Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKII NIPILIP 1990. JANUÁR 24., SZERDA An: 4,3« forint XLV. ÉVFOLYAM 20. SZÁM Aláírták a választási etikai kódexet Megegyezés született a vá­lasztási etikai kódexről ked­den, Budapesten. A doku­mentumot, amelynek kidol­gozását és elfogadását a Független Jogász Fórum szorgalmazta a választáso­kon indulni kívánó pártok számára, 12 szervezet — az Agrárszövetség, a Hazafias Választási Koalíció, a Nem­zeti Kisgazdapárt, a Függet­len Szociáldemokrata Párt, a Magyar Demokrata Fó­rum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kis­gazdapárt, a Magyar Szo­cialista Párt, a Magyar Li­berális Párt, a Keresztény­demokrata Néppárt, a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt és a Fidesz — kép­viselője, valamint dr. Salá- min András független kép­viselőjelölt látta el kézje­gyével. (A kódex teljes szövege la­punk 2. oldalán olvasható) Lemondott a belügyminiszter Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Kedden délelőtt, néhány perccel 10 óra után, meg­kezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. Ezután Horváth István so­ron kívül, kért szót Mint mondotta: funkciójából és politikai meggyőződéséből eredő kötelességének érzi, hogy a hangulatkeltéssel, a félremagyarázással, a köz­vélemény sokkolásával, és hovatovább az egész állam- apparátust is egyre inkább szétziláló fenyegettetés ára­dásával szemben józanság­ra, megfontoltságra, reali­Véleménye szerint az egész ügy politikai kérdéssé vált, a gondosan megkom­ponált támadások arra irá­nyulnak, hogy egyes politi­kai erők még a választások előtt döntésre vigyék a ha­talom kérdését. Annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a kormány egyes tagjainak lejáratása és le­hetetlen helyzetbe hozása az egész kormányzati és állam- igazgatási tevékenység meg­bénítását célozza. Végezetül — saját szere­péről is szólva — hangoz­tásra intsen. Felidézte a Belügyminisztérium, az ál­lambiztonsági szolgálat és a személye ellen indított kam­pányt, amelynek során a Szabad Demokraták Szövet­sége, valamint a Fiatal De­mokraták Szövetsége tör­vénysértéssel vádolta meg a BM belső biztonsági szolgá­latát és feljelentését eljut­tatta az ügyészséghez. tatta: akik a távozását kö­vetelik. nyíltan kimondják: zavarja őket hogy az egy­kori MSZMP tagjai, veze­tői, akik a fordulatot Ma­gyarországon elindították és ma a Szocialista Pártban, vagy kormányban tevékeny­kednek, éppen korábbi tel­jesítményük és a jövőre vo­natkozó terveik révén az új magyar demokráciának is hiteles szereplői lehetnek. S mindegy, hogy milyen eszközzel, milyen áron, de ezt akarják megakadályoz­ni. Horváth István — mér­legelve eddigi tevékenysége és „a most kierőszakolt bot­rány” súlyának arányát —, arra az elhatározásra ju­tott, hogy lemond miniszteri megbízatásáról, mert egy jogállamban, egy demokrá­ciában ez így szokás. Az első napirendi pont előtt Németh Miklós kért szót. A Minisztertanács el­nöke beszédében közvetlenül az ország népéhez is szólva hangsúlyozta: — Nemcsak az utóbbi idő­szak eredményei, hanem még inkább az előttünk álló he­tek megjövendelhető fejle­ményei indítanak arra, hogy felszólítsam az ország lakos­ságát; közös cselekvéssel ke­rüljük el azt, ami a legkö­zelebbi múltunk alapján megj ö vend elhető. — Közelinek és könnyen elérhetőnek látszottak a sza­bad választások, több volt a bizakodás és kevesebb a ké­tely — hangsúlyozta a mi­niszterelnök. — Azt mondtuk: a kormány a nemzet kormá­nyának tekinti magát, s te­vékenységével nem egy vagy néhány párt érdekét, hanem a nemzet érdekét kívánja szolgálni. Nem szolgál és nem követ pártérdeket, de (Folytatás a 3. oldalon) A kierőszakolt botrány Mielőtt a választási startpisztoly eldördül... A választási törvény sze­rint január 24-én 0 órától lehet begyűjteni a kopogta­tócédulák ajánlási szelvé­nyét a szavazó polgároktól. Ám a pártok legtöbbje ál­lítólag vasárnap óta ügynö­keivel hadjáratot indított a cédulák megszerzéséért. Számtalan bejelentés érke­zett szerkesztőségünkbe ez­zel kapcsolatban, ám valójá­ban egyetlen hivatalos szerv sem tudott olyan visszaélés­ről. amely valóban bizonyít­ható. Bánszki János, Mező- megyer, Rajk u. 28. szám alatti lakost, akinél szintén jártak már megbízottak, munkahelyén, a Békéscsabai Kötöttárugyárban kerestük fel. — Mikor és ki járt ön­nél? — Január 21-én, vasárnap­keresett meg egy ember, hogy ki, azt pontosan nem tudom, mert nem mutatko­zott be. — És mit mondott? — Megkérdezte, odaad­nám-e az ő pártja jelöltjére az ajánló cédulámat. Azt vá­laszoltam, éntőlem aztán nyugodtan viheti, nekem mindegy, hogy ki lesz itt a jelölt, vagy akár majd a ta­nácselnök, csak ennél rosz- szabb ne legyen a sorsunk. Egyébként se érdekelt soha a politika, nem is gondol­koztam azon, mit lehetne csinálni ezzel a cédulával. Ha vitték, hát vigyék! * * * — Arról, hogy pillanatnyi­lag pánikkeltés zajlik a la­kosság körében az ajánlások összeszedéséről, mi is meg­győződtünk — erősíti meg dr. Molnár Margit, a me­gyei tanács osztályvezetője. — Azonban még egyetlen olyan esettel sem találkoz­tunk, amelyiket konkrétan be tudtak volna bizonyítani. Például érkezett olyan beje­lentésünk, hogy Békéscsabán és Gyulán üres kopogtató­cédulákat szórtak szét, ám olyan ember nem akadt, aki be tudta volna hozni. Azon­ban, ha valaki törvépysér- tést észlel, az már minden­képpen büntetőjogi felelős­ségre vonással jár, mert a közrend és közbiztonság el­leni bűncselekmény gyanúja áll fenn. Ezt azonban min­denképpen bizonyítani kell. De mint mondottam, eddig csak alaptalan bejelentések­kel találkoztunk. (Folytatás a 2. oldalon) Napirenden az oktatáspolitika Miért van szükség új oktatáspolitikai koncepcióra? Mikor és hogyan változik iskolarendszerünk? Sikerül-e európaiakká tválnunk az oktatás területén is? Hogy ha­lad az az ötven-hetven jós szakértői testület, mely a nemzeti alaptanterven dolgozik? Ilyen és ehhez hasonló aktuális oktatáspolitikai kérdésekre kaphattak választ tegnap délelőtt mindazok, akik részt vettek azon az ér­tekezleten, melyet a Békés Megyei Tanács művelődési, ifjúsági lés sportosztálya rendezett Békéscsabán. A művelődési feladatokat ellátó szakigazgatási szer­vek vezetői, valamint a ta­nulmányi felügyelők kaptak meghívást e délelőttre, akik nagy érdeklődéssel hallgat­ták — első napirendi pont­ként — dr. Lúczi József, a megyei tanács elnöki hivata­lának vezetője tájékoztató­ját az új önkormányzati tör­vény koncepciójáról, annak alapvonásairól. Különösen a helyi önkormányzatok szere­pe, valamint a megye — a megyeség — kérdése érde­kelte a résztvevőket. Ter­mészetesen szóba került a választási procedúra mi­kéntje is, majd ezt követő­en a Művelődési Miniszté­rium munkatársai kaptak szót. A tudósításunk kezde­tén felsorolt kérdésekre dr. Dávid László, a minisztéri­um alapfokú nevelési fő­osztályának főosztályvezető­je válaszolt. Mindezek mel­lett kitért a pedagógushely­zetre, a szociálpolitika — az oktatás ingyenességének — kérdésére, s szólt arról a vizsgarendszerről, mely a nemzeti alaptantervvel egy időben lép életbe. Ugyancsak az oktatáspoli­tikához kapcsolódott Kerekes László, a minisztérium fő­osztályvezető-helyettesének tájékoztatója, ám ezúttal megyei vonatkozású kérdés került terítékre. A miniszté­rium többéves vizsgálatot folytatott a megyében, mely­nek tapasztalatairól hallhat­tak az értekezlet résztvevői. És nem kis büszkeséggel hallgathatták szavait, hiszen mind a megyei, mind a vá­rosi tanács tevékenységéről elismeréssel szólt a főosz­tályvezető-helyettes. Mint el­mondta, nem véletlen, hogy a minisztérium a békéscsa­bai tanítóképzőnek szán sa­játos szerepet. Az idegen nyelv oktatásának egyik je­lentős bázisát szeretné itt létrehozni. Kerekes László méltatta a nemzetiségi Ok­tatásban elért helyi eredmé­nyeket, s azt, hogy zökkenő- mentesen sikerült a kétszin­tű irányításra való áttérés. Természetesen az intéz­ményhálózatban végzett tá­jékozódásnak akadtak nega­tív vonásai is. Megfontolan­dó — mondta —, hogy a megye minden településén legyen óvoda. Több pénzt kellene szánni az oktatási intézmények felújítására, különösen azokban az in­tézményekben fontos ez, ahol értelmi fogyatékos gye­rekek nevelésével is foglal­koznak. A személyi ellátott­ságról elmondta, hogy bizo­nyos óvodákban nincs elég óvónő, s az országos átlag alatt van a szakképzett pe­dagógusok aránya is. Végül szólt arról, hogy a megyé­ben jónak mondható az is­kolai szociális ellátás, hi­szen a diákok 45,2 százalé­ka veszi igénybe a napkö­zit, s példásan oldották meg szűkebb hazánkban az in­gyenes tankönyv, illetve az étkezési kedvezmények kér­dését is. N. Á. Szégyen, vagy erkölcsi megtisztulás? Diáksztrájk Gyulán A gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola és Húsipari Szakmunkáskép­ző Intézet mind a 400 diák­ja sztrájkra készült. A har­madikos kertészeti osztály tanulói úgy érezték, őket, azaz Veres Erzsébet tanárnő osztályát hátrányos megkü­lönböztetés éri, igazságtalan érdemjegyeket kapnak, egyes pedagógusok beleszólnak a magánéletükbe, az öltözkö­désükbe. Utálattal viseltet­nek irántuk, mert a tantes­tületben sokan nem szívle­lik osztályfőnöküket. Tanár­nőjük embernek nézi a diá­kokat és védelmükre kel. Például akkor, mikor a má­sodikosok felavatták az el­sősöket. Az újoncoknak ágyak alatt kellett mászni pizsamában, miközben a másodikosok verték őket... Az igazgató, dr. Daka Ist­ván a múlt héten beszélge­tett a diákokkal — kérésük­re —, ám a harmadikosok úgy érezték, nem veszi ko­molyan őket. Ezért döntöt­ték a tegnapi sztrájk mel­lett, segítségül híva a töb­bi osztályt is. Az iskola igazgatója hét­főn rendkívüli szülői érte­kezleten tájékoztatta a har­madikosok szüleit. — Megígértem a tanulók­nak, megvizsgálom, valóban hátrányosabb helyzetben vannak-e, mint a többi osz­tály — mondta. — Az osz­tályfőnök dolga viszont nem a gyerekekre tartozik... Szomorú, hogy tudnak a tantestületben lévő konflik­tushelyzetről, de keveset ah­hoz, hogy ítéletet alkossa­nak. Dr. Daka István elmond­ta, hogy a súrlódások régi keletűek és folyamatosak Veres tanárnő és a tantestü­let között. A tanárnő sok­szor — nyilvánosan is — megsértette önérzetükben kollégáit. Ezért már két íz­ben fegyelmit is kapott. Pénteken pedig a tantestü­let — négy tartózkodással — kinyilvánította, nem akar­nak vele a továbbiakban dolgozni. A szülők arról szóltak, hogy a gyerekek szeretik a tanárnőt és elmondták azt is, hogy az iskolai viszály nagyon megviselte fiaikat, lányaikat. Ez és egyes taná­rok nyers modora, megjegy­zései, magatartása vezetett ahhoz, hogy ebben az osz­tályban már három öngyil­kossági kísérlet volt. Mi­előbb pontot kell tenni a dolgok végére, az oktatás csak nyugodt légkörben foly­hat. Az iskola igazgatója ígéretet tett a gondok orvos­lására, így a harmadikosok szüleiknek még hétfőn este megígérték, elállnak a sztrájktól. Tegnap reggel az iskola igazgatója beszédet mondott, válaszolva a diákok követe­léseire. Sokan elmentek ez­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom