Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
O 1989. november 20., hétfő TT Visszhang Nyílt levél Szabó Incénéhez Az itt következő nyílt levél címzettje a gyomaendrődi Szabó Incéné, HNF-titkár: Mint a szülőfaluját nagyon szerető endrődi ember, boldogan és büszkén olvastam a november 13-án megjelent „Templombúcsú Endrődön” című felemelő cikkét. Visszatértek gyermekkori emlékeim, hiszen magam és hét testvérem is tiszta szívből énekeltük az ön által említett meleg szavú himnuszt. Kár, hogy sok endrődi nem vette komolyan, mennyire „eggyé’’ kellett volna forrasztani minden népet, nemzetet, ezen belül az értelmes. egészséges endrődi embereket. Milyen kár, hogy sokan kénytelenek voltunk elhagyni szeretett szülőfalunkat. Mégis él bennünk a falunk iránt érzett szeretet, ragaszkodás, és boldogan reagálunk, ha egy-egy nemes cselekedetről és a faluk fejlődéséről hallunk. Boldog -vagyok, hogy az emberi érzéseknek, a hitnek még ilyen riagyszerü hirdetőjük van, és ez az ember az ön személyében egy nagy társadalmi szervezet vezetője. Kívánom, hogy a közért végzett munkájában legyen sok szerencséje és öröme. Üdvözlettel: Duda Benedek, Békéscsaba Anti-Angyal Igazán nem szívelem a személyeskedést, s hogy most mégis élek vele, annak komoly oka van. Mert mit olvastam a Békés Megyei Népújság november 4-i számának II. oldalán az Angyal Ádámmal készült beszélgetésben? Azt, ami oda van írva, s amit ő mondott. Papp János lejegyző remélhetőleg okult japán kollégája minapi balfogásából — MSZP-kongresszus —, s nem „változtatott” a nyilatkozó nyilatkozatán, melynek részlete így szól: „Most új szlogenek keletkeznek. Például ilyenek: vidék nélkül nincs előrelépés; a vidék is részese akar lenni a kormányzásnak; a főváros előjogait szüntessük meg; a vidék zsírján ne dőzsöljön Budapest, és így tovább. Ne értsen félre, nem vagyok vidékellenes. De kérem tisztelettel, a vidékiség az nem tünet, hanem földrajzi állapot. Ha a főváros Debrecen, vagy Székesfehérvár lenne, akkor a politikai és a kulturális centrum ott lenne, és nem Budapesten. A főváros, mint kifejezés, több földrajzi tényezőnél. A főváros az ország szíve, a vérkeringés központi helye. Bármilyen társadalmi berendezkedésű legyen is egy ország, annak a fővárosa — éppen a város előtti jelzőből következően — minden tekintetben előtte kell hogy álljon a többinek.” Miért? Azért, mert az idézett megszólaló így találja helyénvalónak?... Vagy talán, mert így igaz?!!! Bizony, bizony... Ez így is van. Közelebbi példát véve, tökéletesen helytálló például Bonn esetében, s hogy kissé messzebbre nézzünk, az Amerikai Egyesült Államokban is Washington az ország politikai és kulturális centruma. Talán attól olyan nagy e két ország ... Szegény paraszt tüntetők a nyár elején! Hibás volt a taktikátok! Nem kellett volna összevissza kóborolnotok azzal a sok ártatlan üzemanyagfalóval, csupán a fővárosi bevezető utakat kellett volna pár egymásutáni hajnalon lezárnotok, hogy észrevegye már egy kicsit magát az a „nélkülözhetetlen” Budapest. És benne az éhesen maradt nyilatkozó... aki, szerencsére, nem vidékellenes. A tüntetőknek — a félreértések elkerülése végett — szendvicsembereket kellett volna sétáltatniuk az elzárt utakon fel s alá, tud- tul adva boldog-boldogtalannak: „Nem vagyunk Bu- dapest-ellenesek." Sebők Lili — from VIDÉK (Szeged) Életismeret Pisti ötödikes, lakótelepi gyerek. Amikor csak teheti, felül a bringájára és ki- száguld Ûfaluba, a nagyszüleihez. Segít nagyapjának a kertben gyomlálgatni, öntözni, nagyanyának a tojásokat összeszedni. Vonzódik a falusi életmódhoz. Ennek ellenére a kutyától ösztönösen fél. A kertszomszéd jól megtermett németjuhásza szabadon járkál az alacsony léckerítés mögött. Amikor Pisti hátramegy a kertbe, \a kutya minden alkalommal vérszomjasán megugatja. A nagyapa, látva az unoka félelmét, tanítgatja: — Nyugodj meg, kisfiam, amelyik kutya idegen portára ugat, nem harap! Csak be akarja bizojiyítani a gazdájának, hogy megszolgálta a csontot. Menj, kérj pacsit tőle!... De Pisti csak fél. Ekkor az öreg kézenfogja, és odavezeti a léckerítéshez. — Viselkedj, Rex! — mondja szigorúan, mire a kutya elhallgat. — No, kérj pacsit tőle! — bátorítja az unokát. Pisti elszánja magát. Tenyerét átnyújtja a kerítés fölött. És a rőtszínű németjuhász két lábra áll, top- pancsát engedelmesen belerakja a reszkető gyerekkézbe. Farkasisszki Lajos, Gyomaendrőd Értesítjük a t. lakosságot, hogy a Gyula. Csiga u? kisfesz, kábelrendezést 1989. november 21-én, FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és TILOS! DÉMASZ Üzemigazgatóság, Békéscsaba Újhígyósiak az iskoláin Újkígyóson az iskolai szülői munkaközösség kezdeményezte az „Iskoláért — az iskola a gyermekekért” adományjegy kibocsátását, melynek célja: hozzájárulni az iskola tanulói részére a közösségi szabadidős rendezvények megtartásához (gyermeknap, táborozás, jutalmazás). Az adományjegy 20 forint értékű és kisorsolják a december 20-án megrendezésre kerülő iskolai fenyőfaünnepségen. A főnyeremény egy versenykerékpár, s lesznek más értékes nyeremények is. Az adományjegyeket az iskola tanulói és a szülői munka- közösségi tagok árusítják. Nátor János, Újkígyós Mezőhegyes, Tótkomlós Felejthetetlen találkozások A közelmúltban ünnepelte 100 éves évfordulóját aMe- zőhegyesi Cukorgyár. 1949— 58-ig én is dolgozója voltam, s ez idő alatt kitanultam a nagyon ritka női, valaha csak apáról fiúra szállt cukorfőzési szakmát. Ezért lettem a felejthetetlen ünnepségre meghívott. Csodálatos találkozás volt azokkal a vezetőkkel, dolgozókkal, akikkel 32 évvel ezelőtt együtt dolgoztunk! Ezúton mondok köszönetét a tisztelt vezetőségnek, s a szervezőknek, hogy az ünnepségen és a fogadáson részt vehettem. Úgyszintén kedves találkozás volt Tótkomlóson a Komló étteremben az áfész nyugdíjasaival, akikkel sok évet együtt dolgoztunk, s akikkel évente csak ezen a szép napon találkozunk. Pipis János igazgató-elnök köszöntötte a megjelent nyugdíjas vendégeket, majd ismertette a vállalat eredményeit. Ezt követően ebéddel, tombolasorsolással, beszélgetéssel zárult a kellemes ünnepség. Megköszönjük az áfész vezetőségének, a szakszervezeti bizottságnak, hogy a kellemes ünnepséget megrendezték számunkra. , Balogh Erzsébet, Tótkomlós Segített a Cyclo Hetvenéves nyugdíjas vagyok. Az unokámtól kaptam egy televíziót, ugyanis a régi elromlott. Az antennám is meghibásodott, s emiatt az új tévé sem működött megfelelően. Olvastam az újságban a Cyclo antennaszervizről, mely Békéscsabán a Csányi utcában működik. Felkerestem őket, tudnak-e segíteni, mert 3800 forint nyugdíjamból nemigen telik új antenna vásárlására. A részlegvezető készséges volt, eljött a lakásomra, megnézte, mit lehet tenni, majd eltávozott, s egy óra múlva megint visszajött. Megcsinálta a régi antennát, és csak 150 forintot kért a munkáért. Úgy érzem, ez még az anyagköltséget sem fedezte, amit felhasznált. As nevét egy ismerőstől tudtam meg, s ezúton mondok köszönetét Kiszely László részlegvezetőnek, hogy gyorsan meggl- dotta a gondomat. Igen szép a kép, amióta megjavította az antennát. Jobb, mint új korában volt. Matuska Pálné, Békéscsaba Október 19-én Dombiratoson megkezdték egy törpevízmű építését. Szüksége volt erre a községnek ahhoz, hogy az egészséges, bőséges vízellátásuk biztosítva legyen. A vízmű kivitelezését az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vállalta. A beruházó a dombiratosi vízügyi társulat. A törpevízmű előrelátható költsége 18 millió 500 ezer forint, amiből a lakossági hozzájárulás családonként 18 ezer forint. Ezt az összeget 10 év alatt kell kifizetniük a dombiratosiaknak. A helyj Béke Tsz szép gesztusa, hogy a 213 nyugdíjasa helyett a költségek kifizetését átvállalta. A torony felállítását november 30-ra tervezik, a munkák befejezését pedig a kivitelezők 1990. október 30-ra ígérik. Fotó: b. v. Újságot a nagycsaládosoknak Nyugdíjalapot az ötgyermekes mamáknak Mi az adu? Nagyon készültem a békéscsabai Ászok bemutatására. Sok barátom és ismerősöm is szerepelt a műsorban. Mindenképpen el akartam menni a sportcsarnokba. Előtte való héten viszont egy balszerencsés mozdulat következtében gipszbe került a lábam. S még csak a fekvőgipsz egy heténél tartottam, amikor október 14-én az Ászra került sor. Kicsit mérges voltam, hogy nem lehettem ott, de ha a televízió adja, megnézem. Aztán jött a meglepetés! A műsor felénél eltűnt a kép, s én csak gondolatban követhettem nyomon a sport- csarnokban történteket... Nem kívánom senkinek, hogy meghallja, miket kiabáltam akkor dühömben... ! A párnám alá dugtam a fejem, s befogtam mindkét fülem, nehogy meghalljam a tv sistergését! Aztán megindult az agyam: ha a békéscsabai fiatalok az Ász(ok), akkor a békéscsabai antennarendszer a tök alsó ... Zámbori Tamás, Békéscsaba Komolyan veszik a nagy- családosokkal való foglalkozást, törődést Újkígyóson. Erről számol be elnökük, Oláh József hozzánk írt levelében : „Hetvenen jelentek meg azon a taggyűlésen, amit november 13-án tartottunk a nagycsaládosoknak. Beszámoltam az országos kongresszusunkról, mert én is képviseltem ott csoportomat. Fel is szólalhattam, elmondhattam gondjainkat, problémáinkat. Kértem — többek között — újságot a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, képviseletet a Parlamentbe, valamint azt, hogy az ötgyermekes anyáknak nyugdíjalapot biztosítsanak, hiszen nekik kevésbé van idejük arra, hogy megszerezzék a nyugdíjjogosultságot ... Felolvastam a Békés Megyei Népújságban megjelent Kiáltás Anitáért című cikket. Igen megható volt az a spontán megnyilvánulás, ahogy mindenki szinte azonnal adakozott. Olyan is volt, aki a szomszédjától, kért kölcsön, mert nem volt nála pénz, hogy adhasson. Tíz perc alatt összejött 2000 forint, de ez a gyűjtés még e hó 25-ig tart.. . Azért, mert e napon megyei egyesületben képviseljük majd a helyi csoportot, s remélhetőleg ott is lesz, aki segít a kislányon anyagi erejéhez mérten ...” Jogi tanácsadó A ráépítésről A nagy építkezési lázban bizony előfordul, hogy nem mindenki tartja be a mezsgyéjét, és akarva-akaratlan olyan területre rakja a fészkét, ami nem illeti meg. Fiú- építésként tartja számon a polgári jog azt az esetet, amikor valaki saját anyagával a más tulajdonában levő földterületre épít. (Ez az eset fordítottja a beépítésnek, amikor valaki idegen anyaggal saját földjére épít.) Izgalmas kérdés, mi történik olyan esetben, amikor a ráépítés megtörtént. Tulajdonostársak lesznek-e kény- szerűségből a felek vagy sem. A törvény különbséget tesz a jóhiszemű és rosszhiszemű ráépítő között, és eszerint határozza meg a ráépítés jogkövetkezményeit. Rosszhiszemű a ráépítő, ha tudja, vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy építkezésre nem jogosult: vagy azért, mert a földtulajdonos az építkezésbe nem egyezett bele, vagy a tulajdonos nincs olyan helyzetben, hogy az építkezés ellen tiltakozzék. A rosszhiszemű ráépítővei azonos a helyzete annak is, akinek az építkezés ellen a földtulajdonos olyan időben tiltakozott, amikor a ráépí- tőnek az eredeti állapot visszaállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. Ezekben az esetekben a ráépítés folytán létrejött épületrész tulajdonjogát a földtulajdonos .(az ingatlan tulajdonosa) szerzi meg, függetlenül attól, hogy milyen értékű építkezés történt. A tulajdonos nem köteles a ráépítő teljes kártalanítására, de ő sem gazdagodhat jogalap nélkül, tehát a gazdagodása erejéig kártalanítania kell a ráépítőt. Előfordulhat olyan eset, amikor méltánytalanság éri a földtulajdonost, ha bármiféle fizetésre köteleznék. Neki az lenne az előnyösebb, ha a ráépítő vinné á földet is. Van lehetőség arra is, hogy a bíróság a ráépítőt a telek megvásárlására kötelezze. Ha azonban a telektulajdonos kéri a létrejött épület megosztását, és ennek nincs a jogszabályban akadálya (például műszaki szempontok szerint), akkor az eset és a felek méltányos érjde- keinek mérlegelésével megoszthatják a ráépített ingatlant. Sőt. a földtulajdonos kérelmére a ráépítő megszerezheti az épület tulajdonjogát, és a telken földhasználati jog illeti meg. A kedvezményt a telektulajdonos kérelme alapozza meg valamennyi esetben. A "jóhiszemű ráépítő nyilván nem tudja, hogy nem jogosult az építkezésre. A tulajdonjog sorsa ilyenkor aszerint alakul, hogy az épület értéke meghaladja-e a telek értékét. Ezt a ráépítés befejezésének időpontjában irányadó forgálmi érték figyelembevételével kell megállapítani, s az értékkülönbözetnek legalább 20-30 százalékosnak kell lennie. Ha az épület mértéke a föld értékét lényegesen meghaladja, a föld értékének megtérítésével a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonjogát. A törvény a földtulajdonos kérelmére természetesen azt is lehetővé teszi, hogy a ráépítő csak az általa épített épület tulajdonjogát szerezze meg. Dr. Kertész Éva Törnevízmü Dombiratosnak
