Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
izHîiuitire 1989. november 22., szerda pártoknak a hatalmi harcban elért eredményei alapján cserélődnek az emberek. De minden más tisztség ellátásának feltétele csak a szakmai hozzáértés és az emberi tisztesség megléte lehet. Ezt a kérdést átfogóan es tartós jelleggel a közszolgálati törvény rendezheti, amelynek előkészítését a Minisztertanács felgyorsította. Ilyen elvi alapon kell megítélni az MSZMP-alkal- mazottak ügyét is. A MunCzinege Lajos vállalta, hogy... A miniszterelnök a következőkben szólt arról a politikai, morális természetű problémaszövevényről is, ami a hadseregben alakult ki. Bejelentette, hogy a kialakult helyzet kapcsán több ízben beszélt Czinege Lajossal. Ezt követően a nyugalmazott miniSzterelnök-he- lyettes lemondott hadseregtábornoki rangjáról, és vállalta, hogy kiköltözik lakásából. A honvédelmi miniszter pedig — mondotta Németh Miklós — utasításomra, december 1-jei határidővel jelentést ad a Bokor-könyv minden lényeges állításáról, amit átadok a parlamenti vizsgálóbizottságnak is, és ezen keresztül az ország széles közvéleményének. Felkértem a honvédelmi minisztert arra is, hogy tegyen jelentést a hadsereg szervezetében, személyi állományában az utóbbi években végrehajtott, illetve tervezett változásokról. A kormány a védelmi stratégiával összhangban még novemberben dönt a fegyveres erők és a Honvédelmi Minisztérium szervezeti felépítésének korszerűsítéséről is. Katonapolitikájában az elégséges védelem ésszerű elvét vallja. Kontinensünkön az enyhülési folyamat eredményeként a katonai szembenállás mértéke csökken. ezért a kormánynak az európai folyamatok várhatóan pozitív alakulásával ka törvénykönyvében kell megtiltani, hogy a korábban pártalkalmazásban állt. felkészült szakemberek elhelyezkedését pusztán korábbi munkahelyük miatt egyesek meggátolják! összhangban szándékában áll a lehetséges további észszerű létszámcsökkentés megvalósítása is 1992 januárjáig, beleértve a katonai szolgálati idő további mérséklését is. A hadsereg mellett nem kevésbé fontos egy erős, szellemében tiszta és önérzetében szilárd rendőrség léte is. Nem lehet belenyugodni abba, hogy romlik a közbiztonság, a közrend, egyre terjed a bűnözés, mihd gátlástalanabbak a feketevalutá- zók. Meg kell védeni az embereket, meg kell fékezni az erőszakot. Ezért támogatni kell a rend őreit. Nagy szükség van jól működő állam- gépezetre, törvénytisztelő állampolgárokra. belső késztetéssé váló szilárd erkölcsi rendre. Ezek a civil társadalom nélkülözhetetlen értékei. vállalkozások élénkítése érdekében már 1990-ben sor kerül az adóterhek csökkentésére, amelyet több lépésben tovább folytatunk. A kormányzat a gazdálkodás szabályrendszerében deregulációs programot hajt végre több ezer jogi és adminisztratív előírás felülvizsgálatával. A differenciált teljesítményekhez igazodó bérezés kialakításának érdekében a bér-, kereseti rendszer teljes körű liberalizálására törekszünk -— mondotta. — Ez csak akkor vállalható, ha kialakul az önkorlátozó típusú, garanciákat és szankciókat is tartalmazó érdek- egyeztetési rendszer, amelyen a szakszervezetekkel és a vállalkozó érdekképviseletekkel együttműködésben dolgozunk. Szűkös erőforráslehetőségeink és pénzügyi helyzetünk mellett is kiemelt figyelmet fordítunk az egészségügyi és szociális ellátás és az oktatás, a családok szociális terheinek elviselhetővé tételére. Nagy változást jelentenek a kormány illetékes szakszerveinek lakásrendszerünk megújítását célzó javaslatai. Piaci típusú lakás- rendszer felé haladunk (a lakásállomány háromnegyede jelenleg is személyi tulajdonban van), ez piaci lakbérek és piaci hitelkamatok fokozatos kialakítását, és természetszerűleg szervezett és ellenőrzött lakáspiac megteremtését jelentené. Az állam feladatai emellett szociális természetűek, a lak- bérterhek és kamatterhek viselésében* támogatni kell az arra jövedelmi és szociális helyzetüknél fogva rászorulókat. A vezércikk címe ... Kemenes Ernő: „Sor kerül az adóterhek csökkentésére” Barta Ferenc: „II harmadik adóssághullám mélypontján vagyunk” Az elfogadott napirendnek megfelelően Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány 1990—92. évi gazdaságpolitikai programjáról. — A javasolt gazdaságpolitika alapján belső gazdasági mozgásokba a gyorsabb kibontakozás érdekében néhány új mozgatóerőt kívánunk bekapcsolni — hangsúlyozta. — Alapvetőnek a piaci kényszerek fokozását tartjuk. Tovább szélesítjük az importversenyt a konvertibilis import liberalizálásának továbbvitelével; a lehető legnagyobb mértékben kívánjuk piaci alapokra helyezni rubelelszámolású kereskedelmi kapcsolatainkat; kormányzati vállalkozásélénkítő program segíti a belső piacon új vállalkozások kibontakozását, a piaci verseny erősítését. Gyorsított ütemben teremtjük meg a piacgazdaság hiányzó intézményeit, a tőkepiaci intézményeket (például a tőzsdét, befektetési alapokat, fejlesztési pénzintézeteket), a munkaerőpiaci intézményeket (munkaerő-gazdálkodás, át- és továbbképzés stb.). A piaci verseny szabályait törvényi szinten kívánjuk meghatározni, és megszervezzük az állami piaci kontrollt. Versenysemleges gazdasági szabályozást érvényesítünk, például a támogatások leépítésével, a tulajdonosi osztalék kérdéseinek rendezésével. Jelentős változást okozhat a tulajdonreform kibontakoztatása, amely a tulajdonost érdeket kívánja aktív gazdasági mozgatóerőként hasznosítani. Még ebben az évben gondoskodik a kormányzat az állami tulajdon működési, kezelési rendjének és védelmének jogi rendezéséről. Megfelelő jogi szabályozás bázisán kerülhet sor a privatizálási akciók kiszélesítésére az ipar, az infrastrukturális területek, a kereskedelem, a szolgáltatások világában. A megmaradó állami tulajdon olyan működését alakítjuk ki, amelyet a valós gazdasági érdekeltség határoz meg. Sor kerül a gazdaságunkban nagy jelentőségű szövetkezeti tulajdon működési formáinak korszerűsítésére is, és törvényszintű szabályozási garanciákat teremtünk a magántulajdon, az egyéni vállalkozások számára. Tovább folytatjuk a megkezdett kínálatélénkítő liberalizációs gazdaságpolitikát. Megkezdjük szabadabb decentralizált devizagazdálkodás kiépítését, növeljük a rubelelszámolású kereskedelemben részt vevő gazdál- dálkodó szervek mozgásterét, az inflációs kockázatokat mérlegelve kívánunk lépni az árak és bérek további liberalizálásában. Az értékpapírpiacok, a tőzsdék új lehetőségeket jelentenek a tőkemozgások számára. A Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólalásában kiegészítette Kemenes Ernő tájékoztatóját és a jegybank szerepét tette árnyaltabbá a képviselők számára. Utalt arra, hogy a bruttó adósság a megtermelt hazai összterméknek mintegy hetven százaléka, ami nemzetközi összehasonlításban is magas. Az elmúlt év végéhez viszonyítva az adósság- állomány több mint 2,5 milliárd dolláros növekedésének egyik összetevője az, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának áthidalására ebben az évben, újabb jelentős hiteleket vettünk fel. Az állami költségvetés még ma sem rendelkezik úgynevezett vagyonmérleggel ; az elmúlt években, évtizedekben csak folyó költségvetési mérlegek készültek — folytatta a bank elnöke. A múlt örökségét, az 1100 milliárd forintra tehető teljes államadósságot maradéktalanul fel kell számolni, hiszen csak ez lehet a biztosítéka egy egészséges piacgazdálkodás. monetáris politikai és erős jegybank működésének, legfőképpen egy valóságos, és tovább nem halaszható stabilizációnak. Sajnálatos, hogy ezt a rendezést olyan időben végezzük el, amikor egy harmadik adóssághullámnak a mélypontján vagyunk. Tisztában kell lenni azzal, hogy az adatok elkerülhetetlen, a valóságnak megfelelő korrigálása nem marad hatás nélkül az ország megítélésére, hitelképességére. Ez egy olyan tényező, amely még inkább igényli, hogy a Valutaalappal és a Világbankkal folyamatban lévő tárgyalásokat minél előbb lezárjuk, még akkor is. ha felthetően nem lesz módunk ilyen körülmények között egy középtávú megállapodást létrehozni. Bízunk abban, hogy a nemzetközi közvélemény megértő lesz — hangsúlyozta. Ezután hozzászólások következtek és este hat órakor — a Minisztertanács hároméves gazdaságpolitikai programjáról szóló vitát be- rekesztve — befejezte első munkanapját az Országgyűlés. Ma a kormányprogram tárgyalásával folytatódik az ülésszak. A tudósításokat készítették: László Erzsébet, Lovász Sándor, Rákóczi Gabriella. Fotó: Kovács Erzsébet PHRLHMENII MOZAIK Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozata lapunknak Plusz 2,5—3 milliárd dollárt nem vallottunk be A miniszterelnök kipakolt. Töredelmesen bevallotta, ez idáig az ország adósságállományáról nem a valóságnak megfelelően tájékoztatták a közvéleményt. A Parlament egyik szünetében interjút kértünk a miniszterelnöktől. Legelőször azt kérdeztük, hogy tulajdonképpen mennyi is az az összeg, amire fátylat borítottak. Hiszen az embereket valószínűleg ez érdekli a legjobban. A következőket mondta: — Megközelítőleg 2,5-3 milliárd dollárról van szó. — Az emberek a jövő évi költségvetés révén mit éreznek meg a saját bőrükön — a szó legszorosabb értelmében — ebből az irdatlan nagy adósságból? — Mindazt, amit a költségvetési javaslatunk a Parlament elé terjesztett. Hiszen a tervezet mindezek figyelembevételével készült, immáron kozmetikázás nélkül. De szeretnék még mondani valamit. A költségvetés a jegybanknak csak 7 százalék kamatot fizet a felvett állami tartozások után. Ugyanakkor a jegybank reális kamatok mellett veszi igénybe a pénzügyi forrásokat! A költségvetés, azaz mi valamennyien, magyar állampolgárok, a múltbeli tartozásaink miatt nem fizetjük meg a teljes terhet. Mert reálisan minimum 4—14—15 százalékot kellene a költségvetésnek fizetni. — Ha jól értem, a különbözet egy az egyben■ az inflációt növeli, függetlenül a gazdasági folyamatoktól. — Igen, a különbözet szét van terítve a gazdaság egészére. Ez az infláció. — Egy személyes jellegű kérdés, mégpedig Maróthy Lászlóról. A Parlament egyfajta bizalmat szavazott, amikor lemondott a miniszter. Hogyan értékeli ezt a váratlan gesztust? — Ebben döntően hangulati tényezők játszottak szerepet. Maróthy László bejelentette: ő kérte a lemondását, nem írta alá a szerződéseket és igyekezett feladatát tisztességesen ellátni. Köztünk legyen mondva, mindez így igaz. A felszólalásának egésze egy olyan emocionális hangulatot váltott ki a képviselőkben, amelynek ez a szavazás lett az eredménye. De ezt én nem látom tragédiának, vagy problémának. A közéletben hozzá kell szoknunk az ezekhez hasonló szituációkhoz. Nem nyílt levél kell... ... így döntött az Alföld négy megyéjének képviselő testületé, amikor elhatározta, hogy segíti a Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok megyék fejlesztési törekvéseit a maga módján. Ugyanis „egységben azjerö” jelszóval a négy megye tanácselnöke regionális együttműködésről néhány hónapja megállapodás írt alá. Ügy vélik, az ország egyébként is fejlettebb körzeteitől oly képpen leszakadhat az említett négy megye, amely tragikussá válhat, munkaerő-elvándorlásban, életszínvonalcsökkenésben jelentkezhet. — De vajon mennyiben képes segítséget nyújtani a képviselők maroknyi csoportja olyan kérdésben, amely a legtöbb hivatalos vélemények szerint is megoldhatatlan? Likviditási gondokkal küszködő költségvetésünkből van-e remény arra, hogy pénzt kisajtoljunk? — kérdeztük Németh Ferenctöl, a képviselőcsoport vezetőjétől. — Talán egy .intervenciós alap elkülönítése hozhatna biztos megoldást az itt élők számára. így lehet reményünk arra is, hogy a többletforrások felhasználása a kérdéses területen történik majd. December 12-én Lakitelken rendezzük meg találkozónkat, ahol nem csupán a célokat szeretnénk megfogalmazni konkrét, tényadatokkal is alátámasztott érveinket egy koncepcióba önteni. E kérdésben egyébként a legtöbbet mi, országgyűlési képviselők tehetünk. Többletpénz pedig igenis lesz, hiszen a munkásőrség 12 milliárdos tétele felszabadul. Van mit keresnünk a költségvetésből finanszírozott luxus APEH-székházak háza táján is, mert hiszen nekünk, de úgy gondolom az ország gazdasága számára is elsősorban egy fejlődő alföldi térség jelenthet többet a látványos, ám tartalmatlan dolgoknál. Terefcre II kiskeresetűeket sújtja — Én nem szavazom meg az adótörvény-módosítást — magyarázta Sebesi Lászlóné kétegyházi képviselő. — Sajnos, még mindig ott tartunk, ahol a törvény megszavazásakor, vagyis sem több, sem jobb munkára nem ösztönöznek a tervezett módosítások. Pedig — ugye nem kell külön hangsúlyozni — éppen ezekre lenne szükség! Aztán arról beszélt a képviselőnő, hogy a fiatalokat, a pályakezdőket, a családalapítókat sújtja leginkább a szavazásra előkészített anyag. Nem beszélve arról — mondta —, akik eddig nagyobb adósávba tartoztak, a tervek szerint kevesebbet fizetnek ezután, akik pedig alacsonyabb sávok szerint adóztak, most bizony többre kell számítaniuk, vagyis, újra a bérből, fizetésből élők, a kiskeresetűek járnak rosszul. A nyugdíjasokat illetően is megmaradtak az anomáliák, hiszen mennyivel könnyebb a megélhetése az aránytalanul nagy, 20-30 ezer forintos nyugdíjban részesülőknek, mint a jóval szerényebb járadékot kapóknak. Ráadásul az a kisnyugdíjas, aki kevéske pénzét — munkavállalással — megpróbálja némileg megtoldani, vigyáznia kell, nehogy elérje az összjövedelme a legalacsonyabb adósávot — bár még mindig messze van a havi 20 ezertől —, mert az adóelvonás miatt esetleg ráfizet. „Hát ennyit egy szuszra” — bólintott lemondóan Sebesiné és kedveszegetten tovább-ballagott.
