Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

CÉHES*

11989. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK

AMIRE A KNER ÉPÍTHET:

Csúcstechnika, szaktudás, hagyományok, minőség és megbízhatóság

A Kner Nyomda szép könyvei Petőcz Károly Tótfalusi-díjas tipográfus tudását, művészetét is dicsérik. A minőség fogalma mára szorosan összeforrt a nevével, munkásságában a magyar könyvművészet egykori fellegvárának hagyományai élnek tovább.- Nem a békééi táj szülötte. Hogyan került mégis kapcsolatba az itteni nyomdával, majd a könyvgyártással?- Az úgynevezett lakosságcsereegyezmény keretében telepítettek át a szüleimmel együtt Csehszlovákiából, Csallóközből - a békéscsabai szlovákok helyére. A háború utáni nehéz gazdasági körülmények között, 1949-ben, fiatalon, minden előképzés nélkül kerültem Teva- nékhoz. Egyszerűen pénzt kellett keresnem valahol. Később a Békési Nyomdában találtam magam, azt államosították, Kner Nyomda lett. Elmondhatom magamról - ahogyan az ismert vicc szól -, hogy mennyi vállalatnál dolgoztam, pedig ki sem mozdultam a nyomdából...

En még találkoztam Tevannal, egyszer megállt mögöttem - ami nem kellemes dolog munka közben -, közelebb lépett, lehajolt, föltolta a szemüvegét, s azt mondta: „Kolléga úr! Nem kellene azt ott egy hajszállal lejjebb tenni, azt a sort?" Ez volt az első eset, hogy valaki érdeklődött a munkám után.

Két hét múlva már bent voltam nála, s mint gyártás-előkészítője dolgoztam. Észrevett valamit, egészen biztos, olyat, amit egy vezetőnek észre kell venni. Innentől kezdve már egészen más távlatok nyíltak meg: nem mechanikusan kellett végrehajtanom, amit elém tettek, én válogathattam, megszabhattam a munka- folyamatokat. Aztán megjártam annak a nyomdának minden részlegét - több mint három évtized alatt.

Teljesen autodidakta vagyok; én nem tanultam a nyomdászatot, sem az esztétikát, sem a műszaki részét olyan iskolai rendben, mint amilyenben most alkalmuk van tanulni a fiataloknak. Nyomdaipari technikumba jártam levelező tagozaton. A régi inasvilágból jöttem... Egy sikeres vizsgám után küldtek Gyomára, s tulajdonképpen ott kerültem kapcsolatba a könyvvel mint nyomdai termékkel.-A mai gazdasági körülmények, a termelési és piaci igények nem mindig kedveznek a szép könyv létrejöttének. A tipográfus hogyan látja az esztétikai kategória és a gazdaságosság viszonyát?- Ha kiejtjük ezt a szót: „szép könyv", akkor a legtöbb ember azt hiszi, hogy osztályon felüli « anyagból készül az a könyv: bőr, műbőr, vászon, különleges papír, importanyagok, tehát drága holmi. S ez az a pont, ahol én vitatkozom. Nem kell a minőséghez a legdrágább és a legextravagánsabb anyag, hanem a megfelelő anyag kell! Ezt megtalálni a kiadó és a tervező dolga.- Mármint a tartalomnak megfelelő, ahhoz illő anyag?- Igen. A terméknél mindig a használat az elsőrendű; a könyvnél a gondolat. Milyen típusú könyvről van szó? Műszaki, szépirodalmi, ideológiai, etikai, esztétikai?- Nyomdász? Tipográfus? Minek vallja magát legszívesebben ?-Tipográfusnak, aki a realitásokat veszi figyelembe, s nem öncélú, művészke- dő dolgokat kerget. Elvetek mindent, ami nem természetes, aminek nincs funkciója. niedzielsky Katalin

» A kérdést akár ilyen röviden megfogalmazhatjuk: Hogyan áll gazdaságilag a Kner Nyomda szénája?

Válaszadáskor törekedhetnénk hasonló tömörségre, és kijelenthetnénk: nagyjában-egészében közepesen, valamivel jobban, mint az átlagos Békés megyei vállalatok. Ezzel azonban már elkövetnénk az óriási hibát, nevezetesen, hogy átsiklanánk az oly fontos részletek fölött. (Évtizedeken keresztül megelégedtünk a hasonló „végeredmények" hallatán, és ennek a jól ismert „mai helyzet" lett a végeredménye...)

Nos, akkor nézzük a részleteket. Dr. Gömöri Istvánné, a vezérigazgató gazdasági helyettese mondja:-A technikai megújulás napjait éljük. Túl vagyunk egy 830 millió forintos beruházáson, ebből 540 millió forint értékű volt a világbanki hitel. A pénzt az úgynevezett szerkezetátalakítási „A" és „B" programból kaptuk, a 30 millió forintos belföldi hitelen kívül a többit saját forrásból fedeztük.

A mi feladatunk a háttéripar fejlesztése, a csomagolóanyagok korszerűsítése, pontosabban minőségi csomagolóanyagok előállítása, megfelelő esztétikai kivitelben, az ország exportképességének növelése érdekében. A pénzt kizárólag gépek vásárlására fordítottuk, kicseréltük a címke- és dobozgyártás, és a nyomógépek jelentős részét. A formakészítést megújítottuk, beszereztük a doboztervező és a „fastanca"-készítő berendezéseket. Nagy teljesítményű számítógépeket működtetünk, lézertechnikát alkalmazunk, tehát rendelkezünk a világszínvonalat jelentő technikával.

A beruházás igazi nyeresége a Kner Nyomda partnervállalatainál jelentkezik. Például a dobozok méretpontossága hihetetlenül megnő, a csomagológépek így selejtmentesen dolgozhatnak.

I

Gyomaendrődön nem állt meg az idő

A mi üzemünk méltán büszke híres alapítójára, Kner Izidorra. Ugyanez mondható el a vidéki könyvkiadás másik nagy elhivatottjára. Tevan Andorra is. Ki gondolta volna valaha, hogy a két vidéki nyomda egyesül (1963), és közös akarattal szolgálja tovább a könyvgyártást, a magyar nyomdaipart. így vált mára a háború után rövid időre kallódásra ítélt gyomai kisüzem egy nagy Kner Nyomda gyo- maendrődi üzemrészévé.- Mi jellemzi a nyomdánkat?

A választ Szász Imre üzemvezető adta.- Ha ma egy üzem talpon akar maradni, akkor állandóan meg kell újulnia. Ez a Kner Nyomda gyomaendrődi üzemére most hangsúlyozottan érvényes. Új vezérigazgatónk van új gondolatokkal és elképzelésekkel.

Úgy érzem, üzemünk egy olyan változás előtt is áll, amely új üzemépületet, esetleg gépi beruházást is hozhat magával. A közelmúltban is volt néhány korszerűsítés, de az új vezérigazgatótól egy ennél átfogóbb beruházást várunk.

Az 1988-as évben is sikerült túlteljesíteni tervünket. Az ez év első félévi eredményünk is jónak mondható, hiszen a jelentősen megemelt tervünket is túlteljesítettük, s minden reményünk megvan rá, hogy az évet is hasonlóan zárjuk. Van azonban egy elég nagy gondunk. Várható, hogy az életszínvonal csökkenése miatt a könyvkiadás némileg megtorpan, tehát termékszerkezet-váltásra lesz szükség.-A gyomaendrődi üzem milyen önállóságot élvez a nagy Kneren belül?-Bizonyos területeken igen önállóak vagyunk; így például a munkavállalás, munkavégzés, létszámgazdálkodás terén, és a meghatározott bértömegen belül szabadon rendelkezünk a bérrel is, viszont az anyaggazdálkodás szorosan kötődik a központi üzemhez.-Milyen kapcsolatokkal rendelkezik Gyo- maendrőd?- Ha a kooperációra gondolunk, természetesen elsősorban házon belül, tehát a központi üzemmel tartjuk a kapcsolatot, de kooperálunk Szegeddel, Kecskeméttel, sőt egyes budapesti nyomdákkal is. Az üzleti oldaláról nézve jók a kapcsolataink a kiadókkal. Nyugodt lélekkel mondhatom el, hogy a megrendelők általában elégedettek munkáinkkal.- Összegzésképpen mit lehet még elmondani a gyomaendrődi üzemről?-Várjuk az új vezetéstől a feltétlen változást, s ezen belül több önállóságot.

Érzek a mi kollektívánkban annyi energiát, szakmai büszkeséget, hogy megfelelő eszközökkel és anyagellátással álljuk a versenyt. Nem kell szégyenkeznünk, hogy rosszul bánunk Tevan és Kner örökségével.

BEINSCHRÓT KÁROLY

A vezérigazgató helyettese szerint a Kner 1989-ben 100 millió forintos eredményre számíthat. Exportpiacukat bővítik, 2 millió dollár értékű árut visznek külföldre, jórészt könyveket. A magasabb értékű csomagolóanyagok exportjáról jelenleg tárgyalnak két illatszereket gyártó tőkés céggel, az Estéé Lauder és Helena Rubinsteinnel.

Amikor a jövőről esik szó, dr. Gömöri Istvánné ezt mondja: - Minden valószínűség szerint nálunk is elkerülhetetlenné válik az átalakítás, a „formaváltás", és

Kötelez a hírnév, a múlt, az elődök!

Szakszervezetünk a legrégibb, 127 éves.

A legerősebb, legtekintélyesebb korszak a háború előtti. Nagymértékben szívós, jól szervezett és művelt tagsága jelentős sikereket ért el. Az utóbbi évtizedekben fénye megkopott. Tekintélyét kell visszaállítanunk.

Már a várt eseményre, a nyomdaiparban dolgozók kongresszusára.

Jelen pillanatban egy szakszervezetben vagyunk a papíripari, illetve a könyv- és lapkiadók, könyvterjesztők tagságával. Nemrég köztünk voltak még a „sajtosok" is, de a kongresszusuk a teljes kiválásukról döntött. Ők tudják! Az, hogy a többiek együtt maradnak-e velünk, az is hamarosan, év vége felé eldől. Egy biztos! Nyomdászszakszervezet lesz a jövőben is.

A Kner Nyomdában is választásra készülünk. Szeptember végén eldől, hogy kik kerülnek az új szakszervezeti bizottságba. A tagságnak több kérdésben kell döntenie. Le- gyen-e továbbra is szövetségben a „papírosokkal" és „kiadósokkal", vagy legyen teljesen önálló, mint annak idején? Bizalmitestület válasszon, vagy közvetlenül a tagság bizottságot, illetve titkárt?

Milyen témákat, módszereket tűzzünk a zászlónkra?

Egy biztos, nem szabad, hogy továbbra is a hatalom részesei legyünk! Nekünk a hatalommal, ellenfeleinkkel tárgyalnunk kell, a hatalom gátlástalanságai, elfuserált intézkedései ellen kell felvenni a harcot. Most már minden eszközzel. Egyelőre a nyíltság eszközeit kihasználva. Nagyon fontos, hogy a nevünket mindig adjuk a mondanivalónkhoz. Persze, a saját fejlődésünkre párhuzamosan figyelnünk kell. Emelni kell intelligencia- és műveltségi szintünket, technikai nívónkat, bátorságunkat ütközéseknél, és vagyonúnkat. Becsületesen kell dolgoznunk, és korrekt vezetői magatartást várunk.

Volt annak idején két hírneves nyomdászelődünk, a gyomai Kner és a csabai Tevan család. Most a Tevan-jubileumot ünnepeljük. Élnek még, akik beosztottjukként dolgoztak, és bevallásuk szerint mindkét család demokratikus vezetési stílusáról és rendkívüli műveltségéről, humán beállítottságáról volt híres.

Mindamellett jól működő szakszervezet volt, de ehhez igazodó tagság is. Összefogás, fegyelem, együttgondolkodás jellemezte. Ezt kell most is elérni. Azt a nyomdásztagságot, amely mindig érti, hogy a bizottság mit akar, és kiáll mellette.

Tevan és Kner hírnevet szereztek városunknak, megyénknek, hazánknak. A nyomdaipari dolgozók szakszervezetének újból a legkeményebb érdekvédelem gyakorlói közé kell feltornásznia magát. Kötelez a hírnév, a múlt, és az elődök! solymosi györgy

gondolkozunk a tulajdon módosításának lehetőségeiről. (A cég átvilágítását a Bonitas Rt. végezte.) Jelenleg úgy tűnik, hogy valamilyen részvénytársasági forma életképes lehet Békéscsabán, gyulai és gyomai üzemünk pedig kft.-vé alakulhatna át. Az bizonyosnak látszik, hogy a külföldi tőke bevonása több előnnyel járna. Elsősorban piaci előnyökre gondolok. A belföldi lehetőségek beszűkültek, ugyanakkor a Kner alkalmas a nemzetközi megmérettetésre. De nincs piaci tapasztalatunk, kellene egy partner, akinek bejáratott kapcsolatrendszere, megfelelő hálózata, jó hírneve van, és éppúgy szükségünk lesz új típusú szervezési tapasztalatokra is.

Végül a középtávú stratégia más kérdéseiről beszélgetve fejtette ki véleményét a vezérigazgató gazdasági helyettese:-A technikai háttér mellett leginkább a Kner szakembereinek tudására és a nyomdászhagyományokra építhetünk. A Kner név mindig is minőséget jelentett, és ez az érték változatlan ma is. Fontos, hogy stabilak vagyunk pénzügyileg, a bonitásunk jó. Első osztályú adósnak tartanak nyilván, partnereink megbíznak bennünk. Mindezek jelentik az alapját a Knerben dolgozó mintegy 1250 ember' és a cég jövőjének. (lovászi

■ Dürer üzem,

Gyula

Gyulán a Ladics-házzal majdnem szemben van egy jellegzetesen szép épület, a Kner Nyomda Dürer üzeme.

Jogelődje a Nagy P. István által 1935-ben alapított nyomdaüzem volt. Az 1950-es államosítás után tanácsi irányítás alá került, s mint Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat működött. Székhelye Gyula. A nyomdavállalat vezetője Kendra György munkásigazgató volt. Profilja meglehetősen vegyes; brosúra és szolgáltatás (plakát, kereskedelmi, üzleti nyomtatványok, meghívók) gyártása.

Nagy Péter műszaki vezető munkálkodása hozott változást. Lényegében ekkor, az 1970- es évek elején alakul ki a nyomda jelenlegi arculata is, felépül a Corvin utcai új üzemépület.

Ezek az évek a nyomda addigi tevékenységéhez képest kiemelkedőek voltak. Egyre több helyen ismerték meg a BMNyV impresz- szumát, s kinevelődött egy új, friss szemléletű szakembergárda.

'73-ban a nyugdíjba vonuló Kendra György helyére Háromszéki Pál lépett, s ez az igazgatóváltás változást hozott a nyomda életébe is. A nyomdának új feladatokra kellett felkészülnie: a kis példányszámú, magasnyomtatással előállított, igényes könyvek gyártására.

Hogy ez mennyire sikerült, azt a „Szép Könyv" versenyen díjazott könyveinknek évről évre növekvő menhyisége bizonyítja. A Dürer Nyomda elismert lett.

Új nyomtatási eljárást vezettünk be, az ofszetnyomtatást.

1980-ban a Békés megyei nyomdák összevonásra kerültek, azóta a gyulai nyomda, a Kner Nyomda Dürer üzeme igazgatója Székely András.

Az üzem tevékenysége még egy ideig szorosan kapcsolódik a csabai könyvgyártáshoz, de egyre inkább jelentkezik az önálló vállalati tevékenység szükségszerűsége. A hagyományos termékek mellett (árukiszerelő, kereskedelmi, üzleti nyomtatványok) egy új termékfajta, az ofszetnyomtatással előállított puha táblás könyv gyártása valósul meg, s meghatározó szerepe lesz az üzem stratégiájában. 1983-ban új, a városképbe harmonikusan illeszkedő új üzem épült, melynek földszintjén korszerű kötészet, emeletén pedig irodák és szociális helyiségek, ebédlő kaptak helyet. így alakult ki a Dürer üzem mai arculata. Fejlődésére csak egyetlen adat: ma az üzem alig több mint száz dolgozóval egy hónap alatt ér el annyi árbevételt, mint a '60-as évek végén kétszer annyi létszámmal egy év alatt.

Szeretnénk, ha a „Dürer" márkanév lenne, elismerése egy olyan üzemnek, mely rugalmas, pontos, minőségileg elismert, és biztos partnere megrendelőinek - s gondtalan megélhetést nyújt változó világunkban is az itt dolgozó nyomdászoknak. vgy.