Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

1989. november 1., szerda NÉPÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter válaszában utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterel­nöktől hiteles, objektív vizs­gálat lefolytatását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizottság elnö­két és néhány tagját erre a munkára, amely megkezdő­dött. Kárpáti Ferenc kijelen­tette: Bokor Imre jószándé­kában nem kételkedik, mert meggyőződött róla, hogy a könyv kiadása előtt magas beosztású, a hadseregen kí­vül álló politikai- és állami vezetőktől kért véleményt. Sajnos, érdemi választ nem kapott. Kár — tette hozzá a miniszter. Majd kijelentette: a könyv jórészt olyan kér­déseket érint, amelyek dön­tően a múlt több évtizedére vonatkoznak. Beszámolt arról is, hogy a könyv szerzője néhány nap­ja vette át tudományos te­vékenységéért a honvédelmi miniszter által odaítélt Stromfeld Aurél-díjat. Mind­ezek után a miniszter — te­kintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt, és az Országgyű­lést: a házszabály értelmé­ben tegye lehetővé, hogy az interpellácóira harminc na­pon belül térjenek vissza. Remélhetőleg addig a vizs­gálat is befejeződik. • . Az elnöklő Jakab Róbert- né a házszabály értelmében nem kért szavazást. Mikor s miről szavazzunk? Folytatódott a népszavazá­sok elrendeléséről, illetve a köztársaságielnök-vál asz- tás kiírásáról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság több ülésen kialakított állásfoglalását az állampolgári kezdeménye­zésre kiírandó népszavazás­ról Kereszti Csaba, a bizott­ság előadója ismertette. Mint mondotta: az SZDSZ aláírásgyűjtő ívein feltünte­tett négy kérdést egyetlen szövegszerű változtatással, és más sorrendben javasolja a szavazólapon feltüntetni. A kérdések után zárójelben magyarázó szövegek szere­pelnek annak érdekében, hogy az állampolgárok egy­értelmű választ adhassanak. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népszava­zást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Ezt követően az Ország- gyűlés elrendelte a népsza­vazást a köztársaság címeré­ről. Majd a parlament úgy döntött, hogy az állampol­gári kezdeményezésű nép­szavazást november 26-án, a címer kiválasztására vonat­kozó népszavazást és a köz­társasági elnök-választást 1990. január 7-én kell meg­tartani. A köztársaságielnök­választás esetleges második fordulójának időpontjaként január 14-ét jelölte meg. Németh Miklós Bős—Nagymarosról A bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer sorsának alaku­lásáról, a nagyberuházás nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről si vízlépcsőrendszer megva­lósításáról és üzemeltetésé­ről szóló 1977. évi szeptem­ber 16. napján aláírt szerző­dés” módosítását. A magyar kormány ugyancsak kezde­Elgondolkodtató dokumentum ményezi, hogy az 1989 feb­ruárjában aláírt jegyző­könyv Nagymarosra vonat­kozó részét érvénytelenít­sék. A döntésnél elsőbbséget kapott az ökloógia, a kör­nyezet védelme, s ilyen ér­telemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a prob­léma fontos politikai kér­déssé is vált. „Lehet-e fon­tosabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védel­me. a jövő generációk élet- feltételei iránt tanúsított fe­lelősség!?” — tette fel a szó­noki kérdést a miniszterel­nök. Végezetül határozottan le­szögezte: a kormány vállal­ja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a parla­mentre hárítani. A minisz­terelnök ennek szellemében azt kérte a parlamenttől, hogy vegye tudomásul a be­számolót. Adja meg a felha­talmazást a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977- es szerződés módosítását. népszavazás » elnökválasztás Az Országgyűlés határozata értelmében november 26-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókö­rökben olyan szavazócédulát kapnak kézbe, amelyen négy kérdés szerepel. A szavazólap tartalmazza: „1. Csak az Országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztár­sasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés vá­lassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.) 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? (E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló tör­vény elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek pártok. Igen szavazatával az Ország- gyűlés döntését megerősíti, nem szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.) 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy ke­zelésében lévő vagyonról? (Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és az MSZMP vagyonáról szóló tájékozta­tót elfogadta. Igen szavazatával megerősíti az elszámol­tatást, nem szavazatával elutasítja az elszámoltatást.) 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? (Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség visszaállítása mel­lett foglal állást.)” A népszavazás akkor minősül eredményesnek, ha a választópolgárok fele plusz egy fő szavazott. Ekkor két­féle megoldás lehetséges a köztársasági elnök választá­sával összefüggésben. Az egyik: ha a többség igennel voksol, akkor az Országgyűlés által kitűzött időpontban, 1990. január 7-én megtartják a köztársaságielnök-válasz- tást. Ha a többség elutasítja ezt, akkor az elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új Parlament vá­lasztja meg. Ez tehát azt jelentené, hogy január 7-én nem lesz köztársaságielnök-választás. Ha a választópolgárok nem mennek el szavazni, il­letve nincs meg a szükséges arány, a népszavazás ered­ménytelennek minősül. Ezt a helyzetet úgy kell tekin­teni, mintha nem is lett volna népszavazás. Ez esetben pedig az elfogadott módosított alkotmány és az Ország- gyűlés döntésének megfelelően az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással vá­lasztanak a választásra jogosult állampolgárok köztár­sasági'elnököt január 7-én. Mezőbcrcnynck is jói jönne a támogatás Jaj, de álmos vagyok szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök ter­jesztette a parlament elé. A vízlépcsőrendszer prob­lémáit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb megállapításati ismer­tetve a Minisztertanács elnö­ke elmondta: a kormány ál­láspontjának megfogalma­zásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mind­két ország érintett területei ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. A kormány álláspontja szerint az ökológiai szükség- helyzetet a csúcsra járatás kiiktatásával, a nagymarosi vízlépcső megépítésének vég­leges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű haszná­latával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kö­zött a gabeikovo—nagymaro­A későn érkező Németh Miklós kérte azt is: az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy az or­szághatártól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális fejlesztési koncep­ciót és rendezési tervet dol­gozzon ki. Ez magában fog­lalja azt is, hogy a kor­mány azonnal tegyen intéz­kedéseket Dunakiliti térsé­gének ■ árvízvédelmére; te­gyen meg mindent a Sziget­közt fenyegető ökológiai és árvízveszély elhárítására. „Egy tárca az égisz kormány ellen”? Zsigmond Attila budapes­ti képviselő a nagymarosi gát megépítését ellenző kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom