Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

*\CÍ „Gázos vizes ügy” Megyeszékhelyünk külterületének egy ré­sze, a vandháti vízmű kútjainak gyűjtő- vezetéke mentén fekvő ingatlanok, az ivó­vizet közvetlenül a gyűjtővezetékről kap­ják. (Kisrét, Dobozi út környéke, valamint a Gyulai—Dobozi út közti Béke kerti terü­let.) Ez a víz, a jelenleg érvényben levő szab­ványnak több szempontból sem felel meg, legkritikusabb a víz magas metángáztartal- ma. Emiatt ezen a területen az épületen belüli vízhasználat nem volt engedélyezhe­tő a vízből kiváló metángáz robbanásve­szélyessége miatt. Több alkalommal előfor­dultak, szerencsére személyi sérüléssel nem járó robbanások is. E több éve fennálló probléma megoldására napjainkban nyílik lehetőség a nyersvíz-gyűjtővezetékek kivál­tásával, illetve az érintett ingatlanok váro­si vízműről való ellátásával. A tervezett vízvezetékek kiépítése és átkötése után a szolgáltatott víz minősége a városi minősé­gével megegyező lesz, amely a továbbiak­ban biztosítja a lakáson belüli biztonságos felhasználást is. , A tervbe vett beruházást a megyei, vá­rosi tanács és a Békés Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat finanszírozza, de szüksé­ges, hogy az érintett ingatlantulajdonosok is költségviseléssel járuljanak hozzá a terve­zett műszaki megoldás megvalósításához. A közös beruházás folyamatos kivitelezéssel várhatóan 1990. május 30-ig befejeződik, és véglegesen megoldja az érintett térség ivó- vízellátását. Mindezekről az érintett lakosokat részle­tesebben is tájékoztatják, melyre a Békés­csabai Május 1. Tsz ebédlőjében, 1989. au­gusztus 24-én 18.00 órakor kerül sor. Iskolakezdés elét! A bolt, a szülő, a gyerekek Nem hiányzik semmi? Fotó: Kovács Erzsébet 1989. augusztus 22.. kedd Negyvenéves a Békéssámsoni Előre Tsz Urbán Pálné, a békéscsa­bai 49. sz. papírbolt vezető­je már sorolja is: Betűgya­korlón és. középiskolás füze­ten kívül mindenünk van. Ha valami kifogy, gyorsan megjön az áru. Tanszercso­magot nem igényeltek az is­kolák. Általános iskolai és középiskolás füzetcsomagot készítettünk, de egy táblá­zatban ki is írtuk, melyik osztályba milyen füzetre van szükség. Nemrég har­minc százalékos árenged­ménnyé! táskavásár volt bol­tunkban. -A választék meg­felelő: öt-hatféle csomagoló, négyféle festék, csak hát az árak ... ' Egy hajdani „tízfil­léres” rajzlap ma negyven fillérbe kerül. — Vajon hány forintot ' kell költeni ma egy iskolába induló nebulóra? — mor­fondírozom hangosan. Urbán Pálné mosolyogva válaszolja, hogy erről is fel tud világosítani, mert most lesz elsős a kisebbik gyerek, és már a múlt héten bevá­sároltak. Nem sokat kaptak vissza 3 ezer forintból. Az embereket figyelve könnyen meg lehet állapíta­ni, hogy a szülők — többsé­gükben anyukák — és a gyerekek együtt bonyolítják le az iskolakezdés előtti nagy beruházást. — Mindent kaptunk, az előadók is kedvesek voltak — mondja K. Pétérné, aki kisfiával a pénztár felé igyekszik. — Az a kék tetszik! — mutat rá egy kislány a ku­pac tetején heverő hagyomá­nyos vonalú hátitáskára. Ára 799 forint... — Mit gondol, meddig bír­ja? — fordulok édesanyjá­hoz. — Az előző egy évig tar­tott — válaszolja. — Pedig nem szokott vele focizni a gyerek. V. Miklósné már túl van egy négyszámjegyű összeg kifizetésén. — Három gyerekünk van. Az iskolakezdés több mint tízezer forintunkba kerül. Pedig semmi fölöslegeset nem veszünk, de tornacipő, melegítő kell mindegyiknek. Hamarosan — már a tőzsde jö­vő évi bevezetésének előkészíté­se jegyében — új értékpapírpia­ci megállapodást kötnek a ha­zai bankok és pénzintézetek. A megállapodás kialakításakor már figyelembe veszik a leendő tőzs­dei szabályokat. Ennek alapján módosítják a tőzsdei értékpa­pír-kereskedelem szabályait, az árfolyamjegyzés rendszerét, és sűrítik a tőrzsdenapok számát. Jelenleg a pénzintézetek, ban­kok saját számlára, a vételárat előre kifizetve megvásárolják azokat • az értékpapírokat, ame­lyeket aztán a tőzsdenapokon eladásra felajánlanak. így a kötvények, részvények árfolya­mának alakulásában nagy sze­repet játszik az, hogy az érin­tett bankok milyen üzletpoliti­kát folytatnak. Ugyanakkor a piac, a kereslet-kínálat hatása Még csak nem is hordhatja a kisebb, amit a nagyobbak kinőttek, mert ezek a por­tékák jószerével egy gyere­ket sem szolgálnak ki. És a gyerekek? Milyen a hangulatuk ebben a hőség­ben, cipekedésben, bosszan- kodás közepette? K. Gabriella már várja az iskolát. — Hiányzik még a tanulás is, csak az a baj, hogy korán kell felkelni. — Innen elmegyünk fanmert meg inget venni — újságol­ja T. Krisztián ötödik osztá­lyos tanuló. — Ö, én már tudom, me­lyik tantárgyból kell tarta­lékfüzetet venni — szólal meg L. Anna, amikor édes­anyját faggatom, mivel egé­szítik ki az egységcsomagot? — Nagyon szeretem az új füzeteket, könyveket. Mindig a kívántnál csak kisebb mér­tékben befolyásolja az árfo­lyam alakulását. Ezért a jövő­ben az új megállapodás alapján megváltoztatják ezt a rendszert, és a bankok, pénzintézetek, bró­kercégek csak megbízás alap­ján fognak kereskedni az ér­tékpapírokkal. Ez azért is elő­nyös, mert jelenleg viszonylag kevés szabad pénzeszközzel ren­delkeznek. és így nem volt le­hetőségük a vásárlások bővíté­sére. ami hátrányosan hatott a tőzsdei forgalomra. ­Az új megállapodások alapján biztosítani kívánják az árfolya­mok gyons jegyzését és az üzlet­kötések teljes nyilvánosságát. Az elképzelések szerint októberben heti két tőzsdenapot, november­ben heti hármat tartanak, de­cemberben pedig már minden­együtt csomagoljuk anyuval — teszi hozzá. — Bele fog férni minden? — kérdezem a hetedikes Tí­meát és ötödikes húgát, Tündét. Mindkettőjük kezé­ben fekete diplomatatáska, darabja hatszáz-egynéhány forint. — Ami kimarad, azt majd reklámszatyorba tesszük — vágja rá Tímea. Látszik, hogy nem először kell erre felelnie. — Mindenkinek ilyen van a suliban — te­szi hozzá húga. Édesanyjuk a következőket mondja ró­luk; — A lányok nagyon so­kat segítettek az otthoni gazdaságban. Répát gazoltak, kukoricát címereztek. Meg­beszéltük, hogy szeptember­re mind a kétten megkapják nap lesz tőzsdei adásvétel. Eb­ben az időszakban megteremtik a feltételeit annak, hogy az üz­letfelek, a befektetők a tőzsdén, illetve a bankoknál, valamint a sajtó útján folyamatosan érte­süljenek az üzletkötések során kialakult árfolyamokról. Várhatóan az új rendszer hoz­zájárul a jelenleg igen alacsony forgalom fellendüléséhez. Július­ban az előző hónaphoz képest 60 millió forinttal visszaesett a for­galom, csupán 233 millió forint értékben adtak, illetve vettek kötvényeket, részvényeket. Az idén a havi legmagasabb forga­lom elérte a 360-370 millió forin­tot. (A forgalomban lévő kötvé­nyek összértéke 28,3 milliárd fo­rint. A megalakult 170 részvény- társaság pedig mintegy 115 mil­liárd forint értékű részvénnyel rendelkezik.) Ünneplőbe öltözött embe­rek sokasága jelezte: Békés- sámsonon nevezetes évfor­duló augusztus 20-a. Ugyan­is ekkor ünnepelte az Előre Mgtsz alakulásának 40. év­fordulóját a tagság. A köz­gyűlésre Fári Mihály alapí­tótag is eljött, hogy ismerő­sei, volt munkatársai köré­ben emlékezzen vissza az elmúlt évtizedekre. — 1949-ben ott voltam az alapítók között, de egy év után sem tudtam annyit ke­resni, hogy eltartsam a csa­ládomat, ezért kiléptem. Évek múlva, a csoportosítás­kor ismét tsz-tag lettem. A faluban nem válogathatott a férfinép a munkalehetőségek között, én is így ragadtam itt. Simon Imre tsz-elnök köz­gyűlési beszámolójában a Hajdú-tanyán 40 évvel ez­előtt, Vörös Csillag néven alakult tsz gyötrelmes éveit elevenítette fel elsőként. (Folytatás az 1. oldalról) tölt csülök 104-ről 112-ne, a sümegi és gépsonka 250-ről 280 forintra emelkedett. Nem akar „kilógni a sorból” a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, sem a Szarvasi Álla­mi Tangazdaság. A mezőhe­gyesi húsüzem vezetője, Oro- dán Lajos elmondta, hogy hétfőtől kezdve ők is 4,5 százalékkal növelték árai­kat. Mintegy 15 termék árát kellett emelni és ez csak a kezdet. Ugyanis szeptember 4-itőli a zsír, a sütni való kol­bász, a kenyér-csemegesza- lonna, a csécsi, az erdélyi, a sülit szalonna, a göngyölt sült szalonna, a gyulai páros főzőkolbász, a vékony ló- kolbász, és az angolszalon­na ,is drágább lesz. A Szarvasi Állami Tan­gazdaság kereskedelmi igaz­gatóhelyettese, Kondacs Mi­hály lakonikus rövidséggel Csanádapácán a lakosság frisshús-ellátása évek óta megoldatlan. Korábban egy héten csak kétszer (hétfő és csütörtök) szállítottak tőke­húst. Egyszer Gyuláról, más­szor Nagyszénásról. Ilyenkor a családok nagy tételt vásá­roltak egyszerre s előfordult, hogy már másnapra kiürült az ABC hűtőpultja. A köz­ségben működik ugyan egy tanácsi vágóhíd, die itt csak kényszervágás van. így az apácai hatósági húsboltban többnyire selejtezett, sérült, de kimérésre, fogyasztásra alkalmas húsféleségek kap­hatók. Korábban ugyanis sajnálatos módon a helyi Széchenyi Termelőszövetke­zet a „technológiai selejtet” egy az egyben Szaitymazra szállította, ahol feldolgozták és egy részét visszahozták a faluba. — Eladják a vágásra szánt élő állatot, és hasított áruként ugyanazt visszavásárolják? Miért van erre szükség? — kérdeztük Berta Mihályt, a termelőszövetkezet állatte­nyésztési főágazatvezetőjét. — Ezt a kérdést tettük fel mi is magunknak. Majd gondoltunk egyet, s felke­restük Mórocz László közsé­gi tanácselnököt azzal a ké­réssel, adja bérbe a vágóhi­dat. A tsz ennek fejében vál­lalja, hogy megoldja a la­kosság folyamatos húseliáitá- sáit. Megegyeztünk. Már csak helyiséget kellett keresnünk, — A gyapottermesztés visszásságait, a központilag szabályozott vetésterületet stb. Az ’50-es évek viharai sem vették el a tagság ked­vét; annál inkább az ezt kö­vető belső viszályok, érdek- ütközések. (1965-től éven­ként váltották egymást az elnökök éppen 18-an, a leg­képzettebb szakemberek is hátat fordítottak a tsz-nek.) Tíz évnek kellett eltelnie, mire a szövetkezet elérte a legeredményesebb időszakát, megkapta a kiváló címet. Ek­kor végezték el az elodázha­tatlan felújításokat, vásárol­ták meg a korszerű munka­gépeket. „40 év a történelem folya­mán nem nagy idő, de a mi 40 évünkben nagyon sok ember öröme, bánata, nyo­mora, sikere fért el” — mondta az elnök. válaszolt: „Mi árkövetők va­gyunk, átvettük a Gyulai Húskombinát árjegyzékét, augusztus 21-étől eszerint számlázunk.” Nem volt sokkal bőbeszé­dűbb Balogh János, a Csa­bai Húsker igazgatója sem. — Ma kaptuk meg a Ke­reskedelmi Minisztérium te­lexét, amelyben értesítenek, hogy megbeszélés lesz ár­ügyben augusztus 24-én. Mi még nem emeljük az ára­kat, majd csak szeptember 4-től. Ügy gondolom, hogy a ke­reskedelem dolgozóinak is­mét sok munkát adhatott az átárazás. Vajon mikor kap­ták meg az új árjegyzéket? — Mi szerencsés helyzet­ben voltunk — tájékoztatott Paulik Pál, az Élésker ke­reskedelmi igazgatóhelyette­se —, ugyanis túl sok áru nem volt a boltokban, mert a Gyulai Húskombinátban karbantartást végeztek. Vi­olyat, amely kisebb átalakí­tással is alkalmas hentesüz­letnek. A tanács segített és bérbe adta a tulajdonában levő tejcsarnok használaton kívüli épületrészét. — Szemmel láthatólag tisz­ta, takaros a kis bolt. Ki végezte a szakipari munkát és mennyibe került? — Az üzlet kialakítása szintén közös összefogás eredménye. A belső átalakí­tást a tanács építőbrigádja végezte el tíz nap alatt. Mi pedig megvásároltuk a hűtő- szekrényeket, húskampókait, pultot, mérleget és mindent, ami egy húsboltban nélkü­lözhetetlen. Kiadásaink ezért nem haladták meg a 140 ezer forintot. — Valóban gyorsan dol­goztak. Feltételezhetően a szövetkezet nem csupán az ellátás javításáért áldozott ennyi pénzt, hanem jövede­lemre is számít. — Igen. így van, hiszen megfelelő takarmányozás mellett is előfordul, hogy egyik-másik egyed vissza­marad a fejlődésben, esetleg megbetegszik. Ezek elkülöní­tése, a gyógyszeres-vitami- nos kezelése külön költség. Ráadásul „kortársaikat” már régen értékesítettük. S a fal- kásítást, a következő transz­portot nem tudjuk beállíta­ni, mert az itt maradt álla­tok, a „selejt” foglalja a he­lyet, Korábban ezért szállí­De nézzük, mennyi sikert, örömet, gondot jelentett az 1988. év? — Szélsőséges évet zár­tunk tavaly — állapította meg Simon Imre. — A nö­vénytermesztési főágazatnak 25 millió forint árbevétel­kiesése volt, ezt nem tudta pótolni az állattenyésztés sem. Nem csoda, hogy az 1988-as évet veszteséggel zártuk. Pénzgazdálkodásunk sem volt zökkenőmentes. A hitelmegszorítások, a váltók körüli zavarok, a késedel­mes fizetések, mind gondot jelentettek. A jövőt illetően Simon Imre elmondta, hogy terve­zik a tagsági pótlék beveze­tését, a háztáji terület növe­lését. Kidolgozás alatt áll a termelőszövetkezeti vagyon részjegyesítése, az átalány- díjas elszámolások bevezeté­se, csoportos vállalkozások kialakítása. szonylag gyorsan haladt a munka, bár azt is meg kell mondjam, hogy 5-6 héttel ezelőtt már tudtunk a terve­zett áremelésről, így az ár­jegyzéket időben megküld­tük a boltoknak. Csodálkoz­tam is ezen a sztrájkon, mert ebből az derült ki, mintha csak most hallottak volna az illetékesek az ár­emelésről. Pedig ha nekünk tudomásunk volt róla már több mint egy hónapja, ak­kor ott fenn is tudniuk kel­lett erről. És vajon arról tudnak-e, vagy csak megint az utolsó napokban szólnak, •hogy szeptember 1-jétől 10 százalékot meghaladó mér­tékben drágulnak a fogkré­mek, szappanok, áztató- és mosószerek? Egyszóval, úgy tűnik, örül­hetünk, hogy nem egyszerre zúdították ránk ezt a terhet. Ha ez örömnek nevezhe­tő ... tottuk Szatymazra a kívánt súlyhatár alatti élő állatot. Most azonban, hogy helyben dolgozzuk fel, a költségmeg­takarítás miatt dupla ha­szonra teszünk szert. Egy élő állatra vetítve a feldol­gozás költsége 4,23 forint. A hentesüzletben a bőrös ser­téshús ára 77,50 forint kilo­grammonként, a növendék­marha kilója 115 forint, míg a marhahúsé 95 forint, a birkahús kilója pedig 110 fo­rint. A ráfordítás és a bevé­tel közti különbözet a ter­melőszövetkezet nyeresége. — Önök csak csökkent ér­tékű állatot vágnak? — Túlnyomórészt igen, de feldolgozunk kiváló minősé­gű alapanyagot is. Jól1 felfo­gott érdekünk a kereskedel­mi forgalom élénkítése, a bolt folyamatos húsellátása. Távlati elképzeléseink között szerepel saját vágóhíd és ön­álló üzlet nyitása. Arról; hogy milyen a hús iránti kereslet Csikós István, hentes így szól: — A faluban az emberek szívesen, fogyasztanak húst. A múlt héten például 36 ser­tést és nyolc szarvasmarhát vágtunk le. A lakosság álta­lában az olcsóbb árfekvésű sertéshúst keresi. Több csa­ládnak van már hűtőládája, í&y gyakran nagyobb meny- nyiséget vásárolnak egyszer­re. Papp János ezt a táskát.. . Kiss Katalin Megkezdődött a tőzsde előkészítése Cs. i. Öthetes álom után ébredt a SZOT Kép, szöveg: Béla Ottó Csanádapácán is megoldódott... ...a folyamatos húsellátás

Next

/
Oldalképek
Tartalom