Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-24 / 279. szám

1989. november 24., péntek Az Országos Választási Bizottság közleménye „Tisztelt Választópolgárojí! 1989. november 26-án, vasárnap népsza­vazás lesz, amely 6 órától 18 óráig tart. A választójog gyakorlása a választópol­gárok szabad elhatározásán alapul. Mindazok a választópolgárok, akik a választói nyilvántartásba történő felvétel­ről nem kaptak értesítést, személyi iga­zolványuk bemutatásával a lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavazhatnak. E joguk gyakorlásának segítése valameny- nyi érintett helyi választási szerv köteles­sége. Kérünk minden választópolgárt, a vá­lasztási szerveket, a pártokat és a társa­dalmi szervezeteket, hogy maradéktalanul tartsák be a törvényi előírásokat. Vala­mennyiünk közös érdeke, hogy a népsza­vazás méltóságteljesen, kiemelkedő je­lentőségének megfelelő körülmények kö­zött történjék.” (MTI) Megkérdeztük az állampolgárokat BÉKÉS MEGYEI A laiwjKTuci közvéleménykutatása a népszavazás várható eredményeiről A november 26-ai népszavazás közeledtével munkatársa­ink, tudósítóink felmérést végeztek szerdán és csütörtökön. Csete Ilona Orosházán, Halasi Mária Mezőkovácsházán, Mi- haleczné Kovács Mária Szarvason és Csabacsüdön, Kiss A. János Gyulán, Szekeres András Békéscsabán, Mezőberény- ben. Sarkadon, Szeghalmon, Kondoroson, Medgyesegyházán és Köröstarcsán, c sorok írója pedig Békésen érdeklődött személyesen, illetve telefonon: elmennek-e szavazni vasár­nap az állampolgárok, s ha igen, miként válaszolnak az is­mert négy kérdésre. Az alábbiakban először közvélemény- kutatásunk főbb adatait tesszük közzé: . A megkérdezett 360 sze­mély közül 279-en (77,5 szá­zalék) állították, hogy felket- resik valamelyik szavazóhe­lyiséget. (A népszavazás eredményességéhez az szük­séges, hogy a szavazásra jo­gosultaknak legalább az 50 százaléka plusz egy fő ér­vényes szavazatot adjon le.) A 279 voksolni szándékozó Békés megyei közül — tájé­koztatásuk szerint — 46 szá­zalék az első kérdésre NEM- mel, s a többire IGEN-nel szavaz, 26 százalék az IGEN mellett van, 21 százalék még nem döntött erről, 4 száza­lék négy NEM-et válaszol, 3 százalék pedig a titoktartás­ra hivatkozva nem árulta el szándékait. (Egyetlen sze­mély akadt — s ő nem tesz ki 1 százalékot, aki \ét NEM után két IGEN-t jelöl majd meg.) Érdekesen alakul a kép különböző településenként. Ugyanis a megkérdezett gyu­laiak 89 százaléka, az oros­háziak 87 százaléka, s a bé­késcsabaiak 80 százaléka el­megy szavazni, ám a szarva­siaknál ez az arány csak 44 százalék. Egy-egy települé­sen kicsi volt a különbség a négy IGEN-t, valamint az egy NEM-pt és három IGEN-t mondók száma kö­zött, kivéve Orosházát, ahol az előbbiek aránya 14, az utóbbiaké 57 százalék. A szarvasiak egyébként kitűn­nek azzal, hogy 31 százalé­kuk foglalt állást a négy NEM mellett. Ilyen szavaza­tot — rajtuk kívül — a megkérdezettek közül — mindössze egyetlen állam­polgár fog leadni, mégpedig Orosházán. Figyelemre mél­tó még: csupán Szarvason nem érte el — felmérésünk szerint — az 50 százalék plusz 1 főt a szavazni szán­dékozók aránya, ami itt csak 44 százalékot tesz ki. A népszavazás előtti köz­vélemény-kutatásban való közreműködésért a megkér­dezetteknek köszönetét mond munkatársai nevében is Vitaszek Zoltán NÉPSZAVAZÁS 1989. november 26. SZAVAZÓLAP 1. CSAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK UTÁN KERŰLJÖN-E SOR A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGVÁLASZTÁSÁRA? (Amennyiben ön igennel szavaz, azt támogatja, két ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés mel szavaz, akkor azt támogatja, hogy közvetlenül a lakosság válassza meg.) Gondolatok arról, hogyan lehet 5 millió forintból 15 milliárd dollár? Jó magyar szokás szerint elkezdődött az intrikálás, miből