Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám

1989. július 27., csütörtök Átszervezés gabonaügyben Komoly ember ön, elöljáró űr (elvtárs)? (Folytatás az 1. oldalról) melyik alternatív párt kap zöldutat programja „bemu­tatásához”? — Az eset vasárnap tör­tént, ahogy mondtam. A me­gyei tanács elnökének körle­velét pedig hétfőn kaptam meg. Egyébként a plakát­kitevő Szántó József bemu­tatkozott. Végül is a köve­telményüket ő visszatette eredeti helyére, még akkor. Ott is maradt a plakát, ami­kor én elmentem. Dombiratoson, a Lenin út egyik háza előtt középkorú nő és egy fiatalember be­szélget : — Hallottak róla, hogy az elöljáró el akart távolítani egy plakátot, ami a Kisgaz­dapárt programját tartal­mazza? — Mondják, de én nem láttam — felel az asszony. — Milyen embernek isme­rik az elöljárót? — Tóth Jóskát? Ha nem ír nevet, megmondom. Nem túl népszerű a faluban. Nem való elöljárónak. Azt hi­szem ennyi elég, amit mond­hatok róla. — Nem éppen. Miért nem való ön szerint a posztjára? — Rábeszélték, hogy vál­lalja el ezt a funkciót. Előír­té traktoros volt. Sorolhat­nánk, hogy mi minden nincs itt elintézve. De csak egyet mondok. Például: évek óta ígérik, hogy bevezetik a vi­zet. Semmi nem történik; nincs, aki az asztalt ver­je. .. Fiatalember siet a boltba, őt is megállítom és ugyan­azokat a kérdéseket teszem fel, mint az előbbieknek. — Nekem nem sok dolgom volt az elöljáróval. Csak annyit mondhatok, amit hal­lok. Nem örvend köztiszte­letnek a faluban. A bolt előtt idősebb bácsi hallja beszélgetésünket, ő is beleszól : — Ide figyeljen! Én két­szer voltam nála segítséget kérni, egyszer sem segített. Nem közénk való ... Biciklijéről száll le egy termetes asszonyság. A kér­dés hozzá is ugyanaz. — Hallottam az esetet. Tán én is ugyanazt csinál lóm, mint Tóth Jóska. Ne plakatírozzon itt fű-fa. Ho­va jutunk? Pár nappal ez­előtt egy fénymásolt Ceau­sescu-plakátot rakott ki va­laki, felszarvazva rajta és összefestve a román vezér. Hát minek szítani még job­ban ezt a robbanásig feszült politikai helyzetet a szom­szédainkkal? Van értelme? Aztán, ha valami uszításfé­lét írnak erre a plakátra, kit vonnak érte felelősségre, nem az elöljárót? Hát így is nézni kell a dolgot... Domsik Jánosné, Kever- mes Nagyközségi Közös Ta­nács elnöke, akihez Domb­iratos is tartozik. — ön szerint miért jutott csak hétfőn Tóth Józsefhez a megyei tanács elnökének körlevele? — Mi 18-án kaptuk meg. Miután szabadságon voltam, ezért csak pénteken, 21-én jutottam ki vele Dombira­tosra. Akkor viszont Tóth József volt valahol vidéken hivatalos ügyben, tehát ő valóban csak 24-én reggel kapta meg ezt a bizonyos körlevelet, amiben a megyei tanács elnöke közölte, hogy milyen pártok alakultak. Tudok a plakáítügyről. Es­küdni mernék, hogy az elöl­járó nem rosszindulatból tette, amit tett. Még nem is olyan régen ugyanis az volt a szokás, hogy mindenki, aki hirdetményt, plakátot akar elhelyezni a helységr ben, az bejelenti a tanács­nál — ez így volt természe­tes. Ö még ehhez van szok­va. Talán még nem jutott el hozzá a megváltozott új helyzet híre ez ügyben. Egyébként meg vagyok elé­gedve a munkájával, jó a munkakapcsolatunk is. — Tudja-e hogy a község­ben neki tulajdonítják pél­dául, hogy nincs bevezetve az ivóvíz? — Nagyon igazságtalanok, ha neki tulajdonítják. És feltehetőleg nem