Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚLIUS 8.. SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIY. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Takarékszövetkezeti Bank nyílt Békéscsabán Üjabb bank kezdte meg működését megyénkben, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt a minap nyitotta meg regionális igazgatóságát Békéscsabán, az MSZMP megyei székházénak földszintjén. Galambosi László igazgató a következőket mondta: — A részvénytársaság áprilisi alakuló közgyűlése után, a tényleges munkához július 1-én láthatott hozzá a bankunk Budapesten, valamint a hét regionális központban Békéscsabán, Egerben, Kaposvárott, Kecskeméten. Nyíregyházán, Veszprémben és Zalaegerszegen. A békéscsabai igazgatósághoz területileg Szolnok és Csong- rád megye tartozik. — Mi tette szükségessé a Takarékszövetkezeti Bank Rt. létrehozását? — Elsősorban az, hogy az országban levő kettőszáz- hatvan takarékszövetkezetnek nem volt olyan szervezete, amely jogosult lett volna — valamennyi nevében — a különböző jellegű, jelentősebb üzleti vállalkozásokra. A példa kedvéért: gondot jelentett a költséggel való elszámolás. A Pénzügyminisztérium sem adott felhatalamzást olyan tevékenységek (kereskedelmi, banki) ellátására, amelyekben egyszerre kétszázhatvan partnerrel kellett volna kapcsolatot tartani. A takarék- szövetkezetek emiatt hátrányba kerültek az OTP-vel és a kereskedelmi bankokkal szemben. A takarékszövetkezetek további léte, fejlődésük került veszélybe. Lépnünk kellett. — A Takarékszövetkezeti Bank Rt milyen jogosítványokkal rendelkezik? — Ugyanazokkal, mint a kereskedelmi bankok. Rajtunk keresztül — megbízásunkból — a takarékszövetkezetek is gyakorolhatják ezeket a jogokat. — Mit jelent ez konkrétan a Békés megyei takarékszövetkezeteknek? — A tíz takarékszövetkezet, és ezek hetven egysége eddig kizárólag a lakosság pénzügyeit intézhették, immáron bekapcsolódhatnak a vállalati számlavezetésbe és a hitelezésbe is. — A bank megyei igazgatósága milyen funkciókat vállal a jövőben? — Csak a legfontosabbak közül sorolok föl néhányat: betét- és takarékbetét-gyűjtés; jogi és magánszemélyek bankszámláinak vezetése, pénzforgalmuk lebonyolítása; a részvények takarék- szövetkezetekkel közös hitelezés és tőkebefektetés; értékpapírok kibocsátása, eladása és vétele; értéktárgyak megőrzése. A deviza- és valutaügyek bonyolítását várhatóan ősztől vállaljuk. További lényeges feladatunk a takarékszövetkezetek számláinak vezetése, amit korábban az MNB végzett. De ellátjuk szövetkezeteink szakmai képviseletét is, és még hosszan sorolhatnám. — A békéscsabai igazgatóság kizárólag takarékszövetkezetekkel foglalkozik? — Korántsem, valamennyi termelőegységet, intézményt, szervezetet, kft-t, gazdasági társulást, gmk-t, magánvállalkozót potenciálisan partnerünknek tekintünk a számlavezetésben és hitelezésben. — Milyen apparátussal kezdték meg a munkát Békéscsabán, és mit hozott az első öt nap? — Jelenleg összesen tízen vagyunk, de természetesen a dolgozóink száma mindenkor a tennivalókhoz igazodik majd. Először — reklámcélból — a Centrum Áruházzal közösen áruvásárlási akciót szerveztünk, három nap alatt kettőmillió forint kölcsönt adtunk a vásárlóknak. Megteremtettük a feltételeit a munkának és biztonságos vagyonkezelésnek, a jövő héten már a hitelfolyósításhoz is hozzálátunk. (Lovász) Lesz-e Gyulatex Rt.? Munkásgyiilísen a vezérigazgatóLesz-c megélhetés? Ko tó : Veress Erzsi Hogy végül is beadja a derekát a Gyulai Harisnyagyár és úgy alakul részvénytársasággá, hogy az egyedüli részvénytulajdonos budapesti gyár működési feltételeit elfogadja, avagy sikerül többlet forgóeszközforrást kicsikarnia, az még a jövő zenéje. Mindenesetre a tegnap délután 2 órakor összeült munkásgyűlésen a dolgozók a Budapesti Harisnyagyár vezérigazgatójától csak arra kaptak konkrét választ, hogy a jövőben jobban, hatékonyabban kell dolgozni, és olyan termékeket előállítani, melyet a vevők szívesen vásárolnak. Meg kell, hogy szűnjön a raktárra termelés is. Bár igaz, a dolgozók tiltakoztak : nem tehetnek a visszás helyzetről, arról, hogy ma az üzletekben nincs harisnya, ugyanakkor a gyár raktáraiban halomban áll. A hétfőn reggel kényszer- szabadságra küldött szövőasszonyoknak minden bizonnyal a vezérigazgató vá- llasza kevés vigaszit jelent. Tudniillik, jelenleg a hazai kereskedelem tőkehiány miatt nem vásárolja fel a harisnyákat, ugyanakkor a gyár sem képes finanszírozni készleteit. Miért csak szóban és indoklás nélkül közölte a vezérigazgató Vidó Miklós gyulai gyárigazgató felfüggesztését és azt, hogy a belkereskedelmi áruk gyártásával le kell állni? Szükséges-e egyáltalán átalakítani az egyébként életképes s legfőbb vállalati nyereségei hozó gyulai egységet? Hogyan gondolja a gyár vezetése, hogy hatodára zsugorított forgóeszközforrással életképesek maradunk, s biztosított lesz a dolgozók folyamatos munkája, egyáltalán megélhetése? Mit tenne ön a gyulaiak helyett, ha tanácsadó volna? Ilyen és még sok hasonló kérdés záporozott a vezérigazgatóhoz a munkásgyűlés résztvevőitől. Szurovecz Béláné vezér- igazgató válaszaival számtalanszor ellentmondásba keveredett. Bár ha alaposan átgondoljuk a, dolgokat, nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen egy hatalmas gyár, melynek eredménye (Folytatás a 3. oldalon) Termálvizes magyar—olasz kapcsolat? Csongrád megyei látogatásuk után pénteken Gyulára érkezett az Olaszországi Kommunista Párt pármai első titkára, Giovanni Mora, — aki tagja a központi bizottságnak is —, valamint Gianni Cugini pármai parlamenti képviselő. Az olaszok azért keresték fel Dél- Magyarországot — náluk öt termálvizű központ van —, hogy együttműködjenek velünk a gyógyvizű fürdők fejlesztésében. A vendégeket Novákné Halász Anna, a párt Csongrád megyei bizottságának titkára kalauzolta. A fürdővárosban az olaszokat Forrai József, a párt megyei titkára, Mi- hucza József, városi titkár és dr. Takács Lőrinc, városi tanácselnök fogadta. Elsőként tájékoztatást hallgattak meg a megye és a város történetéről, jelenlegi helyzetéről, majd a SZOT gyógyüdülőben, Dömény Ferenc igazgató, a gyógyítási, üdülési lehetőségekről, a szálláshelyekről beszélt. Kiderült, hogy az idei évtől kezdve a gyógyüdülő nagyobb önállósággal rendelkezik, lehetőségük van 150 ágy — akár külföldi idegen- forgalmi célú — hasznosítására is. Az olaszok elmondták, hogy náluk nem meleg a termálvíz, így októbertől áprilisig nem tudják hasznosítani. A gyulai vizet folyamatosan, netán cserekapcsolatok során alkalmazhatnák a gyógyításban. További egyeztető megbeszéléseket tartanak a jövőben mindkét fél kölcsönös előnyének figyelembevételével. Kép, szöveg: Béla Ottó Az olasz vendégeket Dömény Ferenc, a SZOT Gyógyüdülő igazgatója fogadta • Mai számunkból: Az Öreg (3.0idai> Alapítvány idegen nyelvek oktatására (4. oldal) Negyvenéves a Mészöv <5. oidan Kultúra, politika, kultúrpolitika <8. „idau A főtitkár lába is földbe gyökerezett (11. oldal) Július 14-én temetik Kádár Jánost Kádár János temetése július 14-én, pénteken 17.30 órakor lesz, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Ravatalát az MSZMP KB székházának előcsarnokában (Budapest V„ Széchenyi rkp. 19.) helyezik el. Mindazok, akik szerették és tisztelték Kádár Jánost, kegyeletüket július 13-án, csütörtökön 15 órától 20 óráig, illetve július 14- én, pénteken reggel 8 órától 13 óráig róhatják le. A temetést szervező bizottság kéri a párt tagjait, hogy honfitársaikkal együtt a temetés napján, a kegyeletadás, a gyász perceiben méltó módon emlékezzenek meg Kádár Jánosról. A TEMETÉS SZERVEZÉSÉRE ALAKULT BIZOTTSÁG Részvéttáviratok, együttérző levelek Kádár János elhunyta alkalmából részvéttáviratok, levelek sokasága érkezett az MSZMP Központi Bizottságához és özvegye számára. Emléke és életműve előtt tiszteletüket fejezték ki az MSZMP megyei, városi, községi bizottságai, pártszervezetei, és a párt tagjai. Együttérzésüknek adtak hangot vállalatok, intézmények kollektívái, társadalmi szervezetek, egyesületek, mozgalmak és sokan magánemberként ragadtak tollat. A kommunista és munkáspártok, más politikai törekvések vezetői, politikusok, államférfiak, és az elhunyt külföldi tisztelői szintén nagy megbecsüléssel méltatták Kádár János életművét. emberi. politikusi értékeit. Az ÉFISZ felhívása Az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége (ÉFISZ) elnöksége megrendüléssel vette tudomásul Kádár János elhunytét. Személyében olyan embert veszítettünk, aki tevékenységével hozzájárult országunk boldogulásához, reálpolitikusként, a szocialista blokkon belül biztosította annak lehetőségét, hogy népünk — összehasonlítva — szabadabban élhetett, mint a keleti tömb más népei. Az ÉFISZ felhívja az élelmiszergazdaságban dolgozó és a falvakban élő fiatalokat, hogy kezdeményezően vegyenek részt a kegyeleti megemlékezéseken. Az ÉFISZ elnöksége Fehér Lajos-alapítvány Elismerés a magyar mezőgazdaságért tévékenykedöknek Pénteken Budapesten tartotta 2. ülését — Maróthy László miniszter elnökletével — a Fehér Lajos Emlék- bizottság, amely a közelmúlt jeles politikai szemléyisége 1992-ben esedékes 75. születésnapjának megünneplésére szerveződött. Fehér Lajos életpályája az egész országban sokak előtt közismert, különösen így van ez Szeghalmon, a szülővárosban. Négy évtizedes munkásmozgalmi, közéleti tevékenysége kezdetén újságíróként terjesztette az antifasiszta, demokratikus, függetlenségi mozgalom eszméit, majd illegalitásba vonulva küzdött a világháború ellen, és a fővárosi fegyveres partizánharc irányítója volt. A felszabadulás után nyolc éven át volt főszerkesztője a Szabad Földnek. 1956-ban kezdődött életének második nagy szakasza, a vezető politikus és államférfi pályája. Élete végéig az MSZMP KB tagja maradt, 1957-ig PB- tag, 1959—1962 között KB- titkár, 1962—1974 között miniszterelnök-helyettes volt. Munkásságának legkiemelkedőbb oldalát, agrárpolitikai tevékenységét érdemes kiemelni. A korszerű magyar mezőgazdasági nagyüzemek megteremtésében neki volt a legkiemelkedőbb szerepe. Szívós és eredményes harcot folytatott azçrt, hogy a nagyüzemi keretek megteremtése után az indulás nehézségeivel küszködő termelőszövetkezetek megkapják a talpraállásukhoz szükséges állami támogatást. Fehér Lajos mélységes felelősségérzettel és elkötelezettséggel végzett munkájának eredménye volt az, hogy a népgazdaság e korábban elmaradott ágazata, a mező- gazdaság minőségi változást ért el. Jó érzékkel karolta fel az új kezdeményezéseket, támogatta az agrárszakembereket, a szövetkezeti parasztoknak a szovjet kolhozok működésétől eltérő tervezési, munkaszervezési, elosztási elképzeléseit, a hazai adottságoknak megfelelő megoldásokat. A paraszti ér(Folytatás a 3. oldalon)
