Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

1990. január 8., hétfő Kaiffu Tosiki európai körútja — Japán Kelet-Európa-politikáját a maximális erő­feszítés és a lehető legnagyobb együttműködés jellemzi majd, amelyet az az őszinte szándék vezérel, hogy a távol-keleti ország segítséget nyújtson Kelet-Európa népeinek, élükön a lengyel és a magyar néppel, mint a reformok zászlóvivőivel, akik oly keményen küzdenek a szabadság és a demokrácia elnyeréséért — nyilatkozta Kaifu Tosiki miniszterelnök az MTI tudósítójának adott exkluzív interjújában. A japán kormányfő ma kezdte meg 10 napos, nyolc országot érintő európai körútját, amelyet megelőzően a miniszterelnöki rezidencián fo­gadta Trom Andrást, az MTI tokiói tudósítóját. Kérdés: Miniszterelnök úr, történelmi egybeesés tanúi vagyunk: az Európában vég­bemenő, ön által is drámai­nak és történelminek minő­sített változások egybeesnek Japánnak, mint nagyhata­lomnak nemzetközi elisme­résével. Ilyen körülmények között hogyan alakul Japán Európa-politikája a kilenc­venes években? Válasz: Ez a valóban nagy jelentőségű történelmi fo­lyamat, amely jelenleg vég­bemegy Kelet- és Nyugat- Európa között, a kelet-euró­pai reformoknak köszönhe­tően vette kezdetét és egy nagyobb, egységes Európa irányába vezet. Tapasztaljuk az Európai Közösségnek egyesülési törekvéseit, a Kö­zös Piac és az EFTA közöt­ti közeledést és a Kelet és Nyugat közötti megosztott­ság felszámolására irányuló erőfeszítéseket. Számításba véve a három vezető iparo­sodott demokráciát — Ja­pánt, Európát és az Egye­sült Államokat —, az új nemzetközi rend kialakítá­sában és fenntartásában nagy várakozással ^tekintek egy erősebb, körültekintő Európára. Tudatára ébredtünk an­nak, hogy Japánnak nemcsak gazdaságilag, hanem politi­A Szovjetunió a koráb­ban Bécsben jelzettnél is nagyobb arányban akarja csökkenteni a külföldön ál­lomásozó katonák számát, amennyiben az Egyesült Ál­lamok is hasonlóan cselek­szik — jelentette szombaton a The New York Times cí­mű amerikai lap. Amerikai kormányzati il­letékesek tájékoztatása sze­tiikailaig is aktív szerepet kell válilaLnia az új nemzet­közi rend kialakításában. Japán üdvözli és rendkívül pozitívnak tartja azokat a fejleményeket, amelyeknek tanúi lehetünk Európában és különösen Kelet-Európábán. Nagy várakozással tekintek a nyugat- és kelet-európai országok vezetőivel való ta­lálkozásom elé. Arra törekszem, hogy ma­gam is érzékeljem ezeket a változásokat és hogy Euró­pa vezetőivel — köztük ma­gyar vendéglátóimmal — sorra kerülő tárgyalásaimon megtaláljuk a legjobb mód­ját annak, hogy Japán hoz­zájárulhasson az új nemzet­közi rend kialakításához. Kérdés: A felfedezéshez hadd szolgáljak egy adalék­kal. A Gallup intézet a múlt nyáron közvélemény-kuta­tást végzett Magyarországon, elsőként egy kelet-európai országban. A felmérés ada­tai szerint a magyarok sze­mében a világon a második legnépszerűbb ország Japán. Az ön magyarországi láto­gatása két szempontból is történelmi jelentőségű lesz: történelmi pillanatban kerül arra sor és az ön személyé­ben először látogat japán miniszterelnök Magyaror­szágra. Hadd kérdezzem rint — írta a lap — Oleg Grinyevszkij, a bécsi tár­gyalásokon részt vevő szov­jet küldöttség vezetője nem hivatalosan új tervet ter­jesztett elő. Ennek lényege az, hogy Moszkva kész a ko­rábban jelzett .300 ezer fő­nél is kevesebbre csökken­teni a külföldön lévő kato­náinak számát, ha az Egye­sült Államok is hasonló csökkentést hajt végre. meg: mit vár ettől a látoga­tástól és milyen speciálisan csak Magyarországnak szánt ajánlatokat, javaslatokat és támogatási elképzeléseket visz magával? Válasz: Mi nagyon régóta, hagyományosan -úgy érez­zük, hogy a japán és a ma­gyar nép között igen jó és baráti a kapcsolat. Nagy öröm számomra, hogy ismét Magyarországra utazhatom, ahol első látogatásom óta drámai változások mentek végbe. Eredetileg arra gondoltam, hogy ajánlataimat részlete­sen akkor ismertetem, ami­kor már Magyarországon le­szek. Ezek közül most csak néhány irányelvet említenék. Amennyiben Magyarország úgy kívánja, szívesen kezde­nénk tárgyalásokat beruhá­zásvédelmi megállapodásról. Anyagi támogatással is hoz­zá kívánunk járulni a piac- gazdaságra való átálláshoz. Műszaki együttműködésre is gondoltunk az üzletvitel, a vállalatirányítás és a kör­nyezetvédelem stb. terén. Továbbá számítani lehet a japán Export-Import Bank pénzügyi támogatására. A két ország közötti gazdasági együttműködés továbbfej­lesztésének bátorítása érde­kében szükség van beruhá­zásokra, különösen japán tőkebefektetésekre. Éppen ezért a gazdasági és beru­házási körülmények feltá­rására delegációt küldünk Magyarországra. Ezekre az erőfeszítésekre építve meg­kíséreljük annak elősegíté­sét, hogy sima legyen az át­menet a piacgazdaságba Ma­gyarországon. Ezt szakértők küldésével, magyar szakem­berek továbbképzésével és a két nép közötti cserekapcso­latok ösztönzésével igyek­szünk elősegíteni. Reformokat vezetnek be a Kubai Kommunista Pártban — jelentette a párt lapja, a Gran­ina. Az újság első oldalas cikk­ben közölte, hogy ezentúl a 15 főnél nagyobb munkahelyi alapszervezetekben közvetlen, titkos szavazással választják meg a vezetőket, továbbá beve­zetik a többes jelölést, amelyet minden esetben nyilvánossá tesznek. A hivatalos indoklás szerint, a mostani lépések a szigetországban négy éve kez­dődött „kiigazítási folyamat” részét képezik. Horn Gyula Izraelben Horn Gyula külügymi­niszter vasárnap délelőtt háromnapos hivatalos láto­gatásra Izraelbe érkezett. A Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtéren vendéglátója, Mose Arensz izraeli külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy Horn Gyula személyében 1967. óta először látogat Iz­raelbe külügyminiszter ke­let-európai országból. Újságírók kérdéseire vá­laszolva, Horn Gyula el­mondta, hogy Magyarország, lévén kis ország, csak cse­kély mértékben járulhat hozzá a közel-keleti rende­zéshez. Ez ügyben egyéb­ként Magyarország egyetért a közös piaci külügyminisz­terek 1980-as velencei nyi­latkozatával — mondta Horn Gyula. (A velencei nyilatko­zat lényege az, hogy a pa­lesztinoknak is joguk van . nemzeti otthonhoz és a tár­gyalásokban szerep vár a PFSZ-re is.) Horn Gyula úgy vélte, hogy a magyar—izraeli kap­csolatok gyorsan fejlődnek és reményét fejezte ki, hogy mostani látogatása is hozzá­járul a jobb viszonyhoz. Repülőtéri nyilatkozatá­ban Mose Arensz ugyancsak a bővülő kapcsolatrendszer egyik lépésének nevezte azt, hogy a decemberi gazdasági egyezmény után, most iz­raeli—magyar kulturális egyezményt is aláírnak. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország példája nyo­mán. néhány hónapon be­lül más kelet-európai orszá­gok is fölveszik a diplomá­ciai kapcsolatot Izraeliéi. Ügy vélekedett, hogy a Szov­jetunió egyelőre belpolitikai okokból tartózkodik ettől a lépéstől. Megfigyelők ugyanakkor em­lékeztetnek arra, hogy az új­ság egyetlen utalást sem tett a kelet-európai kommunista pár­tokban az elmúlt időben vég­bement változásokra. A Reuter hírügynökség megjegyzi, hogy Fidel Castro többszőr kijelen­tette: a szigetország nem szakít a kommunista rendszerrel. Dip­lomaták, politikai megfigyelők, úgy értékelik a mostani refor­mokat. hogy azokkal a párt ve­zetése igyekszik elkerülni a kelet-európai változásokat, meg akarja őrizni a párt monopóliu­mát. 181 nEH3EH< IsSS iái KÍNAI MŰVÉSZETI FESZTIVÁL Csaknem 4 ezer résztvevő­je volt a második kínai mű- véiszeti fesztiválnak. Vala­mennyien 29 tartomány, au­tonóm tartomány művészeti köreiben tevékenykednek. A beijingi rendezvényen 62 ze­nés-táncos előadást mutat­tak be. További 12 városban tartottak ez alkalomból ha­sonló rendezvényeket. KÖTELEZŐ NYELVTANULÁS Franciául kell tanulniuk azoknak az angol építőipari munkásoknak, akiket a La Manche csatorna alatt átve­zető alagút építésén foglal­koztatnak. Mire elkészül a csatorna fél része és talál­koznak francia társaikkal, nem szabad, hogy nyelvi akadályok nehezítsék a mun­kálatokat. A .munkások kö­zül egyébként csak kevesen tanultak franciául a közép­iskolában. Az építkezés költsége a tervek szerint 3,5 milliárd fontba kerül és az összeghez a brit kormány egy pennyvel sem járult hoz­zá, üzleti vállalkozások te­remtik elő a pénzt. A költ­ség csökkentésére a British Rail vasúti társaság azzal az ötlettel állt elő, hogy az alagúton átvezető vasútvo­nal angliai szakasza ne ve­zessen London központjáig, hanem 30 kilométerrel a fő­város előtt érjen véget. Ily módon másfél milliárd fon­tot lehetne megtakarítani, a főváros centrumába vezető vasúti alagutak megépítése ugyanis rengeteg pénzt emésztene fel. HÜSEVÖ DINOSAURUS Rendkívül ritka őslénykori le­letre bukkantak amerikai tudó­sok az egyesült államokbeli Co­lorado állam északi hegyvidé­kén. A Róbert Baker vezette kutatócsoport hosszan tartó ásatások után bukkant rá egy több mint 130 millió éve élt húsevő dinosaurus, az Epate- rias Amplexus állkapcsára, fa­rokcsontjaira és mellcsontjainak maradványaira. A tudósok szerint a húsevő dinosaurus legalább akkora volt, mint a hatvanmillió évvel ké­sőbb élt, és eddigi ismereteink szerint legnagyobb őslény, m Tyrannosaurus Rex. A Epate- rias Amplexus hossza elérte a tizenöt métert, és évente mint­egy 40 tonna húst fogyasztott el. A szakértők szerint az állat erős farkából arra lehet követ­keztetni, hogy ugyanúgy ugrál­hatott Colorado akkor még sík vidékein, mint ma a kenguruk Ausztráliában. A kutatók eddig csak két ha­sonló leletre bukkantak, ■ most abban bíznak, hogy a több hiányos leletből rekonstruálni lehet a régen kipusztult monst­rum teljes csontvázát. ÚJABB ÖTVEN HAMIS REMBRANDT-FESTMÉNY Szakértők csoportja, akik a XVII. századbeli híres fes­tő műveit vizsgálják abból a célból, hogy a hamisakat kizárják, újabb ötven képet zártak ki, amelyeket valódi­nak hittek. A csoport fenn­állásának 21 éve alatt mind az 5-600 képet megvizsgálja és ezekről a kutatásokról eddig három kötetet adtak ki. Ügy tervezik, hogy még két kötetet jelentetnek meg, de a munka összetettsége miatt nehéz megállapítani, hogy mikor. A csoport vizs­gálataiban a legkorszerűbb módszereket alkalmazza, hogy ezáltal is védekezzen a kritikusoktól, akik bizalmat­lanok a munkájuk iránt. ÖTSZÁZ FONT AZ ELSŐ KARÁCSONYI LAPOKÉRT Az első karácsonyi üdvöz­lőlapok, amelyeket sir Hen­ry Cole küldött barátainak 1843-ban, most 500 fontot érnek. Sir Cole, aki akkor Viktória királynő múzeum- igazgatója volt, elsőként ju­tott arra az ötletre, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat csináltasson. Ezeken az ün­nepi hangulatot ábrázolták a vendéglátóhelyeken és az otthonokban. Az elkövetke­ző 17 év alatt Nagy-Britan- niában mintegy 1000 ilyen üdvözlőlapot készítettek, áruk egy shilling volt. Di­vatba jöttek olyan üdvözlő­lapok is, amelyek élelmiszer osztogatását ábrázolják a szegényeknek. A brit posta igazgatója már 1879-ben pa­naszkodott, hogy a postások­nak nagy fáradságukba ke­rül az üdvözlőlapok kézbe­sítése. Ebben az évben fel­jegyezték, hogy a postások a karácsony előtti napon egész éjjel dolgoztak. Ezek­nek az üdvözlőlapoknak a legnagyobb gyűjteménye a Londoni Képzőművészeti Múzeumban van, ahol má­solatokat lehet vásárolni I9­60 fontért. Szovjet létszámcsökkentési javaslat Reformok a Kubai Kommunista Pártban Elenáról, köszöntő helyett Sok minden volt bizony­talan a Ceausescu-diktatúra éveiben, de a kevés biztos dolog egyikének számított, hogy Vízkereszt napján ala­pokban rengeteg születésna­pi vers jelenik meg, s min­den sajtótermékben, még a keresztrejtvényújságban is kötelezően és hosszasan mél­tatják „a tudomány csilla­gának, az ország első asz- szonyának” politikai és tu­dományos ténykedését. Amennyiben igaz a hiva­talos születési dátum, akkor most vasárnap lenne 71 éves Elena Ceausescu, s idén is nyilván megünnepeltette volna magát, ha az esemé­nyek nem vettek volna sze­rencsésebb fordulatot. A „mérnök-akadémikus és vi­lághírű vegyészprofesszor” címeit és’ tisztségeit nehéz lenne felsorolni, de a leg­fontosabbakat azért érde­mes megemlíteni. Először is: már 1974-től tagja volt az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának, 1977-től a PVB állandó irodájának is. 1980-tól betöltötte ezen kí­vül az első miniszterelnök- helyettesi tisztséget. Okvet­lenül ki kell térni arra, hogy 1979-től ő irányította az RKP KB káderbizottságát. Ezen a szerven nem valami gittegyletet kell érteni: Ele­na asszony egyetlen rosszal­ló megjegyzése, szemvillaná­sa elég volt ígéretes karrie­rek szétzúzásához. Személyisége osztatlan gyűlöletet váltott ki népé­nek szinte minden fiából, jóllehet meg volt győződve arról, hogy úgy szeretik, mint édesanyjukat. Öt — ha lehetett — még sokkal job­ban utálták, mint férjét, és sokan meg voltak győződve arról, hogy ő lenne a kon- dukátor rossz szelleme, — ha neki egyáltalán szüksége lett volna ilyen szellemre. Állítólag viszont még Ni- colae Ceausescu is gyűlölte, mivel állandóan rendre uta­sította. Sokszor meg lehe­tett figyelni, hogy az elnök beszéd közben félve és jó­váhagyást várva nézett fel időnként feleségére: jól mondja-e a szöveget. Elgna műveletlenségéről anekdoták tucatjai jártak szájról száj­ra, például veié kapcsolat­ban is mesélték, hogy „für­dőruhát készíttetett ki ma­gának, amikor férje el akar­ta vinni a Hattyúk tavá­ra”. Érdemes eltöprengeni azon, hogy vajon miként törhetett az élre a csúnya, közönsé­ges, és gyűlöletes asszony, ö volt ugyanis a közép-kelet- európai országokban az el­ső, s talán az egyetlén olyan elnök- és főtitkárfeleség, aki nemcsak közvetve gyakorolt hatást férjére, hanem mégis szerezte magának a második számú politikai vezető rang­ját, s az ezzel járó számta­lan tisztséget. Állítólag 1971-ben, Ceausescu kínai látogatása idején szerezték az első tippeket Csiang Csing- től, Mao hírhedt feleségétől arra, hogy miként lehet megbízható családi vezetést kiépíteni. Tavaly még ilyen születés- napi versike jelent meg az egyik tekintélyes és nagy­múltú lapban: „halmozzuk el a szeretet virágaival; asz- szonytudós és asszonypoliti­kus ő; elsők elseje, jelesek jelese ...”. A versfaragó mentségére talán csak egyet­len dolog szólhat, hogy eset­leg gúnyolódott. Sokan sej­tették korábban, hogy Elena iskolai előmenetele nem volt éppen zökkenőmentes ... A bizonyosságot azonban csak a napokban lehetett közzétenni. A Romania Li­beróban jelent meg annak a végbizonyítványnak a máso­lata. amelyet szülőfalujában, Petresti-ben 1928-ban állí­tottak ki a 10 éves Elena, a csodagyermek, a későbbi nagy tudós és akadémikus számára. Akkor aligha kap­hatott sok dicséretet otthon: a bizonyítvány szerint négy tárgyból bukott meg. Romá­niában akkor is a tízes volt a legjobb jegy, az ötös alatti osztályzat gyakorlatilag bu­kást jelent. Elena legjobb je­gyét, a 7,33-as osztályzatot kézimunkából szerezte, ké­sőbb kevés dolgot kellett sa­ját kezőleg elvégeznie. Vi- szonlag jó volt még ének­ből, amelyből 6,66-ot ért el, viszont 4 és 5 közötti jegye volt olyan „elhanyagolható” tárgyakból, mint olvasás, matematika, vallás, történe­lem és földrajz, s meg kell említeni azt is, hogy maga­tartásból is csak ötöst ka­pott. Elena itt sem, és másutt sem tett kísérletet arra, hogy folytassa tanulmányait, ehelyett elmerült a munkás- mozgalomban, s utóbb a ro­mán történettudomány ki­derítette, hogy minden fon­tosabb forradalmi esemény­ben vezető szerepe volt, vagy legalábbis ott volt későbbi férje oldalán. Mint minisz­terelnök-helyettes ő felelt az oktatásért is, s aligha kell részletezni ennek katasztro­fális hatását a romániai is­kolarendszerre, s ezen be­lül a nemzetiségi iskoláikra. A magyaroknál, a hazát­lan „bozgoroknál” csak a zsidókat utálta jobban. A sors fintora, hogy Zoia lá­nya épp egy zsidó férfiba szeretett bele. A szerencsét­len fiatalember életútja ha­talmas vargabetűket írt le — Elena mindent megtett, hogy elválassza lányától a férfit. Érdekes, hogy nem szerette a bajszos férfiakat sem. Volt olyan magyarázat erre, hogy úgy vélekedett: minden baj­szos gyaníthatóan magyar. Menekülésükben már nem tudtak segíteni rajtuk a ba- jusztalan pilóták sem. A perben Eléna az utolsó pil­lanatokig arrogáns volt, leg­utolsó mondata azonban el­árulta, hogy voltaképp nem fogta fel, mi történik vele. A kivégzőosztag egyik tagja elmondta, hogy Elena meg­próbálta kiszabadítani ma­gát, s ezt sikoltotta: Nicolae, ezek lelőnek minket! Párválasztás detektivekkel New Yorkban egyre több egyedülálló személy fogad fel detektívet, hogy ellenőriztesse potenciális jövendőbelijét. Vincent Parco Bizalmas Nyomozóirodája tavaly már 100- 150 nyomozást hajtott végre házasodni szándékozó magá­nyosok megrendelésére. Parco egyik ügyfele, egy fiatal nő egy -üzletember után nyomoztatott, akivel már hónapok óta járt együtt. „Már kö­rülbelül nyolc hónapja jártam együtt vele — mondta a hölgy —, de valami bűzlött nekem ia srác körül. Sosem hí­vott meg a lakására.” Kiderült, hogy a férfi nős volt, és a feleségével élt együtt. Parco iszerint magányos ügyfelei sok­szor ellenőriztetik szerelmi partnerüket, akivel már hóna­pok óta járnak, sőt nemegyszer együtt is laknak, mert vala­mit gyanítanak. Egy átlagos megbízás 500—1000 dollárba kerül. Előfordul, hogy valaki azért fordul Parco irodájához, mert találkoznia kell valakivel, és ötletet kér, hogy »hogyan közelítse meg az illetőt. Larry Webb, a 47 ország nyomozóit tömörítő Detek­tív Világszövetség elnöke szerint világméretű jelenség lett, hogy egyedülállók más egyedülállók után szaglásztatnak. A fő ok az AIDS. „Az emberek nagyon óvatosak, nem akarnak akárkivel járni. Sokan azért nyomoztatnak, mert nem tud­ják, ki az, akivel járnak. Ez világméretű tendencia, és egyre erősödik” — teszi hozzá. Az ügyfelek általában azt akarják tudni 1— mondja a Parco detektivcég társtulajdonosa, Joanne Kunda —, hogy a választottjuk hova jár, kivel van, milyen ruhát hord, ki­vel találkozik, kit hív a lakására. A cég egy másik nyomo­zója, Irwin iBlye szerint az emberek azért nyomoztatnak, mert megváltozott az életmód, és ma már nem tudni a társ­ról azt, amit régebben olyan egyszerűen ki lehetett deríte­ni. /„Evekkel ezelőtt az ember a választottját elvitte a csa­ládjához. Ma az ember nem ismeri mindenkinek a családját és a barátait. Ezért aztán több a rejtély. Sokszor még az együtt élők sem ismerik egymás múltját. Előfordul persze, hogy valaki rossz szándékkal akar nyo­moztatni. „Egyszer megjelent nálam egy hapsi egy pornó­magazinnal — meséli a nyomozó t—, és azt akarta, hogy de­rítsem ki: kicsoda az a két nő, akinek a fényképe benne volt a lapban. Volt valami a pasasban, ,ami miatt félteni kezd­tem ezeket a nőket, és csak annyit mondtam ineki, hogy nem tudok segíteni.” Nagy kérdés, hogy gz ilyen detektívek legális módszerek­kel gyüjtik-e az információt a megrendelőknek. Blye detek­tív szerint aggodalomra semmi ok. „Ha megadnak nekem egy nevet, akkor *már rengeteg dolgot lehet megtudni a kü­lönféle adattárakból, legálisan. Ha mégsem elég az adat, van egy mentsváram, a pincérek.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom