Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
1989. augusztus 15„ kedd NÉPÚJSÁG Romániában nincsenek üres polcok Newsweek-interjú Ceausescuval Az NDK állampolgárainak áttelepiilése a két német állam ügye Horn Gyula és Jürgen SudltoH megbeszélése Hétfőn délelőtt a Külügyminisztériumban Horn Gyula külügyminiszter és Kovács László államtitkár az NSZK kormányának kezdeményezésére megbeszélést folytatott Jürgen Sudhoff külügyi államtitkárral és Alexander Armot-tal, az NSZK budapesti nagykövetével. A találkozón behatóan megvitatták az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK-állampolgá- rok ügyét, a probléma humanitárius szempontoknak megfelelő megoldásának tehetőségeit. Magyar részről hangsúlyozták : a kérdés megoldása semmilyen módon nem kapcsolható össze azzal a körülménnyel, hogy Magyar- ország részese az ENSZ menekültügyi konvekciójának. A szóban forgó egyezmény előírásai e konkrét esetre nem vonatkoztathatók, ugyanis az NDK állampolgárainak az NSZK-ba történő áttelepülése a két német állam ügye, abban MagyarorCzeslaw Kiszczak, akit alig több mint egy hete bízott meg a köztársasági elnök, Wojciech Jaruzelski az új kormány megalakításával, hétfőn úgy nyilatkozott, hogy kérni fogja az államfőt: Roman Malinowskit, ■ az Egyesült Parasztpárt elnökét bizza meg a kormányfői poszttal, az új kabinet összeállításával. Czeslaw Kiszczak szerint Lech Walesa augusztus 7-ei javaslatát egy parasztpárti—demokrata -Szolidaritás-kormány megalaszág közvetlenül nem érintett. Ezt az álláspontot az NSZK fél tudomásul vette. A magyar és az NSZK-kül- ügyi vezetők egyetértettek abban, hogy a megoldás érdekében folytatni kell a megbeszélések^ az NDK illetékeseivel is. * * * Horn Gyula külügyminiszter hétfőn a kora délutáni órákban a Külügyminisztériumba kérette Gerd Vehrest, az NDK budapesti nagykövetét. A magyar diplomácia vezetője ismertette a nagykövettel a Magyar Népköztársaság kormányának álláspontját az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó 181 NDK-beli állampolgár helyzetének rendezéséről. Horn Gyula ezen a találkozón is megerősítette, hogy az NDK-állampol- gárok NSZK-ba történő áttelepülése a két német államra tartozik, Magyarország azonban érdekelt az ügy mi- előhbi lezárásában. kítására úgy is lehet értelmezni, hogy a Szolidaritás elnöke — megváltoztatva korábbi negativ véleményét a LEMP két szövetségeséről — hajlandó azokkal mégis együttműködni. A volt belügyminiszter Javaslatát tehát végső kísérletnek lehet tekinteni arra, hogy — most parasztpárti kormányfő vezetésével — megmentsék a nagykoa- liciós kormány gondolatát és biztosítsák a LEMP részvételét az új kormányban. Nicolae Ceausescu rózsás képet festett országa helyzetéről, s egyben aggodalmának adott hangot a magyar és a lengyel reformok miatt a Newsweek amerikai hírmagazin legújabb számában megjelent interjújában. A román pártfőtitkár és államelnök teljesen alaptalannak minősítette az emberi jogok megsértéséről, a faiu- rombólásról és a gazdasági nehézségekről külföldön közzétett beszámolókat, amelyeket vagy újságírói hiszékenységnek vagy tudatos hamisításnak, Románia befeketíté- sére irányuló kampánynak tulajdonított. Az interjú átszerkesztett változatát az Agerpres román hírügynökség hétfőn tette közzé, a feltett kérdéseket csak rövid összefoglalásban közölve. Ceausescu szavai szerint Romániában élénk figyelemmel kísérik mindazt, ami más országokban történik. „Mi persze nem avatkozunk he más országok belügyeibe, ugyanakkor azonban aggódunk egyes országok intézkedései miatt, amelynek nem mást jelentenek, mint a szocializmus elveiről való lemondást, visszafordulást, vagy ahogy egy francia lap fogalmazott, visszatérést a kapitalizmushoz” — jelentette ki. Ez az út — tette hozzá — csak súlyosbíthatja ezen országok gazdasági-társadalmi helyzetét, ami kétségtelenül befolyásolja a gazdasági-politikai stabilitást és a nemzetközi kapcsoltatokat. Az AFP francia hírügynökség ismertetése szerint a román államfő kijelentette, hogy „katasztrófa lenne azoknak az intézkedéseknek az alkalmazása, amelyeket Magyarországon és Lengyel- országban egyesek, köztük magas beosztású személyiségek akarnak”. Ceausescu kijelentette, hogy Romániában nincsenek üres polcok az üzletekben, sőt, jelentős árukészletek vannak, mindent meg lehet vásárolni, számos olyan cikket is, amelyeket az Egyesült Államokban árusítanak. Ceausescu az úgynevezett településrendezési programról szólva leszögezte, hogy a „rombolás szó nem létezik Romániában, s ha jobb lakások építése rombolást fejez ki, akkor definiálnunk kelil az építés és korszerűsítés szavakat és meg kell magyaráznunk a rombolás jelentését”. A romániai személyi kultusszal kapcsolatban Ceausescu kijelentette, hogy már magáról a fogalomról is lehetne vitatkozni, de — mint mondotta — arra most nincs idő. Ami mégis elmondható — folytatta —, az az, hogy személyiségek, egyik vagy másik párt ro- konszenvet vagy támogatást élvezhet, ha tevékenységükben azonosulnak a dolgozó nép, saját népük ügyével. Miért ért a nép egyet a Román Kommunista Párt és ezáltal főtitkára politikájával? Mert felszámolta az elmaradottságot és felemelte az országot jelenlegi színvonalára — válaszolta meg az RKP főtitkára saját kérdéséit. — Ha ez a személyi kultusz, akkor minden elmaradott országnak olyan pártot és személyiségeket kívánok, amelyek és akik képesek biztosítani népük életszínvonalának emelését — szögezte le Nicolae Ceausescu. Malinowski miniszterelnök? A 1’UnÍtá io: Nagyot és Dubceket a nép húzta maga után 2. Iz ivates reformereket meghaladták a radikálisok Magyarországon a nép bátor ellenállást szervezett meg a szovjet megszállókkal és Kádár bábrezsimjével szemben. A munkástanácsok, amelyek a forradalom idején átvették a gyárak ellenőrzését, a tervezett ellenállás központjaivá váltak, és általános sztrájkot hirdettek az egész országban, konkrét követelésekkel: Nagy Imre visszatérése a hatalomba, szabad választások egy szocialista, de politikai pluralizmuson nyugvó rendszer keretében. Magyarország semlegessége, a szovjet csapatok kivonása, amnesztia mindazok számára, akik részt vettek a forradalomban. A munkástanácsok egyre inkább alternatív politikai hatalommá fejlődtek a Nagy-budapesti Központi Munkástanács vezetésével, amely tárgyalásokat folytatott mind a Kádár-kormánnyal, mind a szovjet katonai hatóságokkal. Kádár fontolóra vette azt a lehetőséget, hogy „a termelők tanácsaiként” elismerésben részesülnek a munkástanácsok, hogy kiegészítsék a hagyományos parlamentet, de 1956 decemberétől az elnyomás politikáját választotta, törvényen kívül helyezte a munkástanácsokat, elfogatta vezetőiket, s kijelentette, hogy egy népi demokráciában nincs hely a kommunista párttól független munkástanácsok számára. A terror és az elnyomás három éve következett: dolgozók ezreit tartóztatták le, százakat végeztek ki. 1958-bam Nagy Imrét visszahozták romániai fogságából Budapestre, ahol teljes titokban pert folytattak ellene és halálra ítélték. Nagy mindvégig ragaszkodott meggyőződéséhez, büszkén hangoztatta a bíróságon, hogy bizonyos benne: egy napon a nemzetközi munkásmozgalom fogja rehabiíliitálim. A többi vádlott is megerősítette hűségét a forradalom és a kommunista ügy iránt. A legkeményebben Szilágyi József lépett fel, aki a perben leszögezte, hogy Kádár áruló, mert „vérbe fojtotta népének forradalmát”, a Szovjetunió pedig „olyan hatalom, amely a marxizmus álcája alatt a rabszolgaság és a gyarmatosítás világát teremtette meg”. E kijelentések után Szilágyi ellen elkülönített eljárás folyt, és őt külön végezték ki; az utolsó pillanatig szilárdan kitartott meggyőződése mellett, miszerint „vérontás és az emberiség álmainak elfojtása nélkül is lehetséges kommunistának lenni”. Az 1956-os magyar reformista kommunisták állásfoglalásai és értékei nyilvánvalóan előfutárai voltak Alexander Dubcek „emberi arculatú szocializmusának”, amely Csehszlovákiában kezdett kifejlődni 12 esztendővel később. A prágai tavasz kezdete az volt, hogy 1968 januárjában Dubceket választották Csehszlovákia Kommunista Pártjának első titkárává, és az események sora az év tavaszán és nyarán, úgy tűnt, politikai és -gazdasági reformisták, meg más kommunista értelmiségiek programjain, javaslatain alapult. A prágai tavasz egyáltalán nem volt felkelés, az alapszintről kiinduló forradalom, inkább felülről indított reformmozgalomnak látszott, a párt vezetősége által tett tudatos kísérletnek a totalitárius hatalmi struktúra leépítésére. Szeretném hangsúlyozni, hogy a prágai tavasz fenti értelmezése ugyanolyan illuzórikus, mint az az elmélet, amely szerint a magyar felkelés egy összeesküvés következménye volt. Az 1968-as események gyökere egy társadalmi, gazdasági, politikai és szellemi válságban rejlett, amely válság már a hatvanas évek elejétől kirajzolódott, és amelynek folyamán a hatalmi struktúrában feltűnő repedések mutatkozták meg, miközben megindult a politikai pluralizmust szorgalmazó erők térhódítása. Alékszander Dubcek eredetileg teljesen óhitű kommunista volt, múltjában nyomát sem lehetett felfedezni elhajlásoknak, radikalizmusnak. Valójában kompromisszumos jelöltként választották meg, a párt vezetőségén belüli megegyezés eredményeként, és bármiféle nyílt reformprogram nélkül jutott hatalomra. Nagyjából úgy, ahogyan 12 évvel korábban Nagy Imrével történt, Dubceket a népi mozgalom kényszerítette radikálisabb állásfoglalásra. Sem Nagy, sem Dubcek nem állt az események elén, szinte akaratuk ellenére formálták őket az események nemzeti és népvezetőkké. Dubceket, a mérsékelt és óvatos reformert meghaladta a demokratizálás radikális mozgalma, melyet nem ő hozott mozgásba, és amelyet egyre kevésbé volt képes ellenőrizni. A dolgok haladásának meggyorsulása meglepetésként érte. Nem számított a szovjet invázióra 1968. augusztus 21-én. Amikor tájékoztatták a történtekről, állítólag ezt mondta: „Hogyan tehették meg ezt velem? Hiszen egész életemet a Szovjetunióval való együttműködésnek szenteltem.” Miután elfogták és a Szovjetunióba vitték, Dubcek — ellentétben Nagy Imre 12 évvel korábbi viselkedésével — hajlandó volt a kényszerítő körülmények közepette tárgyalni, és vissza is tért Prágába, hogy irányítsa az új rendszert, remélve — hiába —, hogy a szovjetek tiszteletben fogják tartani a moszkvai megállapodást. Ezzel lényegében megfosztotta a vezetéstől a hatalmas munkásmozgalmat, amely támogatta a reformirányzatot, 9 amely a nyár folyamán egyre láthatóbbá vált, majd a szovjet invázió után a nemzeti ellenállás mozgalmává alakult át. Az ellenállás központjai a gyárakban voltak. A munkástanácsok létesítése, amely augusztus előtt meglehetősen vontatottan haladt, hirtelen felgyorsult, az év végén már 200- 300 ilyen munkástanács működött. 1969 januárjában Plzen- ben gyűltek össze értekezletre a munkástanácsok spontán módon megteremtett, immár szilárd hálózatának küldöttei, hogy megvitassák az országos szintű koordinációs szerv megalakítására irányuló javaslatokat. 1968 nyarán Cemik, a reformista közgazdász kifejtette elgondolását, miszerint a munkástanácsok egy napon középponti elemévé válhatnak az új, az önigazgatási rendszernek, mind politikai, mind gazdasági téren, és a termelők szervezetei képviseletet kaphatnának a parlament egy külön házában. Ám 1969-ben pontosan úgy, ahogyan Magyarországon történt 12 évvel korábban, a csehszlovákiai munkástanácsok létezése önmagában kihívásnak látszott a kommunista párt gazdasági és politikai monopóliumával szemben. Márciusban Svoboda elnök megalapozta a munkástanácsok elleni elnyomó intézkedések fokozását, amikor így nyilatkozott: „A munkástanácsok szövetségeinek működését nem lehet engedélyezni, mert ezek új politikai hatalmat alkotnának.” Azzal vádolták a munkástanácsokat, hogy „szocialistaellenes nyomásgyakorló csoportok”, majd gyakorlatilag feloszlatták ezeket a testületeket, aktivistáikat kizárták a pártból, sok esetben munkahelyükről is elbocsátották. (Folytatjuk) Bill Lomax VÉDETT TERÜLETEK A Kínai NK-ban 164 a természeti rezervátumok száma, melyek a száraz északi vidékektől a déli szubtrópusi tájakig mindenütt megtalálhatók. A védett zónák összterülete 22 millió hektárnyit tesz ki, azaz az ország területének 2,3 százalékát. INTELLIGENCIAHÁNYADOS Lucinda Cash-Gibson négy és fél éves londoni kislány a rendkívüli intelligenciájú egyének brit egyletének legfiatalabb tagja lett A kislány intelligenciahányadosa nagyon magas, tesztelése során 161 pontot szerzett, a tagsági felvétel feltétele 132 pont, s ennek megszerzése még a felnőtteket is próbára teszi. A gyermek már az idén iskolába megy. 42 000 KILOMÉTER KERÉKPÁRRAL Antonio Gomez Caballero 40 éves spanyol férfi kerékpáron utazta be Amerikát. Három és fél éves „túráján” összesen 42 ezer kilométert tett meg. Caballero arra is büszke, hogy ő az első ember, aki szintén kétkerekű járművével átutazott egy déli-sarki jéghegyen. 42 ezer kilométeres utazását 1986. január 24-én kezdte. Venezuelából a Tűzföldre kariká- zott, elérve a legdélibb települést, Ushuaiát. Azután a csendes-óceáni partokon, Kö- zép-Amerikában, az USA több vidékén láthatták a kerékpárost. Mindez idő alatt • Caballero főként friss vagy szárított gyümölcsöt, zöldséget és mézet evett, saját bevallása szerint semmiféle betegségben nem szenvedett. KEGYETLENSÉG Hamisítatlan uborkaszezonbeli hír a következő — a furcsa csak az, hogy igaz. Egy észak-angliai bíróság 200 font bírsággal sújtotta azt a fiatalembert, aki megharapott egy kutyát. A 25 éves Shaun Desborough útban hazafelé szomszédja kutyáját addig bosszantotta, amíg az megharapta. A fiatalembert elöntötte a düh és visszaharapta az ebet. A bíróság, amely kegyetlenség vétkében marasztalta el, mellékbüntetésként három évre eltiltotta a kutyatartástól, és 220 font perköltség megfizetésére kötelezte. Az ügyet egyébként az állatvédő társaság vitte bíróság elé. FÖLDRENGÉSELŐREJELZÉS Közvetlen kapcsolat áll fenn a földkéreg mélyében lezajló folyamatok és a légkörben kialakuló elektromos terek között — mondotta Fateh Hakimov, a dusanbéi egyetem professzora. Biztos előjelei a földrengésnek a villámlások az olyan térségekben, ahol gyakori a szeizmikus mozgás — állítja a szovjet kutató. KÜLÖNSOROZAT A hollandiai kövér emberek társasága szerződést kötött egy svéd autógyárral, mely kimondottan 130 kilogramm fölötti súlyúak részére gyárt gépkocsikat. A megrendelés elég jelentős tételre vonatkozik, ugyanis Hollandiában a 40 ezret is meghaladja azon személyek száma, akik nagy súlyuk miatt nem tudnak beülni a közönséges autókba. A Bélmegyeren 1989. augusztus 12-én megrendezett Bélmegyer-napon AZ ALÁBBI TOMBOLATÄRGYAK értékkel megjelölve KERÜLTEK KISORSOLÁSRA a felsorolt sorsjegyek alapján: Tombolatárgy Értéke Ft sorsjegyszám 1. Volkswagen Golf Fauve 670 000,— 1118 2. ITT színes televízió 47 500,— 2748 3. Videomagnó 44 000,— 1188 4. Videomagnó 43 600,— 2915 5. Növendék marha 40 000,— 2265 6. Fagyasztóláda, 260 lit. 30 000,— 0819 7. ETZ 125 cm3 motorkerékpár 24 500,— 0414 8. Energomat komfort (automata mosógép) 20 280,— 5149 9. Philips dec 14 300,— 5879 10. Rádió-magnó 13 400,— 5288 11. Varrógép 8 220,— 4271 12. BMX-kerékpár 7 930,— 3739 13. Kempingkerékpár 7 460,— 1697 14. Philips sütő 6 150,— 0486 15. Eurêka mosógép, félautomata 6 110,— 3541 16. Sátor 4 530,— 5750 17. Sátor 4 530,— 1719 18. Elektr. masszírozó 3 250,— 2080 19. Szovjet férfikerékpár 2 940,— ' 3650 20. Állólámpa 2 853,— 0286 21. Lakásfelszer. csomag 3 000,— 4355 22. Tapétázóasztalt, kinyitható 3 000,— 4310 23. Bélelt farmerdzseki 3 000,— 2964 24. Férfi ajándékcsomag 3 000,— 2501 25. Gyermekruha ajándékcsomag 3 000,— 3580 26. Puff, 2 db 3 000,— 1300 27. Női ajándékcsomag, hátizs. 3 000,— 0611 28. Vegyes ajándék hátizsákban 3 000,— 3659 29. Játékcsomag hátizsákban 3 000,— 4604 30. Női ruha 3 000,— 5977 31. Gyermekruha 3 000,— 1695 32. Birka, 1 db 2 500,— 2791 33. Polc 2 500,— 5153 34. Népi blúz 2 500,— 2075 35. Kristályváza, habszifon, kosár 2 400,— 0917 36. Kazetta, 8 db 2 400,— 1288 37. Gyermekjátékcsomag 2 000,— 0387 38. Női ruha 1 500,— 3017 39. 15 üveg bor 1 500,— 3105 40. 2 liter konyak, 1 liter pálinka 1 200,— 5823 41. színházi látcső 1 000,— 3128 42. Tál és váza 1 000,— 1256 43. 3 db díszpárr^ 1 000,— 5583 44. Pohárgarnítúra 800,— 0422 45. Mérleg 380,— 3050
