Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-11 / 214. szám

1989. szeptember 11., hétfő NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Visszhang Ki kit képviseljen? Tisztelt Asszonyom! Olvasván a Népújság szeptember 4-i számában Ri-né aláírással megjelent le­velét, kissé megütközve tapasztaltam az ön álláspontját, ön Kőszegh Ferencre az augusztus 21-i tüntetésen való részvételé­ért enyhén szólva neheztel, mert Prágá­ban a magyar népet képviselte. Asszonyom! Eddigi tapasztalatom sze­rint soha egy diktatúra sem kérdezte meg elnyomott népétől, hogy tetszik-e döntése vagy sem. 1968-ban a magyar csapatok is megszállták Csehszlovákiát. Sem mi, sem a szomszéd nép erre nem kérte meg a magyar kommunista vezető politikusokat. Ekkor viszont már megkérdezem én is: „Milyen jogon? Ki hatalmazta fel rá?” Az, hogy Kőszegh Ferenc szabadon térhe­tett haza, pusztán csak az ő szerencséje volt. A magyar demokratikus ellenzék képviselői bocsánatot kértek Csehszlová­kia népétől azok nevében, akik ennek a tragédiának a megakadályozásába nem tudtak beleszólni. 0 joggal beszélhetett a magyar nép nevében, és hozzáteszem még azt is, hogy a döntésekbe a mai napig nem tudnak beleszólni az emberek. Az ön felháborodását tapasztalva nem értem, miért hiszi, hogy egy nép saját akaratá­ból legyen okozója egy fegyveres táma­dásnak. A magyar nép többsége, melyből én is egy vagyok, csak szégyenkezhet vezetői helyett az 1968-as fegyveres intervenció­ért. En, ki koromnál fogva nem voltam részese ennek a drámai évnek, köszönet­tel tartozók azoknak, akik kimentek a prágai Vencel térre *és ott nevemben is megkövették Csehszlovákia népét. Tisztelettel : Fülöp Zoltán Fidesz-tag Fülöp Zoltánnal egyetér­tünk abban, hogy a magyar nép 1968-ban nem kérte a politikai vezetőket arra, hogy magyar katonák is részt vegyenek a csehszlo­vákiai bevonulásban. Vagy­is: a nép tudta és jóváha­gyása nélkül indult neki a határnak a magyar nép­hadsereg. Ezek után nem nagyon értjük, miért kel­lene az áldozatok bárme­lyikének (a magyar nép­nek vagy a Csehszlovákiá­ban élő népeknek) a má­siktól bocsánatot kérnie. Kérjen bocsánatot az, aki a döntést hozta! De az kér­jen! S a nép abban le­gyen erős, hogy ezt ki- kényszerítse. (Egyébként mint köztudott, ez már megtörtént.) A fentiek után Ri-nével értünk egyet abban, hogy e demokráciába tartó or­szágban jó lenne végre le­szokni a magyar nép aka­ratának, vagy gondolatá­nak kisajátításáról, a -nép nevében tett nyilatkozatok­ról. Fogadatlan prókáto­rokból ugyanis már volt elég ebben a hazában. Jöj­jön, szólaljon meg, dönt­sön most már végre maga a nép! Szerkesztői üzenetek Prekop László, Magyar- bánhegyes: A hozzánk kül­dött nyílt levelében megfo­galmazottak jelentős részé­vel lényegében egyetértünk, azzal viszont nem, hogy ál­talánosítva írja, miszerint a hivatal önnek, magánem­bernek bármit válaszolhat, úgyis neki lesz igaza. Ezért sorait továbbítottuk nyílt levele tulajdonképpeni cím­zettjéhez, megkérve őt: ad­jon választ a benne foglalt panaszokra, sérelmekre. * * * Várjuk annak az ismeret­len telefonálónak a jelent­kezését; aki szeptember 5-én „UFO”-ügyben hívott ben­nünket, Ugyanakkor kérünk másokat is: ha úgynevezett azonosítatlan repülőobjek­tum, illetve gömbvillám megjelenését észlelték, meg­figyelésükről értesítsék szer­kesztőségünket levélben, ne­vük és címük pontos meg­jelölésével. Köszönet a vasutasoknak Júliusban elvesztettük nyugdíjas utazási utalvá­nyunkat. A MÁV Békéscsa­bai Főnöksége mindkettőnk megtalált utalványát eljut­tatta hozzánk. Szeretnénk köszönetümket kifejezni a Szerkesszen velünk ! rovat hasábjain is. Plavecz Györgyné és Plavecz György, Mezőberény Továbbtanulási kálvária — szerencsés kifejlettel Kétgyermekes családos anya vagyok, az Orosházi Üveggyárban dolgozom, há­rom műszakban, mint nyil­vántartó. Kislányom elvé­gezte az általános iskolát, to­vábbtanulási kérelmet nyúj­tott be az Orosházi Élelmi­szer-ipari Szakmunkásképző Iskolába, ahol felvételt nyert. Ez év augusztus 31-én el­mentünk kötelező üzemor­vosi vizsgálatra, ahol kislá­nyomat erre alkalmatlannak találták. A délutáni órákban végigtelefonáltam az ösz- -se^ununjezs sa -daz03( sazs képző iskolát, de sajnos se­hol sem volt hely. Szeptember 1-jén vissza­mentünk az Orosházi Ba­romfifeldolgozóhoz, mert Példás rend, előzékeny Egy garázsból átalakított he­lyiségben található a sarkadl VI. kerületben, a Nagy Kálmán utcában egy kis vegyes bolt, ahol példás a rend és a tiszta­ság. A kiszolgálás előzékeny, udvarias. A tulajdonosnak, Képíró Sándoménak felnőttek­hez Is, gyerekekhez Is mindig van cgy-egy kedves szava. Ha nagy sietségeimben ott fe­lejtettem a gyermek bizo­nyítványát. És ekkor jött a meglepetés, hogy van em­berség a világon, nem ve­szett ki az emberekből a jó érzés, a segítőkészség. Szeretnék köszönetét mon­dani a személyzet vezetői­nek, G. Kiss Jánosnénak és Kovácsné Turoczkai Jolán­nak, akik lelkiismeretesen segítettek. Találtak iskolát kislányomnak, és így ő szep­tember 3-tól a Szegedi Élel­miszer-ipari Szakközépisko­la Gépészeti Technikum hallgatója. A nevezett iskolában barát­ságosan fogadtak bennünket. Radies Jánosné és már vidám kislányom, Ildikó, Nagyszénás kiszolgálás olyan áruja érkezett, ami mos­tanában hiánycikk volt, akkor örömmel közli ezt vásárlóival. A település lakói a közeli és távolabbi utcákból egyaránt szívesen keresik fel az üzletet. Manapság a kereskedelemben sok helyen jó lenne ehhez ha­sonló kiszolgálás. Tóth István, Békéscsaba Tapétavásár! Közületek és viszonteladók részére 25" ,,-os tapétavásár! a Picrt 42. sz. lerakatáhan, Telekgerendáson. Magánszemélyek és készpénzes vásárlók részére 25" ,,-os engedményes tapétavásár! a Piért-üzemegységnéi. Békéscsaba, Lenin út 34. szám alatt. I’IÉRT PIÉRT PIÉRT PIÉRT Nagyobb buszra lenne szükség A békéscsabai Erzsébethely- ről a Volán Vállalat 1G járat útvonalán piaci napokon, a reg­geli órákban — amikor sokan üzletekbe, piacra mennek — rendszeresen kis buszt közle­kedtet. Például szeptember fi­án a Kolozsvári és a Tavasz utca sarkáról a BE 34-60 rend­számú buszra 8.13 órakor fel­szállók sem találtak elég ülő-- helyet. A Madách utcától az ál­lomásig, illetve a piacig — a Petőfi utcai megállóig — min­den ülőhely foglalt volt, és kb. 40 utas állt a kocsi belsejében. Amikor a piaci forgalom szű- nőben van, akkor viszont már közlekedik a kék színű csuklós busz. Szeptember 6-án 10.30 óra­kor a főtérről már nagy busz Indult, s igy természetesen az utasoknak hazáig ülőhely Is ju­tott. Gondolom, hogy a Volánnak éppen elég gondja-baja van a megyeszékhely tömegközleke­désével, kerületünk lakói azon­ban kérik, hogy e téren vál­toztassanak a jelenlegi helyze­ten. Erről egyébként szinte va­lamennyi tanácstagi beszámo­lón, értekezleteken elhangzanak javaslatok, de utána nem tör­ténik semmi. Név és cfm a szerkesztőségben Nyugdíjasok kirándulásai Sétahajózás a Kettős-Körösön A békési városi nyugdíjas­klubnak, valamint a IV. számú idősek klubjának au­gusztus 23-án csaknem 70 tagja ült hajóra a békési ki­kötőben, hogy kiránduláson megismerhesse Békés megye fontos víziútját, a Körösök vidékét. A társaságot Bereczki Gá- borné gondozási központve­zető köszöntötte, s a hajós- kapitány ismertette az út­vonalat, valamint a Körösök szabályozásának történetét, a vízi növényzetet és állat­világot. Ragyogó napsütésben in­dult el a hajónk. Vidáman integettünk a halászoknak és kempingezőknek, meg a csónakázóknak. A következő napokon megemlékeztünk a Körösök szabályozásában részt vett hírességekről, ne­vezetesen gróf Széchenyi Istvánról, Vásárhelyi Pálról, Beszédes Józsefről és a Bo- dokiákról, valamint arról a sok ezer kubikusról, aki a Sárrét mocsarait lecsapolták. Mindazokról, akik a folyók- nak új medret ástak, gáta­kat emeltek, hogy évente ősszel és tavasszal az ár­víz ne borítson el mindent. Gyomától hazafelé jövet olyan nagy zápor esett, hogy szinte porzott a folyó tükre. Az utazás alatt gondozónő­vérek voltak vélünk, teát és üdítőt kaptunk tőlük, hogy minél kellemesebben érezzük magunkat. Verbal László, városi ta­nácselnöknek köszönjük ezt az utat, a szép emlékű hajó­kirándulást. Jantyik utcai idősek klubja, Békés Rendszeres országjárások A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat nyugdí­jasklubja kétnapos kirándu­lásán 45-en vettek részt. Nem az első kirándulásuk volt ez, hiszen minden év­ben több egy-két napos utat szerveznek, mindig az or­szág más-más tájára. Ebben kitűnő szervezők, kísérők működnek közre, akiket sze­retnénk jobban megismer­tetni. Elsősorban Sándor Já­nosáét, aki a baromfifeldol­gozó vállalat szb-titkára, és a nyugdíjasok „istápolója”. Bár, mint mondja, könnyű neki ez a munka, meri a klub alapítója, szervezője, Szabó Sándorné, aki 11 évig vezette a klubot, nagyon jól megalapozott tennivalókat adott át neki. Éppen ezért most mindenki őszinte örömmel és meglepetéssel vette, hogy velük ment az útra. Ö pedig szívesen jött, Ellenvélemény a brutális bűncselekményről ______________*-__________________________________ A z elmúlt hétfőn olvasói levelet tettünk közzé „Gon­dolatok egy bűntény kapcsán" címmel, amelynek szer­zője egv korábbi cikkünkre — „Brutális bűncselekmény Békéscsabán: Agyonverték és tüzet raktak a hasán” — reagált. A levél megjelenését követően egy másik ol­vasónk is tollat ragadott, sorait így zárva: „Nevemet ne írják ki az újságba, nehogy a bűnözők megtudják.” A következőkben rövidítve közöljük ez utóbbi levélírónk véleményét : A „Gondolatok egy bűn­tény kapcsán” című cikk szerzője valóságos védőbe­szédet tartott a két fiatal bűnöző cselekményével ösz- szefüggésben. Megdöbben- ten olvastam ezt, mert ha valaki állami gondozásban nevelkedik és nem kap szü­lői szeretetet, az még nem ok arra, hogy egy másik, ár­tatlan embert halálra verjen és megégessen. Brutális cse­lekményük után elmentek Budapestre, s a várban ki­mulatták magukat, megün­nepelték Békéscsabán vég­zett „jó munkájukat”. Nem volt lelkiismeret-fur- dalásuk, megbánásuk, nem jelentkeztek önként a rend­őrségen, hanem e testület tagjainak sikerült őket el­fogni rövid idő alatt. Nem lehet enyhítő körül­mény, amit a megjelent le­vél szerzője írt; a bűncse­lekmény elbírálását bízzuk a rendőrségre és a bíróságra. Olyan sok bűncselekmény történik Magyarországon, hogy lassan a világ élvona­lába kerülünk. Helytelen, ha valaki az emberi jogokra hi­vatkozva így védi a bűn- cselekmények elkövetőit. A börtön nem gyógyintézet, nem szanatórium! Az igaz­ságszolgáltatás álljon ítéle­teivel hivatása felső fokán. Sajnos, sokan fényes nap­pal, fegyveresen rabolnak, gyilkolnak gyermekeket, fel­nőtteket, idős embereket egyaránt. A pénzszerzésre ezt a módszert választják a munka helyett. A becsületes emberek hazánkban nem követnek el bűncselekményt, hanem tisztességgel dolgoz­nak, nem kell tehát kéretle­nül védelmezni azokat, akik többször még a rendőrgyil­kosságtól sem riadnak visz- sza. Az állampolgárok védel­mét bízzuk az arra illetéke­sekre és segítsük őket fel­adataik elvégzésében, a bűn- cselekmények felderítésében. Minden dolgozó szeretne nyugalomban, békében élni, félelem nélkül, hogy bizton­ságban tudja családját. Ecce homo Szeptemberi reggel. Nyugat felöl fekete felhők sorjáz­nak, hajnal óta motoszkál az őszi eső. A buszmegállóban tucatnyi ember várakozik. Munkába igyekvők, más vá­rosba utazók, és néhány diáklány. Rosszkedvűek, morco­sak az arcok. Néhányan halkan beszélgetnek: áremelé­sekről, alacsony nyugdijakról, gondok mázsányi terhei- ről. Az egyik diáklány reklámszatyrában matat, kinyitja a rádiót. S mintegy végszóra, a bemondó is a mától ér­vényes új árakat közli: mennyivel emelkedtek a fűsze­rek, tisztítószerek és töltelékáruk fogyasztói árai. Kismama érkezik férjével. Az asszonyka kórházba megy, hamarosan megjön a baba. Szótlanul, kéz a kézben várakoznak. Sűrű permetre vált az eső. A járat késik, az utasok arca egyre mogorvább. A fiatalasszony felnéz a férjére, összemosolyognak. A férfi gyengéden megsimogatja a haját. Szavak nélkül is értik egymást. Arcukon békés megelégedettség, olyan, amit köznyelven boldogságnak nevezünk, ök hisznek a napfényben. (farkasinszki) mert nagyon szereti „öreg­jeit”. Kéthavonta rendeznek ösz- szejövetelt a klubtagoknak — mondta Sándor Jánosné —, rendszerint egy-egy uzsonnával, műsorral, vagy ebéddel összekötve. Elég sok kirándulást is szerveznek, egyr, vagy. többnaposat — ki milyenre vállalkozik, és még széles a kedvezményes üdülések, beutalások köre is. Kirándulásra igyekeznek mindig máshová menni, hogy ezek az emberek, akik fia­talabb korukban nemigen tudtak utazgatni, most még­is megismerhessék országuk egy-egy szép táját, környé­két. A klubtagok nagyrésze hosszú éveken át dolgozott a vállalatnál és munkájuk­kal alapozták meg a mos­tani lehetőségeket. A válla­lat vezetősége igyekszik is viszonozni ezt, többek között azzal is, hogy olyan tájakra viszi dolgozóit, ahová talán most sem tudnának egyen­ként eljutni. Ennek meg­szervezése a vállalat hatha­tós segítsége nélkül nem volna lehetséges, hiszen a tagok a töredékét fizetik an­nak, amibe egy ilyen kirán­dulás — teljes ellátással — kerül. A nyugdíjasklubnak jelen­leg mintegy 140 tagja van. Akadnak régi klubtagok, akik már nagyon sok szép kirándulást tettek és mindig jönnek újak is. Mindenki érezheti: vállalata nem fe­ledkezett meg róla hanem igyekszik szebbé, színesebbé tenni a pihenés, a nyugdíj napjait. S hogy a kirándulások biztonságosak is legyenek, arról leginkább Korom László gépkocsivezető gon­doskodik, aki arra a kér­désre, hogy miért vállalja ezeket a hétvégi hosszú uta­kat, a következőket mond­ta: Tizenkét éve jár a nyug­díjas csoporttal. Hivatásos gépkocsivezető és külön esz­mei értéke van számára an­nak, hogy a nyugdíjasokkal megy, mert jóleső érzés tud­nia, hogy szeretnek vele menni, és biztonságban ér­zik magukat az idős embe­rek. .Neki magának még 5 éve van a nyugdíjig, 30 éve dolgozik a szakmában és soha sem volt „meleg hely­zetben” útjai során. Egymil­lió 200 ezer kilométernél többet vezetett eddig bal­esetmentesen. Ezen az úton most 600 kilométert tettünk meg. Továbbra is szívesen vállalja ezt a pluszmunkát. * * * A kiránduláson resztvet­tek csoportja köszönetét mond a vállalat vezetőségé­nek, a szakszervezeti bizott­ságnak a szép és tartalmas hétvégéért, ami már-már nem is csak kirándulás, ha­nem egy igen szép „ország­néző túra”, Békéscsabáról in­dulva Eger, Bükkszék, Mis­kolctapolca és a közbeeső nagyon szép környék láto­gatása volt. A szeghalmi Pá- kász-tanyánál fejeződött be, remekül sikerült vacsorával és igen emelkedett hangu­latú esttel. A sok-sok más kiránduláson részt vettek sze­rint az eddigiek közül ez a legjobban sikerült. Köszönet érte minden szervezőnek. Barnevál Nyugdíjas Klub tagjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom