Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

NÉPÚJSÁG 1989. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK LEVEL Apámnak Fiatalúr, vegyen a szép kisasz- i szopynak virágot-mondta az öreg s ; virágárus néni a Palace étterem- f ben, hol jobb közönség vacsorá­zott kellemesen tompított fényben. Még az évek is békések voltak, , riasztó hírek is akadtak ugyan, Hit­ler neve már ismert volt és félel­met ébresztett, de a 30-as évek kö­zepe még békeéveknek számított. A „fiatalúr" virágot vett a szép kisasszonynak, gyönyörű rózsákat, miket szeretettel nyújtott át az asz­tal fölött az örömtől elpiruló lánynak. A fiatalurat Tevan Andornak hív­M ták és a kisasszony a lánya volt: Zsuzsa. Í Megható emlék, ma is könnyes a szemem, ha rágondolok. Mint ahogy kihull a szememből a könny minden alkalommal, mi­kor hallom a Három a kislányból Tshöll papa áriáját: „Árva a ház, nincs kacagás", s látlak, Apám, amint könnyes szemmel nyúlsz Anyuka keze után - a rádióból szó­ló zene hatására - s mondod: „nemsokára a mi lányunk is el­hagy minket". Apám, nagyon szerettelek, és nagyon büszke voltam Rád mindig és vagyok ma is. Furcsa most írni ezeket, hisz 1 mióta nem vagy már! De bennem vagy, és míg én élek, velem és ben- ) nem élsz. Felkeresem a régi helyeket. A ré­gi nyomdát csak szívemben őr- ! zöm, mert a jelen eltörölte. De van­nak - ma is sokan vannak, kik szó­vá teszik és nem értik (én sem) a névcserét, mi azóta történt. Ne fájjon ez Neked, Apám. A mi generációnk Téged lát ott ma is, Téged emleget. S biztosan tudom, volt kollégád, később barátod so­ha nem tette, nem engedte volna, ilyen gondolat meg sem fordult volna fejében. Felkerestem Kiss Gábor bácsit, többször is. Életéből 36 évet a nyomdában dolgozott. De jó em­bered volt, de szeretett Téged. Fel­kerestem Mariska nénit - valaha berakólányként kezdte a nyomdá­ban -, aki ma az öregek otthoná­ban él, zokogva'borult a nyakamba és beszélt, beszélt a „drága főnök úrról". Vajon megvannak-e még? Járok az iskolában is. Rólad ne- vezték el. Szép ünnepség kereté­ben avatták fel, s márványtábla őr­zi a nevedet a bejáratnál. És a könyvesbolt, ami ugyan­csak a Te nevedet viseli, és hatal­mas fényképed fogadja az üzletbe belépőket. Apám, nem felejtettek el, hiszen nem is felejthetnek el. Amit Te tet­tél a kultúráért, az irodalomért, a szépségért - az kötelez. Nemcsak bennünket, a szűk családot, ha­nem a könyveket, a betűket szerető embereket is. S most, mikor centenáriumi éved van, először gyermeki hálá­val és büszkeséggel köszöntlek, és köszönöm, amit útravalóul adtál: az értelmet, az irodalom szeretetét, a nevedet és a betű csodáját. És köszönöm, hogy voltál - és vagy -, és köszönöm, hogy leszel, mert emléked és munkásságod könyveidben élni fog. TEVAN ZSUZSA A vidéki gúzsba kötöttség érzésének el­lenpontozását beszédesen szemlélteti életművével Tevan Andor. A minden elemében gazdag élet hitelesíti vállalko­zását: nyomdát és kiadót létesített Bé­késcsabán. A város mai örökösei és a megye szellemi életének szervezői már az 1970-es évek közepén szerették volna újjáéleszteni a kiadói tradíciókat. Az egy központból vezérelt művelő­désirányítás még „éretlennek" találta az eredményeket felmutató kiadókat (me­gyei könyvtár. Új Aurora, megyei ta­nács...) önálló tevékenységre. Mára az ország életében lezajló változások anak­ronisztikussá tették a makacs hierar­chiát; szinte egy időben két állami kiadót alapított vidéken a Művelődési Miniszté­rium. A debreceni és a békéscsabai ki­adók léte a Tiszántúl több évtizedes, már-már kilátástalan harcának eredmé­nye. Az újra hitet árasztó értelmiség, a kiüresedett tartalmak megváltásigénye, az e tájon élő emberek „kivagyisága" egyaránt szellemi értéket létrehozó erő. Az itt tevékenykedők igent mondanak a világra, azt magukénak akarják tudni, otthon akarják érezni magukat benne. A tisztességes hagyományokhoz való ra­gaszkodás adja a biztonságérzetet, az önbecsülést, az azonosítható lényeget, így a számtalan elnevezési lehetőség kö­zül a TEVAN jelentette azt a jelképet, amihez elkötelezettséggel lehetett ra­gaszkodni. A Tevan Andor kiadásában megjelent művek tiszta és független bel­ső világban fogantak. A szerzők a ma­gyar szellemi élet elitjéből, vagy ifjú, ké­sőbb híres tehetségeiből verbuválódtak. A könyvek tartalma és a hozzájuk terve­zett esztétikai megjelenítés alkotójuk mesterségbeli tudását, arányérzékét, formatervező készségét példázza. E tradíciók továbblényegítése a fel­adata a névadó születésének századik évében tevékenységét megindító Tevan Kiadó Vállalatnak. A vállalat szó olyan KIADÓ Az újra működő csabai Tevan Kiadó első kötete. Az 1917. évi Tevan-kiadás szövege alapján szer­kesztette: Niedzielsky Katalin. A kötet tervező tipográfusa: Petőcz Károly, a védőburkolón Fü- löp Ilona grafikája képzeteket indít el a korábbi évtizedek or­gánumain nevelkedett olvasóiban, mint­ha egy pöffeszkedő épületben titkárnők, könyvelők, elő- és utókalkulátorok, nagy hatalmú portások stb. alkotnák a műkö­dés lényegét. A mi kis kiadónknak sokkal józanabb az élete. Négy főállású és négy mellékállású munkatársa elszántsággal és hittel látott munkához ez év januárjá­ban. De hát erre a kiadóra is rámérték a nyereségesség, legalábbis az önfenntar­tás terhét, ázt, hogy közvetlenül hajtson hasznot. A hasonló léptékű kiadók szá­ma közel van a négyszázhoz, két éve csu­pán húsz osztozott a piac képzeletbeli tortáján. Az állami támogatás ösztönző formái szerencsére továbbra is működ­nek. így jelenhetett meg első könyvünk- komoly köntösben, elfogadható áron -, az 1917-ben Tevanéknál kiadott Szép Er- nő-mű: A jázminok illata. A hatvanadik ünnepi könyvhétre a gyomai nyomdászok áldozatos munkája eredményeként került időben könyves­boltokba a kötet. A kiadó közeljövőben megjelenő könyve is jelképes értékű. A Cserépfalvi és Gondolat kiadókkal össze­fogásban lát napvilágot Kovács Imre A néma forradalom című munkája kritikai kiadásban. Gyermekverseket illusztráló színes mesekönyveket és régi magyar ki­tüntetéseket ábrázoló naptárt jelentet meg még ez évben kiadónk. E munkák mellett a centenáriumi ünnepségsorozat szervezésében is örömmel vállaltunk te­endőket. Kevés lehangolóbb dolog van a föld­hözragadt gondolkodásnál. Az új törek­vések, a nyitottság, a különböző értékek vállalása a most induló kiadó számára ugyanolyan törekvések, mint az európai szellemiségű Tevan Andor hagyomá­nyaira támaszkodó értékteremtés. CS. TÓTH JÁNOS TEVAN KÖNYVESBOLT ma s s A BÉKÉSCSABAI Te van Andor Nyomdaipari Szakközépiskola Pár éve egy csendes nyári napon ide­genbe szakadt, idős férfi látogatta meg üzletünket. Megkérdezte, tudjuk-e, hogy valamikor ezen a helyen állt a Goldber- ger-féle könyvkereskedés? Valóban, az­zal a lényeges kiegészítéssel, hogy ama könyvkereskedést 1917-ben Tevan Adolf adta el Goldberger Sámuelnek. így természetes, hogy az 1978-ban át­adott új, háromszáz négyzetméteres könyvesbolt, eladóterében Tevan Andor fényképével a Tevan nevet viseli. Híven az elődökhöz, szellemében ha­sonló kereskedői magatartásra törekszik üzletünkben ma is az eladó. Az üzlet alaptevékenységének célja, hogy minél szélesebb köréhez eljuttatni a kultúra írásbeli dokumentumait, a könyvet. Üzemeken, iskolákon, intézményeken keresztül - városban és városkörnyékén, Orosházán, Lökösházán, Dévaványán, Kevermesen át - megszervezni a bi­zományosi könyvterjesztés hálózatát. Részletfizetési kedvezménnyel „az értő, szép könyvre, szép szóra fogékonyak so- rai"-t kiszélesíteni. Partnereink ebben a munkában az ABC-áruházak, az Univer- zál Kereskedelmi Vállalat. Ezt a tevékenységet viszonylag kis lét­számmal, de igen nagy tenni akarással, saját gépkocsinkkal, a másik fél legjobb kiszolgálásával igyekszünk elvégezni. Mostanra egyre csökken az olvasók tá­bora, még ebben a speciális eladási for­mában is. Másrészt a személyi jövede­lemadó bevezetése is csökkentette a bi­zományosok számát, hiszen tevékenysé­gük tiszteletdíja adóbevallás alá esik. Tevékenységünk másik fontos, jólle­het időszakos eleme a város és környé­ke, valamint a megye távolabbi részei­nek, összesen 28 általános iskola tan­könyvellátásának megszervezése. Saj­nos itt nagy nehézségeink vannak. Végezetül, de nem utolsósorban hoz­zánk tartozik a Medgyesegyházán lévő könyvesbolt. De kellemes, hangulatos eladótérrel várja a könyvek vásárlóit Me­zőhegyesen a könyvtár is. BACSA FERENCNÉ A nyomdaipari szakközépiskolai kép­zés Békéscsabán ez évben 25 éves. A vá­ros a középiskolai nyomdászképzés leg­régibb és legjelentősebb vidéki bázisa. Nem véletlen, hiszen olyan hagyomá­nyokon építkezhetett, mint a Tevan és a Kner család országos és nemzetközi hírű nyomdász- és könyvkiadói tevékenysé­ge. Az iskola bázisüzeme ma is az ország egyik legnagyobb nyomdája, s bizonyos termelési mutatóit illetően Közép-Euró- pa legjelentősebb üzemei közé tartozik. Iskolánk 1979-ig a Rózsa Ferenc Gim­náziummal közös igazgatásban műkö­dött, 1980-ban kapott szép új épületet, vált önállóvá, tanműhelye az üzemi fenntartásból 1982-ben került iskolai ke­zelésbe, 1986-ban adták át új tanműhe­lyét, 1988-ban pedig nyolc tanteremmel bővült az intézmény. Jelenleg Békés megye legszínesebb iskolája vagyunk, vagyis mindhárom kö­zépfokú iskolatípus megtalálható isko­lánkban (gimnázium, szakközépiskola, könyvkötő szakmunkásképző). Ez az is­kolaszerkezet 1987-ben alakult ki, amikor gimnáziumi osztályokkal bővült a kép­zés, a szakközépiskolai osztályok számát pedig kettőről egyre csökkentjük évfo­lyamonként. Ezt részben a város demog­ráfiai gondjainak megoldása, másrészt a nyomdai szakemberképzésben a me­gyében mutatkozó túlképzés, továbbá a város értelmiségi utánpótlás merítési bázisának növelése, végül az iskola meg­felelő nagyságrendjének kialakítása tet­ték szükségessé. A nyomdászosztályok számának csök­kenése azonban nem jelenti a képzés el­sorvasztását. Ellenkezőleg: minőségibb beiskolázással, a szakma presztízsének növelésével, új, korszerű nyomdász­szakmák indításával, a megyén kívülről érkező tanulólétszám korábbi nagyság­rendben tartásával, a képzés feltételei­nek javításával a minőségi felkészítés fo­kozható, a képzés továbbra is országos jelentőségű maradhat. Feltételeinket úgy alakítjuk, hogy ha az üzemek igénylik, át tudjunk térni e szakmában is a technikusképzésre. Tanulóink elhelyezkedésének meg­könnyítésére, az üzemek igényeihez iga­zodva hét nyomdai szakmából évenkénti váltással négyet kínálunk egy-egy évfo­lyam tanulóinak. Iskolánk termelői tevékenységet is folytat, mely jelentős szerepet játszik az iskola működésében, fenntartásában. Nevelési eredménye azonban még je­lentősebb, mert e produktív tevé­kenységgel igényességre, fegyelmezett munkára tudjuk szoktatni tanulóinkat. Jó eszköz ez arra, hogy a névadó híres nyomdász tevékenységének szellemé­ben képezhesse az iskola a késői utódo­kat. Intézményünk igyekszik ennek az igénynek megfelelni, s talán jogos büsz­keséggel emlegethetjük, hogy a Kner Nyomda szakembergárdájának legna­gyobb része is az iskola tanulója volt, s szerte az országban megtalálhatók az in­tézményben végzett nyomdászok, irá­nyító szakemberek. Tevan Andor münkásságát minden­napi nevelőmunkánkban példaként állít­juk tanítványaink elé, iskolánk ifjúsági szervezete Tevan-díjat alapított, s ez év­ben a Tevan Andor Baráti Kör létrehozá­sával igyekszünk összefogni a nyomdá­szat fejlesztésében, ápolásában érdekelt szervezeteket. A Tevan könyvkiadói hagyományokat folytatjuk azzal, hogy gondozzuk az im­már országos hírűvé vált „Fekete könyvek" kultúrtörténeti sorozatot, s is­kolánk a kiadója és előállítója a Beck Zol- tán-féle megyei néprajzi sorozatnak. Az iskola büszkén viseli a magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvmű­vészet történetében kiemelkedő jelentő­ségű Tevan Andor nevét, s születésének 100. évfordulóján igényes szakmai kép­zéssel, jól felkészült szakemberek kibo­csátásával és a névadótól örökölt kultúr­történeti misszió teljesítésével igyekszik megfelelni ennek az örökségnek. NÉMETH LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom