Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
1989. augusztus 12., szombat TALLÓZÓ kőRÖSTÁJ Vidék — főváros Medgyessy Péter: folytatjuk a különbségek felszámolását Világkiállítás A közvélemény szerint. . . . Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel folytatott beszélgetésünk során a falu, a vidék is terítékre került. Elsősorban arra kerestük a választ, hogy a szűkös anyagi lehetőségek mellett hogyan lehetséges a falvak megtartó, a közösség összetartó erejének növelése. — A személyi jövedelem- adó bevezetésekor többször ismételték, hogy nyugateurópai példákhoz hasonlóan, ez az adófajta a lakóhely szerinti tanácshoz folyik majd be, erősítve a települések gazdasági függetlenségét, a közösségek ösz- szetartó erejét. Sajnos, az adó bevezetése óta sem hallottunk erről az elgondolásról. Megvalósul ez valaha? — Ezt az elképzelést minél gyorsabban érvényre kell juttatni. Én annak idején azt hittem, ez már 1989- ben, tehát az idén megvalósul. Borzasztóan nagy az ellenállás azonban, főként az apparátus részéről. Igaz, meglehetősen nagy a kockázat, hiszen jelentős a szóródás a bevételekben, és így kedvezőtlenül érintheti a központi alapot is. Ezt a rendszert ugyanis csak akkor érdemes- megvalósítani, ha egyidejűleg nem kell kiegészíteni külön tanácsi támogatással. Ha valahová pénzt adunk, mert kevés adó folyt be', akkor onnan kell elvenni, ahol több képződött. Az ilyen utólagos kiigazításnak nincs értelme. . . . Kezdetben a menekültek első hullámait segítőkészen fogadta a magyarországi lakosság. Ez a lelkesedés azonban óvatos tartózkodássá változott, joggal. Jelentős százalékban érkeztek abból a százezer közbűnté- nyesből, akiket a román kormány szélnek eresztett, illetve olyan kétes egzisztenciák, akik becsületesen dolgozni nem akarnak, csavarognak, szélhámoskodnak, tehát az ottani lumpen rétegek se ott, se itt, se sehol a világon nemkívánatos képviselői. Az is igaz, hogy magyarországiak is visszaélnek — Lehetséges tehát, hogy az újraelosztást végző apparátus ellenállásán ez az elgondolás megbukik? — Nekem az a véleményem, hogy ez az egyedüli járható út. Így lehet elfogadtatni a társadalommal, hogy az adó nem büntetés, hanem hozzájárulás a mindenki számára fontos feladatok ellátásához. Régen egy-egy közösség legtöbb adót fizető állampolgárai, a virilisták az átlagosnál nagyobb megbecsülést élveztek, például a templomban az első sorokban ülhettek. Ha megvalósul a már említett személyi jövedelemadózás, a sok adót fizetők értékesebb tagjai lesznek a közösségnek, és így őket is fokozottabb megbecsülés illeti meg. —I Ma még sajnos ez egyáltalán nincs így, az adócsalás inkább virtusnak, mintsem elítélendő cselekedetnek számít. — Amíg a befolyt adó hasznossága közvetlenül nem érzékelhető, nem várható el, hogy eltűnjön az emberekből a méla utálat az adó iránt. Ha ezeket a bevételeket a közösség közvetlenül használhatja fel, egyértelművé válik, hogy az adócsaló mindenkit megrövidít, már nem lesznek olyan elnézőek az emberek. — Elképzelhető, hogy a közösségek anyagi függetlensége olyan mértékűvé váljon, hogy akár a tanító, esetenként a menekültek kiszolgáltatottságával. Ám a munkaadók, az egyházi és állami menekültszolgálat közvetlen munkatársai a megmondhatói, hogy ebben a népvándorlásban a romániai társadalmak salakja is idevetődött, nem beszélve az informátorok, lázítók, uszítok beépített szervezetéről. Ez a kétes populáció ma rá van szabadítva Magyarországra, ellenőrizhetetlenül jönnek-mennek, rontva a becsületes többség társadalmi tekintélyét. A köz- és állambiztonsági ellenőrzést nem az orvos, vagy a rendőr bérét is helyben fizetnék, élve a munkaadói jogúikkal is? — Igen, véleményem szerint akár az ilyen önkormányzat is megvalósítható. — Ha a vidékről' beszélünk, megkerülhetetlenek a főváros és a vidék közötti aránytalanságok, társadalmi igazságtalanságok. — A kiegyenlítődési folyamat a közelmúltban elindult, de ennek a csökkenő életszínvonal egyáltalán nem kedvez. Ezért nehéz például az elektromos áram tarifadíját egységesíteni. Minden intézkedés, ami megváltoztatja az adott, jelenlegi helyzetet, azt is jelenti, hogy valaki nehezebb helyzetbe kerül. Ennek ellenére folytatjuk a különbségek felszámolását, mivel azok nagyobbak annál, mintsem fenntarthatok lennének. — Különösen kényes az úgynevezett kedvezőtlen térségek helyzete, amelyek fejlesztésére indított programok kudarcot vallottak, és helyzetük ma — a munka- nélküliség árnyékában — különösen kritikus. Várható újabb, esetleg átgondoltabb program, ami anyagi támogatással párosul, vagy csak a már említett demokratizálási önkormányzati törekvésekre számíthatnak? — Elsősorban a reformokra építhetünk, kétlem, hogy központi forrásból jelentősebb támogatást nyújthatunk... (Pékár István; Számadás) lazítani kell, hanem jelentős mértékben szigorítani. A magyar Belügyminisztérium gyengekezűségének tartom, hogy eltűri, hogy olyan román állampolgárok, akiket Ausztria — esetleg joggal — nem akar befogadni, immár harmadízben, büntetés nélkül foglalhatnak el nemzetközi vonatokon vagonokat. Ezt egyetlen demokratikus államban sem lehet következmények nélkül megcsinálni. A rendőrséget csupán az önkényeskedőktől kell megtisztítani, de a társadalmi ellenőrzés segítségével hatóképességét, szakszerűségét, s ennek alapján tekintélyét növelni kell.. . (Németh Géza; Élet és Irodalom) Pornófilm (Az újvidéki Magyar Szóból) Szenzáció — mindenáron ? . . . Magyarországon az elmúlt negyven-egynéhány évben — és még ma is — könnyen, s főleg súlyosabb következmények nélkül lehetett, lehet visszaélni a szó fegyverével. De míg korábban többnyire politikai szándék vezette, egyes e célra megvásárolható tollnokok kezét, ma az élesedő sajtópiaci verseny csökkenti e téren némelyek önmérsékletét. A Magyar Újságírók Szövetségének etikai bizottsága a múlt héten egy jellegzetesen mozgó püspökfalatjáról közismert szárnyas háziállatunk nevét viselő hetilapot marasztalt el — a bizottság szerint — minden mértéket alulmúló módszereiért. S kétségtelen, az olvasó kegyeinek megnyerése, a piacon maradás kényszere néha másokat is hasonló módszerekre csábít. Mindezt általánosságban nevezhetnénk a frissen szabaddá vált sajtó sajátos gyermekbetegségének is, csakhogy e betegségnek áldozatai is vannak és sajnálatosan nem azok, akik a betegséget megkapták és terjesztik. Ennek érdekében kell egyetértenünk a jogi életben „nem vagyoni kárnak'’ nevezett fogalom — a minisztérium által is sugallt — mielőbbi kiterjesztésével. Főleg, hogy a megalapozatlan, kontrollálatlan, légből kapott hírek kiagyalói és terjesztői — ha szakmai jól- neveltségből már nem is — saját jól felfogott gazdasági érdekükből s az anyagi csőd veszélyéből kiindulva csak az igazi szenzációkkal induljanak harcba a nagyérdemű kegyeinek: megnyeréséért. (Heti Világgazdaság) ... Az emberek túlnyomó többsége hasznosnak tartaná és örülne, ha Magyarország rendezné a világkiállítást, bár viszonylag sokaknak alapvető ismereteik sincsenek e tekintetben. A világkiállítással kapcsolatos tájékozatlanság leginkább az alacsony iskolai végzettségűekre és a vidéki, főleg községi lakosokra jellemző. A nyolc osztályt vagy kevesebbet végzettek a fővárosban 11, a vidéki városokban 22, a falvakban 27 százaléka nem tudott a világkiállítás tervéről. A rendezvényről tájékozottaknak is csak a kisebbsége tudta megmondani, hogy mikor kerülne rá sor. Az emberek 57 százaléka tudott beszámolni arról, hogy valamit hallott, olvasott a világkiállításról. Természetesen a fővárosiak és az iskolázottak közül többen tartoztak ide, és nekik több információjuk is volt, mint a vidékieknek és az alacsonyabb végzettségűeknek. A budapestiek és a magasabb végzettségűek különösen a gondokról voltak tájékozottabbak. A fővárosiak 86, a vidékiki városi lakosok 75, a községiek 63 százaléka tudott felsorolni olyan előnyöket, Merkur Gúzsba kötve — ... A Merkúrt még nem érte el a piacgazdálkodás szele. Nem kereskedik, hanem elosztja az autókat az évekig sorbanállók között. A használt autók piacán lehetne jobban kereskedni? Miként vélekedik erről Hegedűs János, a Merkur kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, valamint Nagy Ernő osztályvezető? — Valóban csökkent piaci súlyunk ebben az üzletágban — mondja Hegedűs János. — Nem mértük fel kellő alapossággal a termékforgalmazásban történt változásokat, s nem ellensúlyoztuk az így kieső forgalmat. Kínálatunkból kimaradtak a keresett, fiatalabb típusok, a Ladák, a Skodák, a kis Polskik. Hat-, nyolc- és tízéves Trabantokkal, Daciákakl, Wartburgokkal vagyunk tele, amelyeket másutt nem tudnak eladni. — Múlt héten a Dobi István úti szabadpiacon láttam egy kis Polskit 175 ezerért -- fűzi tovább a szót Nagy Ernő. — Nálunk maximum 110 ezerért kínálhattuk volna ugyanezt, de a nulla kilométeresért is csak 121 ezamelyekkel együtt járna a világkiállítás megrendezése. Azt, hogy nem lehetnek előnyei, csak alig néhányan jelentették ki. A budapestiek közül többen említették az infrastruktúra várható fejlődését, az idegenforgalomból eredő hasznot, s nekik gyakrabban jutottak eszükbe a nemzeti hírnévvel kapcsolatos megfontolások is. A lehetséges hátrányokról kevésbé tudtak beszélni az emberek, ami természetes is, hiszen alaposabb tájékozódás híján egy világkiállítás gondolatához önmagában csupa pozitív elképzelés kötődik. A fővárosiak 67, a vidéki városiak 47, a falusiak 38 százaléka tudott említeni valamilyen előnytelen körülményt. Azt, hogy a világ- kiállítás egyáltalán nem járhat együtt ilyesmivel, a fővárosiak ötöd-, a vidékiek harmadrésze gondolja. A felsorolt hátrányok jellegében csak annyi különbség volt a települések között, hogy a fővárosiak közül (ahogy a magasabb végzettségűek közül is) többen voltak olyanok, akik a körülmények, feltételek alakulásától is függővé tették bizonyos nehézségek bekövetkezését. (Hangsúly) kereskedni rét adhatunk. A kötött árképzés miatt mi az új árból számolhatunk visszafelé. Így történhet meg, hogy amíg az új kocsi nem haladhatja meg a bolti árát, addig egy húszéves típus akár új áron is eladható. — Kérték-e önök, hogy a versenytársakéhoz hasonlóan, piaci árakon dolgozhassanak? — Az új és a használt autók egységes kezelése jelentené a megoldást — állítja a verzéigazgató-helyettes. — Azt már kezdeményeztük, hogy legyen szabadáras az új kocsi. Mert, ha csak a használt termékek árait szabadítanák fel, akkor az képtelen helyzetekhez vezetne, s etikailag is súlyos problémákat vetne fel. Ez esetben mondjuk, az 1500-as Ladát kivinnék Csepelről 240 ezerért, s a Röppentyű utcai telepünkön tovább is adhatnák 350-360 ezerért, mivel most ennyi az ára a szabadpiacon. Mindez persze a jelenlegi abszurd helyzet, a torz piac következménye ... (Egerszegi Csaba: Népszabadság) A salakja is idevetődött... Egy leáldozott történelmi múlt elevenedik fel a Transinnov Műszaki Fejlesztő Leányvállalat műhelyében, ahol restaurálják Rákosi Mátyás egyik gépkocsiját. A Szovjetunióban 1940 körül gyártott ZISZ típusú gépkocsi 50. példánya páncélozott, 4,3 tonna súlyú, hatszemélyes. A 8 hengeres soros motor oldalt szelepeit, és már kétkörös fékrendszerrel rendelkezett. A gépkocsinak mintegy 60 milliméteres páncélozott ablakai vannak MTI-fotó: Balaton József Politika és elmebaj ... — Melyek azok az okok napjainkban, amelyek elmebajhoz vezethetnek? (Aki a kérdésekre válaszol; dr. Bíró Sándor főorvos, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet pszichiátriai központi ambulanciájának vezetője. — a szerk.) — Az utóbbi időben egyre több olyan esettel találkozunk, hogy valaki nem kap munkát. Ma ez még teljesen szokatlan jelenség az illető számára, és az ebből származó frusztrációt, dühödt ingerültséget nem tudja megfelelően feldolgozni, és belebetegszik. Itt megint van egy határ, egy nagyon lényeges megkülönböztetés: \ki meddig tekinti problémának a dolgot, és honnan kezdődően válik számára betegséggé, ha nem kap munkát. A legtöbbször ez a határvonal csak attól függ, hogy ki és honnan látja az illetőt. Egy szociológus ezt az állapotot nagyon /sokáig nem tekinti betegségnek, viszont egy elmeosztályon dolgozó pszichiáter az illető lehangoltságának kezdeti jeleit is depressziós betegségként értékeli. — Sok az elmebeteg Magyarországon? — Hazánkban ijesztő mértékben növekednek az úgynevezett társadalmi beilleszkedési zavarok. Ide tartozik még az öngyilkosság, az alkoholizmus, a drogfogyasztás, de a válások megszaporodása is okozhat megbetegedéseket. — Hogyan csapódik le önöknél egy-egy politikai korszak? — Tudok egy érdekes történetet. Kezdő orvos koromban felvettek ide egy idős bácsit, aki éppen elbutult állapotban volt. Kiderült az is, hogy 1942-ben már feküdt az intézetben, és előkerült papírjai arról tanúskodtak, hogy skizofréniával kezelték Li- pótmezőn. Egy hétig örültem, hogy gyógyuló skizofrénia-esetnek vagyok tanúja, ami nagy ritkaság lett volna, mert addig azt hallottam, hogy az nem gyógyítható. Amikor a családdal kapcsolatba kerültem, kiderült, hogy az elmegyógyintézet csak búvóhelyül szolgált. A politika így is lecsapódhat nálunk. Véleményem szerint napjainkban ilyen nyomasztó politikai viszonyok nincsenek, inkább a gazdasági bajok okozzák a pszichés betegségeket. Természetesen ez nem azt jelenti, ihogy a politikával összefüggő elmebetegségek nem léteznek. Már tíz évvel ezelőtt is voltak olyan magyar származású román állampolgárok, akik illegálisan ittmaradtak. Már náluk is fellelhetők voltak azok a zavarok, amelyeT két egy óriási kulturális változás okozott. Ezeknek az embereknek egészen más az értékrendjük, és nagyon sok közöttük az olyan, aki tartósan nem találja a helyét. Ezért előbb vagy utóbb a feszültségoldásnak valamilyen kóros útját keresi, alkohol és drog formájában... (Andrejszky Zoltán; ötlet)
