Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-22 / 277. szám

izHîiuitire 1989. november 22., szerda pártoknak a hatalmi harc­ban elért eredményei alap­ján cserélődnek az emberek. De minden más tisztség el­látásának feltétele csak a szakmai hozzáértés és az emberi tisztesség megléte le­het. Ezt a kérdést átfogóan es tartós jelleggel a közszolgá­lati törvény rendezheti, amelynek előkészítését a Minisztertanács felgyorsítot­ta. Ilyen elvi alapon kell megítélni az MSZMP-alkal- mazottak ügyét is. A Mun­Czinege Lajos vállalta, hogy... A miniszterelnök a követ­kezőkben szólt arról a poli­tikai, morális természetű problémaszövevényről is, ami a hadseregben alakult ki. Bejelentette, hogy a ki­alakult helyzet kapcsán több ízben beszélt Czinege Lajos­sal. Ezt követően a nyugal­mazott miniSzterelnök-he- lyettes lemondott hadsereg­tábornoki rangjáról, és vál­lalta, hogy kiköltözik laká­sából. A honvédelmi miniszter pedig — mondotta Németh Miklós — utasításomra, de­cember 1-jei határidővel je­lentést ad a Bokor-könyv minden lényeges állításáról, amit átadok a parlamenti vizsgálóbizottságnak is, és ezen keresztül az ország szé­les közvéleményének. Fel­kértem a honvédelmi mi­nisztert arra is, hogy tegyen jelentést a hadsereg szerve­zetében, személyi állományá­ban az utóbbi években vég­rehajtott, illetve tervezett változásokról. A kormány a védelmi stra­tégiával összhangban még novemberben dönt a fegy­veres erők és a Honvédelmi Minisztérium szervezeti fel­építésének korszerűsítéséről is. Katonapolitikájában az elégséges védelem ésszerű elvét vallja. Kontinensün­kön az enyhülési folyamat eredményeként a katonai szembenállás mértéke csök­ken. ezért a kormánynak az európai folyamatok várha­tóan pozitív alakulásával ka törvénykönyvében kell megtiltani, hogy a korábban pártalkalmazásban állt. fel­készült szakemberek elhe­lyezkedését pusztán korábbi munkahelyük miatt egyesek meggátolják! összhangban szándékában áll a lehetséges további ész­szerű létszámcsökkentés megvalósítása is 1992 január­jáig, beleértve a katonai szolgálati idő további mér­séklését is. A hadsereg mellett nem kevésbé fontos egy erős, szel­lemében tiszta és önérzeté­ben szilárd rendőrség léte is. Nem lehet belenyugodni abba, hogy romlik a közbiz­tonság, a közrend, egyre ter­jed a bűnözés, mihd gátlás­talanabbak a feketevalutá- zók. Meg kell védeni az em­bereket, meg kell fékezni az erőszakot. Ezért támogatni kell a rend őreit. Nagy szük­ség van jól működő állam- gépezetre, törvénytisztelő ál­lampolgárokra. belső készte­téssé váló szilárd erkölcsi rendre. Ezek a civil társa­dalom nélkülözhetetlen ér­tékei. vállalkozások élénkítése ér­dekében már 1990-ben sor kerül az adóterhek csökken­tésére, amelyet több lépés­ben tovább folytatunk. A kormányzat a gazdálkodás szabályrendszerében dere­gulációs programot hajt végre több ezer jogi és ad­minisztratív előírás felül­vizsgálatával. A differenciált teljesítmé­nyekhez igazodó bérezés ki­alakításának érdekében a bér-, kereseti rendszer tel­jes körű liberalizálására tö­rekszünk -— mondotta. — Ez csak akkor vállalható, ha kialakul az önkorlátozó tí­pusú, garanciákat és szank­ciókat is tartalmazó érdek- egyeztetési rendszer, ame­lyen a szakszervezetekkel és a vállalkozó érdekképvisele­tekkel együttműködésben dolgozunk. Szűkös erőforrás­lehetőségeink és pénzügyi helyzetünk mellett is ki­emelt figyelmet fordítunk az egészségügyi és szociális el­látás és az oktatás, a csa­ládok szociális