Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

CÉHES* 11989. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK AMIRE A KNER ÉPÍTHET: Csúcstechnika, szaktudás, hagyományok, minőség és megbízhatóság A Kner Nyomda szép könyvei Petőcz Károly Tótfalusi-díjas tipográfus tudá­sát, művészetét is dicsérik. A minőség fogalma mára szorosan összeforrt a ne­vével, munkásságában a magyar könyvművészet egykori fellegvárának hagyományai élnek tovább.- Nem a békééi táj szülötte. Hogyan került mégis kapcsolatba az itteni nyomdával, majd a könyvgyártással?- Az úgynevezett lakosságcsere­egyezmény keretében telepítettek át a szüleimmel együtt Csehszlovákiából, Csallóközből - a békéscsabai szlovákok helyére. A háború utáni nehéz gazdasági körülmények között, 1949-ben, fiatalon, minden előképzés nélkül kerültem Teva- nékhoz. Egyszerűen pénzt kellett keres­nem valahol. Később a Békési Nyomdá­ban találtam magam, azt államosították, Kner Nyomda lett. Elmondhatom ma­gamról - ahogyan az ismert vicc szól -, hogy mennyi vállalatnál dolgoztam, pe­dig ki sem mozdultam a nyomdából... En még találkoztam Tevannal, egyszer megállt mögöttem - ami nem kellemes dolog munka közben -, közelebb lépett, lehajolt, föltolta a szemüvegét, s azt mondta: „Kolléga úr! Nem kellene azt ott egy hajszállal lejjebb tenni, azt a sort?" Ez volt az első eset, hogy valaki ér­deklődött a munkám után. Két hét múlva már bent voltam nála, s mint gyártás-előkészítője dolgoztam. Észrevett valamit, egészen biztos, olyat, amit egy vezetőnek észre kell venni. In­nentől kezdve már egészen más távlatok nyíltak meg: nem mechanikusan kellett végrehajtanom, amit elém tettek, én vá­logathattam, megszabhattam a munka- folyamatokat. Aztán megjártam annak a nyomdának minden részlegét - több mint három évtized alatt. Teljesen autodidakta vagyok; én nem tanultam a nyomdászatot, sem az eszté­tikát, sem a műszaki részét olyan iskolai rendben, mint amilyenben most alkal­muk van tanulni a fiataloknak. Nyomda­ipari technikumba jártam levelező tago­zaton. A régi inasvilágból jöttem... Egy sikeres vizsgám után küldtek Gyomára, s tulajdonképpen ott kerültem kapcsolat­ba a könyvvel mint nyomdai termékkel.-A mai gazdasági körülmények, a terme­lési és piaci igények nem mindig kedveznek a szép könyv létrejöttének. A tipográfus ho­gyan látja az esztétikai kategória és a gazda­ságosság viszonyát?- Ha kiejtjük ezt a szót: „szép könyv", akkor a legtöbb ember azt hiszi, hogy osztályon felüli « anyagból készül az a könyv: bőr, műbőr, vászon, különleges papír, importanyagok, tehát drága hol­mi. S ez az a pont, ahol én vitatkozom. Nem kell a minőséghez a legdrágább és a legextravagánsabb anyag, hanem a megfelelő anyag kell! Ezt megtalálni a kiadó és a tervező dolga.- Mármint a tartalomnak megfelelő, ahhoz illő anyag?- Igen. A terméknél mindig a haszná­lat az elsőrendű; a könyvnél a gondolat. Milyen típusú könyvről van szó? Műsza­ki, szépirodalmi, ideológiai, etikai, eszté­tikai?- Nyomdász? Tipográfus? Minek vallja magát legszívesebben ?-Tipográfusnak, aki a realitásokat ve­szi figyelembe, s nem öncélú, művészke- dő dolgokat kerget. Elvetek mindent, ami nem természetes, aminek nincs funkciója. niedzielsky Katalin » A kérdést akár ilyen röviden megfo­galmazhatjuk: Hogyan áll gazdaságilag a Kner Nyomda szénája? Válaszadáskor törekedhetnénk hason­ló tömörségre, és kijelenthetnénk: nagyjában-egészében közepesen, vala­mivel jobban, mint az átlagos Békés me­gyei vállalatok. Ezzel azonban már elkö­vetnénk az óriási hibát, nevezetesen, hogy átsiklanánk az oly fontos részletek fölött. (Évtizedeken keresztül megelé­gedtünk a hasonló „végeredmények" hallatán, és ennek a jól ismert „mai helyzet" lett a végeredménye...) Nos, akkor nézzük a részleteket. Dr. Gömöri Istvánné, a vezérigazgató gazda­sági helyettese mondja:-A technikai megújulás napjait éljük. Túl vagyunk egy 830 millió forintos beru­házáson, ebből 540 millió forint értékű volt a világbanki hitel. A pénzt az úgyne­vezett szerkezetátalakítási „A" és „B" programból kaptuk, a 30 millió forintos belföldi hitelen kívül a többit saját forrás­ból fedeztük. A mi feladatunk a háttéripar fejleszté­se, a csomagolóanyagok korszerűsíté­se, pontosabban minőségi csomagoló­anyagok előállítása, megfelelő esztétikai kivitelben, az ország exportképességé­nek növelése érdekében. A pénzt kizáró­lag gépek vásárlására fordítottuk, kicse­réltük a címke- és dobozgyártás, és a nyomógépek jelentős részét. A formaké­szítést megújítottuk, beszereztük a do­boztervező és a „fastanca"-készítő be­rendezéseket. Nagy teljesítményű szá­mítógépeket működtetünk, lézertechni­kát alkalmazunk, tehát rendelkezünk a vi­lágszínvonalat jelentő technikával. A beruházás igazi nyeresége a Kner Nyomda partnervállalatainál jelentkezik. Például a dobozok méretpontossága hi­hetetlenül megnő, a csomagológépek így selejtmentesen dolgozhatnak. I Gyomaendrődön nem állt meg az idő A mi üzemünk méltán büszke híres alapító­jára, Kner Izidorra. Ugyanez mondható el a vi­déki könyvkiadás másik nagy elhivatottjára. Tevan Andorra is. Ki gondolta volna valaha, hogy a két vidéki nyomda egyesül (1963), és közös akarattal szolgálja tovább a könyvgyár­tást, a magyar nyomdaipart. így vált mára a háború után rövid időre kallódásra ítélt gyo­mai kisüzem egy nagy Kner Nyomda gyo- maendrődi üzemrészévé.- Mi jellemzi a nyomdánkat? A választ Szász Imre üzemvezető adta.- Ha ma egy üzem talpon akar maradni, ak­kor állandóan meg kell újulnia. Ez a Kner Nyomda gyomaendrődi üzemére most hangsúlyozottan érvényes. Új vezérigazga­tónk van új gondolatokkal és elképzelésekkel. Úgy érzem, üzemünk egy olyan változás előtt is áll, amely új üzemépületet, esetleg gé­pi beruházást is hozhat magával. A közel­múltban is volt néhány korszerűsítés, de az új vezérigazgatótól egy ennél átfogóbb beruhá­zást várunk. Az 1988-as évben is sikerült túlteljesíteni tervünket. Az ez év első félévi eredményünk is jónak mondható, hiszen a jelentősen meg­emelt tervünket is túlteljesítettük, s minden reményünk megvan rá, hogy az évet is ha­sonlóan zárjuk. Van azonban egy elég nagy gondunk. Várható, hogy az életszínvonal csökkenése miatt a könyvkiadás némileg megtorpan, tehát termékszerkezet-váltásra lesz szükség.-A gyomaendrődi üzem milyen önállósá­got élvez a nagy Kneren belül?-Bizonyos területeken igen önállóak va­gyunk; így például a munkavállalás, munka­végzés, létszámgazdálkodás terén, és a meg­határozott bértömegen belül szabadon ren­delkezünk a bérrel is, viszont az anyaggazdál­kodás szorosan kötődik a központi üzemhez.-Milyen kapcsolatokkal rendelkezik Gyo- maendrőd?- Ha a kooperációra gondolunk, természe­tesen elsősorban házon belül, tehát a közpon­ti üzemmel tartjuk a kapcsolatot, de kooperá­lunk Szegeddel, Kecskeméttel, sőt egyes bu­dapesti nyomdákkal is. Az üzleti oldaláról nézve jók a kapcsolataink a kiadókkal. Nyu­godt lélekkel mondhatom el, hogy a megren­delők általában elégedettek munkáinkkal.- Összegzésképpen mit lehet még elmon­dani a gyomaendrődi üzemről?-Várjuk az új vezetéstől a feltétlen válto­zást, s ezen belül több önállóságot. Érzek a mi kollektívánkban annyi energiát, szakmai büszkeséget, hogy megfelelő eszkö­zökkel és anyagellátással álljuk a versenyt. Nem kell szégyenkeznünk, hogy rosszul bá­nunk Tevan és Kner örökségével. BEINSCHRÓT KÁROLY A vezérigazgató helyettese szerint a Kner 1989-ben 100 millió forintos ered­ményre számíthat. Exportpiacukat bőví­tik, 2 millió dollár értékű árut visznek kül­földre, jórészt könyveket. A magasabb értékű csomagolóanyagok exportjáról jelenleg tárgyalnak két illatszereket gyár­tó tőkés céggel, az Estéé Lauder és Hele­na Rubinsteinnel. Amikor a jövőről esik szó, dr. Gömöri Istvánné ezt mondja: - Minden valószí­nűség szerint nálunk is elkerülhetetlen­né válik az átalakítás, a „formaváltás", és Kötelez a hírnév, a múlt, az elődök! Szakszervezetünk a legrégibb, 127 éves. A legerősebb, legtekintélyesebb korszak a háború előtti. Nagymértékben szívós, jól szervezett és művelt tagsága jelentős sikere­ket ért el. Az utóbbi évtizedekben fénye meg­kopott. Tekintélyét kell visszaállítanunk. Már a várt eseményre, a nyomdaiparban dolgozók kongresszusára. Jelen pillanatban egy szakszervezetben va­gyunk a papíripari, illetve a könyv- és lapki­adók, könyvterjesztők tagságával. Nemrég köztünk voltak még a „sajtosok" is, de a kongresszusuk a teljes kiválásukról döntött. Ők tudják! Az, hogy a többiek együtt marad­nak-e velünk, az is hamarosan, év vége felé eldől. Egy biztos! Nyomdászszakszervezet lesz a jövőben is. A Kner Nyomdában is választásra készü­lünk. Szeptember végén eldől, hogy kik kerül­nek az új szakszervezeti bizottságba. A tag­ságnak több kérdésben kell döntenie. Le- gyen-e továbbra is szövetségben a „papíro­sokkal" és „kiadósokkal", vagy legyen telje­sen önálló, mint annak idején? Bizalmitestü­let válasszon, vagy közvetlenül a tagság bi­zottságot, illetve titkárt? Milyen témákat, módszereket tűzzünk a zászlónkra? Egy biztos, nem szabad, hogy továbbra is a hatalom részesei legyünk! Nekünk a hata­lommal, ellenfeleinkkel tárgyalnunk kell, a hatalom gátlástalanságai, elfuserált intézke­dései ellen kell felvenni a harcot. Most már minden eszközzel. Egyelőre a nyíltság eszkö­zeit kihasználva. Nagyon fontos, hogy a ne­vünket mindig adjuk a mondanivalónkhoz. Persze, a saját fejlődésünkre párhuzamosan figyelnünk kell. Emelni kell intelligencia- és műveltségi szintünket, technikai nívónkat, bátorságunkat ütközéseknél, és vagyonún­kat. Becsületesen kell dolgoznunk, és korrekt vezetői magatartást várunk. Volt annak idején két hírneves nyomdász­elődünk, a gyomai Kner és a csabai Tevan csa­lád. Most a Tevan-jubileumot ünnepeljük. Él­nek még, akik beosztottjukként dolgoztak, és bevallásuk szerint mindkét család demokrati­kus vezetési stílusáról és rendkívüli műveltsé­géről, humán beállítottságáról volt híres. Mindamellett jól működő szakszervezet volt, de ehhez igazodó tagság is. Összefogás, fegyelem, együttgondolkodás jellemezte. Ezt kell most is elérni. Azt a nyomdásztagságot, amely mindig érti, hogy a bizottság mit akar, és kiáll mellette. Tevan és Kner hírnevet szereztek városunk­nak, megyénknek, hazánknak. A nyomdaipari dolgozók szakszervezetének újból a legkemé­nyebb érdekvédelem gyakorlói közé kell fel­tornásznia magát. Kötelez a hírnév, a múlt, és az elődök! solymosi györgy gondolkozunk a tulajdon módosításá­nak lehetőségeiről. (A cég átvilágítását a Bonitas Rt. végezte.) Jelenleg úgy tűnik, hogy valamilyen részvénytársasági for­ma életképes lehet Békéscsabán, gyulai és gyomai üzemünk pedig kft.-vé alakul­hatna át. Az bizonyosnak látszik, hogy a külföldi tőke bevonása több előnnyel jár­na. Elsősorban piaci előnyökre gondo­lok. A belföldi lehetőségek beszűkültek, ugyanakkor a Kner alkalmas a nemzet­közi megmérettetésre. De nincs piaci ta­pasztalatunk, kellene egy partner, akinek bejáratott kapcsolatrendszere, megfele­lő hálózata, jó hírneve van, és éppúgy szükségünk lesz új típusú szervezési ta­pasztalatokra is. Végül a középtávú stratégia más kér­déseiről beszélgetve fejtette ki vélemé­nyét a vezérigazgató gazdasági helyette­se:-A technikai háttér mellett leginkább a Kner szakembereinek tudására és a nyomdászhagyományokra építhetünk. A Kner név mindig is minőséget jelen­tett, és ez az érték változatlan ma is. Fon­tos, hogy stabilak vagyunk pénzügyileg, a bonitásunk jó. Első osztályú adósnak tartanak nyilván, partnereink megbíznak bennünk. Mindezek jelentik az alapját a Knerben dolgozó mintegy 1250 ember' és a cég jövőjének. (lovászi ■ Dürer üzem, Gyula Gyulán a Ladics-házzal majdnem szemben van egy jellegzetesen szép épület, a Kner Nyomda Dürer üzeme. Jogelődje a Nagy P. István által 1935-ben alapított nyomdaüzem volt. Az 1950-es álla­mosítás után tanácsi irányítás alá került, s mint Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat mű­ködött. Székhelye Gyula. A nyomdavállalat vezetője Kendra György munkásigazgató volt. Profilja meglehetősen vegyes; brosúra és szolgáltatás (plakát, kereskedelmi, üzleti nyomtatványok, meghívók) gyártása. Nagy Péter műszaki vezető munkálkodása hozott változást. Lényegében ekkor, az 1970- es évek elején alakul ki a nyomda jelenlegi ar­culata is, felépül a Corvin utcai új üzemépület. Ezek az évek a nyomda addigi tevékenysé­géhez képest kiemelkedőek voltak. Egyre több helyen ismerték meg a BMNyV impresz- szumát, s kinevelődött egy új, friss szemléletű szakembergárda. '73-ban a nyugdíjba vonuló Kendra György helyére Háromszéki Pál lépett, s ez az igazga­tóváltás változást hozott a nyomda életébe is. A nyomdának új feladatokra kellett felkészül­nie: a kis példányszámú, magasnyomtatás­sal előállított, igényes könyvek gyártására. Hogy ez mennyire sikerült, azt a „Szép Könyv" versenyen díjazott könyveinknek év­ről évre növekvő menhyisége bizonyítja. A Dürer Nyomda elismert lett. Új nyomtatási eljárást vezettünk be, az of­szetnyomtatást. 1980-ban a Békés megyei nyomdák össze­vonásra kerültek, azóta a gyulai nyomda, a Kner Nyomda Dürer üzeme igazgatója Szé­kely András. Az üzem tevékenysége még egy ideig szo­rosan kapcsolódik a csabai könyvgyártáshoz, de egyre inkább jelentkezik az önálló vállalati tevékenység szükségszerűsége. A hagyomá­nyos termékek mellett (árukiszerelő, kereske­delmi, üzleti nyomtatványok) egy új termék­fajta, az ofszetnyomtatással előállított puha táblás könyv gyártása valósul meg, s megha­tározó szerepe lesz az üzem stratégiájában. 1983-ban új, a városképbe harmonikusan il­leszkedő új üzem épült, melynek földszintjén korszerű kötészet, emeletén pedig irodák és szociális helyiségek, ebédlő kaptak helyet. így alakult ki a Dürer üzem mai arculata. Fejlődé­sére csak egyetlen adat: ma az üzem alig több mint száz dolgozóval egy hónap alatt ér el annyi árbevételt, mint a '60-as évek végén kétszer annyi létszámmal egy év alatt. Szeretnénk, ha a „Dürer" márkanév lenne, elismerése egy olyan üzemnek, mely rugal­mas, pontos, minőségileg elismert, és biztos partnere megrendelőinek - s gondtalan meg­élhetést nyújt változó világunkban is az itt dolgozó nyomdászoknak. vgy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom