Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 3. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JANUÁR 4.. CSÜTÖRTÖK Ára: 4.30 forint XLV. ÉVFOLYAM. 3. SZÁM fl határ a csillagos ég? Ajánlott és várható árváltozások hétfőtől Ismét új árfogalmakkal és árakkal ismerkedhetnek meg a kereskedők és a vásárlók január 8-ától. Áremelés lesz ez a sűrűjéből! Ráadásul magyar módra előkészített. A korábbi gyakorlattól eltérően az Árhivatalnak ezúttal nem volt beleszólása. Termelők és feldolgozók, egyesületek, netán kisüzemek, végül pedig a kereskedelem ajánlja, tervezi, határozza meg az árak többségét. A legtöbb cikk szabadáras lesz, s abban sem lehetünk bizonyosak, hogy rövid időn belül nem változnak-e újra az itt közölt árak. A kereskedők év végi leltáraikat készítik ezekben a napokban, miközben azon bosszankodnak, hogy az árlisták még nincsenek a kezükben. Ezért a hétfői árváltozások miatt, a hétvégén újra árazniuk, dolgozniuk kell. Lapunknak a megyei tanács kereskedelmi osztályától és a felsorolt cégektől sikerült néhány listát megkapnia, ezekből közlünk az alábbiakban tájékoztatót. Hangsúlyozzuk: ezek ajánlott árak, előfordulhat, hogy egyik vagy másik boltban árkülönbséget tapasztalunk ugyanazon termékeknél. S hogy ki ellenőrzi, honnan tudhatja a vásárló, helyes árat fizetett-e, azt csak a jó isten tudja. Az optimistábbak szerint a szabadáras termékeket a vásárlók hamar megszokják majd, és az ipar, a kereskedelem a kínálathoz alkalmazkodik. A kétkedők tartanak attól, hogy jövő héttől némi ösz- szevisszaság keletkezik a boltokban, arról nem is beszélve, hogy miként vásárolják majd meg a magyar családok az emelt árú termékeket. A Tejipari Vállalatok Trösztje által forgalmazott termékek árainak kialakításánál a 2,8 százalék zsírtartalmú tej fogyasztói árát vették alapul. Ezek az új árak megközelítőleg azonosak lesznek, bár minden terméknek van bizonyos árréstartalma. A jogszabályok ma lehetőséget adnak minden vállalatnak arra, hogy a keresleti-kínálati viszonyokat figyelembe véve áreltérítést alkalmazzanak. (Lefelé valószínűleg nem kerekítenek majd.) 2,8 százalék zsírtartalmú 1 literes tej 18,20 forint 3,6 százalék zsírtartalmú 1 literes tej 21,50 » 1,5 százalék zsírtartalmú 1 literes tej 15,30 ff 2,8 százalék zsírtartalmú 1 literes féltartós tej 21,50 ff 2,8 százalék zsírtartalmú 0,5 literes féltartós tej 11,60 ff sovány tejes kakaó, 2 decis 7,00 ff félliteres csokoládés tej 17,00 ff félliteres karamellás tej 10,70 ff 20 százalékos zsírtartalmú 2 decis tejföl 18,40 ff 12 százalékos zsírtartalmú 2 decis tejföl 14,50 ff 16 százalékos zsírtartalmú 2 decis tejföl 17,30 ff 2 decis joghurt 7,90 ff gyümölcsös joghurtok 10,10 ff zsíros kefir, 2 decis 7,90 ff vaníliás krémpuding, 15 dekás 12,00 ff Fauna joghurt turmix, 2 decis (málnás) 10,50 ff 2 decis habtejszín 25,70 99 kávétejszín, 10 grammos 2,40 ff 80 százalék zsírtartalmú, 10 deka vaj 18,90 ff Margaréta vaj. 25 dekás 52,30 »» Szendvicsvaj (fóliában), 20 dekás 37,20 ff Parmezán reszelt sajt, 1 kilogramm 260,00 ff Pannónia sajt (tömb), 1 kilogramm 280,00 ff Hajdú sajt, 1 kilogramm 240,00 ff Trappista sajt, 1 kilogramm 220,00 ff Eidámisajt, 1 kilogramm 205,00 ff Zalai füstölt, szeletelt, 1 kilogramm 270,00 \ ” Márványsajt, 1 kilogramm 205,00 ff Bakony Camember, 10 deka 26,90. ff Séd Brie sajt, 12,5 deka (fóliában) 33,90 ff C-vitaminos sajt, 20 deka (dobozban) 45,60 ff Frankfurti kolbászízű sajt (tömlőben) 23,00 ff Félzsíros tehéntúró, 0,5 kilogramm 37,50 ff Juhtúró, 1 kilogramm 180,00 ff Meggyes, habosított túrókrém, 12,5 deka 15,00 ff Gomolyatúró alufóliában, 10 deka 17,80 ff Zsíros tejpor, 1 kilogramm 179,00 ff Sovány tejpor, 1 kilogramm 136,00 ff Cukrozott, sűrített tej tubusban, 20 deka 21,00 ff A tejtermékek általános árai mellett szólunk a . Sárréti Tej Közös Vállalat által forgalmazásra kerülő legjellegzetesebb árukról: 10 dekás szendvicstúró, zsíros 11,60 ff 25 dekás szendvicstúró, zsíros 27,60 ff 0,5 kg-os zsíros tehéntúró 46,60 ff (Folytatás a 3. oldalon) Tájékoztatás a pártvagyonról Jelentkeztek az örökösök is Áll a pártház és a vita Medgyesegyházán Most már a cigányok is irodát akarnak December 27-i számunkban hírt adtunk arról, hogy négy párt, illetve politikai szervezet elfoglalta a med- gyesegyházi pártházat. Az MSZP határozott hangú tiltakozást tett közzé, ugyanakkor nem zárkózott el a tárgyalásoktól sem. Nagy reményekkel indultunk hát tegnap délután Medgyesegy- házára, az érintettek újabb találkozójára. Ezúttal — alighanem bölcsen tették — nem a párt- házban. hanem a tanácselnök irodájában tárgyaltak a jogi összefüggéseket felettébb nagyvonalúan kezelő vitás felek. Távol maradt a HNF — úgy tudjuk, hogy visszavonta helyiségigényét —, ám újabb párt kért részt a mindenkit szorító irodagon ok megoldásából. (Az SZDP-hez kötődő magyarországi cigányok szociáldemokrata pártjáról van szó.) Az igazi meglepetés azonban akkor érte a megegyezésre összegyűlteket, amikor kiderült: a pártok leendő irodájaként a tanács által felajánlott négy Gamesz-he- lyiség valójában csak egy, legfeljebb másfél. Arról nem is beszélve, hogy ha a Ga- mesz kitenné a lábát, akkor a művelődési központ örömmel hódítaná vissza ezt a helyiséget is. Nem is minden alap nélkül, hiszen a tanács testületéi erre már korábban ígéretet tettek. Kezdett a dolog hasonlatossá lenni a gordiuszi csomóhoz. A megoldhatatlanság érzete alaposan fel is korbácsolta a szenvedélyeket. Sokáig azt sem lehetett megállapítani, hogy mi az alapkérdés: minden pártnak oldódjon meg a helyiségigénye, vagy ettől függetlenül, de mindenképp hagyja el a pártházat az MSZP. Amíg ezen folyt a vita, kiderült, hogy az épület államosítás előtti tulajdonosának örökösei levélben értesítették a tanácselnököt: visszakövetelik a házat, vagy kérik az árát. Serfőző Sándor vb-titkár amellett érvelt, hogy a sérelmezett tanácsi—MSZP- megállapodás megkötésekor a jogszabályok és a felettesek utasításai szerint jártéi. A nyilvánosságot is elégségesnek ítélte, hiszen tanácsülésen elhangzott a hasznosítási javaslat, s valamennyi párttal megbeszélték azt. Sőt, a megyei tanácstól érkezett leveleket, az üggyel kapcsolatos jogszabályokat is bemutatta a pártok képviselőinek. Megegyezés azonban sehogy sem akart születni. Du- sik János, az MSZP képviselője nem fogadta el Nagy Béla, SZDSZ-ügyvivő javaslatát. miszerint kiköltözésük fejében — a többi párthoz hasonlóan — március végéig „átmeneti szállást” kapnának a művelődési házban. Pontosabban: gondolkodási időt kért máig. A kisgazda- párti Oravecz Tamás bejelentette, hogy dr. Zsíros Géza tegnap a megyei tanács vb-titkárát felkereste, akinek — tudomása szerint — elmondta, hogy hasonló esetekben újabb foglalásokra, illetve tüntetésekre kerülhet sor. A találkozó eredményéről a tárgyalás időpontjában még nem tudott. Mint mondotta: „az SZDSZ-szel együtt ma este felkeressük, hogy első kézből tájékozódhassunk”. Megoldás tehát még nincs, de a krónikásnak lassan-las- san az a benyomása, hogy alighanem szívesen szabadulna már mindenki a maga ásta veremből. De ehhez az MSZP segítő kéznyújtására is szükségük lehet... k. a. j. Kedden 11 párt és szervezet képviselőit tájékoztatta dr. Pataki István, a megyei tanács vb-titkára, a megyebeli pártvagyon sorsának eddigi alakulásáról. Kiderült, hogy 39 ingatlan kezelői jogáról lemondott az MSZMP, viszont nyolcnak teljesen, 11-nek részlegesen megtartotta kezelői jogát. A meghívottak kifogásolták, hogy az alkalmazott megoldás a rendezésnek csak egyetlen elemét fogja át, mivel a „történelmi” pártok korábbi ingatlanjairól szó sem esik. Sőt, a pártok közötti esélyegyenlőséget sem szolgálja. Hiányolták, hogy az intézkedések nem terjednek ki az ingóságokra (kommunikációs eszközökre, berendezési tárgyakra). Dr. Pataki István — a munkatársaival történt egyeztetés után — megállapította, hogy a tanácsi vezetők döntő része a jogszabályok adta lehetőségekkel élt, s azoknak eleget téve járt el. Természetesen nem a helyi tanácsok jogköre volt annak eldöntése, hogy az MSZP megtartotta-e kezelői jogát, vagy sem: a jogszabály ezt az MSZP-re bízta. Bírálat ért több tanácsot is azért, mert pártcélú felhasználás helyett ezeket a házakat szociális és oktatási célra javasolta hasznosítani. Amely települések eljárását a jelenlévők kifogásolták, ott — a vb- titkár ígérete szerint — haladéktalanul utánajárnak a történteknek. A biztonságos közlekedés egyik alapkövetelménye a járművek kifogástalan műszaki állapota. A balesetek megelőzése, elkerülése persze sok minden mástól is függ. Legfőképpen a közlekedés főszereplőitől, az emberektől. A baleseti statisztikák, adatok, számok mögött azonban egyre gyakrabban találkozunk felelőtlenséggel, durva szabályszegésekkel, közömbösséggel. S miközben a közutakon egyre több áldozatot követelnek a súlyosabbnál súlyosabb balesetek, mind távolabb kerülünk a modern európai közlekedési kultúrától. Egy lehetséges irányvonalról, a felzárkózás mélyeiről, s a tudományos kutatás mindeddig el nem ismert eredményeiről lapunk 5. oldalán olvashatnak. Korom Mihály: „Czinege butaságokat csinált” Újabb ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság Folytatódik a Magyar Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgálóbizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP központi bizottsági titkárokat, valamint Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert és Mórocz Lajos vezérezredest, honvédelmi minisztériumi államtitkárt hallgatta meg. Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az illetékes kb-tit- kár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács mellett működő, valamint az országgyűlési honvédelmi bizottság volt illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta az MSZMP-t, és így a Magyar Hadsereg legfőbb parancsnoka Kádár János, az egykori MSZMP első titkára volt. Ennek ellenére sem Kádár János, sem a Központi Bizottság, sem annak titkársága soha belső utasítást a honvédelmi tárcának, a hadseregnek nem adott. A vizsgálóbizottság minden erőfeszítése ellenére sem tudta kideríteni: végül is mi volt az a lakásügy, ami állandó „gondot okozott" a felügyelő kb-titkárnak. Csak annyit sikerült megtudniuk: ha bármiféle jelzés érkezett — ha érkezett — erről, vagy Czinege Lajos munkaimódszereiről, munkastílusáról, a tárca vagy az ország pénztárcáját soványító tranzakcióiról, akkor a kb-titkár el- beszéligetett négyszemközt vagy szélesebb körben a volt honvédelmi miniszterrel. Arra hívták fel a figyelmét, hogy „butaságot csinált”, hogy hibát követett el, mert a közvélemény másként értékeli ezeket az ügyeket. Czinege Lajos mindig megmagyarázta, hogy mit miért tett, s ezután minden ment tovább a maga útján. Korom Mihály hangsúlyozta: Czinege Lajosnak ezek az ügyei eltörpültek a hadsereg fejlesztésében szerzett érdemei mellett. Felmentésének kérdése sohasem merült fel. Végezetül Korom Mihály kifejtette: felelősnek érzi magát, főként azért, mert nem lépett fel kellő határozottsággal a „stabilitásszemlélet” ellen, az ellen, hogy ilyen vezetői funkciót ilyen hosszú ideig — 25 évig — egy személy töltött be. Biszku Béla konkrétumként annyit mondott el: a nyilvánosságot rosszul tájékoztatták Kárpáti Ferenc jelenlegi honvédelmi miniszter korábban hozzá intézett leveléről, amelyben Czinege Lajos hibáira, ügyeire hívja fel a figyelmet. Kárpáti Ferenc 1969-ben áthelyezését kérte Czinege Lajos vezetői tevékenysége miatt, s ezért személyesen is beszélt Biszku Bélával. A másik konkrét válasz az 1968-as csehszlovákiai bevonulással függött össze. Biszku Béla tájékoztatásából kiderült: a bevonulásra a magyar honvédelmi miniszternek minden bizonnyal a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka adott parancsot. (Folytatás a 3. oldalon) MOB: megvitatják a 12 pontot Nagy eseményre készül január 13-án, a Magyar Olimpiai Bizottság. A testület legmagasabb fóruma, a közgyűlés tanácskozik a Budapest Kongresszusi Központban. A 119 MOB-tag között várják azt a húszat is, akiket a már újjáalakult sportági szövetségek delegáltak. A 12 megvitatásra kerülő téma közül a legfontosabb napirend azonban a soronkövetkező, tehát az 1992. évi nyári és téli olimpiai játékok felkészülési programjának meghatározása lesz. Erről és más témákról is olvashatnak a hetedik oldalon, ahol ezúttal nemcsak hirdetésekkel, hanem sportjellegű cikkekkel és tudósításokkal is találkozhatnak.