telik az SZDSZ-nek és csatlakozó pártjainak a rek­lámkampányra. Az elején le­szögezhetjük, hogy a Fidesz és az SZDSZ nem vett fel állami támogatást, tehát nem abból, összehozták a pénzt s arról az Állami Számvevő- széknek el is fognak szá­molni. A hiba azonban ott van, hogy sokan a fától nem látják az erdőt. Az SZDSZ 5 millió forin­tos kampánnyal megpróbál­ja felvilágosítani, vagy meg­győzni az embereket: ne vá. lasszanak köztársasági elnö­köt. Ezt bízzák a parlament­re. S így az elmaradt, min­den bizonnyal két fordulós elnökválasztási kampánnyal és népszavazással 500 millió forint megmarad. Továbbá : 1. Ha lesz elnökünk és minden jel szerint Pozsgay (mivel a lakosság csak őt is­meri), akkor elkezdődnek a pártharcok, a Pozsgay miatt túlértékelt MSZP és koalí­Nincs jogom szavazni, de van beleszólni. Nincs jogom szavazni, mert nem vagyok magyar állampolgár. De már négy éve annak, hogy fele­ségül vettem egy magyar lányt és áttelepültem Len­gyelországból ide, Békés megyébe. Láttam már egy pár nemigen és még kevés­bé demokratikus szavazást. Láttam a lengyel köztársa­sági elnök választását, ami­kor a parlament választotta egy — igen, egy — jelöltből. Van jogom beleszólni, mert nem bírom nézni, ami­kor manipulálják az embe­reket. Másképpen nem ne­vezhetek egy olyan helyze­tet, hogy a választópolgá­roknak nem mondanak iga­zat. Végül is nem lehet egy­szerre igaz, hogy csak a közvetlen választás jelenti a demokráciát (ahogyan az MSZP akarja) és csak a par­lamenti választások utáni köztársaságielnök-válasz­tás garantálja a demokráci­át (ahogyan állítja az SZDSZ). Egyáltalán nem igaz, hogy ha most nem akarunk választani elnököt, akkor már nem lesz több ilyen lehetőségünk. De az se igaz, hogy csak a közvetett választások során lehet a ciós kispártjai — valamint a mai ellenzék pártjai között. Miért? Mert az elnök meg­bíz egy favorizált politikust kormányalakítással, s az mi­niszteri székekkel magához édesgeti a kis pártokat. Ha az ellenzék ezt négy ízben nem fogadja el, az elnök fel­oszlatja a Parlamentet. Nem akarom ragozni, de a civa- kodás nem teremti meg a feltételeket a gazdaság nyu­godt orvoslásához. így az adósságunk is nőttön nő, 5 év alatt akár 30 milliárd dollárig is. 2. Ha viszont nem mi vá­lasztunk köztársasági elnö­köt, ekkor nem az MSZP jelöltje, Pozsgay nyer, ha­nem egy közös ellenzéki je­lölt. Ekkor a parlament nyu­godt körülmények között al­kothat gazdaságélénkítő tör­vényeket, kiterjedhet a pia­ci verseny, megindulhat a nyugati tőkeáramlás, már egy manipulált hatalomtól mentes Magyarországra. így a jelenlegi 20 milliárd dol­legoptimálisabb (gyenge) el­nököt választani. Akkor vajon miért folyik itt a harc az időpontról? Miért olyan fontos ez mind a két (legalább) félnek? Gondoljunk csak bele. Ha a nép fogja választani az el­nököt, akkor talán legtöbb esélye Pozsgaynak van, mert ő a legnépszerűbb. Ki isme­ri az ellenzék jelöltjeit? Ke­vesen. Gyakran lehet vi­szont hallani a buszon: „Én csakis Pozsgayra szavazok, mert ő nekem a legszimpa­tikusabb”. Azt hiszem, hogy ha Nagy Bandó András sze­retne elnök lenni, akkor le­het, hogy sikerülne neki. Mert népszerű. Ha viszont a Parlament fogja választani az elnököt, akkor világos, hogy Pozsgay esélye a minimumra csök­ken. Mert a pártja lebukott, mert nem kap többséget a Parlamentben és nem lesz ereje megválasztatni Pozs- gayt. Mindenki számára vi­lágos, hogy a jövő Parla­mentjében az ellenzék lesz a többségben és megszavaz­za saját jelöltjét. Ügy hogy egyik pártnak se fontos, hogy a választás de­mokratikus legyen, vagy jó az országnak. Annál sokkal láros adósságunk néhány milliárdos elkerülhetetlen növekedése után a fellendü­lő termelés és export miatt 5 év múlva lecsökkenhet 20 milliárd alá, 10 év múlva 5-10 milliárdra. A jó politikus az, aki fel tudja vázolni a jövőt, ha ilyen nincs is, legalább meg kell próbálni. Az SZDSZ ve­zetői általánosan elismert kiváló szakemberek, s ők fel­ismerték, milyen következ­ményei lehetnek az IGEN- nek és a NEM-nek. Ezért harcolnak az IGEN-ért. S itt már eltörpül az a kicsinyes érdek, hogy „most utoljára magam választha­tok elnököt”. Ez a tét a vasárnapi nép­szavazáson. Akik ebben még most is bizonytalanok, a „négy IGEN” pártjai baráti beszél­getésre várják péntek éjfélig Békéscsabán, a József Attila utcai választási irodájukban. Futaki Géza, szabad demokrata fontosabb — harc a hatalo­mért. Ügy igazából az első kérdésnek következőképpen kellene kinéznie: „Kié le­gyen a hatalom? Ha a kom­munistáké, akkor NEM-mel szavazzon.” És talán, ha így lenne, akkor nem is lenne baj. Á nép eldöntené, hogy kié legyen a hatalom. De ha ezt a kérdést elrejtik egy másik lényegtelen kérdés alatt, akkor nem lehet más­képpen nevezni ezt a szituá­ciót, mint manipulációnak. Aki tehát tisztában van azzal, hogy manipulálnak vele, az szavazva ne felejt­se, hogy az első kérdés nem demokrácia, hanem hatalom kérdése. Akinek pedig elege van a pszeudoszavazásokból, az, úgy mint én:' ne men­jen szavazni, vagy írja oda a szavazólapra a vélemé­nyét — az ikszek helyett. Ügy, hogy ha valaki otthon marad, az nem a múltra sza­vaz, ahogy szeretné nekünk bemondani az SZDSZ, mert az az egyetlen mód kifejez­ni a becsapott állampolgá­rok elégedetlenségét. Nincs jogom szavazni, de van jogom felháborodni a manipuláció miatt. Siawomir Zabagto, pártonkívüLi, 26 éves, Újkígyós, Iskola u. 7. 5661 Nincs jogom szavazni... Vitazáró helyett Vélemények tőmondatokban A népszavazásról indított vitában tucatnyi észrevételt kaptunk olvasóinktól. Ezek­ben tükröződött az a sokfé­leség, amely a téma megíté­lését jellemzi. Valamennyi észrevételt terjedelmi okok miatt nem állt módunkban közölni, ma 24 órakor pe­dig lejár a kampány ideje, tehát a vitát le ikell zárni. Befejezésül is csupán né­hány levélíró észrevételeire tudunk kitérni, tőmondatok­ban. Molnár László Szarvasról azt írja, miután a szavazóla­pon szereplő három utóbbi kérdés megoldott, az elsőre NEM-mel szavaz, az utóbbi háromra IGEN-nel. Dr. Hraskó Péter, az SZDSZ szeghalmi csoportjának ügy­vivője a négy IGEN mel­lett voksol és szerinte „az a tisztességes és tenniakaró ember, aki elmegy szavaz­ni”. Nagy Sándor, az MDF szarvasi szervezetének ügy­vivője az első kérdésre NEM-et, a másik háromra IGEN-t javasol. Dr. Szécsi István, a gyulai szabad de­mokraták nevében azt írja: „Aki elmegy a népszavazás­ra, 4 IGEN-nel szavazhat a magyar jövőre”. Néhány szervezet is véleményt nyil­vánított hozzánk küldött le­velében, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága egy NEM és három IGEN mel­lett van, az orosházi bizott­ság ezen túl nyomatékkai leszögezi: részt kell venni a szavazáson. Az MSZP és a Demisz békéscsabai szerve­zete NEM választ javasol az első kérdésre és IGEN-t a másik háromra. A vitát vé­gül is a nép dönti el novem­ber 26-án. FIGYELEM. ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt áramszünetet tartunk: 1989. november 27-én 7—15 óráig Békéscsabán, a régi Csorvási úton a KM géptelepén és a Rutex közötti lakásoknál. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni! Démász Kirendeltség, Békéscsaba tïj! Várja vendégeit Gyulán, a Vértanúk u. 20. sz. alatt a SZERECSEN DISCO-SHOW minden pénteken és szombaton 21—02 óráig. Kitűnt) zene — olcsó árak! DJ.: LISZI ' ................... ......— E LADÓ 1 DB DKS 100 A EXCENTERPRÉS repedt „C” állvánnyal. Érdeklődni: a megjelenéstől számított 1 hçtig. Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat. Békéscsaba. Sallai u. 34. Telefon : 25-444. Telex: 83-411. Telefax: 27-167. Ügyintéző: Dimitrov László. Ar: megegyezés szerint. ■-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom