Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

NÉPÚJSÁG 1989. október 20., péntek Nézzük csak azt a javaslatot! Társadalmi-politikai aknák H bőséges napirend ütemezése — folytatás ma és október 30-án Márk György: önálló nemzetiségi képviseletre van szükség — 'Számunkra is öröm — mondta a Békés megyei képviselő —, hogy orszá­gunkban ritkán tapasztalt lendülettel haladunk a de­mokrácia megvalósulása fe­lé. Mind több lehetőség van az érdekek pluralista meg­jelenítésére, érvényesítésére. Félek azonban, hogy ez a demokrácia a nemzeti ki­sebbségek részére félig va­lósul csak meg, mert nem látom garanciáját annak, hogy mint etnikai kisebbsé­gek, a haza legmagasabb törvényhozó fórumán, az Országgyűlésben önálló kép­viselethez jussanak. Pedig ez nagyon fontos lenne, s nem csupán formálisan. Most a hazai nemzetiségi kisebbsé­gek igenis rendelkeznek po­litikai súllyal, és velük fog­lalkozni történelmi feladat is. Jelenleg azonban ez nem minden esetben nyilvánul meg. Aggasztó, hogy jelen­leg egyre kevesebb az a szervezet — a kisebbségek saját érdekvédelmi szerve­zetein kívül —, amely zász­lajára tűzné a kisebbséget. Itt kell megjegyeznem, hogy nem kegyeket kérünk és vá­runk, csak azt, hogy teljes demokrácia jegyében a leg­magasabb törvényhozó tes­tületben is önálló nemzetisé­gi képviseletet kapjunk. Tör­ténelmi példákat is lehetne felsorakoztatni arra, hogy a magyar Parlamentben a ki­sebbségeknek volt képvise­lete hosszú időszakokon át. Hp a jövőben nem így tör­ténne, vajon nem jelentene ez visszalépést? Én azt gon­dolom, hogy igen! Nem hi­szem, hogy ez közös, nagy és nemes céljainkkal össze­csengene. Tisztelettel kérem a ha­zánkban élő nemzetiségiek nevében és ügyében egy méltányos tolerancia kiala­kítását attól a Parlamenttől, amely eddig is szívén visel­te sorsunkat. Javaslom te­hát, a hazai nemzeti kisebb­ségek kapjanak lehetőséget önálló képviselők delegálá­sára. Dr. Király Ferenc (Szol­nok megyei képviselő), Ti- szaföldvár körzeti orvosa szerint az előterjesztett tör­vényjavaslat „tele van olyan aknákkal, amelyek társadalmi, politikai életünk­ben előbb-utóbb robbanni fognak”. Sokallta, hogy 374 hivatásos, fizetett képviselő lesz a Parlamentben, s alig elképzelhetőnek vélte, hogy amatőrökből jó profi kép­viselők lesznek. Kifogásolta azt is, hogy ezzel a válasz­Fekete János: Az MNB nyugalmazott el­ső elnökhelyettese, Békés megyei képviselő javasolta: a parlament egy olyan tör­vényt alkosson,-amely átme­net a mai, túlzottan az egyé­ni választókerületre épülő. tási módszerrel nem kerül­nek be a Parlamentbe a gazdaság különböző ágaza­taiban- dolgozó, szakmaj ta­pasztalatokkal rendelkezők, s a Képviselőház kénytelen lesz a jövőben a szakgon­dolkodást nélkülözni. Papp Elemér (Zala megyei képviselő), Zalaszentgróf körzeti főorvosa az átmeneti időszakra az egyéni válasz­tókerületek fenntartását, il­letve a területi listás válasz­tások lehetőségének elha­valamint a tárgyalt terve­zetben szereplő teljesen pártcentrikus rendszer kö­zött. Rámutatott: a vitában eddig szólók mindegyike egyetértett azzal, hogy az egyéni választókörzetek le­lasztását szorgalmazta. Ér­velése abból indult ki, hogy a csendes többség, az adófi­zető állampolgár számára az egyéni választókerület je­lenti a kapcsolatot válasz­tott képviselőjével. Vélemé­nye szerint ha e törvényter­vezetet elfogadnák, a vá­lasztások után térben és időben átfoghatatlan válasz­tókerületek alakulnának ki. Aláhúzta: ki kellene mon­dani, hogy minden magyar városnak legyen elidegenít­hetetlen joga képviselőt ál­lítani az ország Parlament­jébe. gyenek többségben. Indítvá­nyozta, hogy a törvényterve­zetet átdolgozásra adják vissza az előterjesztőnek. Horváth Ferenc, Somogy megyei képviselő, csurgói körzeti főállatorvos vélemé­nye szerint a beterjesztett javaslat előnyben részesíti a nagyvárosokat, csak a pártok érdekeit szolgálja, hatásai­ban hosszabb távon nemzet- ellenes. Az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatot tett az Országgyű­lés munkájának ütemezésé­re. Ennek alapján a plénum úgy döntött, hogy még csü­törtökön befejezi az ország- gyűlési képviselők választá­sáról szóló törvényjavaslat vitáját. Péntek estig meg­tárgyalja a köztársasági el­nök választásáról, a mun­kásőrség megszüntetéséről, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvos­lásáról szóló törvényjavasla­tokat, az internáltak, vala­mint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határo­zattervezetet, az 1956. októ­ber 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítványt, továbbá meghallgatja az ál­lami tulajdonú, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lé­vő vagyonról szóló pénzügy- miniszteri tájékoztatót, vé­gül megválasztja az orszá­gos választási bizottságot és egyéb személyi kérdésekben dönt. A következő ülésszak — Balogh András Borsod-Aba- új-Zemplén megyei képvise­lő javaslatát elfogadva — október 30-án kezdődik. Azon az ülésszakon határoz az Országgyűlés a köztársa- ságielnök-választás időpont­jának kitűzéséről, megtár­gyalja az Állami Számvevő- székre vonatkozó törvényja­vaslatot, a népszavazás el­rendeléséről szóló országgyű­lési határozattervezetet, a földtörvény módosítását, kü­lönböző más indítványokat, valamint az interpellációkat és kérdéseket. (Mint ismere­tes, a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszerrel kapcsola­tos állásfoglalás is az októ­ber végi ülésszak napirend­jén szerepel.) A választásról szóló tör­vénytervezet részletes vitá­jának végén Szűrös Mátyás a javaslatokat véleménye­zésre kiadta a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizott­ságnak. Az Országgyűlés üléssza­kának csütörtöki munkanap­ja — amelyen Jakab Ró- bertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva el­nökölt — néhány perccel es­te 7 óra előtt befejeződött. A parlament pénteken, reggel 9 órakor, várhatóan határo­zathozatallal folytatja mun­káját. A tudósításo­kat készítet­ték : László Erzsébet és Rákóczi Gab­riella. Fotó: Gál Edit Felszólalás előtt Adják vissza a törvénytervezetet gyével megbökjék valamelyik gombocskát tizedszer, hu­szadszor, kilencvenedszer. Még így !is hosszú, kimerítő a procedúra; az arcokra észrevétlenül is rátelepszik a fáradtság, néhol a fásultság. Gépies szavazás ... * * * . Manapság már a parlamenti szünetek sem a régiek. | Főleg amikor a kormány kéri, mert a helyzet rendkí­vüli. S ahányszor összeül, szaporodnak az aggodalom- j mai teli kérdések: miként döntenek b megannyi érv és \ ellenérv kereszttüzében. A képviselők féltik a kormányt, féltik a miniszterelnököt. Meddig bírja energiával? Né­meth Miklós kezében pillanatig sem pihen a toll, a szü­netben is jegyzetei fölé hajol. Tucatnyi fotóriporter \ csak őt fényképezi. Már az sem zavarja. A pénzügymi- j niszterrel a folyosói pádon félig ülve, félig állva igye­keznek •— láthatóan fontos dolgokban — dönteni. * * * Mondom, már a szünetek sem a régiek a Parlament­ben. Egy dologban már kezdünk hasonlítani a párt- . kongresszushoz —^tréfálkozik egy képviselő. Egyik hosz- szú szünet a másikat követi. Társa meg azt mondja: — Miért nem dolgoznak, üléseznek ilyenkor a frakciók? | Éppen elég témában kellene közös véleményre Jutni, l Ez is hozzátartozna a modern parlamenti demokratiz- mushoz. De hát hol vagyunk még attól? — legyintenek sokan. Ügy vitatkoznak itt néhányon, mintha nem hal- laná-látná ország-világ. Persze ez még csak a kezdet r— figyelmeztetnek az előrelátóbbak. Az új Parlamentben ezt már vitának sem fogják nevezni. Több egyéni választókörzetet javasolva kért szót teg­nap Fekete János, Szarvas országgyűlési képviselője; s ezzel gyarapította azok sorát, akik kételyeiknek adtak hangot, miszerint 70 ezer választópolgárral egyszerűen lehetetlen fenntartani a közvetlen kapcsolatot. A felszólalást kiegészítendő, Fekete Jánostól megkér­deztük: szíve szerint vállalna-e egy újabb ciklust a kép­viselői székben? — Ez attól is függ egyebek között, hogy az Országgyű­lés megszavazza-e a 70 ezres választói körzeteket. — Ez lenne a legfőbb szempont? — Nem csupán ez számítana. Emlékezzen vissza: én annak idején az MSZMP két másik jelöltjével indultam a választásokon. Engem nem pártok, „csak” a lakosság támogatott. Ez bizonyos fokig arra kötelez, hogy a kér­dést megbeszéljem a választóimmal és ne csak egysze­rűen szó nélkül vegyem a kalapom. Egyébként nagyon jó a kapcsolatom a szarvasiakkal, évek óta együtt ün­nepelünk, sűrűn találkozunk és sokat beszélgetünk. De ha úgy döntenek, jobb képviselőt találtak, visszavonu­lok. — Mivel nyerte meg ’85-ben a választópolgárait? — Egyszerű a magyarázat és minden korban aktuális: csak olyat ígértem nekik, amit teljesíthettem. Azt mond­tam: képviselőségem alatt a körzetemben nem lesznek kiskirályok, és senkit nem ér bántódás amiatt, ha bát­ran kiáll az őt megillető jogokért. Ügy érzem, ezeket az ígéreteket eddig be is tartottam. Nem objektív objektív Elképzelhető, hogy már a Parlament féltve őrzött ka­puit is átlépték a titokzatos UFO-lények? jMinden lehet­séges. Ugyanis különös jelenségre lett figyelmes tegnap délelőtt egy-két fotóriporter kollégánk. Az objektívbe épített automatikus fényérzékelő ahelyett, hogy szokás szerint kijelezte volna a beállított értékeket, furcsa mó­don sípolni és villogni kezdett. Vörös, vibráló fénybe borult a blende. iMajd néhány perc után mintha mi sem történt volna, ismét minden a legnagyobb rendben mű­ködött. Bár ha jól meggondol juk, az is lehetséges, a hon­atyáink körül vibráló politikai légkör pulzálása zavarta meg az érzékeny műszereket. Mert az UFO-val érkezők valószínű, nem is sejtik, hogy a földnek ezen a pont­ján, egy Duna-parti kőépületben dől el a magyar embe­rek sorsa ... Savanyú a... cukorka? Szabó Istvánnak, a TOT elnökének valószínűleg ala­pos oka volt valamire, hogy éppen az alkotmánybíró­ságról ,szóló törvényjavaslat szentesítésének pillanatában osont át Németh Miklós miniszterelnök mögé az üres padsorba. A néhány perces, feltűnés nélküli szóváltásra valószínű, hogy kevesen figyeltek. Mindenesetre annyit észre lehetett venni, hogy miniszterelnökünk meglehető­sen szívélyesen ajándékozta meg Negro cukorkával a SZOT elnökét. — A békésnek tűnő cukorkázás közben gondolom, hogy nem csak az alkotmánybírósági törvényről váltot­tak szót... — fordultunk Szabó Istvánhoz a szünetben. — Nem, szó sincs erről. Vitatkoztam a miniszterel­nökkel a jövő évi kukoricaárról. Ám végül is hogy mennyi lesz valóban az ár, mire számíthatnak a termelők, pontosan még nem tudni. Csak remélhetjük, hogy nem csupán egy szem Negro cukorkával a tarsolyában indítja a kormány útjára jö­vő évben a honi gabonatermelést. ct é Folyosói elmélkedések Sürget az idő... Már csak tíz másodpercig töprenghet a képviselő, melyik gombot nyomja meg a szavazásnál. Fele annyit, mint azelőtt. Szinte vezényszóra hajolnak előre székükben honatyák és honanyák, hogy ujjuk he­______Parlamenti mozaik „ Nem veszem szó nélkül a kalapom”

Next

/
Oldalképek
Tartalom