terheinek el­viselhetővé tételére. Nagy változást jelentenek a kormány illetékes szak­szerveinek lakásrendsze­rünk megújítását célzó ja­vaslatai. Piaci típusú lakás- rendszer felé haladunk (a lakásállomány háromnegye­de jelenleg is személyi tu­lajdonban van), ez piaci lakbérek és piaci hitelkama­tok fokozatos kialakítását, és természetszerűleg szerve­zett és ellenőrzött lakáspiac megteremtését jelentené. Az állam feladatai emellett szo­ciális természetűek, a lak- bérterhek és kamatterhek viselésében* támogatni kell az arra jövedelmi és szociá­lis helyzetüknél fogva rá­szorulókat. A vezércikk címe ... Kemenes Ernő: „Sor kerül az adóterhek csökkentésére” Barta Ferenc: „II harmadik adóssághullám mélypontján vagyunk” Az elfogadott napirendnek megfelelően Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal el­nöke tartott tájékoztatót a kormány 1990—92. évi gaz­daságpolitikai programjáról. — A javasolt gazdaságpo­litika alapján belső gazdasá­gi mozgásokba a gyorsabb kibontakozás érdekében né­hány új mozgatóerőt kívá­nunk bekapcsolni — hang­súlyozta. — Alapvetőnek a piaci kényszerek fokozását tartjuk. Tovább szélesítjük az importversenyt a konver­tibilis import liberalizálásá­nak továbbvitelével; a le­hető legnagyobb mértékben kívánjuk piaci alapokra he­lyezni rubelelszámolású ke­reskedelmi kapcsolatainkat; kormányzati vállalkozás­élénkítő program segíti a belső piacon új vállalkozá­sok kibontakozását, a piaci verseny erősítését. Gyorsí­tott ütemben teremtjük meg a piacgazdaság hiányzó in­tézményeit, a tőkepiaci in­tézményeket (például a tőzs­dét, befektetési alapokat, fej­lesztési pénzintézeteket), a munkaerőpiaci intézménye­ket (munkaerő-gazdálkodás, át- és továbbképzés stb.). A piaci verseny szabályait tör­vényi szinten kívánjuk meg­határozni, és megszervezzük az állami piaci kontrollt. Versenysemleges gazdasági szabályozást érvényesítünk, például a támogatások leépí­tésével, a tulajdonosi oszta­lék kérdéseinek rendezésé­vel. Jelentős változást okozhat a tulajdonreform kibonta­koztatása, amely a tulajdo­nost érdeket kívánja aktív gazdasági mozgatóerőként hasznosítani. Még ebben az évben gondoskodik a kor­mányzat az állami tulajdon működési, kezelési rendjé­nek és védelmének jogi ren­dezéséről. Megfelelő jogi szabályozás bázisán kerülhet sor a privatizálási akciók kiszélesítésére az ipar, az infrastrukturális területek, a kereskedelem, a szolgáltatá­sok világában. A megmara­dó állami tulajdon olyan működését alakítjuk ki, ame­lyet a valós gazdasági érde­keltség határoz meg. Sor ke­rül a gazdaságunkban nagy jelentőségű szövetkezeti tu­lajdon működési formáinak korszerűsítésére is, és tör­vényszintű szabályozási ga­ranciákat teremtünk a ma­gántulajdon, az egyéni vál­lalkozások számára. Tovább folytatjuk a meg­kezdett kínálatélénkítő libe­ralizációs gazdaságpolitikát. Megkezdjük szabadabb de­centralizált devizagazdálko­dás kiépítését, növeljük a rubelelszámolású kereske­delemben részt vevő gazdál- dálkodó szervek mozgáste­rét, az inflációs kockázato­kat mérlegelve kívánunk lépni az árak és bérek to­vábbi liberalizálásában. Az értékpapírpiacok, a tőzsdék új lehetőségeket jelentenek a tőkemozgások számára. A Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke fel­szólalásában kiegészítette Kemenes Ernő tájékoztató­ját és a jegybank szerepét tette árnyaltabbá a képvi­selők számára. Utalt arra, hogy a bruttó adósság a megtermelt hazai összterméknek mintegy het­ven százaléka, ami nemzet­közi összehasonlításban is magas. Az elmúlt év végé­hez viszonyítva az adósság- állomány több mint 2,5 milliárd dolláros növekedé­sének egyik összetevője az, hogy a folyó fizetési mér­leg hiányának áthidalására ebben az évben, újabb je­lentős hiteleket vettünk fel. Az állami költségvetés még ma sem rendelkezik úgyne­vezett vagyonmérleggel ; az elmúlt években, évtizedek­ben csak folyó költségvetési mérlegek készültek — foly­tatta a bank elnöke. A múlt örökségét, az 1100 milliárd forintra tehető tel­jes államadósságot mara­déktalanul fel kell számol­ni, hiszen csak ez lehet a biztosítéka egy egészséges piacgazdálkodás. monetáris politikai és erős jegybank működésének, legfőképpen egy valóságos, és tovább nem halaszható stabilizáció­nak. Sajnálatos, hogy ezt a rendezést olyan időben vé­gezzük el, amikor egy har­madik adóssághullámnak a mélypontján vagyunk. Tisztában kell lenni az­zal, hogy az adatok elkerül­hetetlen, a valóságnak meg­felelő korrigálása nem ma­rad hatás nélkül az ország megítélésére, hitelképességé­re. Ez egy olyan tényező, amely még inkább igényli, hogy a Valutaalappal és a Világbankkal folyamatban lévő tárgyalásokat minél előbb lezárjuk, még akkor is. ha felthetően nem lesz módunk ilyen körülmények között egy középtávú meg­állapodást létrehozni. Bí­zunk abban, hogy a nem­zetközi közvélemény meg­értő lesz — hangsúlyozta. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek és este hat óra­kor — a Minisztertanács há­roméves gazdaságpolitikai programjáról szóló vitát be- rekesztve — befejezte első munkanapját az Országgyű­lés. Ma a kormányprogram tárgyalásával folytatódik az ülésszak. A tudósításokat készítették: László Erzsébet, Lovász Sándor, Rákóczi Gabriella. Fotó: Kovács Erzsébet PHRLHMENII MOZAIK Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozata lapunknak Plusz 2,5—3 milliárd dollárt nem vallottunk be A miniszterelnök kipakolt. Töredelmesen bevallotta, ez idáig az ország adósságállományáról nem a valóság­nak megfelelően tájékoztatták a közvéleményt. A Par­lament egyik szünetében interjút kértünk a miniszterel­nöktől. Legelőször azt kérdeztük, hogy tulajdonképpen mennyi is az az összeg, amire fátylat borítottak. Hi­szen az embereket valószínűleg ez érdekli a legjobban. A következőket mondta: — Megközelítőleg 2,5-3 milliárd dollárról van szó. — Az emberek a jövő évi költségvetés révén mit érez­nek meg a saját bőrükön — a szó legszorosabb értelmé­ben — ebből az irdatlan nagy adósságból? — Mindazt, amit a költségvetési javaslatunk a Par­lament elé terjesztett. Hiszen a tervezet mindezek fi­gyelembevételével készült, immáron kozmetikázás nél­kül. De szeretnék még mondani valamit. A költségvetés a jegybanknak csak 7 százalék kamatot fizet a felvett állami tartozások után. Ugyanakkor a jegybank reális kamatok mellett veszi igénybe a pénzügyi forrásokat! A költségvetés, azaz mi valamennyien, magyar állam­polgárok, a múltbeli tartozásaink miatt nem fizetjük meg a teljes terhet. Mert reálisan minimum 4—14—15 százalékot kellene a költségvetésnek fizetni. — Ha jól értem, a különbözet egy az egyben■ az inf­lációt növeli, függetlenül a gazdasági folyamatoktól. — Igen, a különbözet szét van terítve a gazdaság egé­szére. Ez az infláció. — Egy személyes jellegű kérdés, mégpedig Maróthy Lászlóról. A Parlament egyfajta bizalmat szavazott, amikor lemondott a miniszter. Hogyan értékeli ezt a váratlan gesztust? — Ebben döntően hangulati tényezők játszottak sze­repet. Maróthy László bejelentette: ő kérte a lemondá­sát, nem írta alá a szerződéseket és igyekezett felada­tát tisztességesen ellátni. Köztünk legyen mondva, mind­ez így igaz. A felszólalásának egésze egy olyan emocio­nális hangulatot váltott ki a képviselőkben, amelynek ez a szavazás lett az eredménye. De ezt én nem látom tragédiának, vagy problémának. A közéletben hozzá kell szoknunk az ezekhez hasonló szituációkhoz. Nem nyílt levél kell... ... így döntött az Alföld négy megyéjének képviselő testületé, amikor elhatározta, hogy segíti a Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok megyék fejlesztési tö­rekvéseit a maga módján. Ugyanis „egységben azjerö” jelszóval a négy megye tanácselnöke regionális együtt­működésről néhány hónapja megállapodás írt alá. Ügy vélik, az ország egyébként is fejlettebb körzeteitől oly képpen leszakadhat az említett négy megye, amely tra­gikussá válhat, munkaerő-elvándorlásban, életszínvonal­csökkenésben jelentkezhet. — De vajon mennyiben képes segítséget nyújtani a képviselők maroknyi csoportja olyan kérdésben, amely a legtöbb hivatalos vélemények szerint is megoldhatat­lan? Likviditási gondokkal küszködő költségvetésünk­ből van-e remény arra, hogy pénzt kisajtoljunk? — kér­deztük Németh Ferenctöl, a képviselőcsoport vezetőjétől. — Talán egy .intervenciós alap elkülönítése hozhatna biztos megoldást az itt élők számára. így lehet remé­nyünk arra is, hogy a többletforrások felhasználása a kérdéses területen történik majd. December 12-én Laki­telken rendezzük meg találkozónkat, ahol nem csupán a célokat szeretnénk megfogalmazni konkrét, tényada­tokkal is alátámasztott érveinket egy koncepcióba ön­teni. E kérdésben egyébként a legtöbbet mi, országgyű­lési képviselők tehetünk. Többletpénz pedig igenis lesz, hiszen a munkásőrség 12 milliárdos tétele felszabadul. Van mit keresnünk a költségvetésből finanszírozott lu­xus APEH-székházak háza táján is, mert hiszen ne­künk, de úgy gondolom az ország gazdasága számára is elsősorban egy fejlődő alföldi térség jelenthet többet a látványos, ám tartalmatlan dolgoknál. Terefcre II kiskeresetűeket sújtja — Én nem szavazom meg az adótörvény-módosítást — magyarázta Sebesi Lászlóné kétegyházi képviselő. — Sajnos, még mindig ott tartunk, ahol a törvény megsza­vazásakor, vagyis sem több, sem jobb munkára nem ösztönöznek a tervezett módosítások. Pedig — ugye nem kell külön hangsúlyozni — éppen ezekre lenne szükség! Aztán arról beszélt a képviselőnő, hogy a fiatalokat, a pályakezdőket, a családalapítókat sújtja leginkább a szavazásra előkészített anyag. Nem beszélve arról — mondta —, akik eddig nagyobb adósávba tartoztak, a tervek szerint kevesebbet fizetnek ezután, akik pedig alacsonyabb sávok szerint adóztak, most bizony többre kell számítaniuk, vagyis, újra a bérből, fizetésből élők, a kiskeresetűek járnak rosszul. A nyugdíjasokat illető­en is megmaradtak az anomáliák, hiszen mennyivel könnyebb a megélhetése az aránytalanul nagy, 20-30 ezer forintos nyugdíjban részesülőknek, mint a jóval szerényebb járadékot kapóknak. Ráadásul az a kisnyug­díjas, aki kevéske pénzét — munkavállalással — meg­próbálja némileg megtoldani, vigyáznia kell, nehogy el­érje az összjövedelme a legalacsonyabb adósávot — bár még mindig messze van a havi 20 ezertől —, mert az adóelvonás miatt esetleg ráfizet. „Hát ennyit egy szusz­ra” — bólintott lemondóan Sebesiné és kedveszegetten tovább-ballagott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom