Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-20 / 275. szám

O 1989. november 20., hétfő TT Visszhang Nyílt levél Szabó Incénéhez Az itt következő nyílt levél címzettje a gyomaendrődi Szabó Incéné, HNF-titkár: Mint a szülőfaluját nagyon szerető endrődi ember, boldogan és büszkén olvastam a november 13-án meg­jelent „Templombúcsú Endrődön” című felemelő cikkét. Visszatértek gyermekkori emlékeim, hiszen magam és hét testvérem is tiszta szívből énekeltük az ön által említett meleg szavú himnuszt. Kár, hogy sok endrődi nem vette komolyan, mennyire „eggyé’’ kellett volna forrasztani minden népet, nemzetet, ezen belül az értel­mes. egészséges endrődi embereket. Milyen kár, hogy sokan kénytelenek voltunk elhagyni szeretett szülőfa­lunkat. Mégis él bennünk a falunk iránt érzett szeretet, ragaszkodás, és boldogan reagálunk, ha egy-egy nemes cselekedetről és a faluk fejlődéséről hallunk. Boldog -vagyok, hogy az emberi érzéseknek, a hitnek még ilyen riagyszerü hirdetőjük van, és ez az ember az ön személyében egy nagy társadalmi szervezet vezetője. Kívánom, hogy a közért végzett munkájában legyen sok szerencséje és öröme. Üdvözlettel: Duda Benedek, Békéscsaba Anti-Angyal Igazán nem szívelem a személyeskedést, s hogy most mégis élek vele, annak komoly oka van. Mert mit olvastam a Békés Megyei Népújság november 4-i szá­mának II. oldalán az An­gyal Ádámmal készült be­szélgetésben? Azt, ami oda van írva, s amit ő mondott. Papp János lejegyző remél­hetőleg okult japán kollégá­ja minapi balfogásából — MSZP-kongresszus —, s nem „változtatott” a nyilatkozó nyilatkozatán, melynek rész­lete így szól: „Most új szlogenek kelet­keznek. Például ilyenek: vi­dék nélkül nincs előrelépés; a vidék is részese akar len­ni a kormányzásnak; a fő­város előjogait szüntessük meg; a vidék zsírján ne dő­zsöljön Budapest, és így to­vább. Ne értsen félre, nem vagyok vidékellenes. De ké­rem tisztelettel, a vidékiség az nem tünet, hanem föld­rajzi állapot. Ha a főváros Debrecen, vagy Székesfehér­vár lenne, akkor a politikai és a kulturális centrum ott lenne, és nem Budapesten. A főváros, mint kifejezés, több földrajzi tényezőnél. A fő­város az ország szíve, a vér­keringés központi helye. Bármilyen társadalmi be­rendezkedésű legyen is egy ország, annak a fővárosa — éppen a város előtti jelzőből következően — minden te­kintetben előtte kell hogy álljon a többinek.” Miért? Azért, mert az idézett megszólaló így talál­ja helyénvalónak?... Vagy talán, mert így igaz?!!! Bi­zony, bizony... Ez így is van. Közelebbi példát véve, tökéletesen helytálló példá­ul Bonn esetében, s hogy kissé messzebbre nézzünk, az Amerikai Egyesült Álla­mokban is Washington az ország politikai és kulturá­lis centruma. Talán attól olyan nagy e két ország ... Szegény paraszt tüntetők a nyár elején! Hibás volt a taktikátok! Nem kellett vol­na összevissza kóborolnotok azzal a sok ártatlan üzem­anyagfalóval, csupán a fő­városi bevezető utakat kel­lett volna pár egymásutáni hajnalon lezárnotok, hogy észrevegye már egy kicsit magát az a „nélkülözhetet­len” Budapest. És benne az éhesen maradt nyilatkozó... aki, szerencsére, nem vidék­ellenes. A tüntetőknek — a félreértések elkerülése vé­gett — szendvicsembereket kellett volna sétáltatniuk az elzárt utakon fel s alá, tud- tul adva boldog-boldogta­lannak: „Nem vagyunk Bu- dapest-ellenesek." Sebők Lili — from VIDÉK (Szeged) Életismeret Pisti ötödikes, lakótelepi gyerek. Amikor csak tehe­ti, felül a bringájára és ki- száguld Ûfaluba, a nagyszü­leihez. Segít nagyapjának a kertben gyomlálgatni, ön­tözni, nagyanyának a tojá­sokat összeszedni. Vonzódik a falusi életmódhoz. Ennek ellenére a kutyától ösztönö­sen fél. A kertszomszéd jól megtermett németjuhásza szabadon járkál az alacsony léckerítés mögött. Amikor Pisti hátramegy a kertbe, \a kutya minden alkalommal vérszomjasán megugatja. A nagyapa, látva az uno­ka félelmét, tanítgatja: — Nyugodj meg, kisfiam, ame­lyik kutya idegen portára ugat, nem harap! Csak be akarja bizojiyítani a gazdá­jának, hogy megszolgálta a csontot. Menj, kérj pacsit tőle!... De Pisti csak fél. Ekkor az öreg kézenfogja, és odave­zeti a léckerítéshez. — Vi­selkedj, Rex! — mondja szi­gorúan, mire a kutya el­hallgat. — No, kérj pacsit tőle! — bátorítja az unokát. Pisti elszánja magát. Te­nyerét átnyújtja a kerítés fölött. És a rőtszínű német­juhász két lábra áll, top- pancsát engedelmesen bele­rakja a reszkető gyerekkéz­be. Farkasisszki Lajos, Gyomaendrőd Értesítjük a t. lakosságot, hogy a Gyula. Csiga u? kisfesz, kábelrendezést 1989. november 21-én, FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és TILOS! DÉMASZ Üzemigazgatóság, Békéscsaba Újhígyósiak az iskoláin Újkígyóson az iskolai szü­lői munkaközösség kezdemé­nyezte az „Iskoláért — az iskola a gyermekekért” ado­mányjegy kibocsátását, melynek célja: hozzájárulni az iskola tanulói részére a közösségi szabadidős rendez­vények megtartásához (gyer­meknap, táborozás, jutalma­zás). Az adományjegy 20 forint értékű és kisorsolják a december 20-án megrende­zésre kerülő iskolai fenyő­faünnepségen. A főnyeremény egy ver­senykerékpár, s lesznek más értékes nyeremények is. Az adományjegyeket az iskola tanulói és a szülői munka- közösségi tagok árusítják. Nátor János, Újkígyós Mezőhegyes, Tótkomlós Felejthetetlen találkozások A közelmúltban ünnepelte 100 éves évfordulóját aMe- zőhegyesi Cukorgyár. 1949— 58-ig én is dolgozója vol­tam, s ez idő alatt kitanul­tam a nagyon ritka női, va­laha csak apáról fiúra szállt cukorfőzési szakmát. Ezért lettem a felejthetetlen ün­nepségre meghívott. Csodá­latos találkozás volt azokkal a vezetőkkel, dolgozókkal, akikkel 32 évvel ezelőtt együtt dolgoztunk! Ezúton mondok köszöne­tét a tisztelt vezetőségnek, s a szervezőknek, hogy az ün­nepségen és a fogadáson részt vehettem. Úgyszintén kedves talál­kozás volt Tótkomlóson a Komló étteremben az áfész nyugdíjasaival, akikkel sok évet együtt dolgoztunk, s akikkel évente csak ezen a szép napon találkozunk. Pipis János igazgató-elnök köszöntötte a megjelent nyugdíjas vendégeket, majd ismertette a vállalat ered­ményeit. Ezt követően ebéd­del, tombolasorsolással, be­szélgetéssel zárult a kelle­mes ünnepség. Megköszönjük az áfész ve­zetőségének, a szakszerveze­ti bizottságnak, hogy a kel­lemes ünnepséget megren­dezték számunkra. , Balogh Erzsébet, Tótkomlós Segített a Cyclo Hetvenéves nyugdíjas va­gyok. Az unokámtól kaptam egy televíziót, ugyanis a ré­gi elromlott. Az antennám is meghibásodott, s emiatt az új tévé sem működött meg­felelően. Olvastam az újság­ban a Cyclo antennaszer­vizről, mely Békéscsabán a Csányi utcában működik. Felkerestem őket, tudnak-e segíteni, mert 3800 forint nyugdíjamból nemigen telik új antenna vásárlására. A részlegvezető készséges volt, eljött a lakásomra, megnéz­te, mit lehet tenni, majd el­távozott, s egy óra múlva megint visszajött. Megcsinál­ta a régi antennát, és csak 150 forintot kért a munká­ért. Úgy érzem, ez még az anyagköltséget sem fedezte, amit felhasznált. As nevét egy ismerőstől tudtam meg, s ezúton mondok köszönetét Kiszely László részlegveze­tőnek, hogy gyorsan meggl- dotta a gondomat. Igen szép a kép, amióta megjavította az antennát. Jobb, mint új korában volt. Matuska Pálné, Békéscsaba Október 19-én Dombiratoson megkezdték egy törpevízmű építését. Szüksége volt erre a községnek ahhoz, hogy az egészséges, bőséges vízellátásuk biztosítva legyen. A vízmű ki­vitelezését az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vállalta. A beru­házó a dombiratosi vízügyi társulat. A törpevízmű előrelátható költsége 18 millió 500 ezer forint, amiből a lakossági hozzájárulás családonként 18 ezer forint. Ezt az összeget 10 év alatt kell kifizetniük a dombiratosiaknak. A helyj Béke Tsz szép gesztusa, hogy a 213 nyugdíjasa helyett a költségek kifizetését átvállalta. A torony felállítását november 30-ra tervezik, a munkák befejezését pedig a kivitelezők 1990. október 30-ra ígérik. Fotó: b. v. Újságot a nagycsaládosoknak Nyugdíjalapot az ötgyermekes mamáknak Mi az adu? Nagyon készültem a bé­késcsabai Ászok bemutatá­sára. Sok barátom és isme­rősöm is szerepelt a műsor­ban. Mindenképpen el akar­tam menni a sportcsarnok­ba. Előtte való héten vi­szont egy balszerencsés moz­dulat következtében gipszbe került a lábam. S még csak a fekvőgipsz egy heténél tartottam, amikor október 14-én az Ászra került sor. Kicsit mérges voltam, hogy nem lehettem ott, de ha a televízió adja, megnézem. Aztán jött a meglepetés! A műsor felénél eltűnt a kép, s én csak gondolatban kö­vethettem nyomon a sport- csarnokban történteket... Nem kívánom senkinek, hogy meghallja, miket kia­báltam akkor dühömben... ! A párnám alá dugtam a fe­jem, s befogtam mindkét fü­lem, nehogy meghalljam a tv sistergését! Aztán megin­dult az agyam: ha a békés­csabai fiatalok az Ász(ok), akkor a békéscsabai anten­narendszer a tök alsó ... Zámbori Tamás, Békéscsaba Komolyan veszik a nagy- családosokkal való foglalko­zást, törődést Újkígyóson. Erről számol be elnökük, Oláh József hozzánk írt le­velében : „Hetvenen jelentek meg azon a taggyűlésen, amit november 13-án tartottunk a nagycsaládosoknak. Beszá­moltam az országos kong­resszusunkról, mert én is képviseltem ott csoporto­mat. Fel is szólalhattam, el­mondhattam gondjainkat, problémáinkat. Kértem — többek között — újságot a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, képviseletet a Parlamentbe, valamint azt, hogy az ötgyermekes anyák­nak nyugdíjalapot biztosít­sanak, hiszen nekik kevés­bé van idejük arra, hogy megszerezzék a nyugdíjjo­gosultságot ... Felolvastam a Békés Me­gyei Népújságban megje­lent Kiáltás Anitáért című cikket. Igen megható volt az a spontán megnyilvánulás, ahogy mindenki szinte azon­nal adakozott. Olyan is volt, aki a szomszédjától, kért köl­csön, mert nem volt nála pénz, hogy adhasson. Tíz perc alatt összejött 2000 fo­rint, de ez a gyűjtés még e hó 25-ig tart.. . Azért, mert e napon megyei egyesület­ben képviseljük majd a he­lyi csoportot, s remélhető­leg ott is lesz, aki segít a kislányon anyagi erejéhez mérten ...” Jogi tanácsadó A ráépítésről A nagy építkezési lázban bizony előfordul, hogy nem mindenki tartja be a mezs­gyéjét, és akarva-akaratlan olyan területre rakja a fész­két, ami nem illeti meg. Fiú- építésként tartja számon a polgári jog azt az esetet, ami­kor valaki saját anyagával a más tulajdonában levő földterületre épít. (Ez az eset fordítottja a beépítésnek, amikor valaki idegen anyag­gal saját földjére épít.) Izgalmas kérdés, mi törté­nik olyan esetben, amikor a ráépítés megtörtént. Tulaj­donostársak lesznek-e kény- szerűségből a felek vagy sem. A törvény különbséget tesz a jóhiszemű és rossz­hiszemű ráépítő között, és eszerint határozza meg a ráépítés jogkövetkezményeit. Rosszhiszemű a ráépítő, ha tudja, vagy a körülmények­ből tudnia kellett, hogy épít­kezésre nem jogosult: vagy azért, mert a földtulajdonos az építkezésbe nem egyezett bele, vagy a tulajdonos nincs olyan helyzetben, hogy az építkezés ellen tiltakozzék. A rosszhiszemű ráépítővei azo­nos a helyzete annak is, aki­nek az építkezés ellen a földtulajdonos olyan időben tiltakozott, amikor a ráépí- tőnek az eredeti állapot visszaállítása még nem oko­zott volna aránytalan káro­sodást. Ezekben az esetekben a ráépítés folytán létrejött épületrész tulajdonjogát a földtulajdonos .(az ingatlan tulajdonosa) szerzi meg, füg­getlenül attól, hogy milyen értékű építkezés történt. A tulajdonos nem köteles a rá­építő teljes kártalanítására, de ő sem gazdagodhat jog­alap nélkül, tehát a gazda­godása erejéig kártalaníta­nia kell a ráépítőt. Előfor­dulhat olyan eset, amikor méltánytalanság éri a föld­tulajdonost, ha bármiféle fi­zetésre köteleznék. Neki az lenne az előnyösebb, ha a ráépítő vinné á földet is. Van lehetőség arra is, hogy a bíróság a ráépítőt a telek megvásárlására kötelezze. Ha azonban a telektulaj­donos kéri a létrejött épület megosztását, és ennek nincs a jogszabályban akadálya (például műszaki szempon­tok szerint), akkor az eset és a felek méltányos érjde- keinek mérlegelésével meg­oszthatják a ráépített ingat­lant. Sőt. a földtulajdonos kérelmére a ráépítő megsze­rezheti az épület tulajdon­jogát, és a telken földhasz­nálati jog illeti meg. A ked­vezményt a telektulajdonos kérelme alapozza meg vala­mennyi esetben. A "jóhiszemű ráépítő nyil­ván nem tudja, hogy nem jogosult az építkezésre. A tulajdonjog sorsa ilyenkor aszerint alakul, hogy az épület értéke meghaladja-e a telek értékét. Ezt a ráépí­tés befejezésének időpontjá­ban irányadó forgálmi érték figyelembevételével kell megállapítani, s az értékkü­lönbözetnek legalább 20-30 százalékosnak kell lennie. Ha az épület mértéke a föld értékét lényegesen megha­ladja, a föld értékének meg­térítésével a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonjogát. A törvény a földtulajdonos ké­relmére természetesen azt is lehetővé teszi, hogy a ráépí­tő csak az általa épített épü­let tulajdonjogát szerezze meg. Dr. Kertész Éva Törnevízmü Dombiratosnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom