Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-11 / 214. szám

1989. szeptember 11., hétfő o Ülést tartott az MSZMP reformköreinek koordinációs tanácsa Felújították a katolikus templomot Gyulay Endre megyéspüspök Körösladányban Gyulay Endre megyéspüspököt Merán János, a presbitérium elnöke köszönti Fotó: Oravszkl Ferenc (Folytatás az 1. oldalról.) Bornemissza Tamást, Gazsó Ferencet, Kéri Lászlót, Pál- fy G. Istvánt, Stumpf Ist­vánt, Szokai Imrét és Ta- bajái Csabát a Központi Bi­zottság tanácskozási joggal — meg nem választásuk ese­tén is — hívja meg a párt- kongresszusra. Ugyanakkor tiltakozik az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottságának azon eljárása ellen, hogy a tagság véleményének meg­kérdezése nélkül, zárt ülé­sen választott kongresszusi küldötteket. A testület java­solja a mandátumok meg­semmisítését és szabályos választási eljárás lebonyolí­tását. A Koordinációs Tanács szombati ülésén foglalkozott a párt vagyona és gazdálko­dásának kérdéseivel. A tes­tület véleménye szerint az MSZMP vagyonának forrása, értéke és a párt gazdálkodá­sának módja a párttagok többsége előtt ismeretlen, az ingatlanok és egyéb jelentős eszközök használatában nem részesült, így ennek felhal­mozása és felhasználása fö­lött nem gyakorolhatott el­lenőrzést. A tanács állás- foglalása szerint elfogulat­lan szakértők bevonásával kell elkészíteni az MSZMP hiteles vagyonleltárát. Azt a kongresszus elé kell terjesz­teni, majd nyilvánosságra hozni, és törvényes keretek között szükséges elszámolni vele. Az állami forrásból származó vagyonrész társa­dalmasításáról az Ország­gyűlésnek kell döntenie. A yagyoni kérdés törvé­nyes rendezéséig a testület mindenfajta jogi megoldást, pénzügyi tranzakciót meg­„Mi az MSZMP gyulai alap­szervezeteinek titkárai, legutób­bi értekezletünkön, a soproni felhívás szellemét támogatva ki­álltunk a városok és községek önkormányzati jogainak meg­teremtése mellett. Jogi garan­ciákat várunk a Parlamenttől: új önkormányzati és államház­tartási törvényeket; a megyei tanácsok jövőbeni szerepét a koordinációs feladatok ellátásá­ban, kis és nagy térségi fel­adatok egyeztetésében, azok közös megvalósításában lát­nánk. Kérjük a város polgárait, hogy aláírásukkal Is csatlakoz­zanak ezen kezdeményezéshez. Pártaktivistáink és a városi If­júsági szövetség aktivál üze­mekben, intézményekben és a lakóterületeken gyűjtik az alá­írásokat. * * * Az országos politikai egyez­tető tárgyalások megállapodá­sát figyelembe véve az MSZMP városi bizottsága az országgyű­lési képviselőválasztás előké­szítése során érvényesíteni kí­vánja a választópolgárok véle­ményét és akaratát. Meggyőződésünk, hogy a nem­zet, a vidék — városunk és a környező községek — érdekelt megfelelően szolgáló Jelölt állí­tása közös ügyünk. Ezért fel­hívjuk szükebb hazánk telepü­léseinek állampolgárait, társa­dalmi szervezeteit, fogalmazzák meg, milyen elvárásokat tá­masztanak a Parlamenttel és a képviselővel szemben. Cseleke­detünket az vezérli, hogy a közakaratot kifejező és meg­valósító jelöltet állítsunk. Ezért kérjük a közvéleményt, hogy kinek vagy kiknek az előzetes jelölését támogatják. Javasla­taikat az MSZMP városi bizott­ságához szíveskedjenek eljuttat­ni, amelyeket előre Is köszö­nünk. MSZMP Orosháza - Városi Bizottsága * * * Az MSZMP Orosházi Városi Bizottsága és pártszavazási bi­zottsága tájékoztatja Orosháza párttagságát, hogy a megválasz­tott kongresszusi küldöttek engedhetetlennek és a párt érdekeivel ellentétesnek tart. Mindezek alapján elíté­li a Next 2000 Kft. létreho­zását, és felszólítja a Köz­ponti Bizottságot, hogy ál­lítsa le az ezzel kapcsolatos munkálatokat. A KB vonja felelősségre mindazokat, akik e lépéssel rontották a párt politikai hitelét, szava­hihetőségét és jövőbeni esé­lyeit. A tanács fontosnak tartja, hogy az elnökség in­dítson vizsgálatot a KB gazdálkodással foglalkozó osztályának vezetője és il­letékes helyettese, valamint a gazdálkodást felügyelő KB-titkár szerepével kapcso­latban. A vizsgálat lezárá­sáig függessze fel döntési jogaikat. Az MTI munkatársa az ülés végén a regionális biz­tonság erősítésére irányuló MSZMP-kezdeményezésről kérte a Koordinációs Tanács véleményét. Izsák Attila, a Koordinációs Tanács tagja fontos lépésnek nevezte a döntést, mert az egységes Európa megteremtése égető szükségletté vált. Csak he­lyeselni lehet a törekvést, hogy a fegyverek zónáját váltsa fel a kulturális és a gazdasági együttműködés le­hetőségét megteremtő öve­zet. A kezdeményezés — a bizalom megteremtése útján — új politikai gondolkodást jelent a fenyegetettség pszi­chózisának meghaladásával. A Koordinációs Tanács meg­ítélése szerint az MSZMP- javasiat a realitásokból in­dul ki, jószándékot tükröz és alapot képez a továbblé­péshez, amelynek végső cél­ja a katonai tömbök együt­tes felszámolása és az euró­pai közös ház megteremté­részvételével városi fórumokat szervez: szeptember 12-én 17.00 órakor az MSZMP székházában (reformkörrel együtt) ; szep­tember 21-én 16.00 órakor, a Baromfifeldolgozó Vállalat ebédlőjében, szeptember 25-én 17.00 órakor az MSZMP székhá­zában. A fórumok célja a küldöttek kongresszusra való felkészítése, a párttagokkal való vélemény- csere. Minden párttagot tiszte­lettel várnak a rendező szer­vek. A kongresszusi küldöttek helyi felkészítését segíti elő to­vábbá az élelmiszer-gazdaság­ban dolgozó vezetők szeptem­ber 15-1 tanácskozása, az üveg­gyári pártszerv szeptember 16-1 megyei szintű munkásfóruma, a szeptember 28-1 pártbizottsági ülés, valamint az MSZMP alap­szervezetei által kezdemé­nyezett egyéb rendezvények. Minden észrevételt, javaslatot a kongresszusra való felkészülés­sel kapcsolatosan köszönettel várunk és fogadunk. * * * 1. Kifogásoljuk, hogy az utób­bi Időszakban sok olyan eset­ről ad hirt a sajtó, melynek lé­nyege, hogy — különböző okok miatt — egyes állampolgárok, céljaik elérése érdekében tör­vénytelen eszközöket alkalmaz­nak. Az újságok több esetben eze­ket a jogsértő cselekményeket úgy Interpretálják, hogy azzal a törvénytisztelő lakosság el­lenérzetét váltják ki, mert szimpátiát Igyekeznek kelteni a törvények megsértői mellett. Ügy véljük, ez romboló hatást gyakorol az amúgy sem szilárd erkölcsi állapotokra. Kifogásol­juk az ilyen típusú hangulatkel­tést, mert ez ellentétes és nem egyeztethető össze a sokat han­goztatott jogállamiság eszméjé­vel. 2. A politikai egyeztető tár­gyalásokról szóló tudósítás so­rán felröppent az a kijelentés, hogy a munkahelyeken ne mű­ködjenek pártszervezetek. Ez a hír ismét zavart keltett a párt­tagság körében. Pártvezetőink részéről korábbi állásfoglalásaik egyértelműen tisztázták a mun­Jogilag elismert az Orvosi Kamara A Fővárosi Bíróságon a napokban hivatalosan is be­jegyezték a Magyar Orvosi Kamarát a társadalmi szer­vezetek sorába. A testület alapszabálya szerint leg­főbb célkitűzésének tagjai szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekvédelmét, az orvosi munka színvonalának emelését és mindezek tár­sadalmi elismerését tartja. Szeretnék elérni, hogy az orvosok olyan jogok és kö­telezettségek közepette gya­korolhassák hivatásukat, melyek lehetővé teszik — és elvárják — tudásuk gya­rapítását és megfelelő al­kalmazását — mind a gyó­gyítás, mind a betegségek megelőzése, mind a rehabi­litáció területén. A magánvállalkozásokkal kapcsolatban a kamara nem zárkózik el attól, hogy az egészségügyi ellátásban ezek is teret nyerjenek, ha segí­tik a betegek hatásosabb gyógykezelését, továbbá, ha rejtett szellemi és anyagi tartalékokat mozgósítanak. A kamara támogatja a ma- gángyákorlatot is, de ennek szabályozását nem bürokra­tikus, hatósági intézkedé­sektől. hanem a valós szük­ségletektől várják. Az orvosi kamara — más szervezetekkel együtt — kezdeményezi a kamarai törvény megalkotását, első­sorban azért, hogy a társa­dalom irányításában erő­södjön a demokratizmus — a közhatalom (a miniszté­riumok és más állami szer­vek) közigazgatási feladatai­tól elválasztva az adott hi­vatás, foglalkozás szakmai és etikai követelményrend­szerének meghatározása és megtartása egy demokrati­kusan létrehozott, önkor­mányzattal rendelkező szak­mai és egyben érdekvédelmi szervezet hatáskörébe ke­rüljön f A Magyar Orvosi Kamara is e feladatokat szeretné el­látni, csaknem 13 ezer tag­ja ehhez várja kollégái tá­mogatását és csatlakozását. kahelyi pártszervezetek műkö­désének jogosságát. Kifogásoljuk, hogy a tagságot nem tájékoztatják ilyen Jelen­tős kérdésben történő javaslat előkészítéséről. Ismét az az ér­zésünk, hogy a „tagság feje felett” születnek döntések, » nem pedig a vele történt meg­beszélés következtében. A mun­kahelyről való kivonulás olyan súlyú kérdésnek tartjuk, ami­ről a tagság véleménye alapján csupán a Központi Bizottság­nak lenne joga dönteni. Egyetértünk abban, hogy a munkahely nem válhat a pár­tok politikai küzdőterévé, mert ez az ott folyó munka rová­sára menne. De azt nem ért­jük, hogy az egy munkahelyen dolgozó MSZMP-tagok munka­időn túl igényeik szerint miért ne tarthatnának pártfórumokat, megőrizve ezzel egyfajta szelle­mi centrumot az adott gazdasá­gi egységnél. 3. A pártvagyonnal kapcsola­tos kérdéskan azt a nézetet tá­mogatjuk, ajpely hangsúlyozza, hogy az MSZMP-nek kizárólag a tagság felé kötelessége elszá­molni a vagyonával. Egyetértünk azzal, hogy a va" gyón azon része, amelyet az államtól kapott az MSZMP, és nem közösségi célokra fordí­tott, az kerüljön vissza az ál­lam tulajdonába. Ügy érezzük, hogy ennek az összegnek a nagvsága csak a kormány és az MSZMP között képezheti vita tárgyát. A NEXT 2000 Kft. megalapí­tásával kapcsolatban az az ál­láspontunk, hogy a pártva­gyonnal való ésszerű gazdálko­dás minden formáját jónak tartjuk. 4. Az MSZMP Városi Bizott­sága kezdeményezze, hogy a három város (Gyula, Békéscsa­ba, Békés) együttműködése kapcsán a felsőfokú ‘ szerepkör kialakítása során a Békési Ne­velési Központ váljon a me­gyei kulturális élet egyik cent­rumává. (Pld.: lássa el a me­gyei művelődési központ funk­ciót.) Békési Közéleti Jelzőcsoport Harminc év után új kül­sőt kapott a körösladányi katolikus templom. A fel­újítás befejeztével szomba­ton délután Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüs­pök zsúfolt padsorok előtt hálaadó szentmisét celebrált. Még a hálaadás előtt Szujó Alntal helyi plébánost a 'külső tatarozásról kérdez­tük: — Templomunkat 1822- ben építették, 1912-ben a hí­vek gyarapodása miatt ke­reszthajóval bővítették. Kí­vül utoljára 30 évvel ezelőtt renoválták, azóta az idő ki­kezdte, már mállott róla a vakolat. Rapport István gyulai mester a toronysisa­kot újrafestette, és a falakat újra vakolta, valamint fes­tette. A felújítás 1 millió 300 ezer forintba került. Erre a célra a kisteleki egyházköz­ség 500 ezret gyűjtött össze. A nyugaton élő magyaroktól — az NSZK-ban működő Hilsfond segélyirodán ke­resztül — 12 ezer dollárt kaptunk, valamint gyüleke­zetünk idős, nyugdíjas tag­jai 85 ezer forintos ado­mányt gyűjtöttek össze. A templomba érkező püs­pököt Merán János, a pres­bitérium elnöke köszöntötte, majd elmondotta, akkor lesz igazán szép ez a templom, ha újra megtelnek a padjai istenfélő, imádkozó hívek­kel. Az énekek elhangzása után Gyulay Endre megyés­püspök — az esperesi kerü­let több plébánosának je­lenlétében — köszöntötte a helybelieket és a vidékről érkezőket. A Lukács-evan­gélium egyik idézett részle­téről elmélkedve így szólt: — Emlékszem arra, mi­kor először készítettük el a felújítás költségvetését, a be nem látható jövendőre is rámondtuk az igent. Kezd­jük el a renoválást, mert az szükséges, mert tönkremegy Szeptember 16-án tartja alakuló ülését a Demokra­tikus Magyarországért Moz­galom. Ekkor vitatják meg alapító nyilatkozatát. Ez megállapítja: végérvényesen bebizonyosodott, hogy a sztálini típusú társadalmi berendezkedés még a mos­tani, liberalizált formájában is működésképtelenné vált, további toldozgatás-foltozga- tás nemzeti katasztrófához vezetne. Teljes fölszámolása tehát éppoly halaszthatatlan teendő, mint egy korszerű, demokratikus, életképes tár­sadalmi berendezkedés lét­rehozása. Gazsó Ferenc, a Demok­ratikus Magyarországért az Isten háza. Lehet, hogy a forintok nem voltak együtt, kettő azonban meg­volt: bizalom az Istenben, bizalom az emberi szívek­ben. A püspök szentbeszédének egy másik részében ezeket mondotta : — Az a kevés magyar gyermek, aki ma megszüle­tik, pogány módon indul el ebbe a világba, és pogányán is fog élni ebben a magyar­ságban. Pedig a keresztvíz mindenkit megérinthet, csak jó szándékú szülők kellenek, akik keresztény módon akar­ják felnevelni a gyermekü­ket. Döbbenetes, hogy mi­lyen kevés magyar születik és kereszteltetik meg. Em­lékszünk a hajdani időkre, amikor Szent István végig­nézett a pogány magyarsá­gon, érezte és tudta, hogy pogány erkölcsökkel nem le­het egy országot felépíteni évezredekre. Most ezer év után kelljen elpusztulnia? Mert ma már felelőtlenek a szülők, a nagyszülők? A 40 év mögöttünk van, de két­ezer éves kereszténységben, ezeréves magyar keresztény­ségben élünk. A 40 évet hogyan lehet ezer, kétezer évvel összehasonlítani? Egy­re többen megértik a Szent István-i gondolatot, azt, hogy pogány erkölcsökkel nem lehet ennek a nemzet­nek újabb ezer évet biztosí­tani. A katolikus' eszméről le lehet mondani, de nem lehet a magyar nép eljö­vendő életéről. Pogány er­kölcsökkel elvész a jöven­dő, így volt ez Szent István idejében, s így ma is. Jó volna, ha a szülők nagyon megfontoltak lennének, akik életet adnának, és az örök életre is felkészítenék gyer­mekeiket. Hiába épülnek és szépülnek a templomok, ha azok nem a lélek szépülését szolgálják. Mozgalom (DMM) előkészí­tő bizottságának tagja az MTI munkatársának nyilat­kozva emlékeztetett arra, hogy a DMM még június­ban jelentette be megalaku- lási szándékát. Az azóta el­telt időben bizonyossá vált, hogy az állampolgárok egy része igényli a politizálás­nak ezt a formáját, s hogy szükség van erre a mozga­lomra, amelynek célja a bé­kés, demokratikus átmenet elősegítése, az aktív hozzá­járulás a radikális társadal­mi változásokhoz. A mozga­lom szervezett társadalmi­politikai erőként, az alkotó­erők mozgósításával elő ki­várja segíteni a diktatóri­A püspök szentbeszédét követően a hívek közösen a pápáért, annak a közeljövő­ben esedékes magyarországi látogatásáért könyörögtek. Az évszázadok során kiala­kult liturgia szerint lebo­nyolódó szentmise a pápai himnusz, a magyar Him­nusz és a Boldog Asszony Anyánk című katolikus ének 'hangjaival ért véget. * * * A szentmisét követően, a körösladányi egyházközség szerény vacsoráján Muszkán István presbiter köszöntöt­te a megyéspüspököt és a többi vendéget. A vacsora után alkalmunk volt meg­kérdezni Gyulay Endrétől, hogy formálódó társadal­munkban a keresztény érté­kek érvényesüléséért mit tehet a katolikus egyház? A püspök röviden így vá­laszolt: — Azt hiszem, egyetlen komoly dolgot tudunk adni, ami az életcél: az Isten tör­vényére épülő életet, amely nem fejeződik be a földi halállal, de az örök élet elnyeréséért Isten itt a Föl­dön tűz ki feladatokat az ember ' elé. Ez az új ember képe, ami valójában a régi keresztény emberé. Ilyen hívek fölnevelése az egyház legfőbb hivatása. A gyere­kek mellett tulajdonképpen a szülőket is oktatni kelle­ne. Azokról, akik ma gyer­meküket elviszik a hittan­órára — ha megfelelő tudá­suk nincs is hozzá — jó szándékot kell feltételez­nünk. A városokban már megindult a felnőttek ok­tatása. A falusi ember élet­módjában nehéz erre meg­felelő időpontot találni, úgy tűnik, a téli hónap lenne rá a legalkalmasabb. Kezdet­ben ' mindegy, hogy öten vagy ötvenen jönnek el, a lényeg az, hogy a keresztény hit megérintse őket. (molnár) kus hatalmi rendszer békés felszámolását, a gazdasági összeomlás elhárítását a sza­bad, független és demokra­tikus Magyarország mi­előbbi megteremtése érde­kében. Gazsó Ferenc szólt arról is, hogy a DMM nem akar kirekeszteni soraiból egyet­len jószándékú és becsületes állampolgárt sem. minden­kinek elemi joga, hogy sza­badon dönthessen a népi, nemzeti, a haladó polgári és munkásmozgalmak értékei­hez való kötődéséről. Ezért csatlakozásra szólítanak fel mindenkit, aki a haza sor­sáért és jövőjéért felelőssé­get érez. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Önkormányzatot! - Képviselőjelölteket! — MSZMP-fórumok - Tömegtájékoztatás és jogállamiság Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom