Békés Megyei Népújság, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
1990. január 20., szombat TALLÓZÓ 'kÖRÖSTÁJ (Fuszenecker Ferenc szociofotója; „Forrás”) Magánügyeink adatlapokon „Törv. védve” Politizáljon-e az egyház? t A református zsinat szerint. A pénz is pénzbe kerül Forog a forint, jön az 5000-es ... Számos érdek fűződik ahhoz, hogy a társadalmat alkotó egyénekre és csoportokra vonatkozó adatokat bizonyos állami szervek, gazdasági szervezetek, egyesületeik stb. nyilvántartsák, s ha már azt a jogunkat elvesztettük is, hogy titokban tartsuk őket, arra méltán igényt tarthatunk, hogy legalább ellenőrzést gyakorolhassunk felhasználásuk felett. Szeretnénk tudni, ki, hol és milyen céllal használja fel az adatainkat, mi az, amit törvényes kötelezettségünk kiszolgáltatni, s mi az, amit megtarthatunk magunknak. Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy ha kérdeznek, olyan kérdésekre is válaszolnunk kell, amelyek legbensőbb magánügyeinket érintették. Sokszor emberi méltóságunkban éreztük magunkat megalázva, amikor kérdőíveket kellett kitöltenünk egyszerű szolgáltatások igénybevétele alkalmával. Ügy éreztük, elemi emberi jogunk, hogy a magánéletünkre, a személyiségünkre vonatkozó adatokat megtarthassuk magunknak, vagy — ha kiszolgáltatásuk elkerülhetetlen — azok törvényes védelemben részesüljenek, s ilyesformán ne juthassanak illetéktelenek tudomására. Különös veszéllyel fenyegetnek a számítógépek: általuk személyes adatainkat illetéktelenek, jogosulatlanok is felhasználhatják ... ... Rövidesen gyártani kezdjük a Suzukit. Jó üzlet llesz ez a japánoknak is — épp a magyar bérek okán, melyek az ottaniaknak csak töredékét teszik ki. Így — hála az Égnek — mégsem Zaporozsec-összeszereléssel tesszük magunkat nevetségessé. Lesz tehát autónk, mely Ázsiából jött — akárcsak hajdan a magyar nemzet. De ahhoz, hogy beleüljünk az ázsiai kocsiba és elinduljunk Európa felé, jó lenne, ha bérünk egy árnyalattal meghaladná a tanzániai homokszitáló segédmunkásét, adónk viszont kissé lemaradna a svéd golyóscsapágyki- ráilyétól. Ezeknek a veszélyeknek a kiiktatására és emberi, állampolgári jogainknak a védelmére szolgálnak az adatvédelmi törvények. Az első ilyen törvény majdnem húsz évvel ezelőtt lépett hatályba az NSZK egyik tartományában, Hessenben. Azóta a fejlett országokban, köztük Nyugat-Európának szinte valamennyi államában törvények szabályozzák a személyes adatok kezelését, sőt, az Európa Tanács tagállamai egy nemzetközi egyezményt is 'kidolgozták. Ez az 1981- ben kihirdetett, úgynevezett Strassbourgi Adatvédelmi Egyezmény alapvető elvekkel szolgál a nemzeti adatvédelmi törvények számára... Hazánkban az adatvédelem alkotmányos feltételei csak a legutóbbi időkben jöttek létre. Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény XII. fejezete az Alapvető jogok és kötelességek sorába fölvette, hogy „a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a ... személyes adatok védelméhez való jog”. Ennek részletes szabályait azonban törvénybe kell foglalni. E törvény kidolgozása már korábban megkezdődött, szabályozási elveit a Minisztertanács már 1989 januárjában jóváhagyta. A közvélemény „információs törvény”-nek ismeri, hivatalos elnevezése: Törvény a személyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. (Könyves Tóth Pál; Élet és Tudomány) Ha végre annyit kapna a magyar nemzet, amennyitér. Lehet, hogy könnyelmű ez a kérés? Régi történet jut eszembe. Szendrő Józsefhez debreceni igazgató korában naponta bekopogtatott egy színésze, gázsiemelést kunyerálva. Szendrő végül megunta és ráförmedt: „Ha mégegyszer ezzel jön, annyi fizetést adok magának, amennyit megérdemel !” A színész rávágta: „Akkor marad a régi!” — és elkuli- logott. Mindegy. Akkor is arra vágyom, legyen drágább a magyar nemzet. És ne csak az újság... (Szuhay Balázs; Mai Nap) ... Kétségtelen, hogy napjaink egyik legizgalmasabb problémaköre az egyházak és felekezetek politikai és társadalmi közszereplésének ügye. Kritikus történelmi helyzetekben rendszeresen visszatérő kérdésről van szó: politizáljon-e az egyház (a lelkészek, papok, egyházi testületek) vagy sem? Meddig mehet el az egyház a * napi pártpolitikai, társadalompolitikai kérdések felvállalásában anélkül, hogy eredeti feladatkörét — az ember üdvösségének munkálá- sát — túllépné? A református egyház zsinata figyelemre méltó módon tett különbséget az egyház népe és az egyházi személyek s intézmények politizálásának megítélésében, Egyfelől megállapították azt, hogy a református egyház örömmel tapasztalja, hazánk más nemzeteknek is példát adó módon az elsők között jár a többpártrendszerű demokratikus jogállam létrehozásában. Ez a fejlődés vezetett el a köztársaság kikiáltásáig, amely a református teológia szerint is a legmegfelelőbb államforma. A zsinat ülésén az is kifejezésre jutott, hogy a református egyház történelmi és közéleti felelősséget kíván vállalni az új demokratikus Magyarország felépítésében, Mindemellett aggodalmát sem hallgatta el az egyház vezető testületé: a politikai intézményrendszer demokratizálódásával nem haladt együtt a gazdaság szükséges átalakítása. Sőt, az átmenet minden jel szerint tömeges elszegényedést és munkanélküliséget eredményez. Ennek következményeként olyan jobb- és baloldali szélsőséges folyamatok erősödhetnek tel, amelyek veszélyeztetik az eddig elért eredményeket is. ... Annyi helyen senki sem dolgozott ebben az országban, mint én — szokta mondogatni büszkén D. M. És tényleg. Az ő „diplomáiban” a Magyar Rádiótól a Fővárosi Vízművekig, a Kőbányai Sörgyárétól a Tungs- rarnéig mindenféle cég pecsétje megtalálható. — Én mindenütt tanultam valamit — mondja. Ez is igaz. Nálánál ügyesebb embert nemigen láttam. Papírja még sincs semmilyen szakmáról. Jó néhány esztendeje itthon dolgozik asztalosként. Kezdetben ő is próbálkozott alibi- állásokkal, mint a fűtők. Volt rendész és éjjeliőr. Aztán ráunt. Mostani munkaviszonyát tömören jellemzi: „Adok egy pesti kisiparosnak havi tíz rongyot, aztán el van intézve.” Asztalosműhelyét apránként hozta össze. Van ebben minden, ami csak kell: rönkfűrész, körfűrész, szalagfűrész, gyalugép, marógép. Ez még hagyján, hisz vannak jól felszerelt magán asztalosműhelyek. Csakhogy itt D. M. mindent maga csinált. Kertje végében még egy faszárító berendezést is fabrikált. Életemben egyszer csináltattam egy mankóval asztali fúrógépet, mondja. (Igen szemléletesen mankónak nevezi a félresikerült Az egyház — hangzott el a zsinaton — ezért kéri a demokratikus erőket, hogy minden pártpolitikai ellentétet félretéve, együtt dolgozzák ki a gazdasági kibontakozás útját is. A zsinat — miként határozatában leszögezi — a társadalomban kibontakozó demokratizmust, a pluralizmuson alapuló jogállam megteremtésére irányuló fáradozásokat örömmel fogadja. Buzdítja a református hívő embereket, hogy közéleti felelősségüket gyakorolva, hűséges helytállással, becsületes munkával járuljanak hozzá a társadalmi békesség megőrzéséhezés a szociális igazság elmélyítéséhez. Ami pedig az egyházi személyek (lelkipásztorok) politikai közszereplését illeti, a Zsinat a következőképpen foglalt állást: minden református egyháztag joga, hogy lelki ismerete és meggyőződése szerint csatlakozzék politikai pártokhoz, vagy pár- tonkívüli maradjon. Tekintettel azonban arra, hogy a lelkipásztort hivatalsa minden ember iránti nyitottságra kötelezi, a Zsinat — történelmi tapasztalatok alapján is — nyomatékosan tanácsolja, hogy lelkészek egyházi alkalmakon pártpolitikát állásfoglalásokat ne fejtsenek ki és ne képviseljenek; ne vállaljanak pártpolitikai funkciókat, mert ezzel megosztják gyülekezetüket; egyetlen párt színeiben se induljanak helyhatósági vagy országgyűlési választáson. Azon lelkészek, akik mégis ilyen közéleti funkciót vállalnak, arra az időtartamra — lelkészi képesítésük hatályban tartásának kérése mellett — kötelesek lemondani lelkészi állásukról . . . (Komlósi Attila; Harang) embereket.) Azzal • pontos munkát nem lehetett végezni. Nekem egy gép ne hordjon félre egy tizedmillimé- tert sem. Nem is bízok én senkiben. Mindent magam csinálok. Először megveszek egy lerobbant padot, aztán hozzá az alkatrészeket. Addig bütykölök rajta, míg úgy nem dolgozik, hogy én sem találok benne hibát. Régebben is lehetett jó szerszámokat csinálni, most meg már, hogy hozzá lehet jutni nyugati dolgokhoz, kész öröm a meló. Nézd meg ezeket a nyugatnémet maró- fejeiket, ezekkel olyan dolgokat lehet csinálni, mint az álom. D. M. nem szeret fecsegni, pláne az üzletről. Mindenki tudja róla, hogy módos ember, de ezt ő nem mutatja. Háza kívülről szerény, igaz, a bútorai gyönyörűek. De hát ezeket ő csinálta. Mindig kétütemű kocsija volt, pedig tellett volna neki a parasztmercé- deszre is, ahogy itt az 1500- as Ladát hívják. Azért nagy ritkán ő is szóra bírható. — Pajtás, ebben az országban mindent meg lehet szerezni, csak kapcsolat kell hozzá. Némelyik mankó panaszkodik, hogy ez nincs, az nincs. Nincs a francot. Az én padlásom tele van körte-, ... Koppel László, a Magyar Nemzeti Bank emisz- sziós (értékpapír, bankjegy, papírpénz kibocsátásával foglalkozó) főosztályának helyettes vezetője: — Bankos elemzés szerint pillanatnyilag 180 milliárd forint van forgalomban. Ennek 2 százaléka érme, a többit a bankjegyek értéke teszi ki. — A darabszámot is elárulná? — Nincs ebben semmi titok. Bankjegyekből összesen 360 millió, például az 1000 forintosból több mint 150 millió van forgalomban. A valóságosan funkcionáló érmék számáról még hozzávetőleges becslés sem adható. A bankon kívüli érmemeny- nyiség 2,5 milliárd darab körül ingadozik. A bank egyet tehet: minden évben ugyanannyi érmét bocsát ki, mint amennyi „elveszett”... ... A mai summásvidé- kek összes problémája — és azok egymást fokozó hatása — közül talán az agrárolló a legkisebb. A legtöbb sum- mások lakta település aprófalu az ország peremén: tökéletesen a periférián, ahová sem az anyagi, sem a szellemi tőke nem tud — és nem is akar — behatolni. Nem csoda hát, ha az ottaniak visszanyúlnak a tradicionális megélhetési formához, és munkások a szabadságuk alatt, diákok szünidőben, nyugdíjasok akár egész évben elmennek summás- nak . . . Nyilvánvalóan ma is olcsóbb summást fogadni, mint egész évben fizetni egy alkalmazottat vagy egy té- esztagot — ma tehát alkalmazottpótlók. A summások alkalmazásának másik fő előnye, hogy bármikor elküldhetők, és mivel ezt ők dió-, cseresznye-, tölgy-, bükk-, meg fenyőrönkökkel. Van köztük hároméves, de tízéves is. A műhely fölött van ezer négyzetméter lambéria vörös fenyőből. Engem nem érhet meglepetés. Ha valaki ideküldi a megbízottját a Rózsadombról, hogy ez meg ez kell neki ha- fooskőrisből, akkor én nem azt mondom neki, hogy nincs, hanem, ha az árban megegyeztünk, kocsiba vágom magam, és irány a megfelelő erdészet. Másnap reggel itt az anyag, aztán neki a rönkfűrésszel. Ezért is csináltam ezt a szárítót. Arra nekem nincs kapacitásom, hogy mindenféle fából száraz készletem legyen. A másik az, hogy tudni kell váltani. Némelyik hülye mankó azzal kezdi, hogy csináltat egy szép nagy táblát, ami már messziről virít: X. Y. épület- és műbútorasztalos. Azt mondja, kell a reklám. Tudod, mi a legjobb reklám? Az, amikor dumálnak rólad, méghozzá ott, ahol kell. Ki van az én házamra írva valami? Nincs. Hla idejön valaki, még azt is letagadom, hogy asztalos vagyok, aztán elküldöm a harmadik szomszédba, mert tudom, hogy ott igen hamis kutya van. Mégis van melóm ... (Hovanyecz László; Magyarország) — Ügy gondolom ... mindenki a kétszámjegyű infláció hatásaként könyveli el az 5000 forintos bankjegy kibocsátásának hírét. — Az infláció háztartásokat sújtó hatásait nem vonom kétségbe, én is a piacról élek ... De mégis azt kell mondanom, hogy az új, magasabb címletű bankjegy kibocsátása elsősorban a forgalomban levő készpénz- mennyiség csökkentését jelenti. Ma, aki nagy értékű fogyasztási cikket vagy éppenséggel házat akar venni készpénzért, kénytelen egy táskára való ezrest vinni magával. Az ötezres 1991. március-áprilisi forgalomba hozásától azt várjuk, hogyegy- harmadával csökken az ezresek mennyisége. A már most is, úgymond kenyérpénzként használt ezresekre nem lesz szükség sem a kincsképzéshez, sem pedig a nagy értékű vásárlásokhoz... (Pont című hetilap) is tudják, tökéletesen fegyel- mezhetők. Az úgynevezett szervezőjük, bandagazdájuk, akinek érdekeiket kellene védenie, már rég nem közülük való, hanem a gazdaság alkalmazottja; egy percig sem lehet vitás, kinek az érdekeit képviseli ... Egy átlagos summás teljesítménye a két-háromszoro- sa — olykor négyszerese is — egy alkalmazotténak, és ezt nem nyolc, hanem tizenkét órán át nyújtja. Ma igen jó summás napibérnek számít a 450-500 forint, amiből még lejön az étkezés és szállás, valamint a lakóhelytől a gazdaságba és onnan visszaszállítás költsége, összehasonlításul: Budapesten átlagosan 1000 forintot is meg lehet keresni segédmunkával... (Kovács Nándor; Heti Világgazdaság) Hölgyeim, valóban ilyen egyszerű? A hatvanévesen is negyvennek látszó ismerősünk egyetlen titka — higgyék el —, hogy minden reggel tíz percig tornázik. Ennyi ideje pedig minden nőnek van, csak a lusták növesztenek évgyűrűt... A legfontosabb azonban a lelki tréning. Aki szép akar lenni, egyszersmind szelíddé, türelmessé és barátságossá kell formálnia önmagát. Kezdetnek nem rossz, ha megfogadjuk: mindenkiről (azaz minden nőről) csak jót mondunk, jó oldalát tekintjük. Udvariasak, közvetlenek vagyunk másokhoz, elsősorban másokra figyelünk, segítünk ahol lehet. Ehhez hangunkat is át kell formálnunk, mégpedig lággyá, megértővé. Durva szót nem használhatunk, nem vághatunk vissza, megtanulunk hallgatni — így környezetünk többre értékel minket Végül, ha megalkottuk önmagunkban a nőies nőt, azt az ápolt, szelíd, jóságos, tehát csodálatra méltó teremtést, akit a filmkockákról irigyeltünk, akkor már nyugodtan dolgozhatunk kétszer annyit, mint bírunk: mégis szépnek fognak látni. És ezután minden esélyünk megvan rá, hogy végre szépnek lássuk önmagunkat. (V. A. M.; Reform Kalendárium) Tűnődések A cuki Suzuki okán „A tanzániai homokszitáló segédmunkás bére” szerint? D. M. úr nem szeret fecsegni — D. M. menő, és nem mankó „Alkalmazottpótlók” Sommásan a summásokról
