Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

BÉKÉS MEGYEI B HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1989. OKTÓBER 20., PÉNTEK POLITIKAI NAPILAP Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Az MSZP programnyilatkozata és alapszabálya A Magyar Szocialista Párt kongresszusán elfogadott programnyilat­kozatnak csak szűkített változatát kaptuk meg, amit október 10-i számunkban közöltünk. Olvasóink ezzel nem voltak elégedet­tek, hiszen az erősen rövidített változat nem tartalmazott elegendő információt. Olvasóink tájékoztatására, a párt­tagság döntésének megkönnyítésére most teljes terje­delemben közöljük a programnyilatkozatot és kis rövidítéssel az alapszabályt. Összeállításunk a 7-10. oldalon olvasható. A16 oldalas lap hét­köznapi áron, 4,30-ért kapható Párttörvényt alkotatt, Alkotmánybíróság létrehozásáról döntött a Parlament Vita a képviselik választásáról Tegnap reggel 9 órakor folytatta munkáját az Or­szággyűlés ülésszaka. A pártok működését és gazdálko­dását szabályozó törvényjavaslat sorsát eldöntő határo­zathozatal előtt Raffay Ernő Csongrád megyei képviselő kért szót. Emlékeztetett arra: Tőkés László temesvári lelkészt a román hatóságok üldözik magyarságáért, egy­házi szolgálatáért, és mint embert is meghurcolják. Pénteken reggel bíróság elé állítják, és feltehetően el­ítélik. A képviselő javasolta, hogy a Parlament emelje fel szavát az erdélyi lelkész üldöztetése ellen, és bizto­sítsa őt együttérzéséről. Az Országgyűlés közfelkiáltás­sal szolidaritását nyilvánította ki Tőkés László lelkész­szel. A pártok működését és gazdálkodását szabályozó tör­vényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 13 tartózkodás mel­lett elfogadták. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tár­gyalása előtt szót kért Csip- kó Sándor Bács-Kiskun me­gyei képviselő. Az ellenzéki pártokhoz fordulva azt hangsúlyozta : vannak olyan célok, amelyek mögé min­den demokratikusan műkö­dő pártnak fel kell sorakoz­nia. Ilyen cél lehet a de­mokráciaellenes erőkkel szembeni küzdelem. Minden­képpen meg kell akadályoz­ni, hogy a nyilaskeresztes párt röpcédulája sugallta gondolatok teret kaphassa­nak a mai magyar politikai közéletben. Az ellenzéki pártok kép­viselőinek nevében Roszik Gábor (Pest megyei képvi­selő) kifejtette, hogy vala­mennyi ellenzéki csoport a legmesszebbmenőkig elítéli a kérdéses nyilatkozatban fog­laltakat. Péterfy Réka (bu­dapesti képviselő) szerint ez esetben nyilvánvaló a pro­vokáció. Horváth István bel­ügyminiszter röviden elmon­dotta: a bűncselekménynek van már gyanúsítottja, de még folytatni kell a vizsgá­latot, a gyanú megalapozá­sához szükséges bizonyíté­kok előteremtésére. A nyo­mozás eredményéről a . Bel­ügyminisztérium részletes tájékoztatást ad. Kulcsár Kálmán: a jogállamiság nélkülözhetetlen Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak meg­felelően az Alkotmánybíró­ságról szóló törvényjavasla­tot tárgyalta Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter előterjesztésében. A tárca vezetője a törvény- javaslatról szólva hangsú­lyozta, hogy az a jogállam kialakulásához vezető köz­jogi reformfolyamat nélkü­lözhetetlen része. Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásá­nak meghatározó jogi elve­ken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azon intézmények létét és műkö­(Folytatás a 2. oldalon) íMMMf ****** “.*>"í V* Ülést tartott az MSZP Elnöksége A Magyar Szocialista Párt Országos El­nöksége szerdán este Nyers Rezső elnökle­tével ülést tartott. A testület megvitatta a parlament ülésével összefüggő időszerű po­litikai kérdéseket. Vitát folytatott a párt agrárpolitikájáról. Tudomásul vette, hogy a párt Agrártagozata vitaanyagot ad ki er­ről. A testület kialakította tagjainak munka- megosztását. Jóváhagyta a párt tagsági könyvét, amelyet november 8-ig minden alapszervezethez a szükséges számban el­juttatnak. Az Elnökség a kongresszus határozatának megfelelően szakértői bizottságot alakított a párt működéséhez szükséges anyagi-tech­nikai feltételek tisztázására, az Országgyű­lés és a Minisztertanács mcgbízottaival ez ügyben folytatandó tárgyalásokra. A bizott­ság vezetésével Szántai Sárközi Ambrust, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét bízta meg. Fordulat előtt a közigazgatás Tegnap délelőtt Békéscsa­bán a közigazgatást közvet­lenül érintő változásokról tartott tájékoztatót dr. Kol- láth György, a Belügymi­nisztérium osztályvezetője. A társadalom egészére ha­tó közigazgatási korszerűsí­tés iránt élénk — és segí­tőkész — nemzetközi érdek­lődés is megnyilvánul. Az alkotmány e héten történt módosítása után merőben új társadalmi körülmények ki­alakulása várható. Ezért új feladatokkal, új felépítésben, megújult személyi állomány­nyal. friss szemlélettel kell tevékenykednie a Belügymi­nisztériumnak, a kialakuló területi és helyi önkormány­zatoknak, valamint állam­igazgatási szerveiknek is. Fogalmi és tartalmi változá­sokat fejez ki az, hogy a BM belső szervezeti egysé­géből kiválva — a minisz­tériumi felügyeletet meg­tartva — önálló országos irá­nyítást kap a rendőrség, to­vábbá az államvédelem he­lyett az alkotmányvédelem lesz a belbiztonság kulcssza­va. A BM közigazgatási mi­nisztériumként, néhány tu­cat szakértővel elsősorban stratégiai jellegű feladatokat fog megoldani. A korszerű­sítésnek azonban a közigaz­gatás minden szintjét át kell hatnia. A rossz, feleslegessé vált jogszabályok tömegét — a kormány deregulációs programja keretében — egy­szerűen kimetszik a jog­rendszerből. Ám erre mind­össze kilenc hónap áll ren­delkezésre. A folyamatok visszafordíthatatlanná tétele érdekében az intézmény- rendszert is alaposan meg­reformálják. de ehhez az is kell. hogy a társadalom egé­sze önkormányzatbaráttá váljon. Elhangzott, hogy olyan kormányzati működést kell megvalósítani — beleértve az Országgyűlés munkáját is —, amely tiszteli az önkor­mányzatokat. s ha mégis megsértenék azokat, akkor törvényes védelmet kell kap­niuk. a megyék szerepéről Korláth György kifejtette, hogy egy alapvetően átszer­vezett megyei közigazgatási egység, önkormányzat híve. mivel a működőképes poli­tikai pluralizmus is a me­gye szintjén jelenhet meg. K. A. J. Rehabilitálják a szakértelmet? Dr. Korláth Györgyöt, a BM osztályvezetőjét a köz- igazgatási dolgozók körött szóbeszéd tárgyát képező kérdésekről faggattuk: — A tanácsiak nemrégen kerültek a Belügyminisz­tériumba, s máris kitessékelik a rendőröket? — Civil és európai értelemben a belügvek miniszté­riuma lesz a BM. A változások nem leértékelik a rend­őrség munkáját, hanem szakmai tevékenységüket kíván­ják erősíteni. A rendőrségnél nem célunk a szervezet karcsúsítása, legfeljebb az igazságrendészeti feladatok egv részét — az útlevelekkel, személyigazolványokkal kapcsolatosakat — tervezzük tanácsi hatáskörbe utalni. — Tervezik-e csökkenteni a tanácsi dolgozók létszá­mát? — Pontos, hiteles számítást még nem végzett senki, de a felmérést nem úszhatjuk meg. Üj, korrekt közszol­gálati törvényt csak úgy alkothatunk egy éven belül, ha ezzel is tisztában vagyunk. Az 50 ezer közszolgálati dolgozó nemzetközi összehasonlításban nem sok, inkább i a minőségen volna javítani való: a szakértelmet vissza | kell helyezni jogaiba. Emberszeretetéből fakadt az erő Becsey-emlékülés Békéscsabán Gyerek voltam és nagyon beteg. Édesanyám kétségbe­esve szaladt a közelben la­kó doktor bácsiért, akiben mindenki bízott, akiért ra­jongtak a betegei. Békéscsa­bán, a Deák utcai rendelő­je előtt sorakoztak a szeke­rek, később az autók, hogy kivárják a vizsgálatot Be- csey doktor úrnál. Hozzám eljött, azaz -kerékpározott. Nagyon idős volt, mégis el­maradhatatlan, hasonlóan koros biciklijével pontosan érkezett. Végtelen türelem­mel vizsgálta a beteg em­beri testet, nyugodt hangon kérdezett — -kiváló diag­noszta volt —, majd aprólé­kos fáradhatatlansággal ma­gyarázott, miért írja éppen azokat a szereket, hogyan kell élni a gyógyulásért. Akit ember meggyógyíthatott, azt ő meggyógyította ... A békéscsabai Réthy Pál kórház-rendelőintézet az egy­kori belgyógyász osztályve­zető-főorvos születésének századik évfordulójára em­lékezett tegnap. A kórház fertőző osztályának falán avatták Mladonyiczky Béla szobrászművész alkotását, az emléktáblát. — Posztumusz az elisme­rés — mondta az ünnepi tu­dományos ülés megnyitóján, a városi tanács dísztermében dr. Szentpétery József, a kórház tudományos igazga­tóhelyettese —, de akire em­lékezünk emberi és orvosi hitvallásával példája lehet az utókornak. Humanitását magánéletének tragédiái sem tépázták meg. Az ünnepi megemlékezést dr. Sonkoly Kálmán orvos­történész, nyugdíjas igazga­tó-főorvos mondta. Megtud­tuk, hogy a máig emlegetett orvos 1889-ben született és 90 évesen, 1979-ben vett bú­csút a világtól. Felismerte a labordiagnosztika jelentősé­gét, a békéscsabai kórház főorvosaként lett ismert és elismert. Akkoriban sok jár­ványos betegség tizedelte az embereket; tífusz, tuberku­lózis, gyermekbénulás, nemi betegségek. Amint a korabe­li. krónikást idézte az elő­adó; a kórházban szükséges lenne a tífuszos betegek el­különítése, hogy ne foglal­ják a helyet a fizető bete­gek elől. Erre azonban nem volt hely, se ágy, se gyógy­szer, se pénz. Becsey Oszkár hiába érvelt, a 23 ágyas fer­tőző pavilon bővítésére nem akadt anyagi fedezet. Segí­tett a dolgon, felajánlott 10 ezer pengőt, ebből bővítet­ték a fertőzőosztályt. Mély­ségesen hívő katolikusságá- ból, emberszeretetéből fa­kadt az erő, amellyel a tu­dománnyal is állandóan lé­pést tartva dolgozni tudott. Az emlékünnepségen Mol­nár János professzor, a sze­gedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem biológiai intézetének vezető egyetemi tanára tartott elő­adást a molekuláris biológia kutatásának legújabb gya­korlati kérdéseiről. Az ünnepségen ott volt megyénk másik nagy orvos­öregje, a mezőberényi Bak Mihály doktor: — 1937-ben, amikor Mezőberénybe kerül­tem, Becsey Oszkár volt a konziliáriusom — emléke­zett.'— A kollégái és a fia­talok sorsát a szívén viselte. Emberként, orvosként mél­tó az emlékezetre. A rendezvényen a békés­csabai Bartók Béla leánykó­rus éneke biztosított ünnepi hangulatot. B. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom