Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-20 / 249. szám
1989. október 20., péntek (Folytatás az 1. oldalról) dósét is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatása. A javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre terjeszt,; ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése. alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul, de egyes esejai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor — vagyis a mostani ülésszakon — az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Űjabb öt tagot pedig az Alkotmánybíróság felállítását — 1990. január 1-jét — követő öt éven belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakításában. Esztergom az Alkotmánybíróság székhelye A részletes vitát követő hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik értelmében amellett foglaltak állást, hogy az Alkotmány- bíróság székhelye ne Budapest, hanem Esztergom legyen. Ezután a képviselők az Alkotmánybíróságról szóló szággyűlés a törvényjavas- egészéről — a már elfogadott módosításokkal kiegéHátha onnan is kapunk segítséget tekben hivatalból is kezdeményezhető eljárás. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportszítve — döntöttek: az Országgyűlés a törtvényjavas- latot — minősített többséggel — 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. Hol és miként működhetnek a pártok? A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választáson. A törvény megfogalmazása szerint a pártok rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. A törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, s amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ismeretes, -hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb kérdése működésük színtere, amelyről hosz- szú |és éles viták zajlottak le. Ezért a törvényjavaslat két változatot tartalmazott a munkahelyek depolitizá- lására. Az Országgyűlés az Ellenzéki Kerekasztal támogatta javaslatot fogadta el, amely a munkahelyekre egységesen mondja /ki a pártszervezetek működésének tilalmát. A törvény tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak az lúj országgyűlési választások után alkalmazható szabály. -Ezért a törvény kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvény szigorúan szabályozza a pártok gazdálkodási lehetőségeit. A képviselők döntése alapján ugyanis a pártok csak a tulajdonukban lévő, a párt rendeltetés- szerű -működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják díj ellenében. A kezelésükben, használatukban állókat viszont nem. Erkély jelenet Horváth István: K köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nemzeti érdek Az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó törtvényja- vaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői választásokról szólva néhány általános jogi-elvi kérdést említett, majd az új választójogi törvénytervezet főbb céljairól és konkrét intézményeiről szólt. A továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának kisebb-nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a kormány nem tudja támogatni. A vitatott kérdések lezárásaként érintette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőik száma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál — más megyék hátrányára — több képviselőt választottak. Az arányosság és a szavazat egyenlőségének követelménye a javaslat szerint jobban érvényesül, s ez így igazságos. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a jelöltek számának jelentős növekedését eredményezi. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a parlament döntése alapján megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó jogállam nélkülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos vitára utalva leszögezte: a köz- társasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpolitikai. hanem a nemzet sorsát érintő — általános társadalmi érdek. A népszavazással megválasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához. Balogh László: A Kerekasztal tekintse át a javaslatokat — Ne siessük el a törvényalkotást, hagyjunk időt a társadalmi vitákra is — mondta felszólalásában Balogh László, Békés megyei képviselő. — Az országgyűlési képviselőválasztási törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételemet a választóim véleménye alapján terjesztem elő. A listás választási rendszer jelenti a jövőt, azonban a jelenlegi politikai körülmények között nem tartom jónak igy bevezetni, mert egy már kialakult, stabil többpárti struktúrát feltételez. Ez azonban Magyar- országon, különösen vidéken még nem realitás. Az egyéni választókerületiben az állampolgárok bizalmát élvező politikus a pártok jelöltjével azonos esély- lyel induljon. A javaslat szerint az első választási forduló sikertelensége esetén a második fordulóban az a jelölt nyer mandátumot, aki az elsőben is indult, és a második fordulóban a legtöbb szava- tot megkapta. Feltéve, ha a választókerület választópolgárainak több, mint egynegyede szavazott. Bár ez az eljárás a sikeres választást biztosítja, de nem érvényesíti az állampolgárok többségének akaratát. A választásra jogosultaknak legalább 50 százaléka vegyen részt a választásokon. Egyidő ben történjen az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztása. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat politikai tartalmával egyetértek, támogatom, de határozathozatal előtt a Kerekasztal üljön össze és tekintse át az elhangzott javaslatokat, és csak ezután térjünk vissza a törvényjavaslat elfogadására. P* Kilóg fi sorból Milyen testület az Blkotmánybiriság ? Az Alkotmánybíróságnak — mint az alkotmányvédelem különleges eszközének — felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend, és alapjogok védelme. a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokolja. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként,, önálló költségvetéssel működik és tagjait az Ország- gyűlés választja. A törvény meghatározza az Alkotmánybíróság hatáskörét, szervezetét, és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki. mert ezek szabályozását a szintén törvényként megalkotandó alkotmánybírósági ügyrendre bízza. . . Az Alkotmánybíróság tagja olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, vagy 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami i szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, és nem lehet párt tagja. Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményez- j heti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
