Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám
1989. július 27., csütörtök Átszervezés gabonaügyben Komoly ember ön, elöljáró űr (elvtárs)? (Folytatás az 1. oldalról) melyik alternatív párt kap zöldutat programja „bemutatásához”? — Az eset vasárnap történt, ahogy mondtam. A megyei tanács elnökének körlevelét pedig hétfőn kaptam meg. Egyébként a plakátkitevő Szántó József bemutatkozott. Végül is a követelményüket ő visszatette eredeti helyére, még akkor. Ott is maradt a plakát, amikor én elmentem. Dombiratoson, a Lenin út egyik háza előtt középkorú nő és egy fiatalember beszélget : — Hallottak róla, hogy az elöljáró el akart távolítani egy plakátot, ami a Kisgazdapárt programját tartalmazza? — Mondják, de én nem láttam — felel az asszony. — Milyen embernek ismerik az elöljárót? — Tóth Jóskát? Ha nem ír nevet, megmondom. Nem túl népszerű a faluban. Nem való elöljárónak. Azt hiszem ennyi elég, amit mondhatok róla. — Nem éppen. Miért nem való ön szerint a posztjára? — Rábeszélték, hogy vállalja el ezt a funkciót. Előírté traktoros volt. Sorolhatnánk, hogy mi minden nincs itt elintézve. De csak egyet mondok. Például: évek óta ígérik, hogy bevezetik a vizet. Semmi nem történik; nincs, aki az asztalt verje. .. Fiatalember siet a boltba, őt is megállítom és ugyanazokat a kérdéseket teszem fel, mint az előbbieknek. — Nekem nem sok dolgom volt az elöljáróval. Csak annyit mondhatok, amit hallok. Nem örvend köztiszteletnek a faluban. A bolt előtt idősebb bácsi hallja beszélgetésünket, ő is beleszól : — Ide figyeljen! Én kétszer voltam nála segítséget kérni, egyszer sem segített. Nem közénk való ... Biciklijéről száll le egy termetes asszonyság. A kérdés hozzá is ugyanaz. — Hallottam az esetet. Tán én is ugyanazt csinál lóm, mint Tóth Jóska. Ne plakatírozzon itt fű-fa. Hova jutunk? Pár nappal ezelőtt egy fénymásolt Ceausescu-plakátot rakott ki valaki, felszarvazva rajta és összefestve a román vezér. Hát minek szítani még jobban ezt a robbanásig feszült politikai helyzetet a szomszédainkkal? Van értelme? Aztán, ha valami uszításfélét írnak erre a plakátra, kit vonnak érte felelősségre, nem az elöljárót? Hát így is nézni kell a dolgot... Domsik Jánosné, Kever- mes Nagyközségi Közös Tanács elnöke, akihez Dombiratos is tartozik. — ön szerint miért jutott csak hétfőn Tóth Józsefhez a megyei tanács elnökének körlevele? — Mi 18-án kaptuk meg. Miután szabadságon voltam, ezért csak pénteken, 21-én jutottam ki vele Dombiratosra. Akkor viszont Tóth József volt valahol vidéken hivatalos ügyben, tehát ő valóban csak 24-én reggel kapta meg ezt a bizonyos körlevelet, amiben a megyei tanács elnöke közölte, hogy milyen pártok alakultak. Tudok a plakáítügyről. Esküdni mernék, hogy az elöljáró nem rosszindulatból tette, amit tett. Még nem is olyan régen ugyanis az volt a szokás, hogy mindenki, aki hirdetményt, plakátot akar elhelyezni a helységr ben, az bejelenti a tanácsnál — ez így volt természetes. Ö még ehhez van szokva. Talán még nem jutott el hozzá a megváltozott új helyzet híre ez ügyben. Egyébként meg vagyok elégedve a munkájával, jó a munkakapcsolatunk is. — Tudja-e hogy a községben neki tulajdonítják például, hogy nincs bevezetve az ivóvíz? — Nagyon igazságtalanok, ha neki tulajdonítják. És feltehetőleg nem őszinték. Jó pár falugyűlésen elmondtam, hogy nem volt betervezve a vízhálózat megépítése a 7. ötéves tervben. Egyébként ez év 'Szeptemberében kezdünk hozzá ehhez a bizonyos vízhálózathoz. Beszéltem az elöljáróval és borzasztóan bántja az eset. Nézze, itt egy új politikai struktúra van kialakulóban, amihez hozzá kell szoknunk. Ez nem megy simán, itt hibák és ostobaságok egyaránt előfordulhatnak. Az a fontos, hogy ebből az esetből mindnyájan okuljunk. Béla Vall Igazságos-e, hogy a tsz-ek nem teljesen ingyenesen jutnak hozzá a Gabona Tröszt megszüntetésével egyidejűleg létrehozandó gabonaipari részvénytársaságok tulajdoni hányada egy részéhez? Főként erről vitatkoztak a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa székházában szerdán megtartott TOT-elnökségi ülés résztvevői. Több elnökségi tag hangoztatta: a gabonaipari vállalatokat a mezőgazdaságtól elvont pénzből hozták létre, így természetes igény, hogy ingyenesen jussanak hozzá a termelők ehhez a jelenleg állami tulajdonban levő részhez. Eleki János, a TOT főtitkára szerint viszont már az is óriási eredménye. a termelőszövetkezetek érdekvédelmi szervezetének, hogy a Parlament az átalakulási törvényben elfogadta: az élelmiszeripari vállalatok részvénytársasággá alakításakor a mezőgazdasági termelők a tervezett alaptőke (Folytatás az 1. oldalról) szót. Hozzászólásában hangsúlyozta: a gazdaságilag elmaradott térségekben ezentúl is feladatként szerepelnek a munkahelyteremtő beruházások, a népességelvándorlás megakadályozására. Ám ezt ki kell egészíteni az infrastruktúra mihamarabbi fejlesztésével. Nagy Mihály sarkadke- resztúri tanácselnök elmondta. hogy a helyi tanácsok pénzhez jutása sok bürokrai- tikus elemet tartalmaz, több csatornán kell kérni, jóváhagyatni, kivizsgáltatni a kérelmeket. Ezért támogatja azt a gondolatot, mely szerint a megyei tanács céltámogatásait a helyi tanácsok közvetlenül kapják meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kistelepüléseken a bírói végrehajtás nem működik megfelelően. Kifogásolta, hogy a falvakban nehezen halad a telefonhálózat fejlesztése, mert a posta nem tekinti partnereknek az ilyen kis tanácsokat. Szabó István Mezőgyánfoól megjegyezte, hogy az állami tulajdonú, üres lakóházak helyzete siralmas, mert az 50 százalékáig pénz befizetése nélkül tehermentes részvényt igényelhetnek. A részvényeket az évek során az osztalékkal törlesztik. így gyakorlatilag már a jegyzésekor tulajdonosi, azaz beleszólási jogot szereznek az adott élelmiszeripari társaság ügymenetébe. Igaz, az osztalék teljes összegével csak akkor rendelkeznek szabadon, ha már megvásárolták az értékpapírokat. Eleki János megemlítette: az sem eldöntött még, hogy az osztalék 100 százalékát kell-e törlesztésre fordítani, vagy kisebb hányadát. Szabó Istvánnak, a TOT elnökének javaslata alapján a további előkészítő munkára, illetve annak tisztázására. hogy a Gabona Tröszt felszámolását követően, pontosan milyen nagyságú, ösz- szetételű vagyonból szerezhetnek részesedést a termelők. bizottságot hoz létre a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. IKV-ügyintézés lassú. Az ilyen ingatlanok mielőbbi hasznosítása segítené a falura vándorlást és letelepedést. Hangsúlyozta: a periferikus területek életképességének biztosítása nemzeti ügy. Kifejtette véleményét, mely szerint nem ért egyet a békéscsabai sztrájkoló fellépésével, mert a megyében rajta kívül sokan küzdenek a lakásnéllküliséggel, és mint mondta : saját magának sincs lakása (igaz, adóssága sem). Takács Sándor köröstar- csai tanácselnök aggasztónak tartja, hogy a 3 ezres lélekszámú településükön majd’ ezren élnek a létminimumon. sőt, olyan kétgyermekes anya is akad, aki 1500 forintos fizetéssel rendelkezik. Ezért, véleménye szerint minden fórumon hangoztatni kell a megye elmaradottságét, és azt, hogy a felzárkózáshoz központi segítségre van szükség. Végezetül a községi tanácselnökök egyöntetűen helyeselték a körzeti egyeztető tárgyalások szükségességét^ a megyei vezetőkkel való találkozást. H. A.—L. E. 0 periferikus területek életképessége nemzeti ügy Mezöberény központjában — hálózatfejlesztésre 50 millió jövő év tavaszán pedig egy impozánsnak ígérkező cukrászdát nyit az áfész. Mindez Mezöberény központjában, alig 150 méteres körzetben, melyek beruházási és berendezési költsége több mint 50 millió forintra tehető. Az utóbbi évek e nagymérvű hálózatfejlesztése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Mezőbe- rény valóban városi köntöst öltsön. S. miközben az ott élők és a városon átutazók igazi bevásárlóközpontban költhetik el pénzüket hasznosan, az áfész is megtalálja számítását. Ugyanis csak a már említett és Mezőbe- rény központjában található üzletek éves forgalma megközelíti az 500 millió forintot. Kép, szöveg : Balkus Imre A hatmillió forintos beruházó si költséggel létrehozott és néhány nappal ezelőtt Mezőbe- rény központjában megnyitott papír- és írószerbolt. Árukészlete meghaladja a négymillió forintot Jó néhány hónappal azelőtt, hogy Mezöberény város lett, a tanács elnöke elismerően szólt az áfész hálózatfejlesztéséről. Vagyis azokról az új és felújított kereskedelmi egységekről, melyek jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy e nagy település méltó legyen a városi rangra. Hallgatom Vincze Miklóst, a Mezöberény és Vidéke ÁFÉSZ elnökét, aki nem kis büszkeséggel hozza szóba az utóbbi évek ilyen irányú erőfeszítéseit. Mint mondta, ez abban jutott kifejezésre. hogy a korábban megépült Berény Áruház közelében további kereskedelmi egységek nyíltak. Így a piac téri vásárcsarnok üzletei: a méretét és forgalmát tekintve is nagy alap- területű ABC-áruház. miközben kívül-belül felújították az éttermet és szállodát, a közelmúltban megnyitották a bútorboltot, a háztartási-vegyi szaküzletet, néhány nappal ezelőtt pedig átadták rendeltetésének a papír- és írószerboltot. Még ez év őszén ajándékboltot, a Országzászló anno ... '— amikor még állt Döntés kételyekkel Országzászló Gyulán Nemrégiben Gyulán, rendkívüli végrehajtó bizottsági ülést hívtak össze. Sürgősen határozni kellett az országzászló visszaállítása ügyében. Bár ennek eldöntése a tanácsülés feladata lenne, ám az előzetes véleményezés és javaslat a végrehajtó bizottság hatáskörébe tartozik. Az előzményekről annyit: a város lakosságának széles körében hangzott el az az igény, hogy állítsák vissza méltó helyére az annak idején eltávolított, a jelenlegi Petőfi téren egykor lóbogó országzászlót. Ezt a „népkívánságot” nemcsak a HNF megyei, városi tisztségviselői és az alternatívok, hanem a legutóbbi városi MSZMP-értekezlet is támogatta. Tehát vita arról egyáltalán nem volt, hogy kell az országzászló, abban viszont széles körű és itt-ott szenvedélyes disputa alakult ki, hogy hol álljon és hogy a javasolt időpont, az augusztus 20., nem rövid-e ahhoz, hogy elkészüljön. Az ügyet nemcsak hogy felkarolta, de az abban való közreműködését is felajánlotta dr. Herjeczky János, a HNF megyei elnöke, aki a témában tárgyalt dr. Takács Lőrinc tanácselnökkel is. Abban mindketten egyetértettek, hogy sokat jelentene — legalábbis a. városban —, az országzászló mielőbbi felállítása, a nemzeti megbékélés egyre áhítottabb ügyének. Az egyházak is támogatják a nemes nemzeti ügyet és a katolikus egyház felszentelné a zászlót, ha elkészülne Szent István napjára. A vitában éppen a rövid határidő miatt is rendkívül megoszlottak a vélemények és javaslatok. Voltak, akik ennek éllenére támogatták az augusztus 20-i megoldást, de többen kétségüknek adtak hangot. Egyik akadálynak tekintették, hogy jelenleg épül a vár mellett a 48-as emlékhely, amelynek megvalósítására a fél országot mozgósították, erkölcsi és anyagi támogatásért. Ennek, ha nem is végleges, hanem inkább részleges avatását augusztus 22-re tervezik. A két esemény majdnem azonos időben való megrendezése nem biztos, hogy szerencsés lenne. Nem mindenki értett egyet azzal sem, hogy az eredeti helyszínen állítsák vissza nemzeti zászlónkat. Természetes, hogy a rövid idő miatt most csak ideiglenes megoldásról lehet szó. A Petőfi téren kívül, helyszínként szóba került még a vár, a művelődési központ előtti tér, valamint a Szabadság tér is. A tanács végrehajtó bizottsága — mégha foghíjas volt is a testület — a vélemények, a vitában elhangzottak alapján úgy döntött, hogy augusztus 19-én ünnepi tanácsülést tartanak, ahol a testület elé terjesztik javaslatukat. De addig is, a Hazafias Népfront aktíváinak közreműködésével kikérik a tanácstagok véleményét. Másnap, augusztus 20-án, a Petőfi téren ünnepi beszéd kíséretében felavatják az országzászlót, majd a végleges országzászló megvalósításához alapítványt hoznak létre. A tervek szerint végül majd ezt a végleges országzászlót 1990. március 15-én avatják és szentelik fel. g. O. * * * A szerkesztőség megjegyzése: Nem vagyunk hivatottak bármilyen közösség belügyeibe 1 beavatkozni. Azt azonban megjegyezzük, hogy Gyulán már van néhány szobor „ideiglenesen” elhelyezve, amelyek már sok-sok éve várják sorsuk jobbra fordulását, végleges helyüket. Elegendő a ,vörös- katona szobrára, vagy a Szabadság iszoborra gondolni, de utalhatnánk \a múzeumi pincére ítélt Göndöcs-szoborra is, amelyet épp ideje lenne visszaállítani eredeti helyére. De eltöprenghetnénk végre a katolikus templommal szemben fekvő tér sorsáról, |lehetséges dekorációjáról is. A másik: a végrehajtó bizottság „tűzoltó" munkája nem biztos, hogy kiérdemli a hőn áhított „nemzeti megbékélést”, ugyanis a jelenleg kijelölt hely, majdhogynem egy járdasziget — mégha ideiglenes elhelyezésről is van szó 1—, méltatlan legszentebb nemzeti jelképünkhöz. És iha már tanácsülésnek kell szentesíteni a zászló felállítását, mi történik, fia az előterjesztést nem fogadják el a tagok, 'amit ez esetben nemigen illethetünk majd „ünnepi" jelzővel. Mi végre hát a nagy sietség?
