Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1989. AUGUSZTUS 15., KEDD Ara: 4,30 íorint XLIV. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Mai számunkból: Igyonverték és tüzet raktak a hasán (3. oldal) Mindent bevallók! <3. «hud Csuda szép út volt! (4. oidan Madarászok a biharugrai „fehér foltokon” (5. oldal) Szlovén néptáncegyüttes Békésben <e. oidai> Svédországban jól megférnek egymás mellett (8. oldal) Iz Aj kenyér napján Orosházán 0 televízió születésnapi ajándéka Tevan ündornak ünnepi szénok: Horn Gyula Az Orosházi Oj Élet Termelőszövetkezet tegnap sajtótájékoztatót - rendezett, amelyen ismertették az új kenyér ünnepének helyi programját. Amint azt az Üj Élet Termelőszövetkezet elnökétől, Keresztes Sándortól megtudtuk, augusztus 19-én egész napos ünnepséggel szeretnének tisztelegni az új kenyér ünnepén és államiságunk évfordulóján. A tervek szerint a tsz-központ mellett lévő szabadidőparkban fél tízkor rendeznek nagygyűlést. Ünnepi szónoknak felkérték Horn Gyula külügyminisztert, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagját, aki elfogadta a meghívást. Ha esős idő lenne, abban az esetben sem „viszik át” a rendezvényt a művelődési házba. Igaz, hogy akkor mindössze 600 résztvevőnek tudnak fedett helyet biztosítani. A gyűlés után 10.30 órakor lovasbemutatóval folytatódik a program. Az idén immár a XXII. nemzetközi lovasjátékokat tartják, ahol a legjobb hazaiak mellett csehszlovák és jugoszláv vendég lovasok is indulnak. Várhatóan a 13 verseny- számban 120 lovast indítanak. Tombola is lesz; 150 ezer forint értékben vásároltak nyereménytárgyakat. Mintegy 40 intézmény, vállalat, szövetkezet díjalapítóként 300 ezer forintot ajánlott fel, vagyis a fogadók — mert minden számban fogadásokat lehet kötni a helyi irodában — ennyi összegű nyereményhez juthatnak. Azt már Nagy László ágazatvezetőtől hallottuk, hogy szinte megszakítás nélkül zajlanak majd a különböző versenyszámok és a színes, látványos bemutatók. Mintegy előjátékként, kedvcsinálónak pénteken délután lovas felvonulást tartanak Orosházán, ahol félszáz lovat, lovast, fogatot láthat a városban a lakosság. B. O. Áldatlan helyzet az NSZK nagykövetsége előtt Kaotikus helyzet alakult ki hétfőn az NSZK budapesti képviseletének háza táján, miután a bonni külügyminisztérium döntése nyomán ideiglenesen felfüggesztették az ügyfélfogadást. Sok magyar állampolgár hiába kopogtatott az NSZK Nógrádi utcai konzulátusának kapuján, hogy a már az elmúlt héten kérelmezett vízumát átvegye. Az NSZK-ba készülő magyar turisták zavarát fokozta, hogy a déli órákig gyakorlatilag felvilágosítást sem kaptak a vízumkiadás átmeneti rendjéről. A helyzet a kora délutáni órákra tisztázódott: a követség munkatársai rendhagyó módon, a közeli Lékai térre települtek ki Volkswagen kisbuszukkal, s a magyar turisták ott vehették át a kész vízumokat. Keddtől azonban már megszűnik a „rögtönzött konzulátus”, s a még át nem vett vízumokat az IBUSZ Tanács körúti főirodájában vehetik kézhez. Az MTI munkatársának kérdésére Sándor György, az utazási iroda vízumosiztályának vezetője elmondta, hogy több mint ezer vízum vár még gazdára. Azok számára, akik az "elkövetkezendő napokban választják úticélul az NSZK-t, fontos tudnivaló, hogy vízumkérelmeiket — a nagykövetség sajtóosztályának tájékoztatása szerint — öt utazási irodában, a Budapest Touristnál, a Coop- touristnál, az Expressznél, az IBUSZ-nál és a Volántou- ristnál nyújthatják be. Az IBUSZ tájékoztatása szerint az ügyintézés előreláthatólag 10 napot vesz igénybe, ezért felhívják a figyelmet arra, hogy az utazók időben nyújtsák be kérelmeiket; az NSZK-ba szóló vízum egyébként három hónapig érvényes. Nem kis problémát okoz az sem, hogy a Nógrád utcai konzulátus épülete előtt tábori körülmények alakultak ki. Az MTI helyszínen járt munkatársának becslése szerint több miint száz NDK állampolgár vár bebocsátta- tásra, többen közüliük családostól. Az áldatlan helyzet felkeltette a Magyar Vöröskereszt figyelmét is, s hétfőn déltájban frissítőket, szendvicseket osztottak szét a már hosszú ideje várakozók között. Sztuchlik Rezső, a Vöröskereszt külügyi osztályának vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy gyűjtést ugyan nem rendeznek az NDK-állampolgárok megsegítésére, saját forrásaikból azonban továbbra is naponta legalább egyszer ételt-italt visznek a helyszínre. Az ellátást azonban előreláthatólag nem bővítik, mert az erre a célra rendelkezésre álló mintegy 2-4 millió forintból nem telik többre. A pénzt egyébként olyan ^ befizetésekből különítették el, amelyek feladói korábban nem jelölték meg hozzájárulásuk felhasználásának célját. Ez az összeg tehát nem terheli sem a romániai menekültéket, sem az örmény föld rengéskárosultak megsegítésére elkülönített alapolt. Kusza kábel helyett Telekábel? (A cikk lapunk 3. oldalán olvasható.) Fotó: Fazekas László Európai rangú könyvművészetet teremtett Tevan Andor a kis földszintes csabai nyomdaüzemében — amelynek helyén ma a sokemeletes Kner magasodik — a könyvművészetet európai rangra emelte. A század elején korszerűnek számító technikával, külföldi tanulmányainak hasznosításával és példás tenniakarás- sal, munkaszeretetével, kimagasló tehetségével sikerült ezen a tájon olyan hagyományt teremtenie, amely nemcsak a vidék kultúrtörténeti büszkesége, hanem tovább él a megye nyomdáiban, az egész magyar könyvgyártásban is. Felismerve kora üzleti, piaci igényeit, és azt, milyen szerepet játszhat az irodalom — a szép könyv — a társadalom életében, maradandót, egyedülálló életművet alkotott. Érdemeit sorolhatnánk, részletezhetnénk még tovább, de talán ennyi is elég a megállapításhoz: Tevan Andor 100. születésnapjára méltóbb ajándékot érdemelt volna, mint amilyennel a televízió tisztelgett a centenárium alkalmából. A könyv művésze címmel bemutatott filmet, a szegedi stúdió műsorát úgy is jellemezhetnénk, hogy sokat markolt, keveset fogott. Hogy a híres nyomdász, könyvkiadó, tipográfus, lapszerkesztő nagysága, az emlékező utódok meghatottsága, vagy a megnyilatkozó szakemberek átfogó ismeretei hozták-e zavarba az alkotókat, azt a néző aligha tudná eldönteni. Nem ís ez a dolga. Annyi azonban bizonyos, hogy a negyvenperces összeállítás oly sok mindenről akart szólni, hogy végül csak érintette, súrolta a témákat. A bőség zavarában, a rengeteg beszélgető, emlékező partner között éppen „a főszereplő” alakja maradt háttérben, homályban. A megszólaltatot- tak népes csapatából mindenkinek csak egyikét mondat iutott; így történhetett, hogy amikor elindult egy- egy izgalmas gondolatmenet, azt máris félbeszakította a következő, a másik emlékezés. Ezért válhatott a film összhatásában kapkodóvá, zaklatottá. Régi csabai képeslapok, mai utcai felvételek, dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató alig kezdi el fejtegetéseit a közép-európai életmódról, Szántó Tibor tipográfus máris Tevan bécsi tanulmányéveiről beszél. Üjra Szabót halljuk a „Békéscsaba és Vidéke” lapszerkesztőjéről, illetve a nyomda irodalmi elkötelezettségéről, majd ismét Szántót Tevan rendszeres fővárosi (New York kávéház) jelenlétéről. Levélrészletek, Krúdy, Karinthy, Csáth Géza sorai — nyilván a Voit Krisztina válogatta kötetből, Tevan Andor levelesládájából. A film sikeresebb pillanatai azok, amelyekben Svecz András nyugdíjas grafikusnyomdász, Petőcz Károly tipográfus és Südy Ernő nyugalmazott főgyógyszerész elevenítik fel Tevan úr méltóságteljes, mégis közvetlen alakját, vagy az államosítás megrendítő körülményeit. Csákyné Tevan Zsuzsanna természetesen elfogult, szeretetteljes szavai ugyancsak mellbevágónk, de a többi megszólalóhoz képest aránytalanul sok „az apja lányával” készített interjú. Érthetetlen, ihogy ha már a film készítői felkeresték Tevan Gábort New York melletti otthonában, akkor miért csupán néhány villanás a fiú emlékezése az apjára és az elhagyott Magyarországra?! Az emberiségbe és a kultúrába vetett hite elhagyta Tevan Andort, mert a nagy műért, amit megalkotott, a haza azzal fizetett, hogy kiközösítette, majd agyonverte. A konzervatív uralkodó rendszernek túl haladó volt, a horthystáknak túl kommunista, a munkásoknak mégiscsak a gyáros, a kizsákmányoló ... Tiszta, örök értéket alkotott, amikor pedig kifejezetten zűrzavaros, bűnös korszakok váltották egymást, amelyeknek végül áldozatául esett. Tevan kis üzemének helyén ma nagy nyomda működik; Kner nevét viseli. A nyomdaipari szakközépiskola és a könyvesbolt „keresztelője” valamit talán „törlesztett”. Az új könyvkiadó remélhetőleg tovább viszi a nemes hagyományokat. A televízió emlékműsora viszont méltatlan maradt a békéscsabai könyvművész emberi és kultúrtörténeti nagyságához, az évforduló jelentőségéhez. * Niedzielsky Katalin Vita a vadászati törvényről Kié legyen a A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés Megyei Intéző Bizottsága tegnap kibővített ülést tartott Csatári Béla elnök vezetésével. Egyetlen napirendi pont volt, nevezetesen a vadászati törvénytervezet áttekintése. A vadászok megyei érdekképviseleti szerve elküldte a meghívót a vad- gazdálkodásban, vadászatban érdekeltek képviselőinek, illetve valamennyi, Békés megyében élő ország- gyűlési képviselőnek. Mindezt tették azzal a nem titkolt céllal, hogy a törvényhozók, érdekképviseletek szakemberei megfelelő információkat szerezzenek a Békés megyei vadásztársadalom, azaz a leginkább érdekelték gondolkodásmódjáról! A meghívó elment, de a képviselők közül egyedül Hankó Mihály jött el, illetve Győrffy Károly, a megyei Téeszszövetség titkára... (Vass József né képviselő levéllel indokolta meg távolmaradását.) Így aztán a tudósítóban fölmerül a kérdés: a törvény megszavazásakor — amelyre előreláthatóan november végén, december elején kerülhet sor — képviselőink megfelelő ismereteik birtokában szavaznak-e vagy sem? vad? De nézzük, mi történt az eszmecserén? A Békés megyei vadásztársaságok legtöbbje elküldte véleményét a megyei intéző bizottsághoz a vadászati törvénytervezetről. Dr. Zsombok András, a jogi bizottság elnöke ösz- szefoglalójában elmondta, hogy legtöbben az úgynevezett A változat valamilyen formáját tartják elfogadhatónak. A törvénytervezet kardinális kérdése a tulajdonviszony, azaz kié legyen a vad? Az államé, mint ez idáig, avagy a vad tulajdonjoga a föld tulajdonjogához kapcsolódjon. A vitában felszólalt dr. Csorna Antal, Sinka Pál, dr. Fekete Mihály, Koleszár József és dr. Szenes István, és Nagy Sándor. Az általuk elmondottakat valahogy így lehetne összegezni: Nagy a veszély, hogy a vadászati törvénnyel ismét átesünk a ló túloldalára. Tudniillik a magyar vadgazdálkodás ma világviszonylatban kiemelkedő eredményeket tudhat magáénak. Nem lenne szerencsés az úgynevezett európai színvonalra, példákra hivatkozni a változtatásokkor — legalábbis, ha Európán Nyugat- Európát értünk —, mert a legfejlettebb országokban már nemigen lehet semmire sem vadászni! A vadásztársadalom szerint a jelenlegi vadgazdálkodási-vadászati rendszert kell továbbfejleszteni, a kor színvonalának megfelelően. A vad legyen nemzeti kincs, a vadászati jog gyakorlását pedig a lehető legrugalmasabban kell megoldani. Hankó Mihály képviselő a többórás vita után javasolta a résztvevőknek, hogy az elhangzottakat tervezetbe foglalják össze, mert személy szerint képviselni tudja azokat a majdani ország- gyűlési vitában. Hogy pontosan mire gondol, arról ezt mondta: — Számomra meggyőző volt, hogy a vadgazdálkodás, vadászat kérdéseit a vadak biológiai adottságaiból, illetve a gazdálkodás szempontjából közelítették meg a résztvevők, és csak ezután esett szó magáról a vadászatról. Egyértelmű, hogy a vadásztársaságok és a föld- használó ■ mezőgazdasági nagyüzemek anyagi érdekeltségét össze kell hangolni. A földhasználók olyan mértékben részesedjenek az elért eredményekből, amilyen mértékben ahhoz hozzájárultak. A vadgazdálkodásban a folyamatosságot biztosítani kell! Ha elismerjük, hogy a nagyüzemek jogosan részesednek az eredményekből, akkor azt is alá kell írni, hogy a magyar vadásztársadalmat sem lehet dúsból, vadászatból, hiszen a mai magas színvonal az ő kirekeszteni a vadgazdálko- munkájuknak köszönhető. — Is —
