Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám
1989. július 23.. kedd NÉPÚJSÁG Nyugati kezdeményezés Magyarország és Lengyelország segítésére Az Európai Közösségek Bizottsága augusztus 1-jére nemzetközi értekezletet hívott össze Brüsszelbe, megvitatni, hogy milyen segítséget kapjon Lengyelország és Magyarország a Nyugattól. A tanácskozásra a közöspiaci tagállamok, az EFTA-országok, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Üj-Zéland képviselőit hívták meg, ösz- szesen 23 fejlett országot. (A fejlett ipari országokat tömörítő OECD tagjai közül csak Jugoszláviát és Törökországot nem hívták meg.) A Közös Piac brüsszeli székhelyén hétfőn elmondták, hogy a tanácskozás három témával foglalkozik majd. Az első az élelmiszersegély kérdése, amely értelemszerűen csak Lengyelországra vonatkozik. Az EK bizottsága a múlt héten már javasolt 120 millió dollár értékű élelmiszer-küldeményt Lengyelországnak. Ennek részleteit hétfőtől a közösség mezőgazdasági miniszterei tárgyalják Brüsszelben. Az. augusztus 1-jei tanácskozás másik témája az lesz,- hogy miként könn.víthetnék az érintett országok általában a lengyel és a magyar export piacra jutását Nyugaton. A tisztségviselők ismét hangsúlyozták, hogy a közösség a maga részéről ebben a szakaszban nem tervez olyan lépéseket, amelyeket mások már megtettek — így például Japán, az Egyesült Államok, vagy Ausztria már kedvezményes vámelbánásban részesíti a Magyarországról származó importja egy részét. Végül szó lesz arról is, hogy milyen újfajta gazdasági és pénzügyi együttműködési lehetőségeket lehetne feltárni a 23 nyugati ország és a két kelet-európai partner között. Hozzátették azonban, hogy ezúttal az adósságproblémával nem foglalkoznak. Pénzügyi segítségen olyasmit értenek, mint például egyes oktatási programok finanszírozása. Végeredményben olyan ötleteken gondolkodnak majd augusztus 1-jétől, amelyek elősegíthetik mind a termelés. mind a gazdasági rendszer szerkezetváltását Lengyelországban és Magyarországon — mondták a Közös Piac székhelyén. Válaszlépés: vízumkötelezettség magyar beutazóknak A KCNA hírügynökség vasárnap bejelentette, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1989. augusztus 1-jétől bevezeti a vízumkötelezettséget a magyar beutazókkal szemben. Az erről szóló külügyminisztériumi jegyzéket július 18-án adták át a Magyar Népköztársaság phenjani ügyvivőjének. A KNDK ezzel válaszlépést tett. mert Magyarország — egv július 10-én átadott külügyminisztériumi jegyzékben — 1989. augusztus l()-ével felmondta azt az 1958-ban kötött egyezményt. amely a diplomata-, a szolgálati útlevéllel és a hivatalos célú magánútlevéllel utazók esetére eltörölte a vízumkényszert. A KNDK részéről a magyar lépést most barátságtalannak nevezték. Kidomborították, hogy az említett egyezmény érvénytelenségét nem a KNDK kezdeményezte. és azt állították, hogy a magyar fél elhatározása ,.az amerikai imperialistáktól és dél-koreai bábjaiktól” remélt „néhány dollár megszerzése érdekében”, Bush látogatása előtt született. il peresztrojka legsúlyosabb próbatétele A politikai krízisként jelentkező, az átalakítást és megújulást fenyegető bányászsztrájk és a peresztrojka négy évének legsúlyosabb próbatétele — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-államfő, a Legfelsőbb Tanács hétfői ülésén. Gorbacsov elmondta, hogy gyakorlatilag az összes bányavidéken egyeztették a helyszínen tartózkodó kormánybizottságok és a sztrájkoló bányászok képviselői a megoldásra váró kérdésekről szóló jegyzőkönyveket. A legsürgősebb, a jövő hónap elejéig megoldandó kérdések közt Gorbacsov az esti és éjszakái műszakpótlékok és a munkaszüneti napok munkarendjével összefüggő követeléseket említette. Egy sor más kérdésben viszont további egyeztetésre, kormányszintű elemzésre van szükség, s a dokumentumokat a Legfelsőbb Tanács elé teriesztik. Az államfő hangsúlyozta, hogy a bányászsztrájk is megmutatta: határozottabb „lopakodás” az amerikai katonai költségvetésbe Komoly kongresszusi csatáknak néz elébe Bush elnök és a Pentagon az amerikai katonai költségvetés hétfőn kezdődő vitájában. A kormányzat 305,5 milliárd dollárt kér katonai célokra, a következő pénzügyi évre, és ebből 189 milliárd dollárt négy fegyverkezési program finanszírozására kíván fordítani. Az amerikai törvényhozók a legnagyobb fenntartással azt a tervet fogadják, hogy 70 milliárd dollárt költsenek 132 darab, az ellenséges radarok számára észlelhetet- len hadászati bombázó gyártására. A B—2, amelynek kifejlesztése eddig 23 milliárd dollárt emésztett fel, egy héttel ezelőtt tetté meg az első sikeres próbarepülést. Létjogosultságát azonban sok szenátor és képviselő megkérdőjelezi, hivatkozAz írja „Az államcsíny elképzelhetetlen” Borisz Jelcin nemrég interjút adott a Corriere delta Sera című olasz lapnak. Az alábbiakban közöljük az interjú rövidített változatát. —! Egyes moszkvai körökben nagy aggodalom uralkodik. Alighogy Gorbacsov külföldre utazik, az emberek máris a konzervatívok államcsínyéről beszélnek. Erről még a népképviselők kongresszusán is szó esett. Valóban fennáll az államcsíny veszélye? — Nem, ilyen veszély nem áll fenn, ezek a szóbeszédek nem felelnek meg a reális tényeknek. Én jól ismerem a helyzetet, a belső mechanizmust. Két évig voltam a Politikai Bizottság tagja. Biztosíthatom önt, hogy az államcsíny elképzelhetetlen. Nem lehetséges sem a katonák. sem egyes politikai bizottsági tagok részéről. — Ám az emberek mégis beszélnek erről. Különösen egyes értelmiségiek ... — A helyzet az, hogy az átépítés négy évének eredményei nem túl jók. Sok szférában nem történt előrelépés, sőt, rosszabbodott a helyzet. Az emberek nagy csoportja az átépítést Gorbacsov nevével kapcsolja ösz- sze. S ezért, amikor az államfő külföldre utazik, az embereken bizonyos aggodalom lesz úrrá. De ezek az emberek nem ismerik a Politikai Bizottság „konyhájának” működését. Az embereket aggasztja az is, hogy a politikai vezetésben nemrég meglehetősen éles vita kezdődött. Egyesek úgy gondolják, hogy a heves vita komolyabb összeütközésekhez vezethet. — Most, hogy önt megválasztották a Legfelsőbb Tanács építési és építészeti bizottságának elnökévé, joga van-e a vezetőket megillető előnyökhöz? — Természetesen. De nem csaphatom be a választókat és saját lelkiismeretemet, ezért semmilyen előnyre nem tartok igényt. Ügy vélem, ha minden vezető követné a példámat, az országban javulna a helyzet. A vezetők munkáját megfelelő fizetéssel, nem pedig különböző kedvezményekkel kell honorálni. — Hogyan értékeli ön a népképviselők első kongresz- szusát? — Nem tekintem történelmi, korszakalkotó eseménynek. Bár nem vitás, hogy jelentős lépés volt az átépítés és a demokratizálás útján. A kongresszusnak voltak pozitív és negatív aspektusai. A pozitívumok közé tartozik, hogy a kongresszus munkáját a televízió egyenes adásban közvetítette. A másik pozitívum tényezőnek a képviselők aktivitását tekintem. Több mint 800-an kértek szót. Voltak érdekes bíráló felszólalások. 1987-ben, az októberi plénumon én bíráltam meg először a főtitkárt — s ez egyben 1917 óta először történt meg. Most sok képviselő tette ugyanezt. — És a negatív tények? — Az első, hogy a kongresszus nem biztosította a hatalom végleges átadását a tanácsoknak. Ahhoz, hogy valóban történelmi esemény- nyé váljon, a kongresszusnak törölnie kellett volna az alkotmány 6. cikkelyét, mert az SZKP vezető szerepét hirdeti meg. — A lapok azt írták, hogy az ön kongresszusi felszólalásával a radikális kisebbség ellenzékké vált. Így van ez? — Az „ellenzék” kifejezést nálunk nem szívesen használják. Helyette inkább „alternatívát” vagy „pluralizmust” mondanak. — Szerintem az „ellenzék" és az „alternativa” kifejezés egy és ugyanazt jelenti. — Elvben igen, de ezt senki sem akarja elismerni. Az „oppozíció” és a „frakció” szavak egyesekben félelmet keltenek. E szavak hallatán azonnal a „nép ellenségeire” gondolnak. Viszont hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy egy demokraticselekvésre van szükség az átalakítás és elsősorban a gazdasági reformok megvalósítása érdekében. A munkabeszüntetésre azért kerülhetett sor, mert a központi és helyi hatalmi szervek nem reagáltak kellőképpen a felhalmozódott gondokra. Ezért a vezetés minden szintjén párbeszédet kell folytatni a dolgozókkal és kellő időben kell megoldást találni a problémákra — hangsúlyozta. — Haladéktalanul tovább kell vinni a gazdasági reformot, amely az átalakítás kulcskérdése. A Legfelsőbb Tanácsnak mihamarabb meg kell vitatni a tulajdonról, a bérletről és a föld- használatról szóló törvény- tervezeteket, hogy a Népi Küldöttek Kongresszusa 2. ülésszakán el lehessen fogadni azokat — hangsúlyozta végezetül Gorbacsov. Ezután a délelőtt második felében a Legfelsőbb Tanács megvitatta a pártfőtitkár- államfő beszámolóját. va a légierő magas rangú tisztjeire, akik szerint egy ellenséges nukleáris rakéta- támadás utáni bevetésre szánt B—2 talán soha nem is fog szolgálatot teljesíteni. „A Lopakodó” bombázó ügyében a kormányzat komoly kampányt indított a törvényhozók megdolgozására. Bush elnök a múlt héten két alkalommal is találkozott a szenátus és a képviselőház vezetőivel, hogy rávegye őket a B—2 kiadásainak megszavazására. Az elnök álláspontját a Fehér Ház szóvivője, fejtette ki a hét végén. Mariin Fitz- water közölte, hogy Bush a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló tárgyalások sikere szempontjából elengedhetetlennek tartja az Egyesült Államok biztos hadászati elrettentő képességét . zálódó társadalomban ezzel számolni kell. — A KB bizottságot alakított az ön személyi ügyének kivizsgálására. Milyen eredménnyel működik a bizottság? — Munkájukról semmit sem tudok, egyetlen kérdést sem tettek fel nekem. Szerintem megpróbálnak valahogy kikerülni abból az abszurd helyzetből, amelybe saját magukat juttatták. Bizottságot hoztak létre, amelynek nincs mit ellenőriznie. Természetesen, ha bírálom Gorbacsovot vagy a többi vezetőt, valakinek ez nem tetszhet. De ezért még nem lehet engem elítélni. — ön említette a Politikai Bizottságon belüli heves vitákat. Melyek ezek okai? — Erről nem sokat tudok mondani, hiszen már nem vagyok a Politikai Bizottság tagja. Szerintem a fő ok pénzügyi és gazdasági. A vita tárgya az, hogyan vezessük ki az országot a zsákutcából1. A piaci vagy a nem piaci elveket részesítsük előnyben? Szigorúan takarékoskodjunk a pénzeszközökkel vagy folyamodjunk újabb külföldi hiteleikért? — Az utóbbiról mi az ön véleménye? — Szerintem újabb hiteleket kell felvenni Nyugatról. Vezetőségünk képtelen helyesen felmérni a nép hangulatát. Nem tudja felmérni a helyzet súlyosságát és esetleges következményeit. Az emberek sokáig nem tudnak megbékélni a jelenlegi helyzettel. Épp ezért most kell megoldást találnunk. Szerintem a nép türelme egy évnél már nem tart tovább. MARYLIN MONROE AKTFOTÖJA EGY SZOVJET HETILAPBAN A Szovjetszki Ekran című szovjet hetilap legújabb számában megjelent a halhatatlan Marylin Monroe aktfotója. A felvétel, eredetileg egy falinaptárra késkült, s nagy botrányt kavart az Egyesült Államokban. A szovjet hetilap megjelenésével egyidejűleg a moszkvai filmfesztivál műsorfüzetében Natalia Na- goda szovjet színésznőnek A kis Vera című szovjet film forgatása során készült szintén aktfotója látható. AZ ELTŰNT POSTAKOCSI A Scotland Yard a Chalmers Security Systems pénzt, értékpapírt és más vagyontárgyakat szállító cég egyik autója és annak sofőrje után nyomoz, aki nemrégiben a londoni Heathrow repülőtérről egymillió fontot vitt el. A pénz a libanoni Thomas Cook cég tulajdonát képezte. A szállítóvállalat emberének az összeg átvétele után legkésőbb fél órán belül meg kellett volna jelennie az egyik bankban, s mivel ennél jóval hosszabb idő múlva sem került elő, a bank riasztotta a rendőrséget. A sofőr neve Philip Welis, az angol rendőrség országszerte, sőt külföldön is nyomoz utána. A nyomozást gátolja, hogy a körözött személy brazil nemzetiségű, s mint köztudomású, ebben az országban a hatóságoknak a nyomozás nem az erős oldala. Angliában nem ez az első postakocsirablás, nyolc évvel ezelőtt Kevin Butler egy nigériai üzletember megbízásából taxijával 250 ezer fontot szállított. A taxis a pénzzel együtt örökre eltűnt, ma sem bukkantak a nyomára. A HIMALÁJA VÉDELMÉBEN A Himalája ökológiai védelme érdekében nemrégiben bizottság alakult, amelynek célja a világhírű hely megmentése: elsősorban az erdőirtást, a fokozottabb eróziót akarják megakadályozni, mert ha az eddigi folyamat továbbra is a megszokott ütemben halad, akkor a szakemberek véleménye szerint a Himalája kietlen, kopár hegycsúccsá válna. Az akció tervének elkészítésére a kormánytól 120 millió rúpiát kértek, a megvalósítás pedig az eddigi számítások szerint: 90 milliárd rúpiába fog kerülni. A szükséges összeget legkésőbb öt éven belül meg kellene kapniuk ahhoz, hogy a monszunesők és egyéb veszélyes hatású természeti jelenségek ellen sikerrel védekezzenek. MŰTÉT PIÓCAVAL Egy kínai sebész 1987 óta a leszakadt ujjakat pióca segítségével műti, mégpedig úgy, hogy a kézcsonkból a piócával szívatja ki a vért. Dr. Peng Csianki-jang eddig 14 beteg esetében alkalmazott piócás kezelést, és 22 ujjat sikerült vissza- varrnia. Katasztrófa utáni hangulat Csernobilban Az emberi szervezet tűrőképességének vizsgálatára irányuló hároméves kísérlettel ér fel, hogy a csernobili katasztrófa következtében még mindig több mint nyolcvanezer ember él olyan súlyosan szennyezett területen, ahol a háttérsugárzás meghaladja a 15 Curie-értéket. Néhány településen a lakosságot érő sugárzás 140 Curie felett van, ami több nagyságrenddel haladja meg a normális értéket — írja a hétfői Pravda. A lap helyszíni riportban számol be róla, hogy a nagy sugárzás miatt mind gyakrabban panaszkodnak az emberek fejfájásról, és egyre sűrűbben kerülnek gyermekek kórházba radioaktív jód okozta pajzsmirigy-rendellenességekkel. Jelenleg a térség több településén az emberek hangulata a baleset utánira emlékeztet. A közelmúltban tüntetések voltak Cserikovban, Krasznopoljéban, és több liapos sztrájkot tartottak Narovlja üzemeiben, tiltakozva a hatóságok passzivitása miatt, ami abban is megnyilvánul, hogy a katasztrófa következményeinek elhárítására felállított köztársasági bizottság elzárkózik a nyílt párbeszédtől. A Pravda bírálja a helyi szerveket, mert annak idején, a baleset után nem állították le a május elsejei felvonulásokat, ami súlyos egészségkárosodást okozott. Az elmúlt három évben a hatóságok több millió dollárt költöttek a területen beruházásokra, így egyedül a krasznopoli járásban 60 új üzletet építettek, noha az emberek a sugárzás miatt elköltöznek a térségből. Máshelyütt új szarvasmarhatelepet létesítettek ott, ahol a háttérsugárzás meghaladja a 49 Curie-t. Több település lakóit a különösen veszélyes körzetekből a mindössze néhány kilométerrel odébb felépített új falvakba telepítették, ahol alig valamivel kisebb a sugárzás. A lap bírálta azt is, hogy több mint három éven át titkosak voltak a terület szennyezettségéről készített térképek, így csak utólag derült ki, hogy több mint 36 újabb településről kell az embereket kitelepíteni. A térségben élők nem rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges egyéni dózismérőkkel, mert a szovjet belügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium, „hogy ne korbácsolják fel a szenvedélyeket»*, utasította a gyártót a termelés csökkentésére. Súlyos gondot jelent, hogy a sugárzás következtében egyre növekszik a különböző megbetegedések száma, a szükséges gyógyszereknek csak kétharmada áll rendelkezésre, és a kért műszereknek Is csak hatvan százalékát kapják meg a terület egészségügyi intézményei — írja a lap. Az INFOTCOOP, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2 A. PÁLYÁZATOT HIRDET üveges és tükörkészítő üzemébe ÜZEMVEZETŐI munkakör betöltésére, 1989. szeptember 1-jétől. Pályázati feltételek: — legalább középfokú iskolai végzettség — megfelelő szakképesítés — 5 éves szakirányú gyakorlat — vezetői rátermettség — erkölcsi bizonyítvány A pályázatokat írásban kell benyújtani, önéletrajz (szakmai is), végzettséget igazoló okmányok másolata, jövedelmi elképzelés szükséges. Benyújtási határidő: 1989. augusztus 5. A pályázatok augusztus 15-ig elbírálásra kerülnek. Részletesebb felvilágosítás a műszaki titkárságon keresztül kérhető. Telefon: (66) 23-644.