Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

BÉKÉS MEGYEI I HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTÓBER 18., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Mai számunkból: Autóklub a tagok szolgálatában (5. oldal) Egy álhír nyomában (6. oldal) Ma ér ide a tegnapi (6. oldal) Újjáalakult a megyei kézilabda-; szövetség (8. oldal) Hét végi labdajáték-eredmények (8. oldal) Merőben szokatlan, ám annál üdvözítőbb kezdemé­nyezésnek örvendhettek a minap a megyeszékhelyen működő pártok, társadalmi és politikai szervezetek ve­zetői. Meghívót kaptak kéz­hez, melyen az állt, hogy a Békés Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetése tanács­kozást szervez a megye bűn­ügyi helyzetéről és a bűn- megelőzés kérdéseiről. A megyei rendőr-főkapi­tányságon tegnap délután megtartott fórumon először Mihalik György rendőr ez­redes, megyei rendőrfőkapi­tány foglalta össze kisebb előadásában a lekosságot is érintő legfontosabb tudni­valókat. Mint elmondta, az utóbbi 20-25 évben Békés megyében a rendőri erők minden, a közrendet, köz- biztonságot súlyosan veszé­lyeztető bűncselekményt fel­derítettek. A rendőrség je­lenlegi munkájának megíté­lésével kapcsolatosan felhív­ta a figyelmet arra, hogy az intézményen belül meg­szűnt a politikai irányítás, s ennek következtében meg­változott a döntéshozatal mechanizmusa. A régi típu­sú rendőri munkának vége szakadt, a rendőrség rend- és reformpárti. A személyi állomány döntő többsége megérti a politikai változá­sok szükségességét — az MSZP is kivonult már a munkahelyről. Az is igaz viszont — folytatta gondo­latmenetét —, hogy a rend­őröknek napról napra egyre nehezebb körülmények kö­zött kell végezniük munká­jukat — a bűnözés Békés megyében is virágkorát éli. Ezzel együtt a lakosság a megye közbiztonságát a leg­nagyobb értékek között tart­hatja számon. Néhány pél­dával is szolgált ennek ér­zékeltetésére. Fodor Endréné (MSZP) kérdésére válaszolva el­mondta: a 10 ezer lakosra jutó bűncselekményeket te­kintve Békés megye — ez egyszer szerencsére — az utolsó helyet foglalja el az országban. (Csak összeha­sonlításul: míg az év első felében a bűnelkövetések száma országosan több mint 50 százalékkal emelkedett, megyénkben ez az arány nem éri el a 13 százalékot sem.) A bűntettek száma persze Békés megyében is megnőtt az utóbbi időben, a szervezettség jelei is meg­mutatkoztak már (különö­sen a vagyon elleni bűnözés intenzitása ‘ fokozódott), s húsz éve csaknem változat­lan hivatásos rendőri állo­mány látja el a feladatot — száz ismeretlennek induló bűnügyből mégis sikerülhe­tett 60-at felderíteni. A ta­valyi év során 2800—3000 fő között mozgott az ismertté vált bűnelkövetők száma, ebből mindössze 374 volt a cigány származású. A tájékoztató után kér­dések következtek, melyek­re Mihalik György, dr. Gál László alezredes, megyei rendőrfőkapitány-helyettes, valamint Horváth János, a Belügyminisztérium sajtó- osztályának vezetője adott választ. Vánsza Pál (Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Tár­saság) tudakozódására el­mondták: Békés megyében jelenleg 2300-2400 önkéntes rendőr teljesít szolgálatot. Zsíros Géza (kisgazdapárt) afelől érdeklődött: hány fegyver van kint jelenleg önvédelmi céllal a megyé­ben élő lakosoknál. Mint el­hangzott, magánszemélyek­nél eddig 216 darab önvé­delmi fegyvert regisztráltak, 49 darabot ebben az évben bevontak, s összesen — te­hát a fegyveres erők és tes­tületek hivatásos állomá­nyának tagjait is beleszá­mítva — 426-an rendelkez­nek önvédelmi fegyverrel. Mihalik György végezetül külön is kiemelte: „A fegy­veréket mi az önvédelem céljára adtuk ki — elég egy fenyegetettségre utaló beje­lentés, a fegyverviselési en­gedélyt azonnal visszavon­Hz ellenzéki Király az ellenzék ellen Az Országgyűlés elnöke bejelentette: az SZDSZ és a Fidesz által kezdeménye­zett népszavazást szorgal­mazó ívet eddig 140 ezren írták alá. A bejelentést követően Bállá Éva — az SZDSZ-ta- nácsának napokban megvá­lasztott tiszteletbeli tagja. Immár a szövetség parla­menti képviselője —, arról tájékoztatta a plénumot, hogy a népszavazási ív át­adása óta újabb 60 ezer — így összesen már 200 ezer — aláírás gyűlt össze. Ezért indítványozta, hogy a köz- társasági elnök választásá­ról szóló törvénytervezetet ne vegyék fel napirendre. Király Zoltán e véle­ménnyel szembeszállva meg­kérdőjelezte az aláírások összegyűjtésének tisztessé­gességét. Szerinte a listán szereplő népszavazási ké­relmek „összemosása” kifo­gásolható. Király Zoltán nem rejtette véka alá, hogy a Szabad Demokraták Szö­vetsége szélsőségeseit egyál­talán nem tiszteli. Az alá­írásgyűjtő akció lebonyolí­tását az SZDSZ szélsősége­sei aknamunkájának minő­sítette, etikailag Is megkér­dőjelezve a 200 ezer aláírás hitelességét. Bállá Éva Király Zoltán vádjait megalapozatlannak ítélte, azokat visszautasítot­ta. Király Zoltán viszont­válaszában kijelentette: az állampolgárok rá fognak jönni arra, hogy be akarják csapni őket. Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igaz­ságügyminiszter úgy össze­gezte, hogy az ide vonatko­zó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A miniszter fel­olvasta a felszólalása köz­ben kézhez vett aláírás­gyűjtő ívet. Ez a következő­képpen hangzik: „Mi, alulírott magyar ál­lampolgárok, azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben: — Kivonuljanak-e a párt- szervezetek a munkahelyek­ről? (Folytatás a 2. oldalon) Pályakezdők pályaszélen — Túlkínálat drága áron — Évente 2,5 millió liter pálinka — Nem jutott előbbre az Előre Három nagyobb téma sze­repelt a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tegna­pi ülésén, melyet Murányi Miklós elnökletével tartot­tak. A három téma mellett volt néhány kiemelésre ér­demes momentum is, ame­lyek közül kettőt kis jegy­zetben közreadunk. Először a fiatal pályakez­dők helyzetével és a munka­erő-ellátással foglalkozott a testület. A téma azért érde­kes, mert manapság egvre több fiatal küzd elhelyezke­dési, szakmaválasztási gon­dokkal, s ez várhatóan a későbbiekben sem enyhül. Az 1988/89-es tanévben 12 ezer fiatal fejezte be álta­lános iskolai, illetve közép­fokú tanulmányait. Többsé­gük továbbtanul, 4400-an azonban szerettek volna el­helyezkedni, de a munkál­tatók. csak 3400 fiatalnak tudtak munkát ajánlani. A feszültség csökkentése érde­kében a pályakezdőkre is kiterjesztették az átképzést, ám ez sem oldotta meg a gondokat. Nagy a kereslet a diplomások iránt, ugyanakkor túlkínálat van szakképzet- len munkaerőből. A megol­dás egyrészt rugalmasabb Elvtárs-urazás Megszólítás! zavarunk, amely idestova 45 éve tart, pluralizálódó korszakunk­ban produkál csak igazán fura dolgokat. A tanács vb. ülésére is beköszöntött a tanácstalanság. Nevezetesen, ami eddig természetes volt, mármint az elvtárs meg­szólítás. most hirtelen szé­gyenlőssé vált, az úr titu­lus pedig még hamisan cseng. Egyébként is, ha X I ugyanannak a pártnak a tagja, mint V — s ha ezt tudják is egymásról —, ak­kor miért ne lehetnének elvtársak? Ha viszont Z nem ugyanannak a tagja, akkor nem szólíthatja őket elvtársnak, de úrnak sem, mert az elvtársak nem urak. Lehetne még bajtárs, csak­hogy ez a fegyveres testü­letek tagjainál dukál, a vb- tagoknak pedig szerencsé­re nincs fegyverük. Lehet­ne továbbá polgártárs, sors­társ, ilyen társ. olyan társ, de az egyik sem az igazi. Még szerencse, hogy volt köztünk néhány nö, bocsá­nat, hölgy, ök csak szelí­den mosolyogtak az elvtárs- urakon. Mi meg magunkon. képzési rendszer, másrészt több munkahelyteremtő be­ruházás. Az utóbbihoz sok pénz kellene, s a tanács ezt egyedül nem is tudja meg­oldani. Mindenesetre az ügyet nem vették le napi­rendről, decemberben más összefüggésben ismét tár­gyalják. A következő téma a zöld­ség-, gyümölcstermelés, a la­kosság ellátása volt, ez sem mai keletű. A megyében 10- 12 ezer hektáron • évente 130 ezer tonna zöldségfélét ter­melnek, s mintegy 3 millió négyzetméter a fólia, illetve az üvegház összes területe. Gyümölcsféléket 1500 hektá­ron termesztenek. Az igazi gond a termelés, az értéke­sítés. Túlkínálat és magas ár egyszerre van jelen, melynek következménye az is, hogy évente 25-30 ezer tonna eladatlan gyümölcsből 2,5 millió liter pálinkát főz­nek. A megoldást megtalál­ni megint nem kizárólag tanácsi feladat, piacorientált gazdaság tudná megteremte­ni az elfogadható egyensúlyt (Folytatás a 8. oldalon) „0 rendőrség rend- és reformpárti” Alternativ tanácskozás a megyei rendőr-fökapitányságon Kedden délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képvise­lők az úgynevezett sarkalatos törvények­ről: az alkotmány módosításáról, az Al­kotmánybíróságról, az Állami Számvevő- székről, az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról, a pártok működéséről és gaz­dálkodásáról döntenek. Emellett más tör­vényjavaslatokat Is megvitatnak. Sarkalatos törvények a parlament napirendjén

Next

/
Oldalképek
Tartalom