint „megszimatoltak” vala­mit. Nekem viszont tovább­ra is kételyeim vannak. Cs. I. Egyedül nem megy — és újrakezdési kölcsönnel? A munkanélkülieken (len­ne) hivatott segíteni a múlt évben bevezetett újrakezdé­si kölcsön, amelyről elég ha­mar bebizonyosodott: nem igazán azokat húzza k,i a bajból, akik reménytelen helyzetbe kerültek. Sokkal inkább kedvez a már amúgy is tehetősek közül azoknak, akik egy kis ügyességgel ha­mar megtalálták a módját, miként lehet hozzájutni ol­csón, azaz kamat nélkül több százezer forintos hitelez. Ez is megér egy elemző írást — tervezzük, hogy foglalkozunk a témával —, de ami miatt a tegnapi napon megkérdez­tük az illetékeseket, az a következő hír volt: február 23-a óta az OTP nem folyósít újrakezdési kölcsönt. Először a megyei tanács terv- és munkaügyi osztá­lyán érdeklődtünk arról, egyáltalán mekkora tömege­ket érint a megyében ez a lehetőség? Gáli Sándorné főmunkatárs a következőket mondta el: — Igen nagy az érdeklő­dés. Eddig hozzávetőlegesen 3500 igazolást adtunk ki a megyében. Ez az igazolás persze még nem hitel, csu­pán feltétele annak, hogy az újrakezdési kölcsön iránti igényét az illető benyújthas­sa a pénzintézetnél. A hitel­összeg egyébként ez év ja­nuár 1-jétői 400 ezer forint, és négy évig kamatmentes. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal a foglalkozta­tási alap összegéből a ka­matot ugyanis megtéríti a pénzintézetnek. Az OTP Békés Megyei Igazgatóságán dr. Szekeres István igazgatóhelyettestől mindenekelőtt azt kérdeztük meg, miért állította le az újrakezdési hitel folyósítá­sát a pénzintézet? —• Az elmúlt évbén az OTP-nek a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett kötelező jegybanki tartalékalapját az újrakezdési kölcsönök ösz- szegével csökkentette az MNB. Pillanatnyilag úgy tű­nik, ezt az idén nem teszi meg a nemzeti bank. A té­máról az OTP vezetése tár­gyalásokat folytat a Nemze­ti Bankkal', valamint az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatallal — sorolta a ténye­ket az igazgatóhelyettes. — A helyzet az, hogy az idén január—februárban már igen nagy összeget, megközelítő­en 100 millió forintot fize­tett ki az OTP Békés me­gyében újrakezdési kölcsön­re, így finanszírozási gon­dok merültek fel. Azt kell, hogy mondjam, jelenleg nincs szabad kihelyezhető forrásunk. Ugyanakkor je­lentősen emelkedett a me­gyei- tanács által kiadott igazolások száma, s szerin­tem nemcsak mi, de a töb­bi bank is alig tud ezzel megbirkózni. Az ügyben nyilvánvalóan elképzelhető fordulat, hiszen, amint em­lítettem, tárgyalások foly­nak. — A magánvéleményem egyébként erről az újrakez­dési kölcsönről az, hogy nem igazán éri el a célját. Meg­közelítően három csoportba sorolhatók a kölcsönigénylők: vannak a munka nélkül ma­radt, képzetlen, felkészület­len jelentkezők, akikből alig­ha lehet igazán vállalkozó. A második csoportot alkot­ják azok, akik azért lépnek ki a munkahelyükről, adják vissza iparengedélyüket, hogy újrakezdők legyenek, és felvehessék ezt a kölcsönt. S végül, akiknek megszűnt a munkahelye, de szakkép­zettségüknél, felkészültsé­güknél fogva képesek ered­ményesen vállalkozásba kez­deni. Őket kellene ezzel a hitelllel leginkább segíteni, de sokszor éppen ők nem jutnak hozzá. Az újrakezdé­si kölcsönt szabályozó jog­szabály elég rossz — a ta­nácsnak különösebb vizsgá­lódás nélkül kell adnia az igazolásit, ugyanakkor pénz­ügyi szempontok is vannak, s nekünk természetesen azokra kell tekintettel len­ni. Az egyes és a hármas csoportban említettek általá­ban nem rendelkeznek fede­zettel, pedig követelmény a felveendő kölcsönösszeg más­félszereséig terjedő fedeze­tet; elsősorban nem lakott ingatlant vagy nagy értékű gépet, gépkocsit kel felmu­tatni. Ilyesmivel viszont ál­talában az rendelkezik, aki nem igazán szorul újrakez­dési kölcsönre. Ügyfeleink információi szerint egyéb­ként nemcsak az OTP, ha­nem a többi bank sem ad most kölcsönt. j. Túl az első akadályon Megyénk egyéni választókerületi és listán indított képviselőjelöltjei BÉKÉS MEGYE EGYÉNI VÁLASZTÓ­KERÜLETEIBEN INDULÓ KÉPVISELŐJELÖLTEK. (ZÁRÓJELBEN A JELÖLTET INDÍTÓ PÁRT NEVE.) 1. számú választókerület (Békéscsaba): Bohus György (Agrárszö­vetség), Boross László (Ma­gyarországi Zöld Párt), Dé­nes Zoltán (Szabad Demok­raták Szövetsége), dr. Ferdi- nándy Kond (Magyar Nép­párt). Kendra János (Magyar Szocialista Munkáspárt), Ku- tyej Pál (Hazafias Válasz­tási Koalíció), dr. Pethő At­tila (független), dr. Simon Imre (Magyár Szocialista Párt), Szokolay Zoltán (Ma­gyar Demokrata Fórum), dr. Zsíros Géza (Független Kis­gazda-, Földmunkás és Pol­gári Párt). 2. számú választókerület (Gyula): dr. Árpási Zoltán (Magyar Szocialista Párt), Durkó Ká­roly (Fiatal Demokraták Szövetsége), Hild György (független), Hotya Péter (Magyar Szocialista Munkás­párt), Kádár Péter (Szabad Demokraták Szövetsége), dr. Lipták András (Magyar De­mokrata Fórum), Rokszin György (Magyar Néppárt), Tar Ferenc (Független Kis­gazda-, Földmunkás és Pol­gári Párt). Vígh Imre (Ag­rárszövetség). 3. számú választókerület (Békés): Balogh László (Agrárszö- . vétség), Csurka István (Ma­gyar Demokrata Fórum), dr. Farkas István (független), dr. Jánky Béla (Magyar Szo­cialista Párt), Mórocz György (Magyar Szocialista Munkás­párt), dr. Pásztor Gyula (Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári Párt), Réthy Zsigmond (Magyaror­szági Zöld Párt). Sós Sándor (Szabad Demokraták Szövet­sége). 4. számú választókerület (Szeghalom): Ágoston Sándor (Függet­len Szociáldemokrata Párt), Doma Ildikó (Magyarországi Zöld Párt), Kazinczy István (Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgári Párt), Kiss Károly (Magyar Szocia­lista Munkáspárt), Láda Bá­lint (Magyar Demokrata Fó­rum), Lehoczki Mihály (Ma­gyar Szocialista Párt), dr. Maróthy László (független), Molnár Tibor (független), dr. Nyéki Lajos (Hazafias Vá­lasztási Koalíció), dr. Pel- csinszky Boleszláv (Szabad Demokraták Szövetsége). Sánta Gábor (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), Szöl- lősi Sándor (Agrárszövetség). 5. számú választókerület (Szarvas): Deme Zoltán (független), Fekete János (független), Hanyecz Vince (Magyar Nép­párt), Hunya Lajos (Függet­len Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt), Kéri Imre (Magyarországi Szociálde­mokrata Párt), dr. Kolbusz Judit (független), kovács Pé­ter (Agrárszövetség és Ma­gyar Szocialista Párt), Sze- begyinszki János (független). 6. számú választókerület (Orosháza): Domokos Tibor (Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt), Olajos Imre (Magyar Szocialista Párt), Surányi András (Agrárszö­vetség), Tóth Sándor István (Szabad Demokraták Szövet­sége), Varga Zoltán (Magyar Demokrata Fórum), Zalai Antal (Magyar Szocialista Munkáspárt). 7. számú választókerület (Mezőkovácsháza): Bakos István (Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt), dr. Eleki Já­nos (Agrárszövetség). Farkas Pál (Magyarországi Szociál­demokrata Párt), Fülöp Zol­tán (Fiatal Demokraták Szö­vetsége), dr. Hajdara Béla (független), dr. Hevesi Zsolt (Szabad Demokraták Szövet­sége), Kovács Józsefné (füg­getlen), Púja Frigyes (Ma­gyar Szocialista Munkás­párt), dr. Remport Katalin (Magyar Demokrata Fórum), Süli Bertalan (Hazafias Vá­lasztási Koalíció), dr. Vas- tagh Pál (Magyar Szocialista Párt). A PÁRTOK TERÜLETI LISTÁN INDULÓ KÉPVISELŐJELÖLTJEI. Agrárszövetség 1. Murányi Miklós, 2. Vígh Imre, 3. Kovács Péter, 4. Bálint Imre, 5. Gonda Ká­roly, 6. Béhr Attila. 7. Szűcs József, 8. Sávolt Mihályné, 9. Bohus György, 10. Hoff­mann Dániel, 11. Szemenyei Sándor, 12. Szőke Gyuláné. Fiatal Demokraták Szövetsége 1. Fülöp Zoltán, 2. Durkó Károly, 3. Bellus Edit, 4. Arató László, 5. Nagy Sán­dor, 6. Gál István. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 1. dr. Zsíros Géza, 2. Ba­kos István. 3. Korcsok Má­tyás, 4. Domokos Tibor. 5. dr. Gyarmati Sándor. 6. Tóth Imre, 7. Maczkai József, 8. dr. Pásztor Gyula, 9. dr. Gu­lyás Mihály, 10. Kazinczy István, 11. Tar Ferenc, 12. dr. Kalhammer Mátyás. Hazafias Választási Koalíció 1. Márk György, 2. Gál István, 3. Sztankó András, 4. dr. Herjeczki János, 5. Tóth Imre, 6. dr. Nyéki La­jos, 7. Kutyej Pál, 8. Varjú Józsefné, 9. Süli Bertalan, 10. Varga Sándor, 11. dr. Czecze Lajos, 12. Hankó András. Magyar Demokrata Fórum 1. Csurka István. 2. Markó István, 3. Varga Zoltán, 4. Szokolay Zoltán, 5. Bodzás Lajos, 6. dr. Bencze Sándor, 7. Bába Sándor, 8. dr. Rem­port Katalin, 9. dr. Baukó Márton, 10. Herczeg Tamás, 11. dr. Pocsay Gábor, 12. Máté Pál. Magyar Néppárt 1. dr. Püski Sándor, 2. He- gyesi János, 3. Mikita Ist­ván, 4. dr. Hanyecz Vince, 5. Rokszin György, 6. dr. Ferdinándy Kond, 7 . Páli Mihály, 8. dr. Posgay Ele­mér, 9. Szekerczés József, 10. Sebestyénné Farkas Ilona, 11. Miklya Jenő, 12. Balogh Ferentz. Magyar Szocialista Párt 1. dr. Vastagh Pál, 2 dr. Árpási Zoltán, 3. Hideg And­rás, 4. Gonda Géza, 5. Dusik János, 6. Lengyel Károly, 7. Uhrin Erzsébet, 8. Halász Andor, 9. Dütsch Zsolt, 10. dr. Kellerman Márton, 11. dr. Kovács Béla. 12. Olajos Imre. Magyar Szocialista Munkáspárt 1. Zalai Antal, 2. Púja Fri­gyes. 3. Szatmári János, 4. Mórocz György, 5. Hotya Pé­ter, 6. Gyurkó János, 7. Sep- renyi László, 8. Kendra Já­nos, 9. Abonyi Andrásné, 10. Dobróka János. Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1. Fekete Lajos. 2. Sánta Gábor, 3. Farkas Pál, 4. dr. Dányi László, 5. Szabó Jó­zsef, 6. Kiss Imréné, 7. Nagy Gábor, 8. Tímár Mihály, 9. Kéri Imre, 10. Csurár József, 11. Faragó István, 12. Jano- vics József. Magyarországi Zöld" Párt 1. Réthy Zsigmond, 2. Bo­ross László, 3. Doma Ildikó. Szabad Demokraták Szövetsége 1. Rajk László, 2. Kádár Péter, 3. dr. Futaki Géza, 4. dr. Veréb Lajos, 5. Besse­nyei István, 6. Tóth Sándor István, 7. dr. Marsai György, 8. Pap János, 9. Nemes Ro­land. 10. dr. Szécsi István, 11. Nagy Béla, 12. Danes László. Családi pótlék — alanyi jogon Az Országgyűlés döntése alapján április 1-jétől alanyi joggá válik a családi pótlék. Ez az állami támogatás min­den 16 évesnél fiatalabb, illetve 16 évesnél idősebb, de 20 évesnél fiatalabb gyermek után jár, ha a fiatal az alap­vagy a középfokú oktatási intézmény nappali, lehetőleg a dolgozók általános vagy középiskolájának ifjúsági, fiatal­korú tagozatán tanul. Ugyancsak megilleti a családi pótlék a tartósan beteg vagy testi, illetve értelmi fogyatékos gyer­meket is. A családi pótlék összege egy gyermek után ha­vonta 1770 forint, ha a szülő egyedülálló, akkor 2070 forint. A támogatás összege két gyermek után gyermekenként 2070 forint, egyedülálló szülőnél 2200 forint. Három és minden további gyermek után gyermekenként 2200 forint családi pótlék jár havonta. Havi 2500 forint la családi pót­lék összege a tartósan beteg, a testi vagy értelmi fogyaté­kos gyermek után. A törvény hatására a családi pótlékban részesülők köre 80-90 ezerrel bővül. Lehetővé válik, hogy olyan rétegek is részesülhessenek ebben az állami támogatásban, amelyek korábban a biztosítási feltételek hiányában az ellátásra nem szereztek jogot. Így jogosulttá válnak a munkanélküli­segélyben nem részesülő munkanélküliek, pályakezdők is. A családi pótlék folyósításának időtartama a 19. életévről a 20. életévre módosult. Teljes körűvé vált a családi pót­lékkal kapcsolatos határozatokkal szembeni bírói út igény- bevétele is. Mivel a törvény április 1-jén lép hatályba, rendelkezé­seit első ízben az április hónapra járó családi pótlékra kell alkalmazni. I kormány döntésére várnak Leállt a Csepel Autógyár szeghalmi üzeme Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Békéscsaba, Gyulai út 2., felső- vagy középfokú mezőgazdasági vagy élelmiszeripari iskolai végzettséggel HUMÁN MARKETINGES MUNKAKÖRBE MUNKATÁRSAT KERES FELVÉTELRE. Közületek és lakosság részére ELADÁSRA FELKÍNÁLUNK RONCS FAANYAGOT 60 FT/MÁZSA ÁRON. Csabai Húsker Orosházi Kirendeltségén Orosháza, Kisszik u. 2. Telefon: 06 (68) 11-044. (Folytatás az 1. oldalról) — Ebben a kritikus hely­zetben hogyan látja a gyár jövőjét? — A megoldás kulcsa nem a mi kezünkben van, jövőnk a kormányzat döntésétől függ. Tudomásunk szerint országgyűlésii. képviselőnk, dr. Maróthy László ezzel kapcsolatban a Parlament jelenlegi ülésszakán inter­pellációt terjeszt elő. Itt olyan lényeges kérdésről van szó, amelyben a kormánynak egyértelműen állást kell fog­lalnia. Döntenie kell arról, hogy legyen-e járműipar vagy sem. Természetesen látni kell azt is, hogy eb­ben a kérdésben nem a szűk értelemben vett járműgyár­tásról van szó, hanem a tel­jes háttériparról is. A KGST-partnerekkel a kor­mány kötötte meg a szerző­dést, a megállapodást is ők függiesztették fel. Most vagy felmondják a szerződéseket és akkor tönkreteszik nem­csak a járműipart, hanem az , egész magyar ipart, vagy — a nehezebb megoldást vá­lasztva, tovább engedik a gyártást, és a fizetésről megegyeznek a szocialista partnerekkel. — A vállalat termékszer­kezet-váltásával képes-e új piacokat keresni? — érdek­lődtünk a lehetőségek felől. — A kormány évek óta hangoztatja, hogy a magyar ipar változtasson termék- szerkezetén. Ez az elvárás igen különös egy olyan kor­mánytól, amely minden lé­tező forintot elvesz a válla­latoktól. Pénz nélkül igye­keznek rávenni az ipart, hogy amit eddig Záhony fe­lé exportált, azt ezután fej­lesztés és korszerű technika nélkül Hegyeshalom felé vi­gye. A magyar népgazdaság teherbíró-képessége hosszú ideig nem teszi lehetővé, hogy külföldi tőke nélkül termékszerkezetet váltsunk. Külföldi tőkére pedig csak stabil politikai helyzetben számíthatunk. Szeghalmon a kényszer- szabadság ideje egyelőre két hét. Most várnak. Amellett, hogy a termelés leállítása sem olcsó, Fülöp Sándor sze­rint a kormány nincs olyan helyzetben, hogy sokáig ha­logathatja a döntést, hiszen a dolgozók tűrőképességének is van határa. (molnár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom