Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-04 / 234. szám

1989. október 4., szerda II tortán 101 gyertya égett EEEEEa­Fotó: Kovács Erzsébet Erzsiké néni nem szereti a tolókocsit. Igaz, a lábai már nemigen fogadnak szót, de az asztalról legurult ceruzá­ért még fürgén hajol le. 101 éves tekintetét jó párszor megjártatja a körülötte ülő­kön, s mutatja: — Ez a legkisebb fiam, az meg Etus lányom. Mellette a vejem, aranyos ember. Ugye, milyen szép családjaim van­nak, nővérke? — néz rám, hisz neki hét éve — mióta itt lakik a nagyszénási szo­ciális otthonban — minden körülötte sürgő asszony nő­vérke. Egyik témáról a má­sikra csapong; néha a múlt­ban kalandoz, máskor a gyermekeit, unokáit szólítja. Nem csoda, hisz mindig a család volt számára a leg­fontosabb. Értük dolgozott, küszködött egy hosszú éle­ten át. Horváth Erzsébet éppen 101 esztendeje, 1888. október 3-án született Szentetomván szegényparaszti családban. Ahogy az akkoriban szokás volt, a hat elemi elvégzése után férjhez ment. Hű társ­ra talált Szemenyei János kovácsmester személyében, aki szorgalmas, családszere­tő ember hírében állt. Fel­A tartósítóüzemek közül — főként gombásodás, vírus- fertőzések miatt — a Békés­csabai Konzervgyár alap­anyag-ellátásában mutatkoz­nak hiányok: a tervezett 48 ezer tonna paradicsom fel­dolgozása csak töredékében valósul meg, a paradicsom­szezon befejezéséhez közele­dik, s csupán 17 ezer 520 tonna termés érkezett a gyárba. Zöldpaprikából a szerződtetett mennyiség 10- 12 százalékát dolgozták fel, a tervezett 3 ezer tonnával szemben csupán 500 tonna árura számítanak. Pritamin- paprikából is lényegesen ke­vesebb várható az igények­nél, s mindez elmondható az igen jól fizető csemege- kukoricáról is. Az idén csu­pán zöldborsóból és zöld­babból érkezett elfogadható termés a konzervgyárba. építették kis családi házukat a kovácsműhellyel. Kilenc gyermekük született, négy még kisgyermekkorban meg­halt. Ennek ellenére ki­egyensúlyozottan éltek, gya­rapodtak mindaddig, míg a családfőt be nem hívták ka­tonának. Az első világhábo­rúból betegen tért haza Sze­menyei János, s 1928-ban elhunyt. Az özvegynek öt gyermeket kellett eltartania. Orosházára költöztek, ahol úri házaknál dolgozott, a laktanya részére mosást vál­lalt, s vendéglőben konyhai munkát is végzett. — Nagyon sokat dolgozott édesanyánk — törölgeti könnyeit lánya, Etelka, aki már maga is túl van a he­tedik x-en. — Bizony, mi is jártunk munkába már gyermekként. Libapásztor­A hűtőház gondjai kiseb­bek: cukorborsóból és zöld­borsóból jól sikerült a sze­zon, ígéretes a vöröshagy­ma- és a gyökérzöldségter- més is, paprikából viszont hiány mutatkozik. Az ala­csony termésátlagok miatt mindkét tartósítóüzem biz­tos piacoktól esett el. Ügy tűnik, hogy az alapanyag hiánya miatt nem tudják mindenben maradéktalanul teljesíteni nemzetközi köte­lezettségeiket. A két tartósítóüzem fel­dolgozásához a gyümölcsöt többségében megyén kívül­ről vásárolta. A helyzet megváltoztatása belátható időn belül nem várható, pe­dig kezdeményezték — fő­ként Újkígyós és Kondoros térségében — gyümölcsös te­lepítését. A költségek maga­kodtunk, s alig vártuk, hogy a kis keresetünket odaadjuk édesanyánknak. A mai fia­talok szerencsére már nem tudják, milyen nehéz élet volt az. A gyerekek felnőttek, megházasodtak, unokák szü­lettek, szóval gyarapodott a család. Erzsiké nénit négy nemzedék követte: 3 gyer­meke, 16 unokája, 25 déd­unokája és 17 ükunokája él, legtöbbjük tőle távol. így csak néhányan jöhettek el tegnap Nagyszénásra, e nem mindennapi születésnapi ün­nepségre. A tortán 101 gyer­tya égett, s Erzsiké néni iz­gatottan fújta el. Alig várta, hogy megkóstolhassa, hisz a sütést-főzést, a jó ételeket mindig is szerette .. . G. K. sak, mire egy hektár ter­mőre fordul — átlagosan öt év —, a kiadások megha­ladják a 100 ezer forintot, s ezzel szemben az állami tá­mogatás alacsony, 40 száza­lékos, s ezzel együtt a ter­més napjainkban elfogadha­tó áron szinte eladhatatlan, a gyümölcsöstelepítés ezért nem vonzó. A lakosság zöldséggel, hagymával és gyümölccsel való téli ellátása megnyug­tatónak látszik. Igaz az is, hogy ebben jelentős szere­pet játszanak a zártkertek, melyek száma évről évre nő. Napjainkban több mint 93 ezer 700 kerttulajdonost tar­tanak nyilván, akik a saját zöldség- és gyümölcsszükség­letükön felül jelentős meny- nydségű árut is termelnek, melyet a piacokon és a bolt­hálózaton keresztül értékesí­tenek. Ennek ellenére a fel­hozatal az időjárás függvé­nyében ingadozó, s ez az árakban is kifejeződik. A zöldségértékesítés csa­tornái szélesedtek, mert a piacokon és a mezőgazdasá­gi üzemek boltjain kívül az áfészek 300, a Húsker 20 boltjában, a Békés Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat csaknem minden üzletében, s nagyon sok ma­gánkereskedőnél is lehet zöldséget kapni. Mind több bolt a nagykereskedelem ki­kapcsolásával, közvetlenül a termelőktől szerzi be zöld­ség- és gyümölcsszükségle­tét. — szekeres — Megnyugtatónak ígérkezik a zöldség- és gyiimölcsellátás A feldolgozóipar szabadtéri termesztésű zöldségalap- anyag-hiánnyal küszködik, a lakosság zöldséggel, bur­gonyával és gyümölccsel való ellátása viszont megnyug­tató — kezdte bevezetőjében tegnap Békéscsabán Klau- kó Mátyás, a megyei tanács osztályvezetője, a Békés Megyei Tanács termelésellátási bizottsága ülésén. A tes­tület ezúttal Békés megye zöldség- és gyümölcsterme­lésének helyzetét, a feldolgozóipar és a lakbssági ellá­tás alakulását, kilátásait tűzte napirendre. Megemlékezések október 6-árél 1849. október 6-án Aradon a szabadságharc és forrada­lom 13 tábornoka halt már­tírhalált. A magyar történe­lem kiemelkedő személyisé­gei és sorstársaik előtt azóta minden évben fejet hajt né­pünk ezen a gyászos emlékű napon. Megyénkben idén is jó néhány megemlékezést tartanak. Békéscsabán a helyi Er­délyi Kör tagjai a tragikus évforduló előestéjén, október 5-én a megyei könyvtár előtti kis ligetben kopjafát állítanak. 17 óra 30 percre várnak mindenkit a TIT me­gyei székháza előtti térre, •ahonnan fáklyás menet kísé­retében viszik a kopjafát a felállítás helyszínére. Beszé­det mond Raffay Ernő tör­ténész, képviselő, az MDF választmányának tagja és dr. Pethö Attila István, az Erdélyi Kör elnöke. Gyulán október 5-én 18 órakor az 1848,'49-es honvéd­tiszti emlékhely védnökségé a kegyelet koszorúit helyezi el az immáron szobrokkal díszített emlékhelyen, a vár tövében. A rendezők itt is számítanak minél több gyu­lai, illetve Békés megyei résztvevőre. Október 6-án a Demisz Békés megyei tag- szervezetei és a békéscsabai Erdélyi Kör 16 órára hív mindenkit a gyulavári híd tövéhez. Innen gyalog men­nek a megemlékezés helyszí­nére, a gyulai határátkelő­helyre. A békésszentandrási MDF- szervezet 1989. október 6-án 15 órakor a békésszentand­rási református temetőben Szabó József és Vass Sán­dor 1849-ben elesett szabad­ságharcos honvédek emléké­re kopjafát állít fel. Ünnepi beszédet mond Varga Zol­tán, az orosházi MDF veze­tője. A rendezők mindenkit kérnek, hogy egy szál vi­rággal tisztelegjen a ’48-as honvédek emléke előtt. Szarvason 6-án este 19 órai kezdettel a Vajda Pé­ter Művelődési Központban megyei néptáncosok gála­műsora lesz. Előtte dr. Pi­lishegyi József emlékezik meg október 6. évfordulójá­ról. A Tessedik táncegyüttes bemutatja az Aradi 13 című tánckompozícióját. Október 7-én, szombaton 9.30 órakor tartják a Szarvasi 3. Sz. Ál­talános Iskola névadó ün­nepségét, amelyen az iskola Petőfi Sándor nevét veszi fel. A program: Himnusz, a megjelenteket köszönti a vá­rosi tanács vb művelődési, ifjúsági és sportosztályának vezetője. Ünnepi beszédet mond Köpeczi Béla törté­nész-professzor, nyugalma­zott művelődési miniszter. A szavalat után a Szózattal zá­ródik az ünnepség. Október 11-én a szarvasi városi könyvtárban irodalmi mű­sort rendeznek Aradi napló címmel. Gerencsér Miklós regényét színpadra alkal­mazta és előadja Kis Péter Ernő. Orosházán 6-án az MDF helyi Táncsics Mihály cso­portja koszorút helyez el az 1848 49-es szabadságharc honvédéinek emlékművénél. Hegy megye képviselői tanácskoztak Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) nél szélesebb konszenzus jöjjön létre Magyarországon — 40 évi diktatúra után öt hónapos egyezkedés egyálta­lán nem hosszú idő — jelen­tette ki az EKA küldötte. Azt is hangsúlyozta, a kon­szenzus ellenére sem látnak garanciát arra, hogy példá­ul a köztársasági elnök sze­mélye párton kívüli, illetve pártok feletti lesz. Az MSZMP részéről dr. Bun- dzsáklia Mátyás viszont ki­fejtette, hogy az ellenzéknek kár aggódni az elnök semle­ges személyét illetőene, hi­szen valóságos választási mégmérettetés ‘lesz, melyről a magyar nép dönt. S ilyen vonatkozásban bárki légyen is a gvőztes, legitimitása nem kérdőjelezhető meg. Szólt arról is, hogy az MSZMP semmi tanújelét nem adja annak, hogy át akarná men­teni magát, mint ahogy ar­ról az ellenzék nyilatkozik. A legfőbb cél számukra, hogv a kor követelményeinek megfelelő újfajta hatalmat gyakoroljon. Egyébként a hatalomra.' való törekvés minden párt részéről termé­szetes. A tárgyalások pedig azért lassultak le — mondta az MSZMP képviselője —, mert az ellenzék folyton olyan részlettémákról szere­tett volna tárgyalni, például pártvagvon, amely az előze­tes megállapodásban nem is szerepelt. A tanácskozás vitájának első részében a leglényege­sebb gondolatok akörül fo­rogtak, hogy a köztársasági elnököt ne csak egy alka­lommal. hanem a későbbi­ekben is közvetlenül az ál­lampolgárok válasszák meg. Ebben a kérdésben egyönte­tűnek látszottak a képviselői vélemények, s abban is, hogy a köztársasági elnök és a parlamenti képviselők meg­bízatásának ideje ne essék egybe. Annak érdekében ugyanis, hogy a köztársasági elnök a hatalom egyfajta folytonosságát biztosíthassa a legfelsőbb szintű állami ve­zetésben, megbízatása hosz- szabb legyen. Amennyiben tehát a képviselők mandá­tuma négyéves időtartamra szól, a köztársasági elnöké egy évvel hosszabb. Dr. Kilé- nyi Géza e két módosító ja­vaslatot — miként a fórum elején ígérte — eljuttatja a nemzeti kerekasztal tárgyaló feleihez. Megyénk képviselői közül Szabó Miklós megkérdezte Blaskó István véleményét arról hogv az időközi vá­lasztásokat szabad választá­soknak tekinti-e. Vass Jó- zsefné mindazokhoz szólt, akik bármilyen módon részt vettek a sarkalatos törvé­nyek előkészítésében, s fel­tette a kérdést: tiszta-e vala­mennyiük lelkiismerete a nép előtt, hiszen a megkér­dezésük nélkül döntöttek ha­zánk államformájának meg­változtatásáról? Blaskó István válaszában elmondta, az időközi válasz­tások — véleménye szerint — még mindig nem tekint­hetők teljesen szabadnak, bár módszereiben sokat csi­szolódtak, politikailag legi­timnek mondhatók, de a nyilvánosság kérdésében még sok tekintetben kifogá­solhatók. Ami pedig Vass Józsefné kérdését illeti, elis­merte, hogy ezeket az alap­vető jelentőségű tervezete­ket valóban meg kellett vol­na konzultálni az állampol­gárokkal. Erre — az idő rö­vidsége miatt — nem volt lehetőség, bár úgy véli, nem szükséges nagy erőfeszítés ahhoz, hogy a változásokról a választópolgárokat meg­győzzék. A választásokról szóló tör­vényjavaslatról a Belügymi­nisztérium képviseletében dr. Tóth Zoltán, tájékoztatta a képviselőket. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a vá­lasztási törvények politikai­lag mindig a legérzékenyeb­bek minden társadalomban. Ebből adódóan, valamennyi párt a legteljesebb elfogult­sággal adózik a választási törvénynek, s körömszakad­táig ragaszkodik ahhoz, hogy számára a legkedvezőbb sza­bályok emelkedjenek tör­vényerőre. Kiemelte, hogy a választási törvény messze túlmutat saját jelentőségén. Ugyanis, elsődlegesen azt a tartalmat hordozza eszköz­ként magában, amely a kép­viseleti testület kialakításá­ra, annak tartalmára, végső soron a kormányra, a köz- társasági elnökre, az alkot­mánybíróságra és a közöttük lévő hatalommegosztási el­vekre épül. Ily módon tehát a parlament munkájának a gyökeres átalakítását is ered­ményezi. Mindezekből követ­kezően a magyar törvények sorában egyetlen olyan tör­vény van, amelyben teljes konszenzusra kell törekedni, s ez a választási törvény. L. E.—R. G. A húszezredik Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Szeghalmon nincs fegyveres szervezkedés! — Miinnich Ferenc Társaság Battonyán — Tankönyvek Kárpátaljára Kcél: zenekultúránk felemelése A szeghalmi pártbizottságtól kaptuk az alábbi nyilatkozatot: Az MSZMP szeghalmi Városi Bizottsága október harmadikl Illésén értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a városban állítólag olyan csoportosulások formálódnak, amelyek akár fegyverrel is készek megvédeni a „40 év eredményeit” és a ren­det. A városi pártbizottság ezen erők létezéséről a megyei párt- bizottság által megvitatott és szeptember 12-én nyilvánosság­ra hozott előterjesztésből szer­zett tudomást. A testület felelős­séggel állítja, hogy a városban fegyveres szervezkedés nincs, ezért érthetetlennek tartja a megyei Jelentés megállapítását. A városi pártbizottság az eset kapcsán leszögezi: ellene van minden fenyegetésnek, a békés átmenetet veszélyeztető hece- kampánynak, fogalmazódjon meg az bármelyik párt vagy tár­saság soraiban is. * * * A battonyai Münnich Ferenc Társaság tagtoborzást szervez. Soraiba hívja mindazokat a he­lyi lakosokat, pártállásra való tekintet nélkül, akik elvetik a múlt hibáit, ugyanakkor tevé­keny részesei kívánnak lenni egy demokratikus, szocialista társadalmi rend építésének, vál­lalva az ezzel kapcsolatos politi­kai küzdelmet. Hívjuk mindazo­kat a fiatalokat, akik hasonlóan gondolkodnak, és szervezői lesz­nek a helyi Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Minden pénteken 8 és 10 óra között az MSZMP városi székházában várjuk az érdeklődőket. * * * A Magyar Demokrata Fórum zalaegerszegi szervezete gyűjtő­akciót szervezett a kárpátaljai magyar fiatalok taneszközökkel és könyvekkel való ellátására. A térség lakosságának áldozatkész­sége tette lehetővé, hogy a szer­vezet több ezer könyvet továb­bíthat a Szovjetunióhoz tartozó térségbe. (OS) Keddre virradó éjszaka Hegyeshalomnál átlépte a határt a 20 ezredik. NDK-ál- lampolgár, aki ezen az átke­lőn Ausztrián át távozott az NSZK-ba. A legtöbb NDK-s Hegyeshalomnál hagyta el hazánkat, de a többi átke­lőhelyen — így elsősorban Sopronnál — több ezren keltek át a határon. A győri határőrkerület ál­tal őrzött, Rajka és Eszter­gom közötti Duna-szakaszon a keddre virradó viharos éjszakán ketten érkeztek a Dunán át Csehszlovákiából. A Dunát átúszó, vagy csó­nakkal. gumimatraccal, fa­rönkön átjutó NDK-állam- polgárok száma ezzel 332-re emelkedett. Az így érkezet­teknek a magyar határőrök meleg italt, ételt adtak, és biztosították számukra a tá­vozást Hegyeshalmon át. (Folytatás az 1. oldalról.) hangversenyek, közös kirán­dulások szervezésén fárado­zunk. Természetesen elláto­gatunk abba a két megyébe — Csongrád és Szabolcs- Szatmár megyére gondolok —-, ahol már létrejött ha­sonló tagcsoport. — Békés lenne a harma­dik? — Igen, s hiszem, hanem is lesz (könnyű dolgunk, de sokat tehetünk annak érde­kében, hogy helyére tegyük a Kodály munkásságáról al­kotott elferdítéseket, hogy megvilágítsuk, egyáltalán mit is takar a sokat hasz­nált fogalom : Kodály-mód­szer. Mert sokkal több an­nál, mint ahogy az a köz­tudatban elterjedt. Kodály növendékeit megtanította vi­lágkultúrában, világtörténe­lemben gondolkodni. S ha megismertük e módszer lé­nyegét, talán többet tehe­tünk gyakorlattá válásáért is. — Ha már az ének-zene oktatás kátyúba jutott, leg­alább azokat segítik, akik megpróbálják kihúzni on­nan? — Ez nem csak és nem elsősorban a mi feladatunk, mindenesetre megpróbálunk segíteni... N. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom