Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
1989. október 18., szerda Elnök, elnökjelölt (Folytatás az 1. oldalról.) — Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? — Csak szabad ország- gyűlési választások útján kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására? — Feloszlassák-e a Munkásőrséget?” Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből követ— Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk össze — hangoztatta a miniszterelnök. —Én biztos vagyok abban, hogy a bölbsesség és a felelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb kezik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. Az igazságügyminszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené; hogy elhalássza a törvényalkotást egy folyamatban lévő népszavazáskezdeményezés miatt. Az Országyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal. 27 ellenében és 23 tartózkodás mellett. állami szerv éis egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredő összes jog gyakorlására jogosullt. Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, Illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem meganagadta a társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Országgyűlésen. A társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltételeket. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége. A kormány soha nem hagyott kétséget az iránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre' támaszkodik. — A kormány akcióképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő, amely a parlamenttel együttműködve elszántan halad előre kormányzati stratégiájának érvényesítésében. A független Az MSZP elnöke utalt arra, hogy az ország különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kell nyitni a demokratikus jogállamnak: pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági, a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tarnemzeti kormány nevében kérem ehhez a parlament, és önökön keresztül a magyar nép támogatását — mondotta végezetül a miniszterelnök: tani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jó hírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel. Kijelentette; az MSZP politikájával, most kibontakozó politikai erejével támogatja a kormány törekvéseit. A szomszédos országokkal való viszony rendezettségének szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nyíltan szembe kell nézni a felmerülő gondokkal, a kölcsönös jó akaratra épülő politikában olyan kelet-közép-eu- rópaiságra törekedve, amelyben az együttműködés jobbítása váljon törvénnyé. Az MSZP vállalja és szorgalmazza a háromoldalú nemzeti tárgyalások során aláírt megállapodást, s azt kívánja, hogy az Országgyűlés szuverén döntései azzal összhangban legyenek. Kulcsár Kálmán expozéja végén kérte az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Felszólalások Békés fejlődés vagy zűrzavar Dr. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az általános vita első felszólalója arról szóit, hogy a tömegék ma nehezen igazodnak el a politikai történésekben. Különösen feszítő az a bizonytalanság — emelte ki Cselőtei László —, amely egyes alapvető gazdasági problémák megítélésében és kezelésében mutatkozik meg. Bánffy György színművész (Budapest, 4. vk.) az előző felszólalóhoz hasonlóan arra emlékeztette képviselőtársait, hogy az ország jelenleg történelmi napokat él át, most dől el, hogy békés fejlődés, vagy zűrzavar és káosz előtt állunk. Hangoztatta: a háromoldalú tárgyalások kompromisszumának most az Országgyűlésben is meg kell jelennie a sarkalatos törvények megalkotásakor. Bűnözőnek tekinti Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MAŸ Dunakeszi Járműjavító Üzemének igazgatója figyelmeztetett arra, hogy a többpártrendszer nem zárja ki eleve a hatalommal való visszaélést. Kifejtette azt is: jó dolog, hogy a megújuló alkotmány elismeri a magántulajdont, a vállalkozást, a verseny szabadságát. Azonban attól, hogy az alkotmányban megjelennek ezek az elvek, még nem lesz sem vállalkozás, sem piac, sem verseny. AlaPveí° változást sürgetett a kormány, különösen a pénzügyekért felelős tárca szemléletében. Addig ugyanis, amíg a vállalKulcsár Kálmán expozéjából A miniszter leszögezte: az új parlament megválasztásáig ezek a törvény- javaslatok — és remélhetőleg majd törvények — biztosítják a közjogi döntési centrum (köztársasági elnök, kormány és parlament elsődlegességét az állam kormányzásában. Megteremtődnek az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményei és elemei. Kulcsár Kálmán kifejtette: az új alkotmány koncepciójának meghatározó elveit, intézményi reform- elgondolásait a politikai egyeztető tárgyalások során lényegében megerősítették. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek munkájáért. A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos, illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyék nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. Ezek: a népszuverenitás-elVű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommegosztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciáik új szellemű felfogása; az alkotmányvédelem intézményes garanciáinak biztosítása. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalom- megosztás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jelfemzk A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve vglegesnek szánt szabályozást tartalmaz — hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. flz ülésszak napirendje: 1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat. 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5 A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 5B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezet; 6 A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására; 6 B. Országgyűlési határozattervezet népszavazás elrendeléséről, a Magyar Köztársaság címeréről. 7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; 8 A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 8 B. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezet; 9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének nyilatkozat-tervezete 1956. október 23-áról; 10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 11. A Munkásőrség megszüntetéséről szóló törvény- javaslat; 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 13. Az állami tulajdonban lévő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató; 14. Személyi kérdések; 15. Egyéb kérdések. Németh Miklós: Robbanással fenyegető feszültség Nyers Rezső felszólalása Van egy nyomós érvem Jól látom?
