Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1989. JÜNIUS 29., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Mai számunkból: Mélypont után fejlődik az áfész (3. oldal) Péter-Pál (5. oldal) Egy közgyűlés visszhangjáról Battonyán (5. oldal) Utazhatunk! De miből? (6. oldal) Ki fizesse a földadót? (6. oldal) Rz első edzés(lesen) (8. oldal) Az adóreformról és a honvédelemmel kapcsolatos törvényjavaslatról tanácskozott az Országgyűlés Szerdán az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. A felvetődött kérdésekre, javaslatokra Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Megerősítette azokat a véleményeket, amelyek szerint a törvényalkotó munkát gyorsítani kell, a szakmai elképzeléseket összhangba kell hozni a pénzügyi, gazdasági koncepciókkal. Az a feladat, hogy 1990-re már ne az eddigi, tulajdonképpen csődöt jelentő, hanem egy új felfogású állami költségvetési tervezetet terjesz- szenek a Parlament elé. A kormány szándéka, hogy ennek a koncepciónak az alapján széles szakmai és társadalmi vita kezdődjék, s az természetes, hogy minden terület megkísérli már most erősíteni a saját pozícióit. Az is egyértelmű: ennek a reformprogramnak a végrehajtása úgy nem lesz lehetséges, hogy minden elosztási arány változatlan marad. Nincs szó arról, hogy a kormány a koncepció jegyében a kultúrát egyszerűen elosztási területnek tekintse, s még kevésbé arról, hogy az eddigi, úgynevezett maradványszemléletű finanszírozást próbálja a jövőben folytatni. Ugyanakkor azonban ez a terület sem maradhat a reform kapcsán érintetlenül. Ezután Szűrös Mátyás szavazásra bocsátotta a terv- és költségvetési bizottságnak azt az indítványát, miszerint a vagyonértékelésről szóló törvényjavaslatot a kormány még az idén terjessze a képviselők elé. Ezt a javaslatot két ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztést ugyancsak elfogadták a képviselők, két ellenszavazattal és 20 tartózkodás mellett. Békési László expozéja Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Békési László ismertette az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztést. — Egyértelműen és lényegesen javult — mint mondotta — az elvont adók szerkezete. Ma sokkal kevesebb adó terheli a jövedelmeket, és több a végső felhasználást, a forgalmat, a fogyasztást. Az adóreform nyomán ma már az államháztartás L televízió egyenes adásban közvetíti az Országgyűlés Klímáját. Medveczky László a monitorok előtt bevételeinek közel 40 százalékát törvények alapozzák meg. Ez a rendszer stabilitásának egyik legfontosabb garanciája, s a továbbfejlesztés fő iránya is. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az adóreform segítségével közelebb kerültünk ahhoz a nemzetközi, mindenekelőtt európai pénzügyi rendszerhez, amellyel gazdaságunkat egyre több szál köti össze. — A pozitívumok mellett szembe kell nézni az adóreform hiányosságaival, (érveinktől eltérő torzító hatásaival is — mondotta ezután, rámutatva ugyanakkor, hogy az adórendszertől függetlenül meglévő gazdasági válság miatt gyakran az adóreform vált a bűnbakká. — Kétségtelen, hogy a tervezettnél nagyobb inflációs nyomást váltott ki a ’88-as adóreform. Bár a fogyasztói árak egyszeri, 8 százalékos növekedése csak két tized ponttal magasabb a tervezettnél, a termelői árak emelkedése ennél jóval jelentősebb. Ebben a hatásban tetten érhetők azok a kompromisszumok, amelyek a termelői árak csökkentése helyett azok szinten tartásával, s így lényegében burkolt állami támogatással előzték meg. hogy a reális árviszonyok alapján sokkal több vállalat, sőt egy-egy alága- zat is veszteségessé váljon. — A jövő évben az államháztartási reformmal és a jövő évi költségvetéssel összhangban, nagyrészt attól függően tervezzük a 4 százalékos pótadó, az egyszeri járadékelvonás, valamint a bérnövekedést terhelő nyereségadó megszüntetését. Ha a költségvetés pozíciója és a gazdasági folyamatok megengedik, szeretnénk a beruházásokat terhelő általános forgalmi adót is felszámolni. Előkészítjük az állami tulajdon utáni osztalék bevezetését, és ezzel együtt a vállalkozási nyereségadó mértékének csökkentését. Tervezzük a személyi jövedelemadó átalakítását, aminek a lényege: csökkenő adókulcsok és progresszió, 4-5 adósáv, a preferenciák szűkítése, a költségelszámolás korszerűsítése, a gyermeknevelési adókedvezmények kiterjesztése és a befektetések ösztönzése. Az ÁFA területén korrekciókat és egyszerűsítéseket tervezünk, mindenekelőtt a’lakásépítéssel kapcsolatos elszámolások területén. A konkrét törvényjavaslatokat a Minisztertanács októberben tervezi a Parlament elé terjeszteni — mondta végezetül a miniszter, kérve a koncepció megvitatását. (Folytatás a 2. oldalon) A képen jobbról balra: Francisco Lancina, Domingos Santos, dr. Forral József, és dr. Murányi Miklós Fotó : Fazekas Ferenc Portugál pártküldöttség megyénkben A Portugál Kommunista Párt Sanfcarem Megyei Bizottsága — mellyel mintegy 10 éve testvérmegyei kapcsolatban állunk — kéttagú delegációja érkezett tegnap Békésbe. A küldöttség vezetője Francisco Lancina, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Sanitärem Megyei Végrehajtó Bizottság tagja; társa Domingos Santos, a megyei tanács tagja. A küldöttség kedden este érkezett a Ferihegyi-repülőtérre, s nem sokkal ezután találkozott velük Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, aki aiz ország- gyűlés alkalmából tartózkodik a fővárosban. Tegnap délután. Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában, dr. Forrai József, megyei titkár, dr. Murányi Miklós megyei tanácselnök és Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Az üdvözlő szavak után Murányi Miklós adott tájékoztatót megyénk politikai, gazdasági, társadalmi életéről, a tanácsok tevékenységéről. Természetesen szó esett mindazokról a politikai-társadalmi folyamatokról, melyek napjainkban az országban, a megyében zajlanak. Vendégeink nagy érdeklődéssel kísérték a tájékoztatót, kérdéseikből, észrevételeikből rokonszenv és aggódás csendült ki. Elmondták, hogy a magyarországi események Portugáliában is nagy érdeklődést keltenek, és elsősorban a kommunisták körében szimpátiával találkoznak. Mostani útjuk jó alkalom arra. hogy közelebbről megismerják hazánkat, megyénket és közvetlenül tapasztalják mindazt, ami nálunk ma történik, így nemcsak ők értik meg jobban, hanem otthon is könnyebben megértetik a magyarországi változásokat. A portugál küldöttség tegnap délután Gyulára látogatott, ma Orosházával és Békéscsabával ismerkedik, pénteken Mezőberénybe és Szarvasra látogat. S. F. Körös—Maros Vidéki Nemzeti Park — öt év múlva? A legsürgetőbb a védetté nyilvánítás „Nemzeti park: az országnak Jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott olyan nagyobb tája, ahol a növény- és állatfajok jelenléte, a földfelszíni formák és ezek együttese a tudomány, a közművelődés és a felüdülés szempontjából különleges jelentőségű.” [A Minisztertanács 8/1982. (III. 15.) sz. rendeletéből.] „Körös—Maros Vidéki Nemzeti Park”. — Vágyálom, vagy elérhető valóság, hogy valaha kitűzhetjük a táblát itt, az Alföld csücskében, ahol — talán még magunk sem eszméltünk rá — ritka kincs rejtőzik szerényen? A lényég persze nem is a tábla, az elnevezés, mindenáron, hanem természeti környezetünk állapotának megőrzése, magunk és a jövő nemzedékek okulására, gyönyörűségére és gyarapodására. Visszakanyarodva a kérdéshez: csupán álom, vagy realitás egy nemzeti park térségünkben ? Nos, úg'- tűnik, nem puszta álmodozás ez a terv, hanem megvalósítható elképzelés. Igaz, türelmet, szívós akaratot, jól felkészült szakembergárdát kíván. Ez utóbbiakban pedig nincs hiány, legalábbis az a megbeszélés, amelyet tegnap délelőtt tartottak Békéscsabán, erről győzte meg a résztvevőket. Közelebbről a megyei tanács település- fejlesztési, környezet- és természetvédelmi bizottságának üléséről van szó, amelyre a tagjai közül bizony kevesen voltak kíváncsiak, míg a meghívott vezető szakemberek — az illetékes minisztériumból, Csongrád és Szolnok megyéből, illetve Békésből — szinte kivétel nélkül részt vettek, és aktívan, bekapcsolódtak a vitába. A/z első, és egyetlen fő téma: a Körös—Maros Vidéki Nemzeti Park terve, amelyre dr. Sipos András, a koncepciót előkészítő bizottság tagja, a szarvasi arborétum igazgatója terjesztette elő a javaslatot. Ebben szerepel egyebek között, hogy Európa számára az Alföld jelenti a máshoz alig hasonlítható, sajátszerű hazai tájat, mivel itt fokozottan érvényesülnek a Kárpátmedencei jellegzetességek. Az elképzelések szerint a három megyében fekvő 10 területegységből álló, úgynevezett mozaikos nemzeti park törzsterülete földtani, geomorfológiai, talajtani és éghajlati szempontból is egységes terület, amelyet sajátos élővilág jellemez. Hangsúlyozta dr. Sipos András, hogy a terv nem szakmai anyag, hanem a meghívottak tájékoztatására szolgáló javaslat. Szabó Sándor, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezető-helyettese részletes, az összefüggéseket bemutató tájékoztatást adott a nemzeti parkok ügyéről, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi tendencia a védetté nyilvánítás feltételeinek szigorítása, amit mindenképpen figyelembe kell venni, az előkészületi munkálatok első szakaszától kezdve. Merthogy — s erről már Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója beszélt — hosszú évekre lesz szükség, becslése szerint legalább öt esztendőre az előkészületekhez. Mindez egyébként csak a Miniszter- tanács előzetes jóváhagyása után kezdődhet el, pillanatnyilag tehát pusztán szakmai, és nem a hivatalos jóváhagyási eljárás szervezési teendőiről eshet szó. Az első és legfontosabb teendő a védetté nyilvánítás, függetlenül attól, hogy majdan része lesz-e az adott terület a nemzeti parknak, vagy sem. Ezután még jó néhányan elmondták a véleményüket, s végül a bizottság — egyebek mellett — úgy foglalt állást, hogy egyetért a nemzeti park gondolatával, felkéri a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságát, az előterjesztett javaslatot kidolgozó bizottság szakembereit, valamint a Körköviziget, hogy közösen készítsenek egy szakmai anyagot, amely alkalmas arra, hogy a védett területekből kialakítható legyen a Körös—Maros Vidéki Nemzeti Park. T. I.
