Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚLIUS 25., KEDD Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Mai számunkból: Tudatosan terjeszteti rémhír... (3. oldal) Kurta rutinpálya (3. oldal) Justitia vak... (4. oldal) Egy kisvállalkozó kálváriája (5. oldal) Ha újra kezdhetném... (5. oldal) Mikkeliben az Elére Spartacus (8. oldal) Meg kell őrizni a gazdaság működőképességét! Tanácskozott az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága július 24-én, hétfőn ülést tartott. Megvitatta a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekről és megválasztásuk módjáról kialakított javaslatot, amelyet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszt állásfoglalásra. A Politikai Intéző Bizottság az első félévi tapasztalatok alapján áttekintette a népgazdaság idei várható fejlődését, s tájékozódott az 1990—1992. évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elgondolásokról is. A testület megállapította, hogy ebben az évben megkezdődött annak a gazdaságpolitikai fordulatnak a végrehajtása, amely összhangban áll az MSZMP KB 1988. november 2-ai állásfoglalásával. Ennek hosszabb távon várható eredményei azonban még nem bontakozhattak ki, még nem javult érezhetően a magyar gazdaság teljesítőképessége. Rámutatott a testület, hogy az elkövetkező években gazdaságpolitikánk mozgásterét a világgazdasági hatások és feltorlódott gondjaink egyaránt korlátozzák. A változásokat a gazdaságpolitikában, csakúgy mint annak eszközrendszerében, ennek ellenére fel kell gyorsítani, hogy megőrizhessük a magyar gazdaság működőképességét. A felgyorsításra vonatkozó elgondolásoknak több változatát célszerű kidolgozni. A Politikai Intéző Bizottság úgy döntött, hogy az elvégzett számítások és hatásvizsgálatok ismeretében még a kongresszus előtt ismételten visszatér az 1990—1992. évekre vonatkos» gazdaságpolitikai elgondolásokra. A testület ezt követően hatáskörébe tartozó különféle kérdéseket tárgyalt. Az MSZMP tárgyaló küldöttsége számára meghatározta a háromoldalú érdekegyeztető tárgyalásokon megteendő lépéseket. A testület tájékoztatást hallgatott meg az MSZMP vezetőinek nemzetközi, illetve kétoldalú megbeszéléseiről. SZKP—MSZMP-megbeszélések Moszkvában Az utóbbi időszakban intenzív fejlődésnek indult politikai kontaktusok részét képezik a keddi magyar- szovjet csúcsszintű megbeszélések — jelentette ki hétfői moszkvai sajtóértekezletén Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő. Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének és Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának rövid munkalátogatására, a szovjet fővárosban kedden kezdődő megbeszéléseire utalva. Perfiljev kitért arra, hogy az MSZMP vezetői az SZKP KB meghívására érkeznek hétfőn Moszkvába. A szovjet »külügyi szóvivő értékelése szerint az SZKP és az MSZMP kapcsolatait mindig is az elvtársiasság, az őszinteség légköre, az egymás sikereiben való kölcsönös érdekeltség jellemezte. — Minden alap megvan arra, hogy megállapíthassuk: a mostani találkozó is tartalmas lesz, újabb lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének és kedvező nemzetközi visszhangra is lel — jelentette ki Perfiljev. Mint ismeretes, Nyers Rezső és Grósz Károly kedden délelőtt folytat tárgyalásokat Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB főtitkárával. H megújulás szellemében Interjú Kéri György vezérőrnaggyal, az MHSZ főtitkárával — A sajtóban itt-ott találkozhatunk a szövetség fennmaradását megkérdőjelező véleményekkel, menynyire helytállóak ezek? — Akik ismerik munkánkat, azok fontosnak és hasznosnak tartják azt a sokszínű és sokirányú tevékenységet, amelyet évtizedek óta folytatunk. Akik viszont nem ismerik, vagy nem is törekszenek erre, azok bizonytalankodnak megítélését illetően, vagy elavult társadalmi képződménynek tartják. Sajnálatos, hogy akadnaK, akik ellenszenvvel ítélnek meg bennünket. Szerencsére nincsenek sokan. Bízom benne, hogy számuk a jövőben tovább fog csökkenni, ás egyre többen belátják, hogy az MHSZ munkája a mai, felgyorsult társadalmi vállalások időszakában felértékelődik. Hiszen a szövetség 350 ezres tagsága olyan feladatokat kapott és vállalt, amelyeket komolyan és felelősséggel gondolkodó állampolgárok, szervezetek és intézmények, politikai szerveződések nem kerülhetnek meg. A hazaszeretetre, a hazafias, honvédelmi nevelésre úgy tekinthetünk, mint mindenkor időszerű feladatra. Ugyanezt mondhatjuk el a sorkötelesek általános és szakhonvédelmi oktatásáról, felkészítéséről, mint olyan sajátos feladatunkról, amelyet ilyen súllyal és formában más szervezet nem folytat Magyarországon és amelyet a világ szinte minden országában valamilyen módon végeznek. Kevesen tudják, hogy szövetségünk 20- 30 ezer fiatalt képez ki gép- járművezetőnek, repülőnek, híradósnak, könnyűbúvárnak, ejtőernyősnek. Ezenkívül közel százezer állampolgár részére biztosítja a gépjármű-jogosítvány megszerzését. A repülés, az ejtőernyőzés, a könnyűbúvárkodás, a modellezés, a rádió- amatőrködés, az önvédelmi sportágak iránti érdeklődést szintén szövetségünk elégíti ki. Tömeg- és versenysportjainkban éves szinten százezrek vesznek részt. A minősített versenyzők száma mintegy 15 ezer. Klubjainkban és szakosztályainkban különböző életkorú és foglalkozású emberek hódolhatnak sportszenvedélyüknek. — A költségvetési elvonások mennyire érintették a szövetséget? Mit kell ennek kapcsán változtatniuk, hogyan kell átszervezni munkájukat? — A szövetség lényegében önfenntartó, illetve afelé halad, hogy teljesen azzá váljék. A klubok többsége kemény fizikai „ és szellemi munkával teremti meg a működéséhez szükséges feltételeket. Bizonyos szolgáltatásaiért a szövetség térítést kap. A fiatalok gépkocsivezetővé, repülővé vagy más szakterületen való kiképzése, nevelése, a technikai eszközök, a személyi állomány működtetése azonban sokba kerül. Ennek többségét — mivel ahhoz fontos honvédelmi érdek fűződik — mindenekelőtt a Magyar Néphadsereg téríti meg. Az állami támogatást az idén 30-40 százalékkal csökkentették, ezért újra kellett gondolni tennivalóinkat, át kellett csoportosítani feladatunkat. További szigorításokra is számítunk, mert természetesnek vesszük, hogy a társadalom nehéz helyzete minket is kedvezőtlenül érint. — Az egyes szakágakban a városi, helyi klubok fenntartása egyre nehezebbé válik — az ön által is említett okok miatt. Ügy hírlik, ezek ki is akarnak válni a szövetségből. Szorgalmazzák-e az önfenntartást, s ha igen, milyen segítséget kapnak ehhez a klubok? — Az utóbbi hónapokban különösen felerősödött au igény arra, hogy minden bevétel maradjon a kluboknál, annál is inkább, mert az érvényben lévő jogszabályok, az adóztatás, a társadalom- biztosítási járulék tovább terheli költségeiket. Ezért azt fontolgatjuk, hogy náluk hagyjuk a befolyt ősz- szegeket, annak minden következményével, hiszen ezzel nagy felelősség is jár. Arra törekszünk, hogy növeljük azon klubjaink számát, amelyek több pénzt teremtenek elő a munkájukkal. A sportági szakszövetségekre vonatkozóan azt mondhatom, hogy az Elnöki Tanács ez év (Folytatás a 3. oldalon) Orosz nyelvi szaktábor Mezökovácsházán Kötetlenség, önkéntesség, lelkiismeretesség ■ ' A tananyagból az orosz dalok sem hiányoznak Fotó: Béla Ottó Énekszótól és gyerekzsivajtól hangos a Mezőkovácsházi I. Számú Általános Iskola aulája. A Békés megyei orosz nyelvi szaktábor résztvevői töltenek itt egy hetet, komoly, intenzív nyelvi tanfolyamon. A sok jelentkezőből kiválasztott negyven fiatal bemutakozás- ként elénekel egy szép szovjet dalt, majd a szálláshelyükre invitálnak a városi úttörőtáborba. Barátságos környezetben ülünk asztalhoz dr. Bukovinszky Istvánnéval, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet munkatársával, Sípos Béla vezető szaktanácsadóval és még három nevelővel.. A gyerekek pihenőidejét közben Tamara Nyikolajev- na, az ivamovói egyetem tanárnője szervezi. A jelenlevőkön kívül még hét, orosz anyanyelvű egyetemista is segíti a tábor munkáját. Beszélgetésünk elején látogatóként üdvözölhetjük dr. Kincses Lászlót, a megyei pedagógiai intézet igazgatóját. Teljes a stáb. Nem csoda, hogy záporoznak a vélemények. — A főiskolákon, egyetemeken 1992-től két idegennyelv oktatása lesz kötelező, ami nagy feladatot jelent az alsóbb iskoláknak. A feltételek a tanintézetek többségében még nem adottak, idő kell a beéréshez. Mi ezzel a táborral szeretnénk az orosztanulás útját egyenget(Folytatás a 3. oldalon) Tűz a tatai benzinkútnál Növekszik a lakosság pénzbevétele Kétmilliárd forinttal csökkent a takarékbetét-állomány Hétfőn délelőtt Tatán,- a Vértesszőlős úti benzinkútnál — valószínűleg robbanás következtében — tűz keletkezett. A hatoszlopos benzintöltő Áfor-állomás két oszlopa és egy UAZ -típusú gépkocsi gyulladt ki. A balesetnek két halálos áldozata, két súlyos, életveszélyes és három könnyebb sérültje van. A délutáni órákra megtörtént a robbanás két halálos áldozatának azonosítása is. Eszerint a szerencsétlenség következtében Kaiser József 27 éves és Tárcsa Dániel 37 éves segédmunkások, tatabányai lakosok, a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet dogozói vesztették életüket. A vizsgálat eddigi adatai szerint a benzinkútnál tankoló tehergépkocsin különféle bányászati robbanóanyagokat szállítottak. Azt még nem tudni, hogy a veszélyes anyagok szabálytalan szállítása okozta-e közvetlenül a katasztrófát, vagy pedig a benzinkút gyulladt ki, és ennek következtében történt a robbanás. Bár a kútkezelők a detonációt követően azonnal áramtalanítot- ták a töltőállomást, a gyorsan terjedő lángok nagy pusztítást okoztak. A robbanás okát a rendőrség szakértők bevonásával tovább vizsgálja. A KSH félévi adatokat tartalmazó összegzése szerint a lakosság pénzbevétele az év első felében csaknem 20 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában; meghaladja a 436 milliárd forintot. Különösen a személyi jövedelem- adó alá nem eső jövedelmek növekedtek, több mint 60 százalékkal. Átlagosan 17 százalékkal emelkedett a munkások és az alkalmazottak bevétele, 7,5 százalékkal a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozóké, 21 százalékkal az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportoknál tevékenykedőké. A mező- gazdasági termékek értékesítéséből több mint 30 milliárd forint bevételhez jutott a lakosság; a 21 százalékos növekedés döntően a félvásárlási árak emelkedéséből adódott,’ de mennyiségileg is több árut értékesítettek. A társadalombiztosítási kifizetések 92 milliárd forintot tettek ki, ennek nagy része nyugdíj volt, s e területen a növekedés 16-17 százalék. A KSH-jelentés szerint az első fél évben átlag 185,4 milliárd forint készpénz volt forgalomban, 6,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A takarékbetét-állomány 291,6 milliárd forintot tesz ki, ez kétmilliárddal kevesebb, mint a múlt év végén volt. (Tavaly ugyanebben az időszakban 2,6 mil- liárddal nőtt a betétállomány.) A lakossági értékpapírforgalom élénk volt, az ilyen jellegű megtakarítások a múlt évihez képest egyharmadával növekedtek és 4,2 milliárd forintot tettek ki. A lakosság az első fél évben 28 milliárdot költött valutavásárlásra, s ez majdnem háromszorosa az egy évvel korábbinak. (Az új vámrendelkezések óta a növekedés la’ssult.) A lakosság hitelállománya június végén 307,6 milliárd forint volt, a fél év során több mint 10 milliárddal növekedett.
