Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
o 1990. február 19., hétfő ...az érem másik oldala Ne csak vezetőket kérdezzenek! Nem vagyok megrémülve, s mivel soha nem tettem olyan fogadalmat, hogy „Többé egy kukkot se.. aztán meg az éles bírálat és a provokatív, személyre szóló sértésekkel tűzdelt ordí- tozás között óriási különbséget érzek, így minden jóindulatú, aggódó lebeszélés ellenére tollat ragadtam. Hallgattassák meg a másik fél is! — gondoltam. Ráadásul soraim minden betűjét magam írom, gondolataim összerendezésével saját színvonalamat vállalva. Meglehet, ez leírt mondandóm fésületlenségéből is kiderül! Ezt bocsássa meg a tisztelt olvasó, nem vagyok újságíró, és segítséget nem ajánlott egyetlen hivatásos tollforgató sem. Mégis úgy vélem, hogy a Csernus Pállal lezajlott (részéről meglehetősen hangos!) dialógusban fontos tudni, ki? mire? mit? mondott, mert csak így állhat össze a valósághű kép. S ez az, ami alapján a tisztelt olvasó értékítélete vállalható. Íme, a tények A városi tanács december 22-én létrehozta a hajléktalanok átmeneti szállását. Működtetését — teljesen racionálisan — nem ruházta a Családsegítő Szolgálatra. Viszont intézményünk jellegének megfelelően az ideiglenes működési szabályzat előírta számunkra a működtetővel és a gondnokkal való folyamatos kapcsolattartást az oda kerülő emberek sorsának lehetséges rendezése Az elmúlt hetek iskolai történései, a diákdemonstráció és az azzal kapcsolatos tömegtájékoztatások nyomán az iskoláról a közvéleményben hátrányos megítélés alakult ki. Ezért az iskola tantestülete a közvélemény tájékoztatására egy közlemény közreadását látta szükségesnek. A tantestület elhatárolja magát, és visszautasítja a helyi és megyei sajtóban megjelent általánosító megállapításokat, amelyek nemcsak egyes tantestületi tagok. hanem a tantestület egészének nevelő-oktató munkáját hátrányosan érinti. Az iskola vezetése és tantestülete komoly erőfeszítéseket tett és jelentős eredményeket ért el és ér el ma is az iskola fejlesztésében. A kertészeti szakemberek képzésében szép hagyományokkal rendelkező iskola 1987- ben technikumi képzést indított. Az 1990—91-es tanévtől a Békés megyében eddig hiányzó dísznövénykertész szakközépiskolai képzést kezdjük meg. A tantestület újító törekvéseit bizonyítja, hogy 1990. szeptember 1-jétől országosan is egyedülálló kísérletbe kezd a húsfeldolgozó szakmában bevezetendő német nyelvű szakmai képzéssel. Az iskola tantestülete 1987 óta az idén márciusban harmadik érdekében. Ehhez a feladathoz a Családsegítő Szolgálat részére a létrehozó semmilyen külön anyagi és tárgyi juttatást nem rendelt. Aztán kiderült, hogy e nemes szándék kevés, mert a gondnoki munkakör betöltésére nem egyszerű megfelelő embert találni. Csernus Pál a városháza előtti — a sajtó útján ismert — demonstrációja után a tanácstól szükség- lakást és anyagi támogatást kapott, de munkanélküli. így vetődött fel, hogy éppen ő lehet a megfelelő gondnok és feltételeztük, hogy a Családsegítő Szolgálattal együttműködve szívesen ad segítséget a hajléktalan, nehéz sorsú embereknek. A működtető ezt az ötletet jónak találta. Ezután került sor Csernus úrral a személyes találkozásra, s a gondnoki állást örömmel elfogadta. Azt is tisztáztuk, hogy amennyiben komolyan gondolná a hajléktalanok egyesületének megszervezését, ehhez a Családsegítő Szolgálat minden segítséget felajánl! Tehát a munkaviszony annak rendje-módja szerint .létrejött. Arról, hogy a munkakörben ő hogyan felelt meg, azt a munkaadó és a szálláson lakók tudják és hivatottak leginkább minősíteni. (Ezt szemtől szembe meg is tették!) 0 szicíliai történetről... A gondnoki kinevezés után Csernus Pál a 9 fővel műalkalommal rendezi meg a ..Szakma Kiváló Tanulója’’ országos versenyt. Iskolánk a megyében az elsők között vezette be az idegen nyelvek tanulásának szabad választhatóságát. Az eredmények sorát folytathatnánk a különböző tanulmányi versenyeken elért kiemelkedő eredményeinkkel. Azonban az elmondottak is egyértelműen bizonyítják a tantestület kreativitását és a társadalmi elvárásoknak való megfelelni törekvés szándékát. Ezért is sajnálatosnak tartjuk az iskola tantestületének, valamint a szakmai képzést évtizedek óta végző tantestületi tagok munkájának egyedi esetek általánosításával történő beárnyéko- lását. „Botlik az ember, míg halad” — írta Goethe a Faustban. E megállapítás alól természetesen nem kivételek a pedagógusok sem, de úgy gondoljuk, hogy a ma kritikusai sem. Az eseményeket követően az iskola vezetése és a tantestület megfelelő intézkedéseket tett a tantestület tagjainak a pedagógiai munkájuk iránti hitük erősítésére és a tanulói panaszok kivizsgálására. Az eredményes munka igazi alapját és zálogát a tantestület továbbra is az egységes tantestületi akaratban és cselekvésben, valamint a ködő Családsegítő Szolgálatot több alkalommal és kizárólag azzal a követeléssel kereste meg, hogy munkaköre ellátásához, személyi biztonsága érclekében kapjon hatósági jogkört és fegyvert! Mindannyiszor arról próbáltuk meggyőzni, hogy ehhez á munkához a türelem és a meggyőző szó a fegyver. Azt, hogy hányszor fordult a rendőrséghez a lakókkal szembeni védelemért, vagy egyéb feljelentéssel, azt pontosan a rendőrség tudja. Legutóbb az történt, hogy a gondnok beviharzott intézményünkbe, ledobta magát a székre, s igen lezser pózban, ordítva közölte velem, hogy nekem és intézményünknek felmond! „Na, ne vicceljen! — szóltam mosolyogva —, hiszen maga nekünk nem munkaadónk!” Mire még nagyobb hangerővel közölte, hogy bekapcsolt magnetofon van a táskájában, úgy vigyázzak. , Azt mondta, vegyem tudomásul, hogy szétzavar minket, fellázítja és ide hozza az „alvilágot”. Erre én teljesen higgadtan azt válaszoltam, ha ezt ő megteszi, én fellázítom a várost, a'rendes embereket. S ezt komolyan is gondoltam! Ez történt, ezt vállalom! S örülnék, ha a személyiségi jogokat sértő jelzőkkel tűzdelt ordítozást és az én higgadt válaszaimat valóban magnetofonfelvétel őrizné. Az esetleírás után VJágner kollégám magatartását nem szükséges mentegetni. Mert az éremnek ez ügyben is két tanulók fegyelmezett munkavégzésében látja. Ennek erősítésére és kinyilvánítására a tantestület az iskola vezetőiről rendezett bizalmi szavazáson is lehetőséget kapott. A szavazást követő intézkedésekben a tantestületi demokratizmus érvényesült. A már a sajtóból ismert osztályfőnök ellen etikátlan magatartása és összeférhetetlensége miatt jelenleg a harmadik fegyelmi eljárás van folyamatban. Az iskola tantestületéhez több információ jutott el, miszerint a nyolcadikos tanulók és szüleik bizalma iskolánk iránt megrendült. Kérjük a szülőket és az iskolánkba jelentkezni szándékozó tanulókat, hogy az iskolai munkát ne részinformációk, hanem a tantestület véleménye alapján ítélje meg. Felvilágosításra a tantestület minden tagja készséggel rendelkezésre áll. Az iskola tantestülete * * * Köszönjük a gyulai középiskola tantestületétől jött közleményt, melyben eredményeik felsorolásával kiegészítik az olvasókban az intézményről kialakult — bizonyára nem túl pozitív — képet. Am az igazán megnyugtató véleményünk szerint az lett volna, ha a panaszok orvoslásáról is hírt kapunk. oldala létezik. A cikkíró megvilágításában a munkatársammal kapcsolatban leírtak, a fentiekhez hasonlóan, hitelesek. Ami a berendezést illeti, minden érdeklődő csabai állampolgárnak készséggel bemutatjuk a számlákkal együtt. Az bizonyos, hogy a gondosan megválogatott színek és a tisztaság miatt a környezet esztétikus. S ha Csernus Pál nem tudja, hogy a mi munkánkban ennek nem pusztán minta értéke van, hanem a hozzánk forduló zaklatott ember megnyugtatása és bizalma szempontjából lényeges körülmény, arról nem tehetünk. Csernus Pál több mint negyvenéves, és rengeteg problémával küszködik. Vallom, hogy neki is segíteni kell! No, de azt is gondolom, hogy ne fenyegetőzzön se azzal, hogy ő újságíró és majd ad nekünk, se azzal, hogy szól Cseh Évának, és ő ellátja a bajunkat. Vagy ha mégis megteszi, akkor a saját viselkedését és szavait is vállalva forduljon a nyilvánossághoz. Mert bizony az így korrekt! Persze, ha valamilyen célhoz eszköz kell, az más! Akkor az etikai normák nem válhatnak rendező elvvé! Ettől viszont az embernek lehet félelme. S fenyegetettségben nem .lehet nyugodtan dolgozni, élni. Mi pedig így szeretnénk. Szolgálatnak érezzük munkánkat, s remélem, hogy a 409 ember, aki eddig velünk kapcsolatba került, s az a közel kétezer ember, akiknek különböző akcióink keretében könnyítettünk a sorsán, ezt tanúsíthatja. De őket ki kérdezi? Meg hát a testi-lelki elesettségről, a nehéz életről, a szegénységről nagyon nehéz beszélni. Annak, aki benne van ... Tóth Jolán, a Békéscsabai Családsegítő Szolgálat vezetője Több köröstarcsai lakos kezdeményezésére döntöttünk úgy. hogy községünkben is állítunk emlékművet a második világháború áldozatainak emlékére. Az emlékmű megőrzi a köröstarA Népújság január 25-i számában megjelent kérdésre válasz Sós Sándor úrnak, akinek cikkében ellentmondást érzek, s szívem vágya, hogy megnyugtassam! Sós Ür! önt gondolkodóba ejtette a Népújságban január 16-án megjelent újságcikk, s bár ön arra hivatkozik, hogy „nem művészeti szakember”, mégis nyíltan és határozottan kijelenti, hogy az „idei művészeti ösztöndíj odaítélése szabálytalan és igazságtalan ...” Megnyugtatásnak szánt véleménye a következő: Elfogadott igazság, hogy az ama- tőrség nem egyesülethez való tartozás^ vagy nem tartozás kérdése, attól még nem lesz valaki profi, hogy becserkészi magát az Alap tagságába. A lényeg egyrészről az, hogy az alkotói tevékenységet folytató személy életformának, megélhetést biztosító (esetlég még azt sem biztosító ... !) hivatásnak vállalja az alkotói tevé^ -kenységet, vagy más, biztos egzisztenciát jelentő munka mellett alkot. Lehet „amatőrnek” nevezett (életünkben felvett rossz szokásként megbélyegzett) alkotó olyan profi, amilyenhez hasonlót a „hivatásos” társaságban lámpással sem lehet találni. Hiszen a mű, amit létrehozott, kvalitásos, értékes. És sajA Békés Megyei Népújság rendszeres olvasója vagyok és többé-kevésbé azt kell mondanom, hogy a lap igyekszik olvasóit megfelelő számú országos és megyei, illetve szűkebb közösséget érintő híranyagokkal, információkkal ellátni, olvasásra invitálni. Utóbbi közé sorolom a közelmúltban megjelent „A Békés Megyei Népújság Békéssámsonban” című cikksorozatot. Jómagam annak örülnék, ha a községünket. érintő dolgokról gyakrabban jelennének meg hasonló cikkek. Azt nem kifogásolom, hogy a nyilatkozók között többségében egy-egy illusztris személyiség neve olvasható. Azért sem emelhetek szót ellene, mert feltehetően ők azok, akik a község életének legjobb ismerői, és ők lehetnek azok, akik elfogultság nélkül, a tények ismeretében valósan nyilatkoznak. Ugyanakkor a kép teljességéhez hozzátartozik, hogy nyilatkozzon meg a lakosság is... Nos, eddigi eszmefuttatásom utóbbi része az, mely szorosabban kapcsolódik az említett cikksorozathoz, főképp a január 25-én megjelent „Hol az igazság?” című cikkhez. Szeretném kijelenteni, hogy lakostársam valódi nevének eltitkolását nem tartom helyénvalónak. Ugyanakkor a leveléből idézettek töprengésre késztettek, mert úgy vélem, hogy sorai között kiolvasható egyfajta elégedetlenség. Szeretett volna egy-két gondolatot olvasni a becsületes munkáskéz alkotta eredményekről, s azokról a helyi gondokról, melyet maguk a lakók fogalmaznak meg. csai áldozatok nevét, ezért kérjük azokat, akik segítséget tudnak nyújtani a hősi halottak névsorának összeállításában, jelentkezzenek a lelkészi hivatalban. Az emlékmű közakadozásnos, életünkben nem ritka jelenség, hogy olyan dolgot kitüntetéssel, díjjal jutalmaznak, amelyet mindenki tud, lát, hogy az nem a műnek szól, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező személynek. (Ezek a percemberkék.) Engem (bár én sem vagyok művészeti szakember!), mégis örömmel töltött el az a merész és újszerű (nem „sztálinista”) döntés, amely végre napjainkban is életet nyerhetett, az, hogy egy négytagú művész szakemberből álló bizottság nem azt figyelte, hogy az ösztöndíjat megpályázó alkotó melyik kategóriába tartozik, hová sorolja a begyepesedett szokás, hanem azt, hogy ki érdemli meg alkotói munkájával, ki az, aki érdemes arra, hogy művészi szárny- próbálgatásait támogassa, segítse. Erre érdemes Kola- rovszki Zoltán, Novák Attila, Boross Péter és még jó néhány nevet lehetne sorolni, kik nem Alap-tagok, mégis munkájukkal érdemesek lennének hasonló juttatásra. Illetve régén megértek arra, hogy Alap-tagok legyenek. Hogy ez nem tgy van, az a bürokratikus szervezetnek a bűne, amelyről jobb nem beszélni. Igyekeznek a tehetséges emberek inkább a nehezebb utat választva alMert kérdezem: az általam egyébként tisztelt tsz- elnöknek vajon sikerült volna-e munkatársainak, a tsz tagságának sokszor kemény, áldozatos', fárasztó munkája nélkül talpra állítani a gazdaságot? Ügy vélem nem, mert létezzen bármily jól kidolgozott „haditerv”, tettre kész, becsületesen dolgozó közkatonák nélkül csatát nyerni nem lehet... Elismerés a téesznek, hogy a több lábon állást választva igyekszik tagságának hosszabb távon biztosítva jövőt ígérni, s eközben a lakosság igényeit is szem előtt tartani. De vitatom a közölt kép egyike alá írt szöveg helytállóságát. Idézem: „Vezeték nincs, de — a téesznek köszönhetően — gáz van.” Megjegyzem ugyanis minden hivalkodás nélkül, hogy a 60-as évek elején a község mára már munkában megfáradt idős- és középkorú lakosainak százai jegyeztettek 100 forintos, úgynevezett téglajegyet, és az áfész anyagi befektetésével együtt megépült a mini pb-teíep, vagyis azóta van a községben gáz. Ha a lakosság látja értelmét tetteinek, tesz is a célok eléréséért. Erre példák sokaságát sorolhatnám bizonyítékul a közelmúltból. Ugyanakkor sokan kérdezték a közelmúltban és kérdezik ma is: A lakosság végezzen társadalmi munkát, amikor a bérért alkalmazottak . . . ? Lehet, hogy Rápó tiszteletes gondolata hasonló felismerésből táplálkozik, mikor kimondta: „Nézze, egy utcai beszélgetés sokszor 'többet ér a vasárnapi prédikációnál.” Hegedűs István ból épül, az adományokat Hegedűs István református lelkipásztor gyűjti. Kérjük az ügy támogatóit, az alábbi címre juttassák el adományukat: 5622 Köröstar- csa, Kossuth u. 1. A Köröstarcsai Református Egyházközség Elnöksége kötni. Nem hiszem, hogy ön előtt ismeretlen lenne a megyében élő alkotók évek óta húzódó küzdelme az igazságosság, a tisztesség, a tisztaság, az önállóság, az értékigény eléréséért. Eddig sajnos, két komponens alkotta a „haladás” útját, mégpedig az egyik: Alap-tag-e?, a másik — amelyik még ennél is súlyosabb —, meg tudja-e vásárolni az irányítás illetékesét vagy sem?! Ennek függvénye volt, hogy ki került be az Alap tagjainak sorába, így fordulhatott elő, hogy többen beférkőztek — érdemtelenül — a közvélemény szerint rangot jelentő tagok sorába. Nem kell mesz- sze menni, hiszen Békésen is található ilyen. Nos, ezt a világot döntögeti le ez az új kezdeményezés, és bízom benne, hogy ezek után — mint velem egy oldalon álló -w ön is örül majd, hogy megyénkben egy új életmód van kialakulóban, amely bátran hátat fordít a régi, sztálinista módszereknek és remélem azt is, hogy előbb- utóbb megbecsült helyére kerül majd a békési alkotók művészete. Bízom benne, hogy ezek után megérti: a bírálóbizottság döntése — a sztálini mechanizmus értelmében — lehet, hogy „szabálytalan” de a mai elvárásoknak megfelelne, „igazságos” volt! Havaj Rózsa, Békés Házasságkötés a szociális otthonban Kedves esemény színhelye volt február 1-jén a gyulai Fővárosi Szociális Otthon. Károly Jolán és Poros György, szociális otthoni gondozottak házasságot kötöttek. A gyulai tanács anyakönyvvezetőjének köszönhetően az otthonban került sor erre az eseményre. Nemcsak a lakók, hanem a dolgozók is lázban égtek. Az élelmezés dolgozói tortát sütöttek, a nővérek segítették az öltözködést, a mentálhygiénés csoport dolgozói a vendéglátást, zeneszolgáltatást, pezsgőt biztosították. Az intézet életében fontosnak tartott események videofilmre kerülnek, csakúgy, mint ez az esemény is, hogy évek múlva ismét felidézhessék az itt élők. i Papp József, a szociális otthon igazgatója A Mohácsi Mátyás Kertészeti Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola tantestületének közleménye Köröstarcsán is lesz emlékmű Visszhang Hz alkotás a fontos!
