Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-12 / 136. szám

1989. június 12., hétfő Folytatódik a rendcsinálás Pekingben Normalizálódik az élet Pekingben a közelmúltban lezajlott események után, de a hadsereg katonái és tankjai még lát­hatók a Mennyei béke kapuja előtt Egy héttel a kínai hadse­reg erőszakos behatolása után Pekingben gyakorlati­lag rend van. A Tienanmen térről és a város központjá­ból kivonták a páncélos erő­ket. Az utca fokozatosan visszanyeri megszokott ké­pét. Néhány vonal kivételé­vel teljesen helyreállt a busz- és a trolibusz-közlekedés és működik a földalatti is. A kis üzletek és vendéglők ki­nyitottak. s kezdenek bené­pesülni a városi piacok, az utcai elárusítóhelyek is. A fővárosi tanács bejelentése Szerint működik a bank, a posta és napokon belül ki­nyitnak a nagyáruházak. Új­rakezdődik az oktatás az ál­talános és a középiskolák­ban. A pekingi televízió és a rádió közleményei arról szá­molnak be. hogy a statáriá- lis hatóságok eddig több mint 400 „ellenforradalmi elemet'’ tartóztattak le a fő­városban. A fegyveres kar­hatalom által letartóztatot­tak nagyrésze Tagy munka- nélküli. vagy a magánszek­torhoz tartozó fiatalember, de ott van a letartóztatottak között a törvénytelennek nyilvánított autonóm diák- és munkásszervezet számos vezetője és tagja is. A meg­bilincselt fiatalokat úgy mu­tatják be a televízió nézői­nek, hogy mindegyiküket két rendőr fogja és két má­sik rendőr géppisztolyt sze­gez rájuk. A televízióban elhangzott legújabb adatok szerint a hadsereg által levert ..ellen- forradalmi lázadásnak” a katonák körében több minit száz halottja és több ezer sebesültje van. A polgári la­kosság körében a hivatalos adatok szerint a halottak száma több mint száz. a se­besülteké pedig több mint ezer. A különféle .rendű és ran­gú kínai katonai és polgári vezetőik naponta látogatják a pekingi kórházakban ápolt sebesült katonákat és nagy elismeréssel nyilatkoznak a hadsereg hősiességéről, a katonákról, akik megmen­tették Kínát egy potenciális ellenforradalomtól. A kínai központi lapok — állítólag papírhiány miatt — a korábbinál csak feleannyi terjedelemben jelennek meg. A Zsenmin Zsipao va­sárnapi száma első oldalon közli a Pekinget megszállva tartó csapatok sajtóosztályá­nak a közleményét, amely szerint a hadsereg egységei nagy figyelemmel és teljes egyetértéssel tanulmányozzák Teng Hsziao-ping katonai vezetők előtt elhangzott pén­teki beszédét. A közlemény rámutat, hogy a katonák vé­leménye szerint Teng Hsziao-ping bölcsen, világo­san és tisztán elemezte az ellenforradalmi helyzetet, kitűzte a követendő irány­vonalat és megteremtette az egv.s-»ges gondolkodás felté­teleit ahhoz, hogy határozot­tan és keményen végigvi- gvék a harcot az ellenforra­dalmi lázadással szemben. A kínai rádióban és tele­vízióban szünet nélkül fo­lyik az a propaganda, amely­nek célja az ország lakossá­gának — és nyilvánvalóan, a világ közvéleményének — meggyőzése arról, hogy Pe­kingben a hadsereg egysé­gei nem a diákok és a la­kosság elejétől végig békés, hazafias és demokratikus mozgalmát verték le. hanem a rendszer megdöntésére irányuló ellenforradalmi lá­zadást. Az újvidéki MagímSió -ban olvastuk : fl prágai tavasz húsz évvel később 27. Smrkovsky nem Írhatta alá a táviratot A plénum utáni napon az egyetemisták háromnapos „ülő­sztrájkot” kezdtek. Elfoglalták az egyetemeket és a főisko­lákat. A lapok azt írták, hogy ily módon nyilvánítják ki szerepvállalásukat a jelenlegi helyzetben. Közmondásokkal és ismert személyiségek mondásaival ragasztották tele az egyetemek homlokzatát, de kitűzték tízpontos követelései­ket is. Követelték, hogy továbbra is tartsák tiszteletben a KB akcióprogramját, visszautasították a kabinetpolitikát. A sajtócenzúra bevezetését olyan ideiglenes intézkedésnek te­kintik, amelynek fél évnél tovább nem szabad tartania. A tudományos kutatás, az ircrW'mi és a művelődési tevékeny­ség' szavatolását, személyi és jogi biztonságot, gyülekezési szabadságot, az önigazgatási szervek további megalakítását és azt követelték, hogy mindenki szabadon utazhasson kül­földre, a külpolitikában pedig, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek nincsenek összhangban a nép érzelmei­vel. Mintegy ezer újságíró gyűlt össze a Lucerna csarnokban, hogy tiltakozzon a Reporter és a Polytika betiltása miatt, s hogy aggodalmát nyilvánítsa ki a gyakori sajtóellenes tá­madások miatt. Gyorsan kitudódott, hogy a plénumon a régi, konzervatív politikusok jobb és tapasztaltabb taktikusoknak bizonyultak. Azonnal felszólalásra jelentkeztek és többnyire ők voltak a hangadók a vita első részében. Az újabbaknak, a fiatalab­baknak és haladóbbaknak a második részben kellett volna felülkerekedniük, de a KB tagjainak majdnem háromnegyed része felszólalásra jelentkezett és a plénum elhúzódott. Amint haladóbb hangneműek lettek a felszólalások, hirte­len megszakították a vitát. Így a vita első részében domi­náló konzervatív hangnem kerekedett felül. Az év vége felé egyre világosabbá vált, hogy a politikai vezetőségből távoznia kell az addigi „nagy négyes” egyik tagjának, Josef Smrkovskynak. A régi kommunista, a nép­szerű néptribun, a sztálini perek áldozata, a prágai tavasz egyik vezéregyénisége 1968 áprilisa óta a parlament elnöke volt. Akkor vált világossá, hogy ő lesz a következő szelet a kolbászszeleteléskor, amikor őt és tisztségét kihagyták az üdvözlő táviratokból, amelyeket Prága és Moszkva váltott az októberi forradalom évfordulója alkalmából. Karácsonyi beszédében Gustav Husák megmagyarázta a Szlovák KP követelését, hogy a jövőbeni szövetségi parla­ment élén (1969. január 1-jétől Csehszlovákia a csehek és szlovákok szövetségi állama lesz) szlováknak kell állnia. A követelést azzal a ténnyel indokolta meg. hogy Svoboda köztársasági elnök cseh, a közös kormány elnöke. Oldrich Cernjik szintén cseh, s az egyenrangúság elve miatt leg­alább a parlament elnökének szlováknak kell lennie. Husák átugrotta a közismert tényt, hogy Dubcek a párt első számú embere szlovák. Ügy tett, mintha nem pártbeli, hanem állami tisztségről lenne szó. A követelés, hogy a cseh Smrkovsky ne legyen többé a parlament elnöke, olyan vitát váltott ki. amely a Smrkovsky védelmére irányuló valóságos kampánnyá terebélyesedett. Számos határozatot intéztek a pártszervekhez és nyílt le­veleket tettek közzé. A polzanji Skoda kollektívájának ha­tározata például feltette a kérdést, hogy Smrkovsky után ki a soros távozó. Egy másik levél azt állította, hogy ideoló­giai manőverekkel leplezik a fő okot: az ún. haladó és konzervatív tendenciák hordozói közötti harcot. A támadásokra és bírálatokra Husák azt válaszolta, hogy akik Smrkovskyt védik, azok nem a személyét védelmezik, hanem az ún. realisztikus politikai irányzat megváltoztatá­sára törekednek. Sajnálattal állapította meg, hogy egyes szakszervezetek is engedtek a nyomásnak, s még sztrájkkal is fenyegetőznek. Nem lehet azonban egyik ultimativ fenye­getésnek sem engedni — tette hozzá. Végezetül a CSKP KB Elnöksége helyénvalónak találta a szlovákiai követelést, és károsnak minősítette a Smrkovsky körüli kampányt, mert az országnak nyugalomra és alkotó tevékenységre van szüksége. A tévében mondott búcsúbe­szédében maga Smrkovsky is kijelentette, hogy tisztelet­ben kell tartania a testvéri szlovák nép jogait, különben nem lenne következetes. Smrkovsky ugyanis mindig szor­galmazta a csehek és a szlovákok teljes és igazi egyenjogú­ságát. Végül felszólította azokat, akik tiltakozó sztrájkra gondoltak, hogy ne folyamodjanak ehhez az utolsó eszköz­höz, mert szem előtt kell tartani, jiogy mit jelentene a sztrájk Csehszlovákiára, belső stabilitására és nemzetközi helyzetére nézve. Azokban a napokban akkora izgalom lett úrrá, hogy olyan híresztelések is szárnyra keltek, amelyek szerint a szovjet katonák elfoglalták a gyárakat. A sajtó és a tele­vízió ezt cáfolta. 1969. január 1-jétől Csehszlovákiában az új, az ötödik köztársaság, a csehek és a szlovákok föderációjának napjait kezdték számítani. A megújhodási folyamat elfojtásának válságos napjaiban eleget tettek a nagyobb önkormányzat­tal kapcsolatos szlovák követeléseknek. Üj, közös kormányt neveztek ki, Oldrich Cernjik addigi kormányfő vezetésével. A szlovákok Pozsonyban ünnepélyesen üdvözölték első köz- társasági kormányukat. ,A cseheknek január 8-ától lett sa­ját köztársasági kormányuk. A szövetségi államberendezésre való áttérést további ká­dercserékre használták ki. Josef Smrkovskynak, a parla­ment népszerű cseh nemzetiségű elnökének távoznia kellett a politikai vezetőségből is. Formálisan ezt az egyensúly be­tartásával magyarázták, de mindenki tudta, hogy azért mozdítják el, mert Moszkva nem kedveli. A prágai tavasz legkiemelkedőbb személyiségei közé tartozott, a „nagy né­gyes" (Dubcek, Svoboda és Cernjik mellett), tagjainak egyi­ke volt. Bukása a parlamenti elnöki tisztségtől való meg­válással kezdődött, hogy arra a posztra szlovák nemzetisé­gű személy kerülhessen. Bizonyos ideig megtartotta elnöki tisztét, de világos volt mindenki előtt, hogy ez is csak ideiglenes állapot, amíg nem találnak valamilyen újabb okot, hogy végleg eltávolítsák a politikai színtérről. A szertefoszlott remények légkörében — amivel sokan még mindig nem akartak teljesen megbékélni — tartották meg január 15-én a nagy ifjúsági találkozót. Több ezren gyűltek össze a kongresszusi palotában, a legnagyobb prá­gai csarnokban. Az alaptéma a januári évforduló volt — ebben a hónapban kezdődött meg a megújhodási folyamat. Vendégként fellépett Pavel Kohout író, L. Pachman sakk- nagymester, és más ismert és népszerű személyek. Nyíltan beszéltek, de részben burkoltan is, hogy minél kevesebb érvet adjanak Moszkva és a katonai intervenció híveinek kezébe. A kérdésre például, hogy Smrkovsky után kinek kell távoznia, Pachman így válaszolt: „Valamennyien tud­juk, kiknek kell távozniuk, de ők nem akarnak!” A kér­désre, hogy győzedelmeskedik-e a szocializmus, Kohout azt válaszolta, hogy sokat utazik a világban, s annak alapján amit látott, igenlő választ adhat, mi több, meggyőződése, hogy a Szovjetunióban is győzni fog a szocializmus. A svejki humor egyeseket majd felbőszített. Másnap, január 16-án kezdődött a CSKP KB plénuma. Arról folyt a vita, hogyan lehet megerősíteni a párt vezető szerepét és végrehajtani a kádercseréket a föderáció létre­hozásával kapcsolatban. Intézkedéseket vártak, amelyek kisegítették volna az országot a katasztrofális gazdasági helyzetből. Keresték a helyzet csillapításának képletét, de minden ilyen próbálkozás a bűvös körből kivezető út fel­kutatására hasonlított. Nyugalomra van szükség, hogy nor­málisan el lehessen kezdeni dolgozni, mert az ország gaz­dasági összeomlás előtt állt. Nyugialomra volt szükség, hogy megmutassák, felesleges az idegen katonaság ott-tartózkodá- sa. De akikhez a felhívás szólt, hogy dolgozzanak jobban és őrizzék meg nyugalmukat, azért nem dolgoztak, és azért nem nyugodtak, mert ott volt a külföldi katonaság, s mind­az, amit az idegen katonák jelenítettek. Az aláírt megállapodások értelmében a katonaságnak ak­kor kellett volna távoznia, amikor a helyzet rendeződik. A rendeződést azonban mindenki a maga módján értelmez­te. Azok számára, akik a katonákat küldték, nincs norma­lizálás, amíg az országban „szocializmusellenes jobboldali erők” tevékenykednek. Márpedig ilyen erők tevékenyked­tek, ezt bizonyítják az egyetemisták tüntetései, és sztrájk­jai, a szakszervezetek sztrájkkal való fenyegetőzése, a Smrkovskyt pártoló kampány, és a legnagyobb prágai csar­nokban megtartott ifjúsági találkozó, amelyen az idegen ka­tonák jelenléte miatti elégedetlenség jutott kifejezésre. (Folytatjuk) Tomislav Butorac BELÖGOTT A PARLAMENTBE Egy brit újságírónak a szi­gorú biztonsági intézkedé­sek ellenére sikerült magát hamis okiratok segítségével becsempészni a parlament­be, ahol három hetet töltött, .mint pincér, kiszolgálva a legnevesebb politikusokat. A hírt a londoni Daily Mirror közölte, emlékeztetve arra, hogy parlamenti biztonsági szolgálatra évente 5 millió