Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
1990. február 19., "hétfő o IZUllillfitó—Dr. Orbán Viktor: Dr. Zsíros Gáza: f Varga Zoltán: „Nem békés átmenet, hanem békés átmentés folyik hazánkban!” „Magyarország legnagyobb nehézipara a föld” „II magyar nép most prébál felegyenesedni” (Folytatás az 1. oldalról) ténik más, mint a választások előtt — hangzatos jelszavak mögé bújva —, a politikai és gazdasági szféra legfontosabb pontjainak elfoglalása. — A közelgő választásokról íme egy lónyegretörő összefoglalás: „A választás szabad lesz, de nem tisztességes.” Áz MSZP — részletezte a szónok —, bár népszavazás is kötelezi erre, mindmáig nem számolt el vagyonával, ami alapján nem beszélhetünk választási esélyegyenlőségről. Mindazonáltal' nem aggódom — folytatta a szónok. — Ha ugyanis az MSZP-nek sikerül elhitetni a választókkal, hogy soha sem voltak kommunisták, akkor egy 10 százalékos eredménynek is örülhetnek. — Mi a kampányunkban — mondta — elsősorban a programunkról kívánunk beszélni, amit elvárunk a többi párttól is. Nyilvános vitákat szervezünk, ahol gyorsan kiderül, hogy kik azok, akik csak felelőtlenül ígérgetnek, megalapozott elképzelések nélkül. Jókedvű kampányt kell csinálni — hangsúlyozta —, hiszen le kell vetkőzni a még meglevő félelmeket és a polgároknak győzelemként kell megélni a választásokat. Epéikül egyetlen kormány sem tudja majd vezetni az országot. A beszédet követően szóba került a „Fidesz kontra Demisz ügy” is, amibe akaratlanul az aradi Madisz is belekerült. Fülöp Zoltán e kérdést rövidre zárva így fogalmazott: a Madisz nyilatkozatai engem igazoltak, ezért nem értem az^ újságírót, hogy a Békés Megyei Népújság szombati számában miért hozta ki annak ellenkezőjét. Egyébként nem kívánok ezzel az üggyel foglalkozni. Szeretném viszont látni a Demisz programját, és azt megvitatni az általam nem ismert tagságával. — Orbán Viktor hozzátette: — az MSZP-és csatlósai nem ismerik az ország reális hangulatát, ezért rendkívül rossz a helyzetelemzésük is. Különben tudnák, hogy ilyen piszkáliódásokkal csak az úgynevezett „Piszkos Fred- effektust” növelik, vagyis az ellenzéket népszerűsítik. Krausz N. Tamás (Folytatás az 1. oldalról) marha 50, a sertés 60, a baromfi 80, a zöldség-gyümölcs 70-80 százalékát ma is a háztájiban termelik. Éppen ezért az állattartó gazda, ha saját földjén megtermelheti a takarmányt, mentesíti magát a takar- mánylobbytól, s nem kényszerül arra, hogy a legrosz- szabb minőségű tápért a legdrágább árat fizesse. Többekben felmerül a kérdés, földosztás esetén vajon mivel művelik az új tulajdonosok földjeiket? Előfordulhat-e, hogy több száz hektár bevetetlenül marad? A kisgazdák a termelőszövetkezetek gépkapacitására számítanak az átmeneti időben. Hiszen várhatóan nevesítés után a tulajdonos, mint szövetkezeti tag ugyanúgy érdekelt lesz a földművelésben, mint az eszköz nélküli földtulajdonos. Tudniillik teljes privatizáció esetén a földtulajdonost, az eszköztulajdonost, ugyanaz az érdek hajtja, nevezetesen a minél nagyobb jövedelem elérése. — Elkerülhetetlen, hogy a volt hatalom hasonlóan a többi szocialista országhoz, ne kérjen bocsánatot a néptől a súlyos politikai üldöztetésekért, s ne kerüljön sor vagyoni igazságtételre is — jelentette ki előadásában a párt megyei elnöke, amely a nagygyűlés résztvevőinek hangos egyetértését váltotta ki. A program végén dr. Zsíros Géza szólt a Békés Megyei Népújság helyzetéről is: a kisgazdák a Békés Megyei Népújság alapítójaként nem engedik, hogy a lapot az MSZP eladja. Véleményük szerint a megoldás egy pártfelügyeleti szerv létrehozása lehetne, bár számukra egy független, önálló helyi sajtóorgánum jelente- né a megoldást. Bemutatták a párt egyéni jelöltjeit, választókörzetek szerint: 1. dr. Zsíros Géza, 2. Tar Ferenc, 3. dr. Pásztor Gyula, 4. Kazinczy István, 5. Hunya Lajos, 6. Domokos Tibor, 7. Bakos István. Listás jelöltek: dr. Zsíros Géza, Bakos István, Korcsok Mátyás, Domokos Tibor, dr. Gyarnjati Sándor, Tóth Imre, Maczkai József, dr. Pásztor Gyula, dr. Gulyás Mihály, Kazinczy István, Tar Ferenc, dr. Kalhammer Mátyás és Bertha Sándor. — rákóczi — (Folytatás az 1. oldalról) — A magyar nép most próbál felegyenesedni. Haez nem sikerül március 25-én, a nemzet elvész. mert az a nép, amely felére fogyatkozik, elindult a felbomlás útján — folytatta a szónok. Majd hangsúlyozta: „Az MDF elsőként mondta ki ebben az országban, hogy szükség van a változásra, hogy- a népnek kell tevékenyen kezébe venni sorsát.” Említette, hogy nemcsak a választási harcok miatt van ma nagy bizonytalanság hazánkban, hogy a válság okai sokkal régebbre nyúlnak vissza. Az MDF álláspontja szerint nagyon lényeges kérdés a helyi választások kiírása, az, hogy ne a régi vezetők, hanem az új polgármester és törvényhatóság vegye kézbe a falvak, a községek irányítását. Az egészségügyi program lényegének felvázolásához Varga Zoltán megdöbbentő adatokat sorolt gyermekeink várható átlagéletkoráról, amely messze (tíz évvel!) elmarad a külföld vagy más megyék átlagaitól. A nyugdíjrendszer megváltoztatásáról azt mondta, hogy az állampolgár döntse el, milyen nyugdíjat óhajt. A földdel kapcsolatban arról szólt, hogy az MDF minden tulajdonformát tiszteletben tart, de nem mondja, hogy a földeket feltétlenül ki kell osztani. Figyelmeztetett az oktatás és a művelődés nemzetformáló erejére, arra, hogy az oktatásnak „kiemelt helyet kell kapnia, akármilyen kormány jöjjön is létre”. Szólt a gazdaság megreformálására vonatkozó progfam lényegéről, az infláció megfékezéséről, adósságainkról. Végül hangsúlyozta, hogy az MDF elhatárolja magát minden szélsőségtől, középpárt kíván lenni, nyugalmat, békés átmenetet akar, az a célja, hogy segítse hazánkat átjutni a nehézségeken. Az orosházi vendégeket a Leninvárosban történtekről, az MDF mezőgazdasági politikájáról, választási esélyeiről és elfogadható koalíciós partnereiről kérdezték főleg Gerendáson. N. K. Népfőiskola Békéscsabán Voltak kiélezett viták—de kulturáltan... ...hogy a könyvtárak megmaradjanak Környezetvédőket a Parlamentbe! (Folytatás az 1. oldalról). — Nagyon fontosnak tartom, hogy kiváló baráti közösség alakult ki köztünk. A beszélgetések, a viták nagyon kulturált módon folytak köztünk. Nem voltak előítéleteink egymással szemben, pedig különböző politikai felfogást képviseltünk. Igazán voltak kiélezett vitáink is, de sohasem fajultak el a durvaságig. Pedig a politizálás mostanában nálunk ugyancsak kultúrálatlan mederben folyik. Nem tetszik. Se nekem, de ki merem jelenteni, a nagyközönségnek sem. Ügy gondolom, az elkövetkező választáson nem olyanok lesznek ott a Parlamentben, akiknek - igazán ott a helyük, legalábbis nagy többségében nem. Hiszen a hangerővel szemben nehéz észérvekkel győzni... Mert az természetes, hogy ahány ember, annyi felfogás, annyi politikai elképzelés. Ez nem is lenne baj. Csak az egymás meggyőzésének módszerei gyalázatosak. A nép-' főiskola olyasmit is megtanított velünk, amit azoknak sem ártott volna megtanítani, akik hirtelen aktívan politizálni kezdtek... A Csabai Közéleti Népfőiskola szervezője, lelke, Fa- búlya Lászióné: — A 11 foglalkozásból álló sorozattal a közösség iránt elkötelezettséget érző, közéleti szerepre vállalkozó egyéneknek szerettünk volna segítséget nyújtani közgazdaság!, szociológiai, állampolgári, politológiai tudnivalókhoz. Szeptemberben 25-en jelentkeztek, és a végére 17-en maradtunk. — Abszolút heterogén ösz- szetételű a hallgatóság; van köztük népművelő, könyvtáros, tanuló, tanár, házigondozó, gépjármű-ügyintéző... Előadóink ismertek a maguk területén, hogy csak néhányat említsek: Pál Tamás szociológus, Almási István menedzser, Solt Ottilia szociológus. De színvonalas előadást tartott dr. Luczy József jogász és Tamás Béláné is, mindketten a megyei tanács munkatársai. Szó esett a szegénységről, a pénzpolitikáról, de még hazánk helyzetéről Közép-Kelet-Európá- ban is. j b. v. A megyei könyvtárak felelősséget viselnek a megyében működő könyvtárak sorsáért. A nehéz gazdasági helyzetben a helyi önállóság azzal járhat, hogy a ma még működő lakóhelyi könyvtárak a feltételek hiányában csökkentik szolgáltatásaikat, vagy megszűnik maga a könyvtár is. Ennek megelőzése érdekében a megyei könyvtárak vezetői vállalják a lakóhelyi könyvtárak érdekképviseletének funkcióját. Minthogy a könyvtárak csak akkor szolgálhatják jól az állampolgárokat, ha,a nagyobb könyvtárak közvetítik szolgáltatásaikat a kisebb könyvtárakba, alapvetően fontos az, hogy a ma működő kis könyvtárak fogadóképesek maradjanak. A megyei könyvtárak ennek érdekében szervezik meg érdekképviseleti tevékenységüket, és a nyilvánossághoz fordulnak a könyvtárak és ezáltal a lakosság művelődési érdekeinek védelmében. Felhívják a könyvtárak fenntartóit, hogy az intézmény működését lényegesen érintő döntéseik meghozatala előtt keressék meg az illetékes megyei könyvtárat, és közösen alakítsák ki azt a megoldást, amely a könyvtári szakma szempontjából elfogadható, és a legkevesebb hátránnyal jár. Felhívják a könyvtárosokat, hogy azonnal forduljanak a megyei könyvtárhoz, ha könyvtáruk működési körülményei lényegesen rosz- szabbodnak. • Felhívják az olvasó embereket, hogy véleménynyilvánításukkal, könyvtári védegylet alakításával támogassák a könyvtárak megmaradását. Közeledve a választások felé a tévében, rádióban és a sajtóban egyre több párt és jelölt programja válik ismertté. Ebben az információáradatban egyre nehezebb eligazodni. A pártonkívüli szakemberek elsősorban e programokban a szakmájukkal kapcsolatos állásfoglalásokat keresik, és azokra a jelöltekre figyelnek fel, sokszor pártállástól függetlenül, akik számukra érdekeseket mondanak. Jómagam, aki hivatásból foglalkozom természet- és környezetvédelemmel, főként az ilyen jellegű megnyilatkozásokat keresem, elsősorban is azokat, amelyek e térségre és e tájra vonatkoznak. Sajnos kevéssel, semmi esetre sem elegendővel találkozom. Ezért örültem, amikor megismerhettem a Voks Humana Mozgalom programját, és kiváltképp akkor, amikor értesültem arról, hogy a Zöld Párt megyénkben is indít képviselőjelölteket. Programjuk mindenki számára elfogadható. Igazuk van, amikor az embert a természet részének tartják, s azt állítják, hogy annak elpusztításával saját létfeltételeinket semmisítjük meg. í)e tudják azt is, hogy a környezetet magunk körül mi tettük egyre kedvezőtlenebbé, tehát nem mások, hanem mindenütt, minden tájon, minden lakóhelyen és minden ház körül csak mi magunk, emberek javíthatjuk meg. Ha sok ember összefog e kérdésben is, nem egymást riogatva, hanem önként korlátozva magunkat az élet- feltételek javításáért, akkor van remény arra, hogy a jövőben talán nem környezetvédelemről, hanem környezetgazdálkodásról beszélhetünk. Remény van arra is, hogy a jövőben talán minden beavatkozás előtt alaposan átgondoljuk a következményeket, s a technika csodáit úgy használjuk és úgy alkalmazzuk, hogy minél1 kisebb vagy alig érezhető legyen a technikai kár. Én ezeket a gondolatokat olvastam ki a Zöld Párt színeiben induló Boross László és Réthy Zsigmond programjából. Mindkettőjüket régóta [smerem, munkásságuk eredményeit tisztelem. Réthy Zsigmonddal sok közös munkánk volt: a Békés megyei mintám egy eprogram természetvédelmi fejezeteinek kidolgozásakor, és a tájunkon tervezett nemzeti park programjának összeállításakor. örülnék, ha az új Parlament színesebb lenne, minél több párt küldhetné oda fiatal vagy idős, tehetséges honatyákat egyaránt. A főhivatású természet- és környezetvédőknek is ott kell lenniük, hogy figyelmeztető szavukat, mintegy élő lelkiis- meneíkémt mindig hallathassák, amikor arra szükség van. Két képviselőjelöltünk Boross László és Réthy Zsigmond sokat tehetne az új Parlamentben, hogy megyénk lakossága egy egészségesebb, harmonikusabb környezetben élhessen. Dr. Sípos András, a Szarvasi Arborétum igazgatója, a Szarvasi Környezetvédő Egyesület elnöke / Ob AG RÁCSZÖVETSÉG Tisztelt választópolgár! Érdekli önt az AGRÁRSZÖVETSÉG földdel kapcsolatos programja? HA IGEN, NE MULASSZA EL BEKAPCSOLNI TELEVÍZIÓJÁT FEBRUÁR 20-ÁN ESTE 20.05 ÓRAKOR, MERT ERRŐL BESZÉL NAGY TAMÁS, az AGRÁRSZÖVETSÉG Országos Választmányának elnöke. Balról a harmadik Ogrincsné, az ötödik Réti Béla Fotó: Kovács Erzsébet
