Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-27 / 49. szám
IJIWJK7ÍW 1990. február 27., kedd Víz — víz — víz! Bő fél éve annak, hogy az ivóvizek minőségét javító országos program részeként Szeghalom város és Füzesgyarmat nagyközség lakossága is, a helybéliek jelentős hozzájárulásával, megépült kistérségű vízmű révén jut (hat) ivóvízhez. Szeghalom területén mintegy 9 kút táplálja a vízműveket. Vagyis ami a vízigények mennyiségét illeti, az emberek szükségletei kielégíthetők. A víz vas-, arzén-, ammóniatartalma azonban nagyobb az előírt határértéknél. Éppen ezért a fentebb említett, az ivóvizek minőségét javító program során a szakemberek ezek csökkentését szeretnék elérni. Számokban kifejezve, a vizek arzéntartalma 0,1-0,17 mg liter, azaz a megengedhető mérték több mint kétszerese. Természetesen, amíg ez a technikai, vagy az egyéb körülmények okán nem csökkenthető a kívánt mértékben. az embereknek addig is tiszta vízhez kell jutniuk. Ezért is határozott úgy a kormány, hogy a 14 éven aluli gyermekek, valapiint az egészségügyi tárca által megjelölt intézmények palackos vizet kapnak —• díjtalanul ! Szeghalmon naponta 5940 liter '„csomagolt" ivóvizet oszthatnak szét, az ott élők ennek mindössze a felét fogyasztják el. Ami a vízkérdés megoldását illeti, az idén 50 millió forintos összegű fejlesztéssel bővítik a vízellátás feltételeit. A szakemberek azt ígérik. hogy augúsztus-végétől már olyan ivóvízhez jutnak az emberek, amelyben az arzénkoncentráció a megengedett 0,1 mg liter érték alatt tartható. Érdemes hangsúlyozni, a vízellátásért felelős vállalat az újonnan létesített kutak működtetését már 1990 májusára tervezi. Ehhez a KVM a vízügyi alapból 20 millió forintos támogatást biztosít. Békés Megyei Tanács V. B. műszaki osztálya Felhívás az új szabadművelődésre Február 23-án Révfülöpön — a szabadművelődési mozgalom 42 évvel ezelőtti államosításának és megszüntetésének helyszínén — találkozóra gyűltek össze az állampolgári kezdeményezésre születő kulturális mozgalmak és a kialakuló művelődési önkormányzatok képviselői és támogatói. Céljaik és tapasztalataik kölcsönös ismertetése után megállapították: Magyarország demokratikus jogállamként való megteremtésének feltétele a kulturális élet egészséges működése, az állami dominanciájú kulturális politikai és népművelődési intézményrendszer ösz- szeegyeztethetetlen a kibontakozó civil társadalom igényeivel. Szükségszerű tehát a közművelődési törvény azonnali hatálytalanítása. Olyan szabályozás kell, amely lehetővé teszi és segíti az új, demokratikus, pluralista jellegű művelődési mozgalmak, egyesületek, intézmények kialakulását és tevékenységét. Egyúttal, tekintettel a helyi önkormányzatok szerepének növekedésére, az állami szakigazgatás elveinek és szervezetének radikális átalakítására van szükség. Társadalmunkban biztató jelek mutatják a kulturális önszerveződés iránti készséget. A jogalkotásnak, az önkormányzatiság és az állam- polgári jog alapján segíteni kell e törekvéseiket és a helyi kulturális önkormányzatok megalakítását. Felhívunk minden kultúra iránt felelősséget érző állampolgárt és közösséget, hogy településükön vegyék kezükbe saját művelődésük ügyét. Révfülöp, 1990. február 25. Az Üj Szabad Művelődési Konferencia résztvevői Tanácsülés Mezőkovácsházán Kényszerhelyzetben a költségvetés Társadalmi, gazdasági életünk változásai nem kerülhetik el a tanácsi költségvetési gazdálkodást sem. E reform keretében több évtizedes hagyománnyal kell szakítani — így kezdődik az a pénzügyi költségvetési terv, amely fő napirendként szerepelt Mezőkovácsházán a napokban megtartott tanácsülésen. Az ülést dr. Fekete Lajos tanácselnök vezette, a meghívott vendég Uhrin Nándor, a Békés Megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője volt. — A döntően kiadási jellegű költségvetési rendről át kell térni a forrásorientált gazdálkodási szemléletre. Mindezt pedig olyan körülmények között, amikor nem lehet számolni a gazdaság fellendülésével, a pénzügyi helyzet javulásával — hangzott el a bevezetőben, majd több hozzászóló is rávilágított a rendkívül szűkös pénzügyi lehetőségek kényszerű felhasználására. A bevételek és kiadások összehasonlítáTakarékoskodnak Orosházán első alkalommal rendezett résztaggyűlést a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet. Ebből az alkalomból Sebest Sándorné elnök számolt be az orosházi kirendeltség betéttulajdonosainak az 1989. évi eredményeikről. A szövetkezet működési területén 10 ezer 157 a tagok létszáma, ebből Orosházán 4075. A lakosság igyekszik még többet dolgozni, takarékosabb gazdálkodással jövőre is gondolva, kevés megtakarított pénzéből betétbe is jut. — Nagyon fontos a betét- állomány erőteljes növelése, hiszen ez függvénye a kölcsönfolyósításnak. Az az elvárásunk az egységektől, hogy a folyósított kölcsön1 fedezze a nálunk elhelyezett pénzmennyiség — hangsúlyozta az elnökasszony, majd sakor kitűnt, hogy a dologi kiadások (csupán 30-35 százalék) alig fedezik a már meglevő intézményhálózat fenntartását. Új beruházásra ez évben gondolni sem szabad, és a megkezdett építkezések befejezése is itt-ott kérdőjeleket mutat. A tanács' vezetése az igényeket ismeri — amelyekből ezen a tanácsülésen is felvetődött jó néhány —; nagyrészt jogosnak ítélik, mégis türelemre és megértésre kérték a tanácstagokat. A gazdasági' problémák miatt néhány intézményt meg kell szüntetni, illetve átszervezésük indokolt. A tanácsülés elfogadta a Családi Intézet megszüntetését, melynek feladatait a művelődési központ veszi át. Konkrét szó esett a nevelési tanácsadó, az úttörőtábor és a központi műhely átszervezéséről. Végül a testület a pénzügyi tervet 1990. évre 147 millió 800 ezer forint bevételi és kiadási előirányzattal hagyta jóvá. H jyj orosháziak néhány praktikus jótanács- csal szolgált a jövőre nézve. Kiemelte a hosszúlejáratú kölcsönt, amelyről az utóbbi időben sokat hallunk, arról viszont keveset, hogy 1991. július 1-jétől-csak azok kaphatnak kiemelt támogatást. akik már az idén hozzákezdenek a kuporgatás- hoz; akiknek -van ifjúsági betétjük, vagy lakáscélú elő- takarékjuk. A betétkamat-változások ismertetése után a hozzászólók az iránt érdeklődtek, hogy miért vezették be a kezespapírok szövetkezeti ki- rendeltségen való aláírását? — Sajnos, visszaélést tapasztaltunk. Volt, aki meghamisította a kezespapírját és a mai’ napig nem kaptuk vissza a pénzünket — hangzott a válasz. Ezután a közgyűlés résztvevői küldötteket választottak. cs [ Első nap a laktanyában Babgulyás és túrós csusza, jobb lenne a civil ruha (Folytatás az 1. oldalról) — Én már nagyon várom az Országgyűlést, hátha már a mi katonaidőnket is lecsökkenti — szólal meg Korcsok József, aki Muronyból vonult be. — Tudom, szükség van a honvédségre, de szerintem félévi kiképzés bőven elég lenne. Rz elvesztett haj a legnagyobb baj — Az itteni benyomásaidról még hiába kérdeznélek, inkább azt mondd el, hogy telt az utolsó este otthon? — Elkészítettem a holmimat, majd gondolkoztam a múlton és a jövőn. Aztán az egészre aludtam egy hatalmasat. Amúgy a napokban a legnagyobb stresszhatás akkor ért, amikor a vállig érő hajamtól kellett megválnom. — Felesleges megkérdeznem, hogy izgatott vagy-e, hiszen ez ilyenkor természetes. Inkább az érdekelne, van-e valamiféle félsz benned? — Konkrét nincs, de belül érzek valami hasonlót — mondja. Mielőtt még az első benti ebédhez — az itt már hagyományos babgulyáshoz és túrós csuszához — hozzáfognának az újoncok, van idő egy rövid beszélgetésre. Makó László, aki Orosházáról került a Dugovicsba, kicsit egyedien fogalmaz. — Én már jönni akartam, lehet, hogy azért, mert nem nagyon szeretek dolgozni — kezdi nevetve. — Kezdetben biztos nem lesz monoton az élet, de szerintem az szenved meg a legjobban, aki véresen komolyra veszi a dolgokat. — Ügy hallottam, most egy honvédnek 780 forint a havi illetménye. Ebből igencsak nehéz lesz félretenni. — Ennek a másfél évnek éppen ez az egyik legnagyobb hátránya. A fiatalokat 18 hónapra kivonják a munkából, utána kezdhetnek mindent elölről. No, de majd lesz valahogy — zárja a beszélgetést, és a babgulyás irányába fordítja a fejét. Nem kell már rettegni a Dunántúltól Herpai János alezredest a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon kerestük fel. Először a megj'éből most bevonultak számáról kérdeztük. — Hétfőn és kedden mintegy 950 újonc kezdi meg a megyéből a katonai szolgálatát. Ez 30-35 százalékkal kevesebb a korábbi átlagnál. Harminchétén vannak köztük, akik egyetemet vagy főiskolát végeztek. Ök egy évig katonáskodnak. — Nem is olyan régen, sokszor volt példa arra, hogy a megyéből Nagykanizsára. Zalaegerszegre is kerültek újoncok. Most előfordult ilyesmi? — A megyéből a Dunántúlra nem vonultak újoncok. A legtávolabbi hely Szabad- szállás, de a többség a megyében marad, vagy Mezőtúrra és Hódmezővásárhelyre kerül. — Várhatóan 1991-től csökken a szolgálati idő. Sokan próbálták halasztással „kihúzni" addig? — Rengetegen próbálkoztak, de csak megfelelő indokok esetén — tanulmányok folytatása, nehéz szociális körülmények — fogadtuk el a halasztási kérelmeket. Akadt egy olyan fiatalember is, aki megtagadta a katonai szolgálatot. Ellene az eljárás folyamatban van. Ha már a büntetésnél tartunk, szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy bejelentési kötelezettségét senki ne mulassza el, mert az bírsággal jár. — Még egy utolsó kérdés. A most bevonuliaknál menynyi az átlagéletkor? — Az állomány évek óta fiatalodik. Most többségében 19-20 évesek vonultak öe. Nyemcsok László Anyu főztje egy időre álom Fotó: Kovács Erzsébet Urad megyeiek Békéscsabán és Mezöberényben A román vendégeket Pataki István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára fogadta Fotó: Kovács Erzsébet Tegnap ismét Arad megyei küldöttség járt megyénkben! Egynapos látogatásuk újabb állomása volt a két megye utóbbi hónapokban megújuló kapcsolatának, A héttagú delegációt Felix Marin Cos- cesu, a Nemzeti Egység Arad Megyei Tanácsa alelnöke vezette. Borosjenőről öten érkeztek megyénkbe, köztük Georghiu Cornel, a város polgármestere. A román vendégeket délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács épületében fogadta Pataki István vb-titkár. A rövid találkozó során arról folytattak eszmecserét, milyen konkrét gazdasági kapcsolatok épülhetnek ki a két szomszédos megye között, s melyek az ezt lassító tényezők. Elsősorban a gazdaság különböző szerkezete, a két ország eltérő árviszonyai jelentenek gondot, de mindkét fél arra törekszik, hogy megtalálja a kedvező lehetőségeket. A küldöttség ezután Me- zőberénybe utazott, ahol a borosjenőiek — viszonozva a mezőberényiek közelmúltban náluk tett látogatását — leendő testvérvárosuk társadalmi. gazdasági vezetőivel találkozhattak, s megvitathatták, milyen távlatokat nyit számukra e kapcsolat. A tárgyalásokra a pontot pár hét múlva teszik, amikor Borosjenőn sor kerül a két város közti szerződés aláírására. A vendégek délután városnézésre indultak, s- bepillanthattak a mezőberényi üzletekbe is. Az Arad megyei delegáció tagjai az esti órákban utaztak vissza Romániába. ‘ g. kLátszólag némán, csendben zajlott... Újabb munkásgyűlés az orosházi olajbányászoknál (Folytatás az 1. oldalról) den. Hajdúszoboszlón a helybeliek „kirúgása” árán vállaljunk munkát? Mi a garancia arra, hogy egy-két hónap múlva nem történik egy újabb átszervezés a ma még megmaradt vállalatoknál is? A súlyos kérdések és a hozzájuk fűzött gondolatok megrendítőek. Ezek az emberek nem hisznek abban, hogy ugyanaz a gazdasági vezetés, amelyik pazarló gazdálkodást folytatott, máról holnapra a fizikai létszámcsökkentéssel meg tudja oldani a magyar kőolajipari kutatás jövőjét. Többen úgy vélik, a szükségtelenül magas (szolnoki) improduktív állományi létszám átmentése miatt történt mindez. Több munkás úgy gondolja, a legjobban felszerelt és legkorszerűbb orosházi vállalatot rövid időn belül majd valakik olcsón megveszik. Lehet, hogy ezért kellett az embereket „kipakolni”. A hétköznapi ember fejével is úgy látják, hogy az adminisztrációs létszám radikális csökkentésén túl, még más forrásból is megtakarítható lett volna az a bizonyos 200 millió forint. Például a 30 százalékos ha- tékonj’ságú hazai olajkitermelést célszerű lenne fokozni, hiszen a fejlett országokban ez a mutatószám a duplája, vagyis 60 százalékos. Ügy látják, hogy egyáltalán nem indokolt Szolnokra vinni a szállítójárműveket, darukat, azért, hogy műszaki vizsgára előkészítsék és a pecsétet a forgalmi engedélybe nyomják. Hiszen mindez itt Orosházán is megoldható lenne ... Tehát a vihar Orosházán még mindig nem csendesedik. Az viszont már nyilvánvaló, hogy a játszma nyertese ismét egy olyan hatalmas cég, ahol úgy tűnik, a „vízfej” átmentése érdekében inkább a termelésről, a szerkezetváltásról mondott le a vezetés. — rákóczi — Januárban már 50 százalékos „túlteljesítés” Tovább romlik a baleseti statisztika Békés megyében tavaly az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt a balesetek száma, a halálos kimenetelüeké pedig a duplájára emelkedett! Ráadásul az idei rajt sem a legfényesebb : a januári baleseti statisztika az egy évvel ezelőttihez képest 50 százalékkal többet mutat. A megyei közlekedésbiztonsági tanács idei első ülésén Balta János rendőr alezredes bevezetőjében a megye baleseti helyzetének aggasztó romlásáról beszélt. Ebből kiindulva határozták meg a feladatokat, amelyeket nehezíti az a körülmény, hogy ma sokakat inkább a politikai és gazdasági helyzet foglalkoztatja, s nem az: hogyan lehetne a közlekedőket megmenteni a halálos balesettől. Az elnökség tagjai egyhangú szavazással elfogadták az 1990. évi munkatervet és költségvetést, bár többen megjegyezték: a munkára fordítható mintegy másfél millió forint szűkösen lesz elegendő az emelkedő költségek fedezésére. (Az összeg egyébként tartalmazza azt a támogatást is, amelyet a szerződést kötött megyei vállalatok év közben utalnak át a megyei KBT-nek.)
