Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-15 / 139. szám

1989. június 15., csütörtök Miről tanúskodnak a külföldi dokumentumok? (Folytatás az 1. oldalról) bánia, Kína, a KNDK kivé­telével valamennyi szocialis­ta ország képviselete hiva­talosan közölte, hogy részt kíván venni a gyászszertar­táson. A Külügyminisztéri­um emellett mindenki szá­mára lehetővé teszi a be­utazást, aki részt akar venni a szertartáson. Az eddigi in­formációk szerint külföldön élő magyarok is nagy szám­ban érkeznek az eseményre A kormány ezzel is kifeje­zőre kívánja juttatni a meg­békélés szándékát. A külügyminiszter hang­súlyozta azt is, hogy Ma­gyarország szövetségesei Nagy Imre és mártírtársai­nak ügyét, az igazság feltá­rását magyar belügynek te­kintik — észrevételek, kifo­gások sehonnan sem érkez­tek. Éppen ellenkezőleg, az ügyben érintett országúik tá­mogatják a tényfeltáró mun­kát. Különösen nagy segít­séget nyújtanak ehhez a ju­goszláv párt- és állami szer­vek, amelyek számos fontos dokumentumot bocsátottak rendelkezésre. Ezek a többi között arról tanúskodnak, hogy 1956 november elején a jugoszláv vezetés is egyet­értett Nagy Imre eltávolítá­sával, és Kádár János hata­lomra juttatásával; támo­gatta a szovjet beavatko­zást. Ugyanakkor menedék­jogot biztosított Nagy Imré­nek és társainak a jugoszláv nagykövetségen, s később is mindent megtett annak ér­dekében, hogy érvényesüljön ártatlanságuk, biztosítsák számukra a büntetlenséget. . A Magyar Hírlap tudósí­tójának kérdésére válaszol­va Homa Gyula részleteseb­ben is szólt a Jugoszláviából érkezett iratokról. Elmond­ta, hogy eddig két dokumen­tumcsomag érkezett Magyar- országra. Az egyik az 1956. október 23-át megelőző nagy­követségi jelentéseket tar­talmazza, a másik pedig — amelyet a napokban kaptak meg — az 1958. június 16- ig terjedő jelentéseket fog­ja át. A dokumentumok át­vizsgálása után nem buk­kantak új tényekre. Az ira­tok viszont megerősítik, hogy a jugoszláv rfagykövetség, a jugoszláv vezetés rendkívül nagy figyelmet fordított az akkori magyarországi ese­ményekre; folyamatosan konzultált azokról a szovjet vezetéssel. Ennek jegyében került sor 1956. november 2-án és 3-án Tito és Hrus­csov megbeszélésére Brioni szigetén. Tito elnök e meg­beszéléseken kifejezte aggo­dalmát a magyarországi ese­mények miatt; úgy vélte, hogy Magyarországon ellen- forradalmi események zaj­lottak le, veszélybe került Magyarország biztonsága, ami a környező országokat is veszélyezteti. Tito állás­pontja az volt, hogy min­denképpen elkerülhetetlen — a kisebbik rossz — a Szov­jetunió beavatkozása. Horn Gyula egy másik kérdésre válaszolva bejelen­tette, hogy George Bush, amerikai elnök július 11— 13-án lesz hazánk vendége. Látogatása amerikai kezde­ményezésre az eredetileg tervezettnél egy nappal hosszabb lesz. Ezt a szándé­kot a magyar kormány üd­vözli. Az újvidéki MacyakSió -ban olvastuk: A prágai tavasz húsz évvel később 30. Az Izvesztyija egészen egyszerűen hazudott A szóhasználatból kitűnt, hogy melyik műhelyben készült a röpcédula. A célja pedig az volt, hogy diszkreditálja a prá­gai tavasz népszerű szószólóit. L. Pachman sakknagymester nyilvánosan követelte, hogy az illetékes szervek tegyenek megfelelő lépéseket. Figyelmeztetett, hogy Vilém Novy mód­szerei nem egyeztethetőek össze politikai tisztségeivel, s lépései diszkreditálják azokat a szerveket is, amelyeknek tagjai. Csehszlovákia azokban a napokban, 1969 elején egy újabb válságot élt át a sok közül. Az okok mindenki számára vi­lágosak voltak. Kevésbé volt világos, hogyan kilábalni. Egye­sek azt állították, hogy nyugalmat kell teremteni, s akkor lehet majd normálisan dolgozni, kongresszusokat összehívni, választásokat kiírni, s akkor majd elmondható lesz, hogy