Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-12 / 242. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Mai számunkból: Kisgazdavasárnap lesz Békésen (3. oldal) Bíró Zoltán Békéscsabán (3. oldal) Elárvult klubtagok Tótkomlóson (4. oldal) Hz írónő ajándéka Endrödön (4. oldal) Orosháziak halálos szóváltása Szegeden (6. oldal) illést tartott az MSZP elnöksége A választmányt január elejéig létre kell hozni Csehszlovák—magyar csúcsértekezlet Németh Miklés Prágában Megtartotta első, alakuló ülését a Magyar Szocialista Párt elnöksége. Az ülésről az esti órákban Kovács Je­nő, az MSZP elnökségi tag­ja tájékoztatta az MTI, a Népszabadság és a Magyar Rádió képviselőit. Elöljáróban a hétfőn befe­jeződött kongresszusra em­lékeztetve azt hangsúlyozta, hogy egy kongresszus csak a politikai működés alapjait vetheti meg, az új párt po­litikai arculata a letteken múlik elsősorban. Az elnök­ség kötelességének tartja a kongresszuson elhatározot- tak maradéktalan és mi­előbbi megvalósítását. En­nek jegyében tekintette át az elnökség szerdai ülésén a kongresszus állásfoglalá­sait. A pártvagyonnal kapcso­latosan Kovács Jenő meg­erősítette azt a kongresszu­si álláspontot, miszerint az MSZP a működéséhez szük­séges minimális szükségle­tek felmérése után a jelen­leg még kezelésében lévő va­gyontárgyakat visszaszár­maztatja a kormánynak. A Békéscsaba A II. kerületi székházban tegnap kibővített ülést tar­tott az MSZP városi bizott­sága. Bevezetőjében Tóth Károly elmondta, hogy a kongresszus ideje alatt sok­munkásőrséggel kapcsolat­ban az elnökség ugyancsak megerősítette a kongresz- szus határozatát, melynek értelmében köszönetét mon­danak a munkásőröknek, s egyúttal számít arra, hogy a korábbi párttag munkás­őrök folyamatossá teszik tagságukat a Magyar Szo­cialista Pártban. Kovács Jenő hangsúlyozta : az MSZP elnöksége messzeme­nően támogatja a kormány­nak azt az elképzelését, hogy egy nem fegyveres jellegű, katasztrófa-elhárító polgári szervezet verbuválódjék a munkásőrség tagjaiból. Az első elnökségi ülésen —. miként Kovács Jenő rá­mutatott — természetszerű­leg nagy hangsúlyt kaptak a pártszervezési kérdések. Ez­zel kapcsolatosan az elnök­ség megerősítette a kong­resszus döntéseit, miszerint a párttagok október 31-éig nyilatkozhatnak arról, csat­lakozni kívánnak-e az MSZP-hez, s az alapszerve­zeteknek november 10-éig kell megalakulniuk. Az el­nökség mindemellett azt ajánlja, hogy a párt hivatá­szor felvetődött a tagság kö­rében: vajon joguk volt-e a küldötteknek úgy dönteni, ahogy azt megtették? Véle­ménye szerint a kongresszus nem olyan alapszabályt és programnyilatkozatot foga­dott el. amelyet előzetesen ne ismertek volna a párt sós politikusai és szakértői október 20-áig nyilatkozza­nak arról: meg akarják-e erősíteni tagságukat az új pártban. Ezzel összefüggés­ben az elnökség úgy dön­tött, hogy a központi appa­rátus átszervezését novem­ber 20-áig, a helyi és terü­leti pártapparátusok újjá­szervezését, illetőleg újjá­alakítását pedig a helyi pártszervezet megújítását követő egy hónapon belül kell befejezni. Kovács Jenő az elnökség álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy az új párt működéséhez szervesen hozzátartozik a platformok és tagozatok tevékenysége. Éppen ezért az elnökség azt is természetesnek tartja, hogy ezek a platformok, ta­gozatok gyűlésekhez, tanács­kozásaikhoz igénybe vehes­sék a párt különböző intéz­ményeit. beleértve a köz­ponti székházat is. Az elnökség személyi kér­désekkel is foglalkozott. így döntöttek arról, hogy a kö­zépszintű politikai egyezte­tő tárgyalásokon Vass Csa­ba és Fábry Béla elnökségi tagjai. Abból indult ki, hogy az alapszabály értelmében ma minden volt MSZMP- tag az MSZP tagja, az MSZP tehát jogfolytonosa az MSZMP-nek. A városi pártbizottságnak, mint jog­utód szervezetnek, az átme­neti időszakban kötelessége tagok képviselik az MSZP-t, míg a gazdasági szekcióban Pál László elnökségi tagot bízták meg az MSZP képvi­seletével. Mivel a kongresz- • szus nem döntött a vidéki titkár személyéről, az el­nökség Vastagh Pált bízta meg e feladatkör ellátásá­val. Kérdésekre válaszolva Ko­vács Jenő elmondta: szeren­csés lenne, ha a korábbi párttag országgyűlési képvi­selők még a következő par­lamenti ülést megelőzőén nyilatkoznának arról: csat­lakozni kívánnak-e az új párthoz, hogy megalakulhas­son az MSZP parlamenti csoportja. Ugyancsak egy kérdésre reagálva Kovács Jenő emlékeztetett arra, hogy az alapszabály értel­mében a választmány tagja­it a helyi, területi pártszer­vek fogják delegálni; s az elnökségnek az a véleménye, hogy a választmányt január elejéig létre kell hozni. Végezetül Kovács Jenő az MSZP megalakulásával kap­csolatos ellenzéki vélemé­nyeket elsietettnek minősí­tette, hiszen — mint mon­dotta — a párt még csak most alakul, s így korai a felette való ítélkezés. Hoz­zátette, hogy az új párt nemcsak szavakkal és do­kumentumokkal, hanem cse­lekedetekkel kívánja bizo­nyítani szocialista karak­terét, s aláhúzta azt is: egy baloldali szocialista párt lé­te nemzeti érdek. elősegíteni a zavartalan át­állást az új típusú szervező­désre. A szünetben megkérdez­tük néhány üzem pártbi­zottságának titkárát: hogyan fogadta a tagság a kong­resszust, és történtek-e már konkrét lépések a tagsági viszony megszüntetésére, il­letve az új párttal való azo­nosulásra. Tóth Sándor (ÁÉV) meglátása szerint a hangulat most olyan, hogy az emberek nem rohannak az MSZP-be. Mindenki vár, gondolkodik, s bár elkezdik a taggyűlések szervezését, maguk sem tudják, hogy valójában milyen pártba lépnek be. Kovács László (Kner Nyomda) úgy látja; * időt kell még adni az em­bereknek arra, hogy leüle­pedhessen bennük az átélt fordulat. Meg kell ismerni az alapszabályt és a prog­ramnyilatkozatot is. A For- connál az emberek beszél­getnek, vitatkoznak az elfo­gadott dokumentumokról, de az idő rövidsége miatt még igazából nem sikerült értelmezni azokat, mondta Goldberger János. A kon­zervgyár (Nagy Sándor) (Folytatás a 3. oldalon) Csehszlovák—magyar kor­mányfői csúcs kezdődött teg­nap késő délután Prágában. A találkozóról L adislav Adamec és Németh Miklós júliusi budapesti megbeszé­lésein állapodtak meg és legfontosabb témája a bős— nagymarosi vízlépcsőrend­szer építésének ügye lesz. Németh Miklós szerdán késő délután érkezett Prá­gába. A Ruzyne repülőtéren Ladislav Adamec szövetségi kormányfő, Pavel Hrivnák első miniszterelnök-helyet­tes, Jaromir Johanes kül­ügyminiszter és Marian Cal- fa tárca nélküli miniszter fogadta. Németh Miklós és Vla­dislav Adamec négyszemköz­ti megbeszélésekkel kezdte meg a tárgyalásokat. Mintegy egyórás négy- szemközi megbeszélésre ke­rült sor Németh Miklós és Ladislav Adamec között. A megbeszélése befejeztével Németh Miklós elmondotta, hogy tájékoztatást adott csehszlovák partnerének az új párt kongresszusáról, és véleményt cseréltek a napi­renden levő kérdésekről, így Bős—Nagymaros ügyéről is. A négyszemközti tárgyalás ideje alatt Udvari László el­mondotta, hogy a magyar fél a beruházás megvalósításá­ról kötött államközi szerző­dés módosítását javasolja. — Véleményünk szerint ökológiai szempontból az lenne a legjobb megoldás, ha sem a nagymarosi, sem a bősi erőmű nem épülne, meg. De figyelembe kell venni a csehszlovák érdeke­ket is, s ennek megfelelően a magyar tárgyalófél azt ja­vasolja, hogy a nagymarosi vízlépcső ne épüljön meg, ám a csehszlovák létesítmé­nyeket — amelyek már el­készültek — üzembe kell helyezni. Az ökológiai szem­pontok alapján azonban in­dokolt, hogy a bősi erőmű csúcsra járatás helyett csak alapüzemben működjék. Emellett a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a csehszlovák fél széles körű garanciákat nyújtson az ökológiai veszélyek elkerü­lésére. Erre a magyar kor­mány külön egyezményt kí­ván kötni csehszlovák part­nerével. A tárgyalásokról Németh Miklós és Ladiszlav Adamec tájékoztatta a sajtó képvi­selőit. Németh elmondotta, hogy alapvetően nem köze­ledett az álláspont a leg­fontosabb területen, Bős— Nagymaros kérdésében. Más területen azonban sikerült előrehaladni. Az idén már a harmadik kormányfői ta­lálkozóra került sor és meg­állapítható, hogy a két or­szág közötti korábbi meg­állapodások teljesítése meg­felelő ütemben folyik, azok hozzájárulnak a kapcsola­tok fejlődéséhez a gazdaság, a kultúra területén és előse­gítik a nemzetiségek hely­zetének javulását. Továbbra is vannak viták fontos kér­désekben. Ám ezek, új gon­dolkodással, új módszerek alkalmazásával, mindkét nép érdekeit szem előtt tartva megoldhatók. A tár­gyalások eredményeként si­került megállapodni a dip­lomák kölcsönös elismeré­séről szóló egyezményben és ezt a két kormány képvise­lői alá is írták. Emellett kö­zeledtek az álláspontok több gazdasági egyezmény előké­szítésénél. A tárgyalásokon számba vették a vitás kérdéseket is, így a forint—korona árfo­lyamának ügyét. A cseh­szlovák kormányfő arról tá­jékoztatta a magyar tár­gyalófeleket. hogy a közel­múltban bevezetett benzin- jegyet csak ideiglenes meg­oldásként alkalmazzák. Mindkét fél ismertette ál­láspontját a bős—nagyma­rosi beruházás ügyében. A csehszlovák fél továbbra is abban érdekelt és azon az állásponton van, hogy az erőműrendszert az eredeti formában kell megépíteni. A magyar fél ezzel szem­ben kifejtette, hogy a víz­lépcsőrendszer üzembe ál­lítása mindkét ország szá­mára ökológiai szükség- helyzetet teremtene és ezt a kockázatot nem szabad vállalni. Nz Aj párt első felhívása Az október Il-én megtartott kibővített városi pártbizottsági ülésen részt vevő testületi tagok és alapszervezeti titkárok üdvözlik a Magyar Szocialista Párt meg­alakulását. Egyetértünk a kongresszus döntésével, hogy a Magyar Szocialista Párt jogutódja a Magyar Szocialista Munkáspártnak, an­nak haladó hagyományait, maradandó ér­tékeit megőrzi, ugyanakkor hibásnak bi­zonyult elveitől, módszereitől elhatárolja magát. Meggyőződésünk, hogy az új párt a kongresszuson elfogadott dokumentumok­ban foglalt elvek és célkitűzések megvaló­sításával hozzájárulhat az ország válság­ból való kijutásához, a demokratikus, bé­kés átmenethez. A testület felelősséget érez az első lé­pések megtételéért az MSZP szervezésé­ben. A kongresszus döntésének megfelelő­en arra hívja fel a város és városkörnyék alapszervezeteinek tagságát, hogy október 31-ig hívják össze taggyűléseiket, ismer­jék meg az MSZP programnyilatkozatát és alapszabályát. Az MSZP tagjai november 10-ig hozzák létre alapszervezeteiket, válasszák meg vezetőségeiket és fogjanak hozzá új tagok megnyeréséhez. Tudjuk, hogy a párt szervezeteinek lét­rehozása, a közelgő köztársasági elnöki és országgyűlési képviselői választásokra való egyidejű felkészülés feszített munkát igényel a párt tagságától. A párt előtt ál­ló feladatok megvalósítása csak a tagság aktiv közreműködésével sikerülhet. A Magyar Szocialista Párt ezért soraiba hivja mindazokat, akik egyletértenek programjával, elfogadják alapszabályát. Békéscsaba, 1989. október 11. , MSZP városi bizottsága ÉS ALAPSZERVEZETI TITKÁROK A Parlamentben tegnap ülést tartott a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiuma. Pozsgay Imre államminiszter bevezető szavai után Tabajdi Csaba mi­niszterhelyettes, a titkárság vezetőjének elnökletével ügy­rendi és munkatervi, valamint aktuális kérdésekről tanács­koztak. A képen: Pozsgay Imre beszél, mellette Tabajdi Csaba (bal oldal) és Pálfi G. István főtanácsos (jobb oldal). Fotó: Varga László ? ?? Döntés előtt, döntés közben a párttagság A pártkongresszus véget ért, a tartalmi munka értékelése ezután következik. Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság épületében tanácskoztak az apparátus tagjai és a települé­sek párttitkárai a kongresszus utáni feladatokról, a párt­szervezés teendőiről. Szabó Miklós első titkár tájékoztatta a jelenlévőket a kongresszusról, majd arról beszélt, hogyan kezdjék el a területi pártbizottságok a tagszervezést. Az első időszakban, október 31-ig nyilatkozhatnak a párttagok és az újonnan belépni kívánók, hogy az MSZP-t választ­ják-e. November 10-ig a területi pártszervek vezetőséget választhatnak és kikérik a párttagok véleményét; kíván- nak-c megyei pártbizottságot létrehozni, vagy más formá­ban képzelik el az irányítás módját. Amennyiben megyei pártértekezletet szeretnének tartani, úgy azt december 20-ig ütemezhetik, addig a tagságot képviselő küldötteket is meg kell választani. Ugyancsak az év végéig kell az apparátus sorsát rendezni. A jelenlévő párttitkárok arról számoltak be, hogy terü­letükön sokféle véleménynek adnak hangot a párttagok. At­tól kezdve, hogy sokan a baloldali értékek egyetlen meg­mentés! lehetőségének, az ország békés átmenetű jövőjé­nek érzik az MSZMP szervezését, megerősödését, az olyan szélsőséges nézetekig, amelyek mindent megpróbálnak meg­tenni az MSZMP megmentéséért, egy kommunista párt ala­kításáért. Az itt következő körképünk is e sokféleséget tük­rözi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom