Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

Világ.proletárjai, egyesüljetek ! BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM Mai számunkból: De a pénznek nincs szaga (3. oldal) Az egyházak is figyelnek rájuk (4. oldal) A város arca a mi jellemünk (4. oldal) Szöveg (5. oldal) Gömbvillám járt...? (6. oldal) Szarvasi tornagyözelem (8. oldal) Ingyenes lesz a diákigazolvány Horn Gyufa külügyminiszter nyilatkozik lapunknak II külpolitika a belpolitika tükre és folytatása • Nem kell félni a román határ közelében • Lengyelországban az ellenzék kezdte • 0 katonai beavatkozás hibás döntés volt • Korai még a semlegesség Az augusztus 19-ei orosházi ünnepi nagygyűlésen Horn Gyula külügyminisz­ter, az MSZMP Politikai Intéző Bizott­ságának tagja elsősorban belpolitikai életünk fontos kérdéseiről beszélt. Ál­lamalapító királyunk, Szent István élet­művét, a teljesítőképes gazdaság, a ke­reskedelem megalapozását és az Európá­hoz kötődés feltételeinek megteremtését méltatta, párhuzamokat vont a jelenlegi teendőkkel. A jogállam kiépítése, a piac- gazdaság biztosítása, az általános társa­dalmi válság leküzdése érdekében az ünnepi szónok bizalmat kért pártjának és kormányának, valamint hangsúlyozta a politikai kultúra szükségességét. (A Horn Gyulával készített interjú lapunk 5. oldalán olvasható.) Csabán kedvezőbbek a kilátások A konzervgyártás és -export zavarai Miként a sajtó már ez év márciusában hírül adta, az új tanév kezdetével, vagyis szeptember elsejével az 1988. évi országos diákparlamen­tek állásfoglalásainak és a Minisztertanács ifjúságpoli­tikai feladattervének meg­felelően — bevezetik az új diákigazolványokat. Az új diákigazolványok arcképesek, szerepel rajtuk tulajdonosuk személyi szá­ma is, így az előzőeknél kedvezőbben használhatók. Lehetővé teszik a diákok ré­szére az összes utazási iga­zolvány megszüntetését. Ez­után a helyi és helyközi utazásra jogosító havijegye­ket is a diákigazolványuk alapján válthatják meg. Az új diákigazolványt a közép- és a felsőfokú oktatási in­tézményekben tanulók mel­lett valamennyi általános is­kolás is megkapja. Az iga­zolványokba vérvizsgálat esetén beíriák tulajdonosuk vércsoportját, igazolják a di­áksportszervezeti, a diák­klub-, iskolaszervezeti stb. tagságot. A diákok ezzel az igazolvánnyal igázolják jo­gosultságukat az 50 százalé­kos utazási kedvezményre, az állami és egyes egyházi múzeumokba való ingyenes belépésre, az üdülőhelyi díj Ilyenkor nyár végén, a gazda már pontosabban kal­kulál, hiszen a kalászos ga­bonák árbevétele a legtöbb nagyüzem egyszámlájárá fu­tott, s az őszi növények várható terméséből megkö­zelíthető az is, vajon év végén a szántóföldi kultú­rák mennyit hoznak a kony­hára. S hogy a megyében — a kedvező időjárás mellett — miként alakult a kalá­szosok átlagtermése, illetve mi várható a növényter­mesztés frontján, erről Koí- ta Zsoltné, termelési szak- felügyelővel, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán beszélgettünk. Nyolcszázezer tonna raktárban — A lehető legjobb évet zárta a megye. Bár a \123 ezer 300 hektár őszibúza­terület 5,731 tonnás átlaga némileg elmarad a ’84-es csúcstól, amikor is 5,77 ton­na volt az átlageredmény. A betakarítás folyamatos ütemét csak néhány futó eső zavarta pár órára. Sike­rült a gombabetegségeket is leküzdeni. őszi búzából egyébként legjobb az Eleki \enin*Tsz átlagtermése, 7,4 tonnával, valamint a Békés­csabai Állami Gazdaságé 7,2 tonnával. A megyei szövet­kezeti átlag egyébként 5,71 alóli mentességre, a válla­latok és intézmények által biztosított diákbérletekre, diákjegyekre, egyéb diák­kedvezményekre. Az új di­ákigazolvány azok számára, akik megkötik, tanulóbizto­sítási kötvényként is szol­gál. A Művelődési Minisztéri­um, mivel előteremtette a szükséges összeget, a diákok ingyen kapják meg a diák- igazolványokat. Az Állami Biztosító viszont az igazol­ványok kiállítását végző tanintézetek részére — a ná­la kötött tanulóbiztosítások szokásos jutalékán felül — igazolványonként 4 forint költségtérítést fizet. A szükséges egyeztetések elhúzódása miatt az új di­ákigazolványok bevezetésé­ről szóló rendelet csak au­gusztus végén jelenik meg. Azért, hogy a diákok ne ká­rosuljanak, a magasabb év­folyamra járók az előző tan­évi utazási igazolványaik alapjára a? első osztályosok és évfolyamosok pedig min­den külön igazolás nélkül válthatják meg szeptember­re utazási havi jegyeiket. De ezek már csak akkor lesz­nek érvényesek, ha szerepel rajtuk tulajdonosuk szemé­lyi száma is. tonna/hektár, az állami gaz­daságoké pedig 6,1 tonna/ hektár. — ismerteti az ered­ményeket Kóltainé. A szektorbeli termésátlag- különbség a megyei tanács véleménye szerint abból adódik, hogy a tsz-ek lénye­gesen több területen termel­nek búzát, s a talajok ter­mőképessége miatt is na­gyobb az átlagok szóródása. A tavaszi kalászosok közül 2531 hektáron a tavaszi ár­pa 3,8 tonna átlagtermést adott, míg a zab 3,3 tonnát, tehát a termés az évjárat­nak megfelelően alakult. Rozsból mindössze 63 hek­tárt vetettek a megyében. A sülevényesebb, homokosabb földekről 3,7 tonna átlag­termést takarítottak be. A 797 699 tonna kalászos ga­bona összes mennyisége a megyében kiváló minőség­gel is párosul. Magas sikér­tartalom, kiváló fajsúly jel­lemezte ez évben a termést. A részlet is lényeg — Az eredményekhez, egyáltalán a gabonabetaka­rítás sikeréhez nem férhet kétség. Minden elismerést megérdemelnek az üzemek. — vélekedik Kóltainé. Bár, ha a betakarításhoz kapcsolódó, valamint a ké­sőbbi mezőgazdasági mun­kákat értékeljük, nem huny­Kevesebb importlap magasabb áron A külföldi beszerzési árak változása miatt a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat emelni kényszerül a szocia­lista országokból importált és a Magyar Posta által ut­cai árusításban terjesztett naçjlapok és folyóiratok árát. A napilapok — függet­lenül attól, hogy hétköznap vagy a hét végén jelennek me£ — egységesen 4,80 fo­rintba kerülnek majd. Az áremelkedés ebben az év­ben nem érinti azokat, akik már korábban előfizettek az egyes kiadványokra. * * * A mostani intézkedéssel a kiadványok ára a magyar napilapok áraihoz’ igazodik. A szocialista országok napi­lapjai eddig 80 fillérbe ke­rültek. Példányszámukat nem csökkentik, a többi ki­adványból azonban valami­vel kevesebbet rendelnek a jövőben. Lengyelországból 75-féle, a Szovjetunióból 70-, az NDK-ból 35-, Csehszlo­vákiából 25-, Romániából 22-, Bulgáriából 11-, Kubá­ból 9-* Jugoszláviából 7-, Vietnamból 4-, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságból .pedig 2-féle újságot, illetve folyóiratot hoznak be. hatunk szemet a hiányossá­gok felett sem. Mert önma­gában egy sikeres és jól szervezett betakarítás nem lehet elegendő a következő év megalapozásához. Hiszen a munka augusztusban is folytatódik, csak kevesen fi­gyelnek oda, s nemigen mi­nősítik, legalábbis a hiva­talos szervek részéről. Las­san megszokott látvány sze­münknek például a közuta­kon elszórt termést csipege­tő madársereg, pedig a sok kicsi, sokra megy elvet tisz­teletben kellene tartani. A nagyüzemek számára sem mindegy, hogyan minősítik kívülállók az ágazat mun­káját. Egyre több a kritika a sajtóban, a különböző fó­rumokon, a pazarló szállí­tások azonban továbbra is jellemzőek. Egy-két üzemet kivéve nincs e kérdésben eredmény. Példa lehet a tar­lóégetés is. Egyszerűen nem tudnak az üzemek leszokni róla. Pedig az utóbbi évek­ben egyre több hatóság is rosszallását fejezi ki, mégis eszközhiányra hivatkozva a legtöbben százhektáros nagy­ságrendű táblákon égetik tarlóval együtt a szalmát. Sőt, az sem zavaró szá­munkra, ha mindez közút mellett történik. Legfeljebb az éppen arra haladó hon­polgár bosszankodik, ha egyáltalán marad ehhez ere­je a fojtogató füsttől. Reális remények % Mindenesetre öröm, hogy pillanatnyilag minden re­ménye megvan a megyének (Folytatás a 3. oldalon.) Az év első hét hónapjá­ban nem mindenben az el­képzelések szerint alakult a magyar konzervexport, és az év többi részében is nagy erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy a gyárak által feldolgozott áruk maradék­talanul vevőre találjanak. A vártnál is nagyobb gondot az okozza, hogy a Szovjet­unió az idén az államközi szerződésben korábban rög­zítettnél 20 százalékkal ke­vesebb élelmiszert vesz át, holott éppen a Szovjetunió volt évtizedekig a magyar élelmiszer-gazdaság termé­keinek legnagyobb felvevő­piaca. Az így kiesett meny- nyiség jó részére a kereske­delem másutt nem talál ve­vőt. Vajda László, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium kereskedelmi fő­osztályának helyettes vezető­je elmondotta: július végéig a rubelelszámolású piacokon — ahol a legjelentősebb vá­sárló még mindig a Szovjet­unió volt — a zöldségkon­zervekből 200 ezer tonnát értékesítettek, 33 ezer ton­nával kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Gyümölcskonzervekből 80 ezer tonna talált vevőre ezen a piacon, 14 ezer ton­nával kevesebb, mint tavaly július végéig. Az értékesítés föllendítésére a központi szervek az úgynevezett bar­tel típusú kereskedelmi for­máció alkalmazását is aján­lották, ami azt jelenti, hogy a magyar áruért ellentétel­ként külföldi terméket fo­gadhatnak el. Ez azonban még csak igen kis részben valósul meg a gyakorlatban. Az év első hét hónapjá­ban némileg sikeresebbnek bizonyultak a konvertibilis piacon tett erőfeszítések, ám ezek nem pótolták a kiesést. Zöldségkonzervekből az elő­ző év hasonló időszakához hasonlóan 56 ezer tonna ju­tott el erre a piacra; míg gyümölcskonzervekből 46 ezer tonnát értékesítettek a vállalatok, csaknem kétszer annyit, mint 1988 azonos időszakában. Az utóbbi rész­sikert elsősorban az új pia­cok felfedezése hozta. Elő­ször értékesítettek nagyobb mennyiséget Ausztráliában, az iparág különféle termé­keit először fogyaszthatták a japán, az egyesült államok­beli, a szingapúri, a hong­kongi és az indonéziai vá­sárlók. * * * Dr. Ancsin György, a bé­késcsabai konzervgyár fő­könyvelője exportjukról mondja: — Ránk nem jellemzőek az országos konzervipari adatok. A csabai konzerv­gyár termelése az év első hét hónapjában 12 százalékkal nőtt. Ebből, valamint a ja­nuár elsejei nyitókészletünk­ből volt annyi árunk, hogy összességében az értékesíté­sünk volumene — a bázis- időszakhoz képest — 23,6 százalékkal nőtt. Szocialista piacokra zöldségkonzerveket és száraztésztát szállítottunk, mégpedig 45 százalékkal, szám szerint 13 ezer tonná­val többet, mint egy évvel ezelőtt. Bővült tőkés expor­tunk is, a növekedés hét hó­nap alatt eléri a 3 ezer ton­nát. Zöldségből és gyümölcs- konzervből ez idáig 7,2 mil­lió dollár bevételt értünk el. A növekedés egymillió dol­lárt tesz ki. — Miből ered a csabai konzervgyár exportjának fejlődése? — A túlteljesítés július vé­géig elsősorban azzal magya­rázható, hogy a június—jú­liusban legyártott körülbelül 20 ezer tonna zöldborsót au­gusztus 1-jéig kiszállítottuk a Szovjetunióba. Egyébként az államközi szerződéseink­ben rögzítettek csökkenése miatt Csabán is jelentkeznek majd nehézségek, mégpedig augusztustól. Tudniillik a le­gyártásra kerülő szocialista árualap — elsősorban lecsó — értékesítési lehetősége kontingenshiány miatt még nem biztosított. — Ês mi a helyzet az úgy­nevezett bartel üzletekkel? — Ezek gazdaságossági szempontok miatt nem va­lósíthatóak meg, hiszen eb­ben a konstrukcióban nem részesülünk^ részesülnénk az egyébként bennünket megil­lető ál'lami támogatásban. Ennek ellenére bízunk ab­ban, hogy ha a tervezettnél kisebb mennyiségben is, de az általunk gyártott lecsót, elfogadható áron értékesíte­ni tudjuk a Szovjetunióban vagy az NDK-ban. — A csabai konzervgyár­ban hogyan nőtt a tőkés ex­port az elmúlt években? — 1986-ban 4; ’87-ben 6,5; ’88-ban pedig 12 millió dol­lár volt a bevételünk, az idén pedig — a kedvezőtlen kilátások ellenére is — 13-14 millió dollárra számítunk. A növekedés a korábban kor­szerűsített technológiának és az intenzív piacfeltárásnak köszönhető. Mi is betörtünk a minisztérium által említett új piacokra, de változatlanul nyugat-európai és a skandi­náv országokbeli vevőink a meghatározók. — Lovász — Kalászosokból Békésben csácsév Ősszel is lehet rekord?

Next

/
Oldalképek
Tartalom