Békés Megyei Népújság, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

IZIjilUt-tiW 1989. december 20., szerda O Szarvas Andrásáé: I jövő lakásépítési feltételrendszere már összeomlott Javaslom, hogy a kormány vizsgálja felül az építő­anyag-ipari monopóliumokat, számolja fel az indokolat­lan kölitségterheket jelentő iparigazgatósági rendszerből ibtragadt központokat, konkrétan a tégla- és cserépipari tröszt, a cement- és mészművek, az üveggyári művek és vasbetonipari művek jogosultságáról beszélek. A kor­mány szálljon szembe az igazgatók, vezérigazgatók, mi­nisztériumi főosztályvezetők és miniszterhelyettesek egy­mást védő és igazoló nagyhatalmú érdekszövetségével. Decentralizálással, vállalkozásélénkítéssel kísérelje meg az építőipari vállalatok számának növelését és a teljesít- ményí>iaci kényszer alá helyezni. Mert, ha megvizsgál­juk a kormány javaslatát, kiderül, hogy a lakásgazdál­kodással összefüggő problémazuhatagból a Miniszterta­nács csak egyet érzékel és annak rendel alá mindent, ez az egy pedig a költségvetési hiány leszorítása. Azon­ban mélyebb intézkedéseik és valódi reformok híján csak a mai költségvetési kiadás oldalának csökkentésé­vel tudja kezelni a gondokat oly módon, hogy a terhe­ket vállalja a lakosság. Az állampolgárok kérdezik, va­jon így kell ennék lenni, nincs más megoldás? De egy­ben mondják is és mondom én is, hogy van. Szakítson a kormány a korábbi államfelfogásból továbbra is meg­maradt azon reflexével, miszerint az állami költség- vetésen keresztül keli minden problémát megoldani. Én úgy vélem, hogy amit az OTP kamatkülönbözeti dotációban eltesz, erre a pénzre nem is volt, meg így nem is lehet tényleges kára. Akkor meg milyen alapon dotáljuk? Azért, mert különben nem lesz meg a köz- gazdasági játékokban számított haszna? A válaszom az igen, ne legyen haszna. Az OTP is viselje üzleti veszte­ségként a fiktíven számított kamatdifferenciából adódó nyereségkiesést. Sajnos a jövő lakásépítési feltételrend­szere már összeomlott és az új koncepciót a korábbi gyakorlatra felépíteni nem lehet. Hiszen a kormány nem az okot törekszik felszámolni, hanem csak a finan­szírozás terhét áthelyezni. Az új lakásgazdálkodási ter­vezet számomra úgy tűnik, hogy erősen bérlakáscentri­kus, következésképp tehát Budapest- és nagyváros cent­rikus is. Lehetővé kellene tenni', hogy a vidéken lak­ható, gazdálkodásra is alkalmas, üresen álló családi há­zakat a fiatalok és a lakás nélküliek kedvezményesen megvásárolhassák. Az ülésteremben (Folytatás az 1. oldalról) vitáját együttesen folytassák lé. E napirend előadója a kormány részéről Isimét Ke- menes Ernő volt. H lakás­gazdálkodás programjából A kormány olyan lakbér­emelési megoldásokat szor­galmaz, amelyek igazodnak a lakás minőségéhez és a lakók szociális helyzetéhez. Nem kívánják emelni a komfort nélküli és a fél- komfortos lakások bérét, ám a kiemelt övezetekben lévő összkomfortos, jó minőségű lakások bére azonban az át­lagot jóval meghaladva nö­vekedne, Ugyanakkor a bér­lők a család jövedelme, az eltartottak száma alapján *differenciált támogatáshoz juthatnak. A bérlakás-szek­tor átalakításának alapvető eleme — mondotta az OT elnöke —, hogy a központi lakbéremeléssel egyidejűleg a bérlőknek valóságos vá­lasztási lehetőséget kínálnak. Dönthetnek abban, hogy a magasabb lakbért fizetik, vagy megvásárolják lakásuk tulajdonjogát, illetve bérlő­közösségeket, szövetkezete­ket alakítanak. A tulajdon- viszonyok változásával pár­huzamosan indokolt elkezde­ni az ingatlankezelés mai szervezetének alapvető ra­cionalizálását is. A kormányzat javaslata szerint a lakáshasználati dí­jak 1990. január 1-jétől át­lagosan 50 százalékkal emel­kednek. Ettől eltérően ala­csonyabb lakbéremelést tart indokoltnak az illetékes bi­zottság — mondotta Keme- nes Ernő —, de ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem képződik elegendő fedezet a fiatal családok lakáshoz ju­tásához. A kedvezményes kamato­zású hitelek differenciált át­rendezéséről az OT elnöke indoklásként kifejtette, hogy az állami költségvetés az idén 42 milliárd forintot fordít kamattámogatásra. Ha nem változik meg a lakás­Hű, de megfáztam! Ezt nézzék meg! Ezt meg kell rágni gazdálkodási rendszer, ez az összeg több mint tizmilliárd forinttal nő jövőre, ami évi 5-6 ezer új lakás értékének felel meg. A kormány teherátrende- zési javaslata nem a kamat- támogatás teljes összegének azonnali megszüntetését cé­lozza — húzta alá Kemenes Ernő —, hanem csak azt, hogy 1990-ben a kamattámo­gatás összege ne haladja meg az idei 42 milliárd fo­rintot. Jelzésként megemlí­tette, hogy a kormány el­fogadhatónak tartja az or­szággyűlési bizottságok vi­táin felmerült javaslatot, mi­szerint ne egységes, hanem a törlesztés összegéhez kö­tött, és ezáltal megfelelően differenciált kamatadót álla­pítsanak meg. Az állami kompenzáció kialakításánál figyelembe veszik, hogy a 70 évesnél idősebbek, a többgyerekesek, illetve az alacsony jövedelműek terhei ne növekedjenek. Mindez a társadalom leg­rászorultabb rétegeinek — ez a teljes lakosság egyhar- madát jelenti — nem okoz többletterheket, ám az át­lagjövedelmet meghaladók esetében — azaz a társada­lom kétharmadánál — két­ségtelenül növekednek a terhek mind a bérlakásban élők, mind a lakástulajdono­sok körében. Kedvező eleme a rendszernek, hogy a lakás nélküli fiatal családok ISO ezer forint vissza nem térí­tendő támogatáshoz jutnak. A vita után — melyben megyénk képviselői is fel­szólaltak — az elnöklő Hor­váth Lajos kérte, hogy a vitában is elhangzott és írásban benyújtott módosító javaslatokat véleményezze az építési és közlekedési bi­zottság. Néhány perccel este 8 óra előtt az akkor elnöklő Fo­dor István bejelentette: az építési és közlekedési bizott­ság ülésén időközben jó né­hány módosító indítvány született, ezek megvitatása még legalább egy órát vesz igénybe. A képviselők annale nyomán úgy döntöttek, hogy az idő elhúzódása miatt már csak a mai szerdai ülésen hoznak határozatot a lakás- gazdálkodással kapcsolatos javaslatokról. A tudósításokat László Er­zsébet, a fotókat Gál Edit készítette. Magyar Pál: Mit akarunk még az állampolgároktól? A jelenlegi lakásárakban aiz anyagköltség megközelíti a 70 százalékot. Ezért is volt szükség arra, hogy az épí­tési hitelek felső határát folyamatosan növelje a kor­mány. Ezéirt sem kevés ma az egy családra jutó hitelek mennyisége. Ez -azonban azt is jelenti, hogy a gazdasági gondokat az építőanyag-iparban és kivitelezésben haté­konysági problémákat az utóbbi években nagymértékű áremelésekkel takargatták, s a többlethitelekkel pró­bálták a lakosságra áthárítani. Tisztában vagyok azzal, hogy a költségvetés nincsen rózsás helyzetben, a források előteremtése nehézségek­be ütközik. Mégis választópolgáraim és az én vélemé­nyem szerint is fedezetét terhelje a kormány a vétkes ágazatokra, a védtelen és egyre szegényebb állampol­gárokkal szemben. Egyébként is a kedvezményes kama­tokat, a szociálpolitikai kedvezményt és különböző jut­tatásokat, az állampolgárok nem jogtalanul vették igény­be, nem ajándékba kapták. Én úgy gondolom, hogy a lakhatás költségeit be kellene építeni a jövedelmekbe, mert ez hozhatna kompromisszumos megoldást, nem pe­dig a jelenlegi előterjesztés. A Békés megyei családok 95 százaléka saját erőből oldotta meg lakásgondját, tehát felvette a hiteleket, amit az állam készségesen biztosított. Saját szabad ide­jéből, családtagjai, munkatársai, barátai segítségével megépítette családi házát. Óriási terhet véve így le az állam válláról. Mit akarunk még az állam polgároktól?- Parlamenti mozaik Sebesi Lószlóné kétpercese „A lakáskoncepciót taglaló javaslat ismét bebizonyítot­ta, hogy találékony, ötletekben gazdag a pénzügyi kor­mányzat. Az ötleteknek Van egy szépséghibája, éspedig az, hogy a (kispénzűeket sújtja, s mindig a nagypénzűek jár­nak jól. Megértem, ha megbírságolják azt, aki la szerződésben rögzített időre nem teljesíti fizetési kötelezettségét, de itt nem erről van szó. A javaslat alapján a mai nehéz viszo­nyok ellenére iá tisztességes adósokat sújtanák. Mi lenne, ha a bankbetéttel rendelkező állampolgárok is több száza­lékos ikamatemelést kérnének, mert a jelenlegi kamat nincs arányban a létfenntartás költségeivel? Az legyik jelentés taglalja, 'hogy kit illet kedvezmény a lakásépítési kölcsönök adóztatásával kapcsolatban. A kis fizetésű állampolgárok i— ha jobb anyagi körülményeket akarnak teremteni — többletmunkát vállalnak. Ebben a helyzetben viszont újabb termelésfékező intézkedéssel ta­lálják szemben magukat. A többletkeresetei ugyanis elvi­szi az adó. Az utóbbi időben volt lehetőség a házépítési kölcsönök határidő előtti [kifizetésére. Ebben az esetben 45 százalékos kedvezményben részesültek. Ezt icsak azok te­hették meg, akiknek pénzük Költ. Felvetődik a .kérdés: nem tette jobban az, laki nem töre­kedett arra, hogy családi házat építsen, ihanem betelepe­dett egy szolgálati lakásba, s onnan csak nagy lelépéssel Törni kell a fejem hajlandó távozni, vagy egyszerűen 'bejelenti a tanácsnál, hogy Ielromlott a kilincse, csinálják fneg!” Megkésett kapcsolat Hosszú ideig szinte teljes mértékben kiesett a köztudat­ból, hogy helyi, körzeti problémák megoldásában akár egy képviselő is segíthet. Legalábbis ez derült ki a De­rülsz megyei szervezetének képviselői és Szarvas Andrásné békéscsabai képviselő közelmúltbeli találkozóján. A fiata­lok képviseletében Hideg András elmesélte annak a la­kásgazdálkodási koncepciónak a kalandos történetét, ame­lyet néhány esztendeje készítettek. Érezvén a téma égető fontosságát, illetékestől illetékeshez kopogtattak vele, hogy javaslataikat hasznosítsák a tervezésben. Mindhiába. A dolgok persze olykor sokkal egyszerűbbek, mint gon­dolnánk. „Ha annak idején hozzám jönnek, már régen interpelláltam volna az ügyben” — mondta a képviselőnő. A beszélgetés során kiderült, évekkel ezelőtt összeállított anyag több fejezete ma is aktuális. Tények, érvek, indokok sorakoztak Hideg András jegy­zetfüzetében, a végén pedig megáilapodtak: az elhangzot­tak javarészét Szarvasné beépítette a felszólalásába, sőt a kormány időközbeni módosításaihoz is hozzáigazította. A találkozóból tehát együttműködés lett. Kár, hogy ilyen későn. Megadóztatják a katasztrófasúitottakat ? A téma bonyolultságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a lakáskoncepciót a különböző parlamenti bizottsá­gok, frakciók vagy egyöntetűen elvetik, vagy támogatják. Az MSZP-tagok például többször is tanácskoztak, s mint kiderült, a kezdeti bizonytalanság után végül a koncepció mellé álltak. Nem így a jogi bizottság, amely meglehe­tősen kemény dió volt az ülésükön részt vevő építési bi­zottsági képviselőnek. Sorra hangoztatták ugyanis mind­azokat a módozatokat, amelyek — véleményük szerint — ejfogadhatatlanná teszik a tervet. Dr. Iványi Lajos gyo- maendrődi képviselő meggyőző Békés megyei példákat so­rolt. íme: — Tudvalevő, hogy térségünk lakóit az utóbbi időkben belvíz, árvíz és földrengés is sújtotta. Akkor az illetékes állami szervek elutasították a kártérítési kérelmeket az­zal, hogy helyettük inkább kedvezményes hiteleket nyúj­tanak az érintetteknek. Most ezeket a hiteleket akarják megadóztatni ! A bizottság természetesen elfogadta és tá­mogatta a véleményemet. Egyébként egyhangúlag elvetet­tük a koncepciót, számolva azzal, hogy a költségvetés — véleményem szerint — körülbelül 8 milliárd forint nettó árbevételtől esik el, ha a képviselők többsége is nemmel szavaz. Mégsem tudok erre tekintettel lenni, mert úgy lá­tom, hogy az egész lakáskoncepció tisztességtelen, túlsá­gosan nagy terheket hárít a lakosságra. Füttyszó a karzatról Akinek legalább egyszer módjában állt már — vendégként, látogatóként — parlamenti ülésen részt venni, tudja, hogy az ülésterem karzatain, páholyaiban szigorúan tilos bárminemű véleménynyilvánítás. Az Intelmet többnyire meg is tartják, ám mostanában egyre szaporodnak a kivételek. Nyilvánvalóan senki nem rótta meg a tisztelt közönséget azért, mert állva, vastaps kíséretében köszöntötte Kohl kancel­lárt. Az viszont már felettébb furcsa, hogy tegnap egy veszp­rémi honatya lakáskoncepciót bíráló, meglehetősen kemény szavait is ütemes taps kísérte fentről (jóval erősebb, mint a képviselőké). Arról nem Is beszélve, hogy amikor Berecz Já­nos ebédszünet előtt bejelentette: megalakult a parlament MSZMP-szekciója, valahonnan a magasból éles füttyszó sza­kította meg a csendet. Talán nem szorul magyarázatra, hogy annak Idején miért született szabály a vendégek viselkedéséről. Hiszen a törvény- alkotás amúgy Is pattanásig feszült légkörben zajlik. Azoknak pedig, akik a karzaton ülnek és nem bírnak az Indulataikkal, azt tanácsolom : menjenek Inkább futballmeccsre ... Ezt a könyvet nem tudom letenni

Next

/
Oldalképek
Tartalom