fontot költenek (8 millió dollárt). Az újságírónak si­került a parlamentbe be­vinni egy videorekordert és egy kamerát is, annak elle­nére, hogy ez szigorúan ti­los. A riporter szerint ily módon akár bombát is be­csempészhetett volna a „szi­gorú” őrök dacára. STRADIVARIK TITKA Üjabb megfejtést ajánl egy texasi biokémikus a híres Stra- divari-hegedük titkára. „Stra­divari és Guarnieri abszolút szokványos kézműves volt, sem­mi rendkívülit nem alkotott, csupán annyi volt a titkuk, tudták, honnan válasszák ki a megfelelő anyagot a hangszere­ikhez” — mondotta az 54 éves amerikai biokémikus, aki több nyáron át Olaszországban tar­tózkodott. Stradivari nyomdo­kain kutatva. A XVIII. század híres hegedűkészítö mesterei ve­lencei csónaképítöktől szerezték be a fát, melyet azok az Al­pokból hoztak, és használat előtt három esztendeig a lagú­nák sós vizében tartósítottak. A Stradivari-féle hegedűk fa­anyagát vizsgálva az amerikai tudós megfigyelte, hogy 10-15- ször nagyobb mennyiségű sót tartalmaznak, mint a rendes fa. Mikroszkópos vizsgálat során kiderült, hogy e faanyag leg­alább 22-féle ásvány kristályait tartalmazza, s ezek az ásványi anyagok csakis a lagúnák vi­zéből származhattak a fába. A biokémikus szerint a parányi kristályok sima felületei teszik oly csodálatossá a híres hege­dűk hangzását. NEONÁCIK TITKOS FEGYVERRAKTÁRA Az elmúlt évben az NSZK- ban 33 olyan bunkert talál­tak, amelyeket a neonácik fegyverraktáraknak használ­tak. Ezekben mintegy 230 bombát, 50 páncélöklöt, 258 kézigránátot. 15 gépfegyvert, több mint 13 ezer golyót, nagy mennyiségű harci mér­gező anyagot találtak. Mind­ezt a Bundeswehr és a NA­TO raktáraiból lopták el és terrorakciókra használták. Majna-Frankfurt közéleté­ben például a bankok elle­ni banditatámadások során mintegy 630 ezer márkát si­került eltulajdonítaniuk. A hatóságok a házkutatások so­rán térképekre bukkantak, melyeken a rádióállomások, nagyfeszültségű villamos­távvezetékek, antifasiszta emlékművek helyi és más objektumok voltak megje­lölve. melyeket meg akar­tak támadni. BALESET Egy barcelonai kórházban a személyszállító lift nagy magasságból lezuhant. A ka­binban lévő hét személy éle­tét vesztette. A baleset min­den valószínűség szerint az egyik tartógerenda leszaka­dása miatt történt. SÓFAL 218 méter magasan fallal lehetne körülvenni az Egyen­lítő mentén a Földet, ha a világ összes óceánjai és ten­gerei vizét lepárolnák és a sót összegyűjtenék — állít­ja John Windskal angol tu­dós. Nem akármilyen vállal­kozást tett az angol tudós, amikor elhatározta, hogy fel­méri, mennyi só található bolygónkon. A hír szerint a sóból készült fal vastagsága egy kilométer lehetne. A Mcdgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ és a Kcvermes és Vidéke Takarékszövetkezet rendkívüli vásárlási akciót szervez 1989. június 15-től. Az akció során vásárolható valamennyi 5000,— Ft feletti ruházati, iparcikk, lakástextil és bútor, ELŐLEG BEFIZETÉSE NÉLKÜL. Részletes felvilágosítást szakboltjainkban és a takarékszövetkezet kirendeltségein adunk. Minden kedves szövetkezeti tagot és vásárlót szeretettel vár a Medgyescgyháza és Vidéke ÁFÉSZ Pályázat A városi tanács vb igazgatási osztálya (Békéscsaba, István király tér 7.) PÁLYÁZATOT HIRDET OSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTESI munkakör betöltésére. Á munkakör a pályázat elbírálását követően meghatározatlan időre szóló kinevezéssel azonnal betölthető. Bérezés: a 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. rendelkezés szerint. A pályázó bérigényét jelölje meg. Képesítési követelmények: állam- és jogtudományi karon szerzett diploma, jogi szakvizsga, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A pályázatot az igazgatási osztály vezetőjénél 1989. június 20-ig írásban lehet benyújtani. Ahhoz csiaitolini keLl a képesítéseket igazoló okmányok másolatát és a részletes önéletrajzot. A pályázat elbírálásának határideje 1989. június hó 30. IGAZGATÁSI OSZTÁLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom