Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-09 / 213. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1989. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 313. SZÁM Mai számunkból: Oroszország prófétája - száműzetésben (2. oldal) Indulatok (3. oldal) Attila Angliában érettségizik (4. oldal) Ilyen is van! (4. oldal) Versenyhelyzetben a tisztségviselők (3. oldal) A Csongrád és Békés megyei MSZMP-vezetők törekvése Közös platform a vidék érdekeinek érvényesítésére I kormány hozzon egyoldalú Intézkedéseket flz MSZMP regionális biztonságpolitikai kezdeményezése Nyers Rezső nemzetközi sajtótájékoztatója A Magyar Szocialista Munkáspárt a szomszédos országok kapcsolatainak fejlesztése, illetve az európai biztonság és együttműködés elmélyítése érdekében azt javasolja a kormánynak, hogy egyoldalú magyar intézkedésként hozzon létre támadófegyverzetektől részlegesen mentes 50 kilométeres „biztonsági, bizalomerősítő és együttműködési” övezetet a jugoszláv, illetve az osztrák határ mentén t— jelentette be Nyers Rezső, az MSZMP elnöke tegnap a Központi Bizottság székházában megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatón. Az MSZMP kezdeményezése értelmében az így kialakítandó övezetben csak határőrizeti és határrendészeti, valamint zömében kifejezetten védelmi rendeltetésű harceszközök és csapatok maradnának. Az MSZMP — a szovjet testvérpárttal történt egyeztetés alapján — javasolja a Szovjetunió Kommunista Pártjának, hogy 1990 végéig egyoldalúan vonják ki a támadó fegyverekkel felszerelt szovjet erőket a bizalomerősítési és együttműködési övezetből. Ez az intézkedés konkrétan két szovjet harckocsi-zászlóaljat érintene. A katonai jellegű indítványok mellett az MSZMP felkéri a javaslatban érintett országokat, hogy közös erőfeszítéssel kezdeményezzék újszerű gazdasági-kereskedelmi formák bevezetését, szabadkereskedelmi övezetek létesítését, s dolgozzanak ki újszerű együttműködést az emberek közötti érintkezést elősegítő kulturális, turisztikai, kishatár- menti kapcsolatok erőteljesebb fejlesztésére. * * * Az MSZMP javaslatait ismertetve Nyers Rezső arról tájékoztatta a nemzetközi hallgatóságot, hogy a párt az európai országok új típusú együttműködésének kibontakoztatását tűzte célul. A pártelnök meggyőződéssel vallotta: megérett az idő arra, hogy a helsinki alapelveken nyugvó államközi kontaktusokat új elemekkel gazdagítsák. Ha az MSZMP javaslatai kedvező visszhangra találnak a szomszédos államokban, akkor egy, a maga nemében egyedülálló — 100 kilométer széles, ösz- szefüggö — bizalomerősítő zóna jönne létre. Ez nem csak az érintettek, iianem egész Európa érdekeit is szolgálná. A javaslatcsomag fontos vonása, hogy túllép a biztonságpolitika szűkén vett katonai értelmezésén ; cselekvő részvételre buzdítja a partnerországokat a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokban rejlő tartalékok kölcsönös kiaknázására is. Emellett új módon közelíti meg a kulturális, turisztikai, ikishatármenti kapcsolatok fejlesztését, illetve a környezetvédelem közös ügyét. A kezdeményezés katonai vonatkozásának lényege, hogy Magyarország 1990 végéig kivon 200 harckocsit a határ menti övezetből. Ez a tervezett intézkedés — a magyar megközelítés szerint — kiegészítené azt a döntést, amellyel hazánk az év elején vállalta 251 harckocsi egyoldalú kivonását a hadrendből és megsemmisítését. A javaslat ismertetése után Nyers Rezső kérdésekre válaszolt. A Magyar Rádió tudósítója arról érdeklődött: tervezik-e hasonló övezetek kialakítását Magyar- ország más határszakaszain, például Csehszlovákia felé, ahonnan egyébként nyugtalanító hírek érkeznek a Duna tervezett elterelésével kapcsolatban. A pártelnök véleménye szerint a javaslat katonai vonatkozásai nem ültethetők át a VSZ-tagálla- mok gyakorlatába. Egyéb részeit azonban érdemes a kapcsolatok fejlesztésénél tanulmányozni. Ami a kérdésben foglalt bizalomanomáliákat illeti, Nyers Rezső válasza: „Nem állítom, hogy néhány kelet-európai ország között nincs bizalmi probléma, de ezeket más módon kell megoldani”. Hasonló gondolatot vetett fel a Nép- szabadság újságírója, aki úgy fogalmazott: némely szövetséges országgal nehezebb egyezségre jutni, mint számos nem VSZ-tag partnerrel. Nyers Rezső lényegében osztotta ezt a vélekedést. A probléma lényegét úgy foglalta össze: az osztrák—magyar határ sajátossága, hogy az gyakorlatilag a VSZ-tagállamok nyugati határa is; a jugoszláviai határszakaszon a sztálini idők maradványainak felszámolása a cél; ezzel szemben Csehszlovákiával, Romániával és a Szovjetunióval kapcsolatban más a problémák politikai jellege. — De nem is tudom megmondani, melyik a nehezebb fűzte hozzá. Ugyanakkor elismerően szólt arról, hogy a Szovjetunióval karöltve már mintegy másfél éve jelentős „határnyitó” intézkedéseket vezettek be. A Reuter brit hírügynökség arról érdeklődött, a magyar haderők kivonását az érintett határszakaszokról nem követi-e átcsoportosításuk .Románia felé, tekintettel az onnan érkező burkolt katonai fenyegetésre. — Nem a kivont tankok átcsoportosítása a cél — válaszolt Nyers Rezső, hozzátéve, hogy e harckocsikat az elképzelések szerint előbb- utóbb megsemmisítik. (Ez azonban nem olcsó mulatság, hiszen egyetlen tank szétdarabolása csaknem 250 ezer forintba kerül.) A BBC tudósítója azt kérdezte, összehangolt akció eredménye-e az MSZMP kezdeményezése. A pártelnök megerősítette, hogy a Szovjetunióra vonatkozó javaslatokat egyeztették az SZKP-val," a többit nem. Az MSZMP abból indul ki, hogy javaslatai összhangban állnak a VSZ mai külpolitikai doktrínájával, amely az országok önálló kezdeményezéseit szorgalmazza a bizalomerősítés közösen vallott ügyében. Nyers Rezső elmondta azt is, hogy a javaslatok közzétételét politikai konzultációk előzték meg osztrák és jugoszláviai „autentikus politikai személyiségekkel”. Nem született azonban semmiféle hivatalos kormányközi megállapodás. Csongrád és Békés megye politikai együttműködésének perspektívájából kezdett eszmecserét Vaátagh Pál, az MSZMP KB Politikai Intéző Bizottságának tagja, Csongrád megyei bizottságának első titkára és Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára július 6-án, Szegeden. A tárgyalást tegnap, Békéscsabán folytatta a két pártvezető. Először a kongresszusi felkészülésről volt szó, elsősorban arról, hogy miként alakíthatnának ki közös platformot a ,,vidéki Magyarország” érdekeinek megjelenítésére. Ugyanis a két első titkár szerint az MSZMP programja elfogadhatatlanul keveset foglalkozik velünk, meg kell törni a fővároscentrikusságot. Az elmaradott térségek, régiók fejlesztését elkülönítetten kell kezelni hazánkban. Az agrárszektor helyzetéről megállapították : a kormánynak még a választások előtt kell megfogalmaznia tervezetét a jelenlegi feszültségek feloldására. Felvetődött, az MSZMP- nek teljesen új agrárpolitikára van szüksége, amelynek részeként politikai célnak tűzik ki, a gazdasági Carlos Andrés Pérez, a Venezuelai Köztársaság elnöke — a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának meghívására — tegnap hivatalos látogatásra Magyaresélyegyenlőség megteremtését. Az első titkárok megállapodtak abban, hogy a két megye kongresszusi küldöttei találkoznak egymással — sőt szorgalmazzák — erre az összejövetelre Bács- Kiskun és Szolnok megye kongresszusi küldötteit is vonják be —. hogy egyeztessék elképzeléseiket. Azokat a jelölteket kell menedzselni, akik a dél-alföldi régió képviselőiként bekerülhetnek az országos vezetésbe. Hiteles személyekre van szükség — az MSZMP-nek — szögezte le a két első titkár, és egyetértettek abban is, hogy az új struktúra kialakítását támogatják. Az országgyűlési választásokról szólva megállapodtak abban. hogy a Békés Megyei Pártbizottság választási irodájának tagjai Szegeden tanulmányozzák az időközi választások tapasztalatait, illetve a következő hónapokban napi információ- csere lesz a két pártbizottság között. A háromoldalú politikai tárgyalásokon támogatják azt a nézetet, miszerint a köztársasági elnök megválasztása azért célszerű a következő hónapokban, hogy a békés átmenetet biztosítsuk. (Lovász) országra érkezett. A politikus rövid itt-tartózkodása során megbeszélést folytat vendéglátójával, valamint a kormány és az MSZMP vezető tisztségviselőivel. Hazánkban a venezuelai elnök II népfront ne legyen párt Illést tartott a HNF Országos Taoácsa A népfrontból ne legyen párt, ám a közelgő választások bizonyos pártjellegű tevékenységet a HNF-től is megkövetelnek — mondotta Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke a mozgalom országos tanácsának tegnapi ülésén, amelyet az októberi kongresszusra való felkészülés jegyében tartottak az Újvárosházán. A tanácskozáson mindvégig viszsatérő gondolat volt, amire Kukorelli István már bevezetőjében utalt: menynyiben őrizze meg a Hazafias Népfront társadalmi tömegmozgalom jellegét és mennyiben kapcsolódjék be a politikai pártok küzdelmeibe. Az már a korábbi népfrontértekezleten kikristályosodott, hogy a népfrontnak fontos szerepe lehet a különböző politikai erők közötti koalícióteremtésben, azaz egyfajta politikai egyeztetésben. Kétséges 'és máig vitatott azonban, hogy ezt pártként, esetleg kvázi pártként, választási pártként és nyilvántartott tagsággal tegye-e. Többen félnek, hogy ezzel a népfront elveszítené társadalmi mozgalom jellegét, ugyanakkor azzal is számolni kell, mozgalomként kiszorulhat a politikai küzdőtérről, s méginkább a politikai vagy a parlamenti érdekképviselet területéről. A vitában felszólalók többsége — ha eltérő megközelítésben is — amellett voksolt: a népfront legyen az önkormányzatok mozgalma, vagy ha úgy tetszik, a hétköznapok parlamentje.’ A parlamenti demokrácia mellett ugyanis — hangzott az érvelés — szükség van az önkormányzati demokráciára, s ennek letéteményese a Hazafias Népfront lehet. Ennek révén megvalósulhat az a többek által vázolt elképzelés, miszerint: míg a pártok politikai érdekellentéteket juttatnak érvényre, azok mentén tevékenykednek, addig a népfront ennél sokkalta szélesebb körben működhet, megjelenítve a társadalom több rétegének érdekeit is. A tanácskozáson szóba került még a névváltoztatás kérdése, amely szintén a kongresszus hatáskörébe tartozik. Ezt taglalva egyetértés volt abban: egy mostani névváltoztatás — főként a választások előtt néhány hónappal — taktikai hiba lenne. Minderről — tehát az esetleges névváltoztatásról, a népfronton belül egy pártszerű szervezet alakításáról, az új alapszabályról és ezzel együtt a népfrontmozgalom jövőbeni működéséről — október közepén — egy héttel az MSZMP kongresz- szusa után — határoz majd a kétnapos kongresszus. Középszintű háromoldalú tárgyalások Az MSZMP KB magyar regionális biztonságpolitikai kezdeményezésének ismertetésével kezdődött meg tegnap a Parlamentben a középszintű háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalás. A javaslatot az MSZMP delegációjának vezetője, Pozsgay Imre ismertette. A harmadik oldal szóvivője, Darvasi István egyetértett a javaslattá!, míg az EKA részéről Gaskó István kijelentette, hogy tanulmányozzák azt. Ezután Csikós József (MSZMP) a nyilvánossággal foglalkozó bizottság munkájáról számolt be. Mint mondta, konszenzus születetett abban, hogy a televízió hetente egy alkalommal foglalkozzék a megbeszélésekké!, és abban is. hogy a középszintű tárgyalások a legszélesebb nyilvánosság előtt follyannak. Ugyanakkor nincs egyetértés a bizottságok munkájának nyilvánosságáról. Őszi napsütés Fotó: Gál Edit