őszinték. Jó pár falugyűlésen elmond­tam, hogy nem volt beter­vezve a vízhálózat megépíté­se a 7. ötéves tervben. Egyébként ez év 'Szeptembe­rében kezdünk hozzá ehhez a bizonyos vízhálózathoz. Be­széltem az elöljáróval és borzasztóan bántja az eset. Nézze, itt egy új politikai struktúra van kialakulóban, amihez hozzá kell szoknunk. Ez nem megy simán, itt hi­bák és ostobaságok egyaránt előfordulhatnak. Az a fon­tos, hogy ebből az esetből mindnyájan okuljunk. Béla Vall Igazságos-e, hogy a tsz-ek nem teljesen ingyenesen jutnak hozzá a Gabona Tröszt megszüntetésével egyidejűleg létrehozandó gabonaipari részvénytársa­ságok tulajdoni hányada egy részéhez? Főként erről vi­tatkoztak a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa székházában szerdán meg­tartott TOT-elnökségi ülés résztvevői. Több elnökségi tag han­goztatta: a gabonaipari vál­lalatokat a mezőgazdaságtól elvont pénzből hozták létre, így természetes igény, hogy ingyenesen jussanak hozzá a termelők ehhez a jelenleg állami tulajdonban levő részhez. Eleki János, a TOT főtitkára szerint viszont már az is óriási eredménye. a termelőszövetkezetek ér­dekvédelmi szervezetének, hogy a Parlament az átala­kulási törvényben elfogadta: az élelmiszeripari vállalatok részvénytársasággá alakítá­sakor a mezőgazdasági ter­melők a tervezett alaptőke (Folytatás az 1. oldalról) szót. Hozzászólásában hang­súlyozta: a gazdaságilag el­maradott térségekben ezen­túl is feladatként szerepel­nek a munkahelyteremtő be­ruházások, a népességelván­dorlás megakadályozására. Ám ezt ki kell egészíteni az infrastruktúra mihamarabbi fejlesztésével. Nagy Mihály sarkadke- resztúri tanácselnök elmond­ta. hogy a helyi tanácsok pénzhez jutása sok bürokrai- tikus elemet tartalmaz, több csatornán kell kérni, jóvá­hagyatni, kivizsgáltatni a kérelmeket. Ezért támogatja azt a gondolatot, mely sze­rint a megyei tanács céltá­mogatásait a helyi tanácsok közvetlenül kapják meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kistelepüléseken a bírói végrehajtás nem műkö­dik megfelelően. Kifogásol­ta, hogy a falvakban nehe­zen halad a telefonhálózat fejlesztése, mert a posta nem tekinti partnereknek az ilyen kis tanácsokat. Szabó István Mezőgyánfoól megjegyezte, hogy az állami tulajdonú, üres lakóházak helyzete siralmas, mert az 50 százalékáig pénz befize­tése nélkül tehermentes részvényt igényelhetnek. A részvényeket az évek során az osztalékkal törlesztik. így gyakorlatilag már a jegyzé­sekor tulajdonosi, azaz bele­szólási jogot szereznek az adott élelmiszeripari társa­ság ügymenetébe. Igaz, az osztalék teljes összegével csak akkor rendelkeznek szabadon, ha már megvásá­rolták az értékpapírokat. Eleki János megemlítette: az sem eldöntött még, hogy az osztalék 100 százalékát kell-e törlesztésre fordítani, vagy kisebb hányadát. Szabó Istvánnak, a TOT elnökének javaslata alapján a további előkészítő munká­ra, illetve annak tisztázásá­ra. hogy a Gabona Tröszt felszámolását követően, pon­tosan milyen nagyságú, ösz- szetételű vagyonból szerez­hetnek részesedést a terme­lők. bizottságot hoz létre a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge. IKV-ügyintézés lassú. Az ilyen ingatlanok mielőbbi hasznosítása segítené a falu­ra vándorlást és letelepe­dést. Hangsúlyozta: a peri­ferikus területek életképes­ségének biztosítása nemzeti ügy. Kifejtette véleményét, mely szerint nem ért egyet a békéscsabai sztrájkoló fel­lépésével, mert a megyében rajta kívül sokan küzdenek a lakásnéllküliséggel, és mint mondta : saját magának sincs lakása (igaz, adóssága sem). Takács Sándor köröstar- csai tanácselnök aggasztónak tartja, hogy a 3 ezres lélek­számú településükön majd’ ezren élnek a létminimu­mon. sőt, olyan kétgyerme­kes anya is akad, aki 1500 forintos fizetéssel rendelke­zik. Ezért, véleménye sze­rint minden fórumon han­goztatni kell a megye elma­radottságét, és azt, hogy a felzárkózáshoz központi se­gítségre van szükség. Végezetül a községi ta­nácselnökök egyöntetűen helyeselték a körzeti egyez­tető tárgyalások szükségessé­gét^ a megyei vezetőkkel va­ló találkozást. H. A.—L. E. 0 periferikus területek életképessége nemzeti ügy Mezöberény központjában — hálózatfejlesztésre 50 millió jövő év tavaszán pedig egy impozánsnak ígérkező cuk­rászdát nyit az áfész. Mind­ez Mezöberény központjá­ban, alig 150 méteres kör­zetben, melyek beruházási és berendezési költsége több mint 50 millió forintra te­hető. Az utóbbi évek e nagy­mérvű hálózatfejlesztése je­lentős mértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy Mezőbe- rény valóban városi köntöst öltsön. S. miközben az ott élők és a városon átutazók igazi bevásárlóközpontban költhetik el pénzüket hasz­nosan, az áfész is megtalál­ja számítását. Ugyanis csak a már említett és Mezőbe- rény központjában találha­tó üzletek éves forgalma megközelíti az 500 millió forintot. Kép, szöveg : Balkus Imre A hatmillió forintos beruházó si költséggel létrehozott és néhány nappal ezelőtt Mezőbe- rény központjában megnyitott papír- és írószerbolt. Árukészlete meghaladja a négymil­lió forintot Jó néhány hónappal az­előtt, hogy Mezöberény vá­ros lett, a tanács elnöke el­ismerően szólt az áfész há­lózatfejlesztéséről. Vagyis azokról az új és felújított kereskedelmi egységekről, melyek jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy e nagy település méltó legyen a városi rangra. Hallgatom Vincze Miklóst, a Mezöberény és Vidéke ÁFÉSZ elnökét, aki nem kis büszkeséggel hozza szó­ba az utóbbi évek ilyen irá­nyú erőfeszítéseit. Mint mondta, ez abban jutott ki­fejezésre. hogy a korábban megépült Berény Áruház közelében további kereske­delmi egységek nyíltak. Így a piac téri vásárcsarnok üz­letei: a méretét és forgal­mát tekintve is nagy alap- területű ABC-áruház. mi­közben kívül-belül felújítot­ták az éttermet és szállodát, a közelmúltban megnyitot­ták a bútorboltot, a háztar­tási-vegyi szaküzletet, né­hány nappal ezelőtt pedig átadták rendeltetésének a papír- és írószerboltot. Még ez év őszén ajándékboltot, a Országzászló anno ... '— amikor még állt Döntés kételyekkel Országzászló Gyulán Nemrégiben Gyulán, rendkívüli végrehajtó bizottsági ülést hívtak össze. Sürgősen határozni kellett az ország­zászló visszaállítása ügyében. Bár ennek eldöntése a tanács­ülés feladata lenne, ám az előzetes véleményezés és javas­lat a végrehajtó bizottság hatáskörébe tartozik. Az előz­ményekről annyit: a város lakosságának széles körében hangzott el az az igény, hogy állítsák vissza méltó helyére az annak idején eltávolított, a jelenlegi Petőfi téren egykor lóbogó országzászlót. Ezt a „népkívánságot” nemcsak a HNF megyei, városi tisztségviselői és az alternatívok, ha­nem a legutóbbi városi MSZMP-értekezlet is támogatta. Tehát vita arról egyáltalán nem volt, hogy kell az or­szágzászló, abban viszont széles körű és itt-ott szenvedé­lyes disputa alakult ki, hogy hol álljon és hogy a javasolt időpont, az augusztus 20., nem rövid-e ahhoz, hogy elké­szüljön. Az ügyet nemcsak hogy felkarolta, de az abban való közreműködését is felajánlotta dr. Herjeczky János, a HNF megyei elnöke, aki a témában tárgyalt dr. Takács Lő­rinc tanácselnökkel is. Abban mindketten egyetértettek, hogy sokat jelentene — legalábbis a. városban —, az or­szágzászló mielőbbi felállítása, a nemzeti megbékélés egy­re áhítottabb ügyének. Az egyházak is támogatják a nemes nemzeti ügyet és a katolikus egyház felszentelné a zászlót, ha elkészülne Szent István napjára. A vitában éppen a rövid határidő miatt is rendkívül megoszlottak a vélemények és javaslatok. Voltak, akik en­nek éllenére támogatták az augusztus 20-i megoldást, de többen kétségüknek adtak hangot. Egyik akadálynak tekin­tették, hogy jelenleg épül a vár mellett a 48-as emlékhely, amelynek megvalósítására a fél országot mozgósították, er­kölcsi és anyagi támogatásért. Ennek, ha nem is végleges, hanem inkább részleges avatását augusztus 22-re tervezik. A két esemény majdnem azonos időben való megrendezése nem biztos, hogy szerencsés lenne. Nem mindenki értett egyet azzal sem, hogy az eredeti helyszínen állítsák vissza nemzeti zászlónkat. Természetes, hogy a rövid idő miatt most csak ideiglenes megoldásról lehet szó. A Petőfi téren kívül, helyszínként szóba került még a vár, a művelődési központ előtti tér, valamint a Szabadság tér is. A tanács végrehajtó bizottsága — mégha foghíjas volt is a testület — a vélemények, a vitában elhangzottak alapján úgy döntött, hogy augusztus 19-én ünnepi tanácsülést tar­tanak, ahol a testület elé terjesztik javaslatukat. De addig is, a Hazafias Népfront aktíváinak közreműködésével kiké­rik a tanácstagok véleményét. Másnap, augusztus 20-án, a Petőfi téren ünnepi beszéd kíséretében felavatják az or­szágzászlót, majd a végleges országzászló megvalósításához alapítványt hoznak létre. A tervek szerint végül majd ezt a végleges országzászlót 1990. március 15-én avatják és szen­telik fel. g. O. * * * A szerkesztőség megjegyzése: Nem vagyunk hivatottak bármilyen közösség belügyeibe 1 beavatkozni. Azt azonban megjegyezzük, hogy Gyulán már van néhány szobor „ide­iglenesen” elhelyezve, amelyek már sok-sok éve várják sor­suk jobbra fordulását, végleges helyüket. Elegendő a ,vörös- katona szobrára, vagy a Szabadság iszoborra gondolni, de utalhatnánk \a múzeumi pincére ítélt Göndöcs-szoborra is, amelyet épp ideje lenne visszaállítani eredeti helyére. De eltöprenghetnénk végre a katolikus templommal szemben fekvő tér sorsáról, |lehetséges dekorációjáról is. A másik: a végrehajtó bizottság „tűzoltó" munkája nem biztos, hogy kiérdemli a hőn áhított „nemzeti megbékélést”, ugyanis a jelenleg kijelölt hely, majdhogynem egy járdasziget — még­ha ideiglenes elhelyezésről is van szó 1—, méltatlan legszen­tebb nemzeti jelképünkhöz. És iha már tanácsülésnek kell szentesíteni a zászló felállítását, mi történik, fia az előter­jesztést nem fogadják el a tagok, 'amit ez esetben nemigen illethetünk majd „ünnepi" jelzővel. Mi végre hát a nagy sietség?

Next

/
Oldalképek
Tartalom