Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Ára: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Mai számunkból: A dominé (3. oldal) Vita a párt nevéről, jellegéről, működéséről (4. oldal) Kalandos napok Orosházán (4. oldal) Taktikai tisztáldozat voltam (5. oldal) Kezdődik a labdarúgó NB l-es bajnokság­(16. oldal) Intézkedés a húsellátás javítására Emlékülések, kiállítások a Tevan-centenáriumon Soron kívüli tanácsülés lesz Békéscsabán Meghívják az ellenzik képviselőit is Végrehajtó bizottsági ülés vdlt tegnap Békéscsabán a városi. tanács épületében. Napirendjén a dr. Gally Mi­hály tanácselnök visszahí­vása után előállt helyzet és az ebből adódó feladatok megbeszélése szerepéit. Először Szabó Lászióné, a HNF városi titkára ismertet­te a népfront azon álláspont­ját, amelyet lapunk csütörtö­ki számában már közöltünk. Mint elmondta, két fontos feladat vár most a népfront­ra. a 36. számú választóke­rületben tanácstagot kell je­lölni, emellett pedig a szep­temberi tanácsülésre javasla­tot beterjeszteni a tanácsel­nök személyére. Mint ismeretes, az Ellen­zéki Kerékasztal viszont a tanács testületének a le­mondását követeli. Dr. Si­mon Mihály vb-titkáir ezzel kapcsolatban elmondta: a szakértőkkel való konzultá­lás után egyértelművé vált, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a tanács téstülete nem mondhat le. Erre csak az Elnöki Tanács szólíthatná fel törvénysértés esetén. A fennálló rendelkezések csak az egvéni lemondás intézmé­nyét ismerik. Vita után a vb úgy dön­tött, hogy olyan előterjesz­tést a tanácsülésre jogszerű­Az idén lesz 140 éve, hogy az aradi bitófa alá hurcolt honvéditisztek egy része Gyulán letette a fegyvert. Volt, aki csak kettétörve ad­ta át, hogy azt többé senki se használhassa. Hogy a vér- befojtott szabadságharcra, az önkényuralomra, a hazáért életüket áldozókra, Gyula város lakossága méltókép­pen emlékezzen, úgy döntött, hogy emlékhelyet épít. E célból még az előkészületek elején megalakították az r 1848—49-es honvédtiszti em­lékhely védnökségét, amely tegnap a szabadkígyósi kas­télyban tartotta az ünnepség előtti utolsó ülését. Itt a kö­zelgő avatóünnepség részle­tes és most már véglegesnek tekinthető programját be­szélték meg, illetve alakítot­ták *ki a résztvevők. Ám mi­előtt erre sor került volna, elsőként Gyulán megtekin­tették a most még torzónak mondható emlékhely — ké­pünkön — kialakításának utolsó simításait. A környe­zet szinte már teljesen kész, a burkolaton van még né­mi javítanivaló, de a fél­körívben fehérlő oszlopok egyelőre csupaszon fényié­nek. Hogy miért és meddig? Talán ezekben a kérdések­ben volt a védnökség leg­egységesebb. De erről majd később. A kastély dísztermében Havasi István elnök üdvöz­lése után dr. Szigeti Zoltán alelnök terjesztette elő ja­en nem készíthet elő, amin esetleg a testület lemondásá­nak a kérdése szerepelne. Ezért úgy határoztak, hogy abban a napirendi pontban, ahol a népfront tájékoztatja majd a tanácsot a tanácsel­nök-választás előkészítéséről — a kialakuló vitában — más politikai szervezetek képvi­selőinek is módjukban lesz elmondani véleményüket. Ezen szervezeteket a tanács­ülésre tanácskozási joggal a kialakult gyakorlatnak meg­felelően meghívják. A 36-os körzettel kapcso­latban egyeztették álláspont­jukat. Ennek értelmében a jogszabályoknak megfelelően a városi tanács vb javasolja a Békés Megyei Tanácsnak, hogy a 36-os tanácstagig vá­lasztókörzetben az időközi választások napját tűzze ki. A választásra — amennyiben a megyei tanács az általa elő­re meghatározott terv sze­rint ülésezik — a 36-os kör­zetben leghamarabb novem­berben kerülhet sor. Végül a végrehajtó bizott­ság elfogadta a népfront ja­vaslatát, és tekintettel a sür­gető feladatokra, a tanács­ülés* soron kívüli összehívá­sáról döntött, amelynek idő­pontját augusztus 16., szer­da 14 órában határozta meg. Krausz N. Tamás vaslatáit az augusztus 22-i emlékhelyavató-ünnepség programjára. Ezzel kapcso­latban több módosító észre­vétel született, és végül ab­ban állapodtak meg, hogy augusztus 22-én délelőtt 9 órakor Gyulán, a városi ta­nács dísztermében tartják meg azt az emlékülést, ame­lyen hét előadás hangzik el. Valamennyi a forradalom és szabadságharc országos és megyei eseményeit taglalja, elemzi. Valamennyi érdekes­nek ígérkezik, de ami talán A Kereskedelmi Miniszté­rium a húsellátás javítására — elsősorban az idegenfor­galmi szempontból fontos te­rületeken — felszabadította a tartalékolt húskészleteket, hogy azok közvetlenül piac­ra kerülhessenek — egyebek között ez volt annak az in­tézkedéssorozatnak a része, amelyet a főhatóság az el­múlt napokban tett, illetve jelenleg is végrehajtat az időszakos húshiány kapcsán. A minisztérium, miközben csökkentette a sertés-export­szállítást, egveztető tárgya­lásokat is folytat a külföldi partnerekkel, hogy a sertés­hús helyett részben fogadja­nak marhahúst, hogy ezzel is javuljon a hazai sertéshús­kínálat. A húsüzemeket felkérték a termelés növelésére, vala­mint arra, hogv a húst első­sorban azokra a piacokra szállítsák, ahol hiány alakult ki. (Ennek nyomán megszűn­tek a forgalmazás zavarai.) A húsipar fagyasztott sertés­húst is forgalomba hoz, első­sorban közületek számára. A Kereskedelmi Minisztérium közölte az MTI-vel, hogy fo­lyamatosan figyelemmel kí­séri a belső húspiac helyze­tét, és amennyiben az intéz­kedések nyomán nem javul­na az ellátás, további lépé­seket helyezett kilátásba. * * * A szakszervezetek megelé­gedéssel értesültek arról, hogy az illetékesek megte­szik a szükséges intézkedé­seket a húshiány megszünte­tésére. Bálint Attila, a SZOT szóvivője szerint azonban el­a legizgalmasabb, aminek na'pi aktualitása is van „Meghalt-e Petőfi a segesvá­ri csatában?” című előadás, amelynek előadója Kiszely István. A tervek szerint az emlékhely avatása este 7 órakor lesz. amikor is, az előzetes megállapodások alapján Pozsgay Imre ál­lamminiszter mond avatóbe­szédet és helyezi el az alap­követ. Ezt követően este a Várszínházban bemutatják Száraz György: A nagyszerű halál című drámai utójáté­fogadhatatlan a Húsipari Központ vezetőinek vélemé­nye, amely a szükséges reali­tást nélkülözőnek bélyegezte a szerdai SZOT-szóvivői nyi­latkozatot, úgy, hogy közben annak egyetlen állítását sem volt képes cáfolni, a húské­szítmények áremelési törek­véseiről pedig, mélyen hall­gatott. Amennyiben ennek oka az, hogy a húsipari vál­lalatok elálinak az augusz­tusban és szeptember elején, két fordulóban végrehajtani szándékozott áremeléstől, úgy ez utóbbi érthető. Ha vi­szont továbbra is feltett szándékuk 6-7 százalékkal drágítani a húskészítmények árának többségét, akkor ezt az álláspontot á közvéle­mény előtt, a sajtónyilatko­zatban is illett volna vállal­ni és megindokolni. A bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok sokaságát sújta­ni szándékozó áremelések ügyében a szakszervezetek a jövőben is kötelességüknek tartják az egyenes beszéd és a szükséges intézkedések ki­kényszerítését. * * * A húsipari vállalatok a húsos csont terméket meg­változtatott árakon kívánják forgalomba hozni, amit lehe­tőségeik, anyagi helyzetük miatt elsősorban az alacsony jövedelműek, nyugdíjas réte­gek vásárolnak. A tervezett áremelés az egyébként is ne­héz körülmények között élők megélhetési gondjait fokoz­ná, így az áremeléssel a Fo­gyasztók Országos Tanácsa' nem ért egyet, azt ellenzi. kot egy történelmi tragédiá­hoz. A program elfogadása után Havasi István beszámolt ar­ról, hogy az emlékhely szám­lájára eddig több mint 5 millió forintot fizettek be. Elhangzott az is, hogy a védnökség a közvélemény tájékoztatása céljából hama­rosan nyilatkozatot juttat el az országos sajtószolgálat­hoz arról, hogy miért nem készülnek el a szobrok az oszlopokra az augusztus 22-i avatásig. A védnökség tagjai ezt követően. Újkígyóson meg­koszorúzták Meszéna Ferenc, majd Szabadkígyóson Tom- csányi Mihály 1848-as hon­védtisztek sírját. Béla Ottó Közeledik a magyar nyom­dászat és könyvművészet egyik XX. századi úttörője, a békéscsabai Tevan Andor születésének 100. évforduló­ja. A város méltóképpen kí­ván megemlékezni e cente­náriumról, ezért életre hív­ta a Tevan Andor-emlékbi- zottságot. Egyik tagját, Cs. Tóth Jánost — a Tevan Könyvkiadó igazgatóját — kérdeztük, mi várható a cen­tenáriumon, augusztus 31- én? — Délelőtt fél 11-kor avat­juk Tevan Andor emléktáb­láját a mai Kner Nyomda márvány előcsarnokában. Avatóbeszédet Balogh Miklós vezérigazgató, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egye­sület megyei elnöke tart. Itt az előcsarnokban egy kama­rakiállítást is rendezünk az érdeklődőknek. — Ezt követően, ha jól tudom, a Munkácsy Mihály Múzeumban folytatódnak az ünnepi események? — Igen, 11 órakor kezdő­dik itt a tudományos ülés és a jubileumi kiállítás, me­lyet Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesületének igaz­gatója, az emlékbizottság el­nöke nyit meg. — Milyen előadások hang­zanak el a tudományos ülé­sen? — Raj Tamás a Maccabi Könyvkiadó igazgatója „Te­van Andor a XX. századi progresszió alakjai között" címmel tart előadást. A könyvkiadó Tevanról Voith Krisztina, az ELTE docense beszél. A Tevan Officina szellemisége címmel Petőcz Károly könyvtervező előadá­sát hallhatják az érdeklő­dők. Érdekesnek ígérkezik Szabó Ferenc Békés- megyei múzeumigazgató előadása is, ő a Tevan család szerepéről szól Békéscsaba gazdasági és kulturális életében. A ren­dezvény alkalmából a Tevan könyvesbolt a helyszínen árusít. — Felsorolna néhányat a centenáriumra megjelenő kiadványokból? Nem jutottak egyezségre tegnap az első cigány ke­rékasztal résztvevő szerve­zetei. A magyarországi ci­gányság képviseletében a tárgyalóasztal mellett he­lyet foglaló hét szervezet — a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a Ci­gány Ifjúsági Szövetség, a Magyarországi Cigányok De­mokratikus Szövetsége, a Ci­gánypárt, a Fiic Unió, az Országos Cigánytanács és a Phralipe Független Cigány- szervezet — vezetői azzal a céllal gyűltek össze a De- misz székházában, hogy megállapodjanak az együtt­működés lehetséges formái­ról. a nemzetiségi státus el­nyerését szolgáló közös fel­lépésről. Az összefogás igényét han­goztató nyitó deklarációk után nem sokkal megfenek­lett megbeszélést formailag a Phralipe napokban nyil­vánosságra hozott platform­tervezete futtatta zátonyra. A résztvevők közül többen kifogásolták, hogy a doku­mentum „idő előtti” publi­— Szép Ernő a Jázminok » illata című könyvével debü­tált a Tevan Kiadó. Emellett megjelenik a Népújság Te- van-különszáma, egy plakát­katalógus a legjelesebb Te- van-kiadványokról. A Kner Nyomdaipari Múzeum füze­tei sorozatban lát napvilágot a Tevan Andor szakmai ön­életírásai című kiadvány és bizonyára sokakat érdekel dr. Papp János munkája Te­van Andor hagyatékáról. Tervezzük, hogy megjelen­tetjük a jubileumi rendezvé­nyeken elhangzott előadások és az augusztus 13-án bemu­tatott dokumentumfilm for­gatókönyvének kibővített szövegét is. — És délután,? — A Kner Nyomda 2. szá­mú üzeme 13 órakor ünne­pélyesen felveszi Tevan An­dor nevét. Megemlékezést Horváth Géza üzemvezető tart. — Ennyi a békéscsabai eseményekről. Másutt is megemlékeznek neves szü­löttünk születésének évfor­dulójáról? — A Magyar Televízió Te­van Andor munkásságát be­mutató dokumentumfilmjét augusztus 13-án este az 1-es programon vetíti. A 21 óra 15 perckor kezdődő alkotást Radó Gyula rendezte és Olajos Csongor szerkesztet­te. Budapesten a Kozma ut­cai temető 17 A parcellájá­ban augusztus 15-én délelőtt 11 órakor koszorúzzák meg Tevan Andor sírját. — Kiket várngk Békéscsa­bára a centenáriumi ren­dezvénysorozatra? — Elsősorban a szakmai közönséget, a Knerben dol­goztató kiadókat, s azokat a nyomdai és kulturális- sze­mélyiségeket, akik kötődnek a Tevan-hagyományokhoz. Várjuk Tevan Gábort és Csákiné Tevan Zsuzsát, re­méljük ez utóbbi neves ven­dégünk egészségi állapota is úgy alakul, hogy részt tud venni rendezvényünkön. N. A. kálásával úgymond a többi szervezet fölé kívánta he­lyezni magát. Hamarosan kiderült azonban, hogy a Phralipe kontra demokrati­kus szövetség és kulturális szövetség vitává „sarkoso- dott” kerekasztalt jóval sú­lyosabb. elvi jellegű nézet- eltérések osztják meg. A politikai küzdőtéren négy hónapja feltűnt, értelmisé­giek irányítása alatt álló Phralipe nyilatkozata vilá­gossá tette az eltérő megkö­zelítés lényegét. A szervezet az együttműködés feltétele­ként annak deklarálását sürgette, hogy „a cigány- szervezetek elhatárolják ma­gukat attól a korábbi, de napjainkban is működő gya­korlattól. amely felülről manipulálta, vagy manipu­lálja ma is a cigány szer­vezeteket, s rajtuk keresz­tül az egész magyarországi cigányságot”, továbbá „a ci­gányszervezetek kijelentik, hogy nem szolgáltatják ki többé a cigányságot soha semmiféle politikai hata­lomnak ...” Torz(á)avatás Gyulán Egész napos ünnepség augusztus 22-én Cigány kerékasztal-tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom