Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
1989. november 20., hétfő o Esküt tettek a szavazatszámláló bizottságok B szavazás titkossága a fontos Eskütétel színhelyéül szolgált Békéscsabán, szombaton délelőtt 10 órakor az ifjúsági és úttörőház nagyterme. A különböző pártokból a november 26-án esedékes népszavazásra kijelölt 62 szavazatszámláló bizottság tagjai (több mint háromszázan) mondhatták az eskü szövegét Mázán Mátyás Békéscsaba tanácselnöke után. Ezután dr. Simon Mihály vb-titkár tájékoztatta a jelenlevőket a népszavazással kapcsolatos fontos tudnivalókról. A technikai feltételeket minden szavazókörben a tanács biztosítja majd, két szavazófülkét, két urnát és egy mozgóurnát, valamint az adminisztrációhoz szükséges eszközöket. A bizottságok lesznek felelősek a helyiségek reggel 6 órai pontos nyitásáért. Ezért a városi ellenőrző bizottság kéri a tagokat, hogy 4.30 órára 'egyenek a szavazás színhelyén. Ekkor vehetik át a tanács által kiszállított szavazócédulákat és technikai eszközöket. A népszavazás tisztasága érdekében fontos — említette Simon Mihály —, hogy a szavazás megkezdésétől számítva a szavazó helyiségekben a bizottsági tagokon kívül senki nem tartózkodhat, csak egy jegyző- könyvvezető, az állampolgár is csak addig, amíg szavazatát leadja. Aki a szavazás napján nem tartózkodik a lakhelyén, az igazolást kérhet a lakhelye szerinti tanácstól és ezzel az igazolással az ország bármely városában, bármely szavazóhe- lyiségében leadhatja voksát. Ehhez az igazoláshoz, valamint a szavazáshoz a személyi igazolvány felmutatása szükséges. A polgároknak ugyancsak magukkal kell vinniük a szavazási értesítést is. A tájékoztatóban Simon Mihály külön kitért a szavazólapok kitöltésére Elmondta, hogy a szavazólapokat a tanács bélyegzőjével le kell pecsételnie a bizottságnak a szavazópolgár jelenlétében. Ezt követően a szavazó a négyzetekbe az érvényes + jelet írhatja be. Szó esett még a mozgóumás szavazásról, amikor az urnával kiérkező két bizottsági tagnak ugyanígy biztosítani kell a titkosságot, mint a szavazóhelyiségben. Aki elrontja a szavazólapot, újat kérhet. Ha valaki november 26-án tölti be 18. életévét — és azért nem szerepelt a névjegyzékben —, személyi igazolvány felmutatásával szavazhat. H. A. „Kívánom, hogy olyan becsületes és okos politikusokat találjunk, mint Tildy Zoltán volt” Szlovák nemzetiségi fesztivál Szarvason A szarvasi Tessedik táncegyüttes és a szarvasi pávakör közös produkciójának (Szlovák lakodalmas) egy humoros jelenete Fotó: Kovács Erzsébet A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége tavasszal hirdette meg koreográfiái pályázatát, amely eredeti és helyi gyűjtésű szlovák népszokások, dalok, táncok, népviseletek felelevenítését, a komplett szlovák kultúra bemutatását tekinti célul. A pályázó tánccsoportok, népdalkörök, hagyományőrző együttesek a hét végén nagyszabású fesztivál keretében mutatták be a pályaműveket Szarvason. A zsúfolásig megtelt művelődési központban dr. Alt Gyula, a szlovák szövetség főtitkára nyitotta meg az ünnepséget, amelyen részt vett dr. Frantisek Hrabal csehszlovák nagykövetségi tanácsos, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója is. — Miért éppen Szarvast választották a fesztivál színhelyéül? — kérdeztük dr. Alt Gyulától. —' Ebben az évben nemzetiségi . rendezvényeink centruma Békés megye volt — válaszolta a főtitkár. — A közelmúltban Tótkomlóson volt egy hasonlóan nagyszabású szlovák találkozó, most pedig Szarvas mellett szólt az a tény, hogy innen két együttes is pályázott: a Tessedik táncegyüttes és népdalkor, valamint az örménykúti Hagyomány- őrző együttes. Az összesített verseny első díját a „Regruta” című pályaműért a Pilis nemzetiségi táncegyüttes kapta Pilisszentkeresztről. A második díj a szarvasi tánc- együttesé és népdalköré lett, a Szarvasi lakodalmasért. A harmadik díjat a püspökhatvani művelődési ház gyermek tánccsoportja vitte haza. A koreográfiái díjak tulajdonosai Ocsovszki Ildikó (első helyezett), Csaszt- van András (második helyezett) és Suha Éva (harmadik helyezett) lettek. Természetesen a fődíjakon kívül sok különdíj, tárgyjutalom, pénzjutalom és lemezkészlet taíált gazdára az együttesek között. A bemutatót szakmai tanácskozás követte, végül a rendezvény bállal zárult. M. Kovács Mária (Folytatás az 1. oldalról) ismerték, látták, hallották Tildy Zoltánt Szeghalmon és környékén. De mert fogynak az emlékezők, ezért állít bronzba öntött szobrot Tildy Zoltánnak a múzeumbaráti kör és a Hazafias Népfront kezdeményezésére közadakozásból, a megyei és a városi tanács támogatásával Szeghalom hálás népe. — A mai ünnepi megemlékezés alkalmával tisztelettel üdvözlöm a város polgárait, vezetőit, képviselőit, és azokat a vendégeket, akik néhai Tildy Zoltán elvbarátai és tisztelői voltak, és itt megjelentek — kezdte szoboravató beszédét Straub F. Brúnó akadémikus, majd arról beszélt, hogy a Magyar Köztársaság új alkotmánya gondolataiban nagyrészt visszatér az 1946-os alaptörvényhez, de kiegészül az emberi jogok védelmének kiszélesítésével, ami biztosítékul szolgál egy demokratikus, korszerű fejlődés megalapozásához. Emlékezett ezután az 1946-os alaptörvény szerinti Magyar Köztársaság első elnökére, Tildy Zoltánra, aki egy életen át a kisemberek sorsának megköny- nyítését, a demokrácia megvalósítását szolgálta. Évtizedek politikai munkájával ő bizonyult a legméltóbbnak erre a magas vezetői posztra. Sajnos, külső és belső erők összejátszásával a sztálinista államszerveződés 1948 augusztusában lemondásra kényszerítette, és ezzel a magyar nemzeti fejlődés demokratikus útját rohamosan eltorlaszolta. . — Tildy Zoltánról méltán emlékezünk meg itt, Szeghalom városában, ahol 12 évet töltött el mint a református közösség lelkipásztora, ahonnan az ország nagy részét behálózta politikai vezetőként végzett munkájával. Hiszem, hogy élete és munkássága a mának és a közeljövőnek ad olyan megszívlelendő útmutatásokat, melyekből a nemzet irány- mutatást, a helyzet megítélésében segítséget kap. Remélem, hogy amikor egy nagy ember fél évszázaddal korábbi munkájáról, elért sikereiről beszélünk, nem példáját akarjuk másolni, hanem az életmű lényegének a mai körülmények közötti megértésére törekszünk. A falusi lelkész közel élt a parasztság mindennapi életéhez, és részleteiben ismerte a 3 millió koldus küzdelmét a megélhetésért. Egy Tildy-féle előretekintő és problémákkal szembenéző politikának ma a vidék autonómiájának maximálásáért kell harcolnia, és nem a múltba visszanézni. — Manapság — folytatta ezután —, a magyar nép újra választások előtt áll, egy új, korszerű alkotmány alapján. Hiszem, hogy egy visz- szarendeződéstől nem kell félnünk, mert mind az elveket, mind a módszereket jól ismerjük, azok felbukkanását meg tudjuk akadályozni. Nagy kérdés, hogyan tud laz ország népe eligazodni a pártok programjai és az azokat képviselni akaró jelöltek között. Itt, TilDr. Kocsis Elemér református püspök: „Tildy Zoltánra az utókor mindig tisztelettel tekint”. Fotó: Oravszki Ferenc Szemben a szoborral cs az emlékekkel dy Zoltán szobrával szemben én is csak kívánni tudom, hogy olyan beesületes és okos politikusokat találjunk — adja Isten —, mint amilyen Tildy Zoltán volt. Straub F. Brúnó akadémikus ezután leleplezte Tildy Zoltán mellszobrát, Rajki László szobrászművész alkotását, és elsőnek helyezett el koszorút annak talapzatán. Koszorúztak dr. Tildy Zoltán, Varga Istvánná, dr. Kocsis Elemér református püspök, Prepeliczai István, az FKP főtitkára és sokan mások. A református templomban rendezett ünnepi istentiszteleten Erdei István szeghalmi református lelkész a 86. zsoltár szavait idézte; „Ke- vélyek támadtak fel ellenem és kegyetlenek serege keresi telkemet...” Majd így folytatta: „Az elmúlt napokban Tildy Zoltán bibliáját forgatva e zsoltár mellett olyan jelzéseket találtam, amelyek azt mutatták, hogy e zsoltár különösen is sokat jelenthetett neki, a református lelkipásztornak, az Isten szolgájának, az embertársait szerető, aggódó és fáradozó embernek, a próbatételeket szenvedő és hordozó államférfinak, politikusnak.” A felemelő, emlékező szavak után dr. Kocsis Elemér püspök méltatta a száz esztendeje született Tildy Zoltán életművét, hangsúlyozva, hogy Tildy Zoltán a XX. század magyar református egyháztörténetének egyik legjelentősebb lelkipásztori személyisége volt, és a magyar történelem XX. századi szakaszának egyik legjelentősebb politikusa. Születése századik évfordulójának ünnepén beszélni kell arról, hogyan bontakozott ki a falusi lelkipásztor döntő politikai személyiséggé, a Magyár Köztársaság elnökévé. Annál is inkább fontos ma a méltatás, mert ennek a jeles férfiúnak az emlékét mindmáig méltatlanul elhanyagoltuk. — Meg kell vallanunk, hogy az elmúlt negyven esztendőben kimondottan vagy ki nem mondottan átvettük azt a hivatalosan kialakult véleményt, amely őt elhibázott politikusnak, legfeljebb tragikus életű férfiúnak tartotta. Most abban a szerencsés időben ünenpeljük az ő születésének évfordulóját, amikor ezt a véleményt gyökeresen meg lehet és meg kell változtatni. Hiszen azt, aki ellenzéki, és elnyomott helyzetből, bujdosóból pártját elsöprő győzelemre vezette, azt, akit a második Magyar Köztársaság Ország- gyűlése egy szabad választás után egyhangúan köz- társasági elnökévé választott, és aki később. 1956-ban, a magyar forradalmi eseményekben úgy foglalt állást, hogy a történelem több évtized után is igazolta ezt az állásfoglalást, semmiképpen sem tarthatjuk elhibázott politikusnak. Más kérdés, hogy a korabeli világpolitika konstellációjában csak tragikus véget érhetett. Amíg az őt megbuktató ellenségei erkölcsi vereséget szenvedtek, addig a jövendő nemzedékek számára az ő alakja és tettei példaszerűek. erkölcsi példák maradnak, aki- rP az utókor mindig tisztelettel tekint. A templomi ünnepség a Péter András Gimnázium irodalmi színpadának irodalmi-történelmi összeállításával zárult, majd a gyülekezet tagjai és a város vendégei megtekintették a Sárréti Múzeum Kossuth téri épületében a Tildy Zoltán életútjának dokumentumaiból. és a Kisgazdapárt történetéből rendezett kiállítást. A látogatókat először Miklya Jenő ny. múzeumigazgató köszöntötte, majd Prepeliczai István, a Független Kisgazdapárt főtitkára,' és Ravasz Levente, a Független Ifjúság vezetője emlékezett meg Tildy Zoltánról és a Kisgazdapárt Szeghalomhoz és vidékéhez is kötődő történelméről. Szeghalom nagy napja volt 1989. november 18-a, amikor egykori lelkészének századik születésnapján felavatta annak bronz mellszobrát, örök emlékeztetőül a pap és a politikus Tildy Zoltánra. S. E. Az MSZP nem képviselteti magát az RKP kongresszusán A Magyar Szocialista Párt külügyi szóvivője. Juhász Ottó tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát arról, hogy a Magyar Szocialista Párt Elnöksége úgy döntött: az MSZP nem képviselteti magát a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusán, hanem táviratban üdvözli a tanácskozást. Az MSZP elnöksége ez alkalommal is kifejezésre juttatja azt a reményét, hogy a Kelet- és Közép-Eu- rópában kibontakozó általános átalakulási folyamathoz illeszkedve a Román Kommunista Párt — végrehajtva a szükséges változtatásokat — elkötelezi magát a szocializmus megújítása, a reformok és a demokratizálás végrehajtása, a jogállamiság megteremtése, az emberiség közkincsét képező humanista értékek tiszteletben tartása mellett. Az elnökség őszintén reméli azt is, hogy Romániában mielőbb gyökeret verhetnek és kiteljesedhetnek az emberi jogok, a kisebbségek — közöttük a magyar nemzetiség — kollektív és egyéni jogai. Az elnökség megerősíti, hogy változatlanul híve a két párt közötti vitás kérdések igazságos. alapon, korrekt szellemben történő rendezésének, a népeink sorsközösségén. egymásra utaltságán és kölcsönös érdekeltségén alapuló magyar —román jószomszédi viszony, megértés és barátság helyreállításának. A Magyar Szocialista Párt Elnöksége e gondolatok és szándékok jegyében kíván eredményes munkát a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusának.
