Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-25 / 253. szám
NÉPÚJSÁG 1989. október 25., szerda Kóbor-Bongóláz Lila álmok rózsaszín postautalványon Már csak ilyenek vagyunk; szeretünk játszani, és kiváltképp szeretünk nyerni. Nemrégiben, amikor soha nem volt hatalmas nyereménnyel kecsegtetett a lottó, akkor lottólázban égett a megye. S most kitört a „bongóláz” — nyomban hadd tegyem hozzá, nem a hivatalos Bongó játékról van szó, amelyet a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság vezetett be nemrégiben. Ez a „bongó” egy kóborbongó, vagy inkább maszek „bongó”. Állítólag társasjáték, de inkább szerencsejátéknak tűnik. S hogy mi is ez az egész voltaképpen? — No figyelj! — árulja el a lényeget egyik vidéki ismerősöm, aki már vett is, adott is el „bongót”. — Szóval, ezer forintért veszel egy listát, amelyen hat név szerepel. Az első címre feladsz két darab rózsaszín pénzes- utalványon ötszáz-ötszáz forintot, aztán az első nevet lehúzod, sajátodat a végére írod, majd ezt a listát két példányban lemásolva, és egy-egy csekkszelvényt hozzáfűzve két személynek eladod. Máris a pénzednél vagy, és várhatod a manit. —- No és mennyi jöhet ebből össze?' — Sok. Ki lehet számolni. — És kaptál már pénzt? — Én nem, de egy ismerősöm hétfőn fizette be a csekkeket és péntekre kapott egy csomó pénzt. — Szóval, semmi kockázat? — Hát előbb-utóbb telítődik a piac, és akkor már nem tudja eladni az ember a listát, és nyilván az egész befullad. A megyei postahivatal vezetőjének, Szántó Istvánnak csak annyit mondok, hogy „bongó” és máris tudja, miről van szó. Ezres nagyságrendekkel ugrott meg ugyanis a pénzesutalvány-darabszám, tekintélyes a forgalom. Ügy mondja, egy hete kezdődött ez a láz. De vajon mit szól mindehhez az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatóság? Gölöncsér Magdolna főosztályvezető rácsodálkozik a kérdésre. Eddig még nem hallott erről a „bongóról’'. Mindjárt kezdjük is a névvel, közelebbről azzal a kérdéssel, hogy névbitorlásnak tekinthető-e ez? — Egyfelől annak tekinthető, hiszen a Bongót mi bocsátottuk ki, másfelől viszont márkanévként nem védett. Van ugyan egy jogszabály a szerencsejátékokról, ez kimondja, hogy az OTP-jével azonos játékot szervezni nem lehet, elméletileg tehát tiltott a neveink, játékrendszereink átvétele. Elmeditálunk azon, hogy ez az álbongó most tulajdoniképpen tiltott szerencsejáték-e, vagy sem, s ha az, akkor milyen alapon tiltható? Létezik egy pénzügyminisztériumi rendelet, ez a sorsjátékokról és az ajándéksorsolásról szól, csakhogy ez a „bongó” egyikhez sem sorolható. „Ügy vélem, mindenképpen tiltott szerencsejátéknak minősíthető’ — summázza a lényeget a szakember. Nos, „bongó”-ügyben idáig jutottunk el tegnap estig. Rejtély, alighanem kibogozhatatlan, honnan indult, kik indították el. Annyi bizonyos, hogy az elsők járhattak jól, s minél szélesebb körben terjed, annál kisebb a résztvevők nyerési esélye, vagyis egyre többen maradnak hoppon. A kockázattal persze nyilván tisztában vannak, s ha becsapva érzik magukat, saját hiszékenységük áldozatai. Kis szerencsével persze nyerhetnek is az ügyön — de az ügy igazi haszonélvezői már nyilván rég kiszálltak a „buliból”, s jól mulatnak a hirtelen felszökő bongólázon ... T. I. „Hz igazság elszánt hirdetője” Hegyesi János kilencvenedik születésnapját ünneplő irodalmi est úgy kezdődött október 23-án este Füzesgyarmaton. hogy Vadvirágok című versét (mely először a Független Kisgazda című lapban jelent meg 1937-ben, másodszor a Népújságban 1984-ben) szavalta el egy általános iskolás kislány. A vers a „rónán termett poéta’’ életéről szól, küzdelmeiről, hűségéről. Utána Makra Péter kultúr- házigazgató vezette be pár szóval az estet, majd dr. Szabó Ferenc tartott rövid, érdekes előadást az ünnepekről, felmutatva abban a költőt, a politikust, aki ,,sohasem fordított hátat a füzesgyarmati embereknek." Repültek a percek, a hallgatóság észre sem vette, hogy telik az idő, a kilencven éves ünnepelt pedig mondta a verseit, régieket, újakat; egyikhez-másikhoz kiegészítésül apró történeteket fűzött, majd az egészből összeigazodott egy jellegzetes magyar sors, amely mindig azt tükrözte, hogy aki éli, megéli, „az igazság elszánt hirdetője’’ volt és maradt mostanáig. Hegyesi Jánost barátai, ismerősei, tisztelői — közöttük a Köröstáj Baráti Kör tagjai is — virágcsokrokkal köszöntötték, és kívántak hosszú, boldog, alkotó életet. (Képünk: Verseit mondja, a kilencvenéves Hegyesi János) s. e. Fotó: Oravszk! Ferenc Népszavazásra is készül . a Választási Iroda Ha meglesz a 100 ezer hi- telsített aláírás, akkor a választási szerveknek legalább egy hónapra van szüksége, hogy megtarthassák a Szabad' Demokraták Szövetsége által kezdeményezett népszavazást. Ezt Csiba Tibor, a BM Választási Irodájának vezetője közölte az MTI munkatársának kérdésére. Elmondta, hogy a népszavazást az országgyűlési képviselői választásokhoz hasonló módon bonyolítanák le. Az ország 12 ezer szavazókörében 5-5 tagú szavazat- számláló bizottság tevékenykedne. Csiba Tibor azt is elmondta, hogy készülnek a köztársasági elnök megválasztására is. Ennek időpontjáról — mint ismeretes — legutóbb nem döntött a , Parlament. Mégis elkészült 800 ezer aláíróív, amelyen az elnökjelöltek számára lehet az ajánlásokat gyűjteni. Ismeretes, hogy a nemzeti ünnepekről és a címerről is népszavazás dönt majd. Elképzelhető, hogy erre a Szabad Demokraták Szövetsége által szorgalmazott népszavazással egyszerre kerül sor. A végső szót erről várhatóan az Országgyűlés jövő heti ülésszakán mondják ki. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Nyílt levél Németh Miklós miniszterelnöknek - B Magyar Munkáspárt felhívása — Ki nézi hülyének az embereket? A Kisgazdapárt Békés megyei szervezete az alábbi nyílt levelet juttatta el szerkesztőségünkbe: Németh Miklós úrnak, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének ! Tisztelt Miniszterelnök úr! A Kisgazdapárt Békés Megyei Szervezetének nevében írom levelem. 1989. évben megyénkben, de országosan máshol is elszaporodtak a helyzeti előnyben lévő vezetők vagyon- és hatalomátmentő akciói, ami a jó érzésű magyar ember lelkében felháborodást kelt. Békés megyében a legnagyobb ellenszenvet a földek kiárusítása keltette. Azokat a földeket, amelyeket a szorgalmas magyar paraszttól minden jogalap nélkül elvettek, ma a jogcím nélküli használók áruba bocsátják, mondván, hogy azt már megváltották. Kérdezzük, mikor nevezhető megváltásnak az az ösz- szeg, ami a föld valódi értékének elhanyagolható hányada csupán, és a tulajdonos akarata nélkül, egyoldalú döntés alapján került kifizetésre. Mi, Békés megye kisgazdái tiltakozunk ellene*!! A Békés Megyei Népújság október 24-én megjelent cikke alapján látható, hogy a megyei tanács és a Földhivatal arra hivatkozik. hogy ő tehetetlen. Itt ismételten a személytelen jogszabállyal állunk szemben, mint már annyi lényeges kérdésben ez előfordult. Megkérjük önt, mivel nincs értelme más kis- és nagykapuk döngetésére, hogy a NEMZET, a magyar parasztság érdekében ne engedjen további manipulációkat. Állítsa le az állami és tisztázatlan tulajdonú értékek kiárusítását. Itt nemcsak a termőföldre gondolunk. Az eddig megkötött ügyleteket függessze fel és ezeket nyilvánítsa semmisnek. Mivel az ön személye sok magyar állampolgár számára garancia, bízunk abban, hogy követelésünk meghallgatásra talál. Bakos István megyei titkár * * * A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa törölte nevéből a ,,munkás” fogalmát. Emiatt úgy gondoljuk, hogy érdekeink képviseletére, védelmére. új szövetségre kell lépnünk. Ezért 1989. október 2fr-án megalakítottuk a Magyar Munkáspártot. A Magyar Munkáspárt osztálypárt. Azé az osztályé, melynek érdekei abból fakadnak, hogy szellemi és fizikai tudását. erejét adja el és annak béréből éi. Programjába célul tűzi: a munkásszolidaritás ápolását; követeli a folyamatos munkát, elutasítja a munkanélküliséget, nem munkanélküli-segélyt, munkát akar. Pártunk mozgalmi örököse az MSZMP-nek. A Magyar Munkáspárt tagjai sorába várja az iparban, mezőgazdaságban, közlekedésben, hírszolgálatban, kereskedelemben, szolgáltatásban, intézményekben. a2 állami, szövetkezeti és a magánszektorban dolgozó valamennyi fizikai és szellemi munkást, a fegyveres erők és testületek, s a munkásőrség volt tagjait. Pártunkban van a helye azoknak a becsületes, munkásvoltukra büszke elvtársainknak, akik tisztességgel végzett munkából és nem más országok kö- nyöradomá.nyaiból, segélyeiből kívánnak családjuknak és maguknak emberhez méltó megélhetést. A Magyar Munkáspárt magáénak vallja az elmúlt 45 év minden eredményét, vívmányát, a kommunista- és munkásmozgalom haladó eszméit, a nemzetköziség elvét. Elhatárolja magát minden olyan társadalmi, politikai és gazdasági elvtől, amelynek célja a kapitalista gazdasági rend restaurációja. CÉLUNK A MUNKÁSÖNKOR- MÄNYZAT MEGTEREMTÉSE! Osztályunk meghatározója a termelésnek, az anyagi javak létrehozásának. Ennek arányában kívánunk részt venni az elosztás és a hatalom gyakorlásából. Kinyilvánítjuk, hogy a teljes egyenlőség elve alapján, minden szélsőségektől mentes baloldali párttal, egyesüléssel készek vagyunk a párbeszédre. Az alapokról indulunk, alulról építkezünk és erőnk tudatában hisz- szük, hogy követőkre találunk! MUNKÁSOK! Ne várjunk tovább! Alapvető érdekünk, hogy sorsunkat saját kezünkbe vegyük. Helyettünk más nem cselekedhet. Alakítsátok meg a munkáspárt alapszervezeteit, teremtsetek kapcsolatot egymással. Békéscsaba, 1989. október 20. Magyar Munkáspárt Ideiglenes szervező bizottságai Munkásotthon, Trefort u. 2/2. * * * A parlament sok* igazi és álvitának helyet adó falai közt új stílus járja. Az egyik — magát függetlennek, sőt ellenzékinek valló — képviselő, amikor az elképzeléseivel ' nem egyező állampolgári kezdeményezés támogatására összegyűlt, közel 200 000 aláírás szóba került, így fakadt ki: „Egyesek hülyének nézik az embereket !** Miért is ragadtatta el magát ennyire Király Zoltán, a népszerű honatya? Nézzük talán előbb a személyes indítékokat — hogy hamar túllegyünk rajta: Most nem arra kanyarodott az út — népakarat — amerre szókimondó parlamenterünk a saját szekerét fordította. Eddig jó szlalomos volt, most elkötelezettsége lemerevítette. Politikai pályafutásának taglalását, értékelését elvégzik majd helyettünk választói. Vissza tehát a lényegre! „Egyesek hülyének nézik az embereket!” De ki az, kik azok? Mi a céljuk vele? Azok talán, akik írógéppel, olvashatóan leírt, egyszerűen fogalmazott kérdésekben népszavazást kezdeményeznek? Akik hajlandók szabad idejükben 30-60 percet vitázni minden egyes aláíróval, sőt félelemből alá nem íróval is? Akik a nyilvánosság előtt akarják érveiket összemérni az ellenérvekkel? Akik a választó- polgárok felelős döntését kérik az ország sorsát meghatározó köztársasági elnöki intézmény bevezetéséhez? Vagy azok becsülik le az embereket, akik azt állítják, hogy végig sem olvasták, mit írnak alá? Akik a visszarendeződéstől való félelmet táplálva, saját képviselőjük népszerűségében bízva sietősen hatalomátmentő intézményt fabrikálnak? (Hiszen, mint az azóta felmondási idejét töltő KB-titkár nyilatkozta: A köztársasági elnöki intézmény mielőbbi kialakítása, a választás lebonyolítása a PART számára rendkívül fontos.) Mi nem az elnökjelöltek személyén akarunk csak vitát, hanem a funkciót szeretnénk úgy kialakítani, hogy az ne lehessen kerékkötője, nehezéke formálódó demokratikus jogállamunknak. Minden véleményt várunk levélcímünkön: SZDSZ Békéscsaba, Pf. 72. 5601. Békéscsaba, 1989. október 20. Szabad Demokraták Szövetsége Békéscsabai csoportja Napjaink kérdései: (Folytatás az 1. oldalról.) pedig a december 20-áig ösz- szehívandó megyei küldöttértekezlet dönt majd. Persze, az ilyen fajsúlyú kérdésekbe elsősorban a kormánynak, de az MSZP országos elnökségének és választmányának is lesz még beleszólása. (dányi) Nem mindenki ejtőernyős Hasonlóképpen, élénken foglalkoztatja a közvéleményt: mi lesz a politikai, illetve a technikai, adminisztratív apparátusban dolgozók sorsa? A jelenlegi, s a várható helyzetről dr. Lovász Matild, a megyei párt- bizottság titkára egyebek mellett elmondta: december 20-ig a szakképzettségének megfelelően, mindenkinek munkát kell keresnie. Éppen ezért valamennyien — a városokból és a kisebb településekről egyaránt —, akiknek eddig még nincs munkahelyük, jelentkeztek a megyei munkaerő-szolgálati irodánál, hogy igénybe vegyék azokat a lehetőségeket, amelyek egyébként minden állampolgár előtt nyitva állnak. Jelenleg vidéken a függetlenített apparátus 60-70 százaléka már elhelyezkedett különböző munkahelyeken. Van olyan kistelepülés is, ahol a községi titkár társadalmi munkában látja el a politikai tenndőit, s a végzettségének megfelelő beosztásban, főállásban dolgozik. Dr. Lovász Matildot arról is kérdeztük: mi a véleménye az ellenzéki szervezeteknek azon álláspontjáról, mely szerint az apparátus tisztségviselői, bárhol jutnak álláshoz, ejtőernyősnek tekintik őket. A pártbizottság titkára ezt a legmesszebbmenőkig visszautasította, s hozzátette: — A városi első titkárokat is beleértve, a tisztségviselők zöme egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik. Nekem középiskolai tanári diplomám, Kiss Sándornak vegyészmérnöki, dr. Forrai Józsefnek jogi diplomája van, Szabó Miklós pedig textiltechnikus, illetve elvégezte a politikai főiskolát. Amennyiben tehát a szakmánkban helyezkedünk el, szerintem semmilyen alapon nem támadhatnak meg bennünket, s a befogadó munkahelyeket sem. Egyébként ezzel kapcsolatban meglehetősen szélsőséges tapasztalatokat szereztünk. Vannak munkahelyek, amelyek önként, minden kérés nélkül felajánlották, kit, milyen munkakörben tudnának foglalkoztatni. Ám vannak olyanok is, amelyek azonnal elzárkóznak, mihelyt meghallják, hogy a munkát kereső jelenleg a pártbizottságon dolgozik. A legtöbb probléma a kistelepüléseken van; például Tótkomlóson a helyi titkár korábban az áfész megbecsült, jó szakembere volt, ma — úgy tűnik — nem talál magának munkát a községben. Ugyanakkor még inkább érthetetlen, hogy az adminisztrátorokkal szemben is — akik egyáltalán nem végeztek politikai munkát — élnek az előítéletek. A megyei pártbizottság titkárától még annyit tudtunk meg, hogy december 20-ig eldől, a helyi pártszervezetek akarnak-e megyei szervezetet vagy sem, ám mint korábban már kijelentették: a megyei első titkár és a titkárok a jövőben főállásban nem vállalnak tisztséget. Végezetül kérdésünkre dr. Lovász Matild elmondta: a három titkárnak és az első titkárnak nincs még új munkahelye, mindannyiuk ügye folyamatban van. L. E. Részletek még nincsenek Pusztai Kálmántól, a munkásőrség megyei parancsnokától telefonon kértünk felvilágosítást arról, hogy a munkásőrség megszűnése milyen közvetlen feladatokat ró rájuk, mi lesz felszereléseik sorsa, s nem utolsósorban mi történik a hivatásos és a társadalmi állománynyal. Pusztai Kálmán elmondta: a szombati rendkívüli országos parancsnoki értekezletükön a miniszterelnök bejelentette, hogy a megszűnés technikai teendőinek megvalósítására Markovics Ferenc kormánybiztos kapott megbízást, aki azonban még nem határozott meg feladatokat. Így ő sem tud részletekkel szolgálni. Tudomása szerint ez év december -31-ig kell rendezniük a személyi kérdéseket. Amint a szükséges információk rendelkezésére állnak, további tájékoztatást várhatunk Pusztai Kálmántól. k. a. j. Tulajdonreform előtt... H gyulai vas- és fémipar Gyula Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnap délután ülést tartott. Az ülés egyik napirendi pontja a közel negyvenéves Gyulai Vas- és Fémipari Szövetkezet elmúlt öt évének tevékenysége. A szövetkezet jelen kérdéseiről annyit mindenképpen tudni érdemes, hogy az elmúlt évek szovjet piaci értékesítésének bizonytalanságai — amellyel meg kellett küzdeniük — intenzív gyártmányfejlesztésre kényszerítették a szövetkezetieket. Ennek első lépcsője az 1989- es év volt. A gyulaiak célul tűzték a korszerű és minőségileg magasabb színvonalú termékek gyártását, egy független profilbővítést és racionális termékszerkezetváltást. Szeretnék a számítástechnika ' és a korszerű irodatechnika meghonosítását is. Újabb vállalkozásaik között szerepel, hogy mások által tervezett termékek gyártását vállalják. Egyik partnerük például a svéd IKEA cég is. A szövetkezet 1989-es évi konvertibilis elszámolású exportja várhatóan meghaladja a 15 millió forintot. Ez több, mint az ezt megelőző évek nyugati exportjának összértéke. Ebben az évben a hazai piaci forgalom meghaladta az összértékesítés ötven százalékát. Termelésük ezek alapján mintegy 310 millió forint lesz-. Az említett számok ellenére azonban a várható 30 millió forintos nyereségből mindössze 10 millió forintot tudnak a tagság érdekeltségének ösztönzésére és a fejlesztésekre fordítani. Az infláció és az adóterhek okozta gazdálkodási nehézségek megoldását a gyulaiak is a tulajdonviszonyok rendezésében, a vagyonérdekeltség megteremtésében látják. Ennek szellemében 115 millió forint egyszeri ingyenes — értékpapír formájában történő — felosztásáról kell döntenie a szövetkezeti tagságnak ez év végéig. — Herpai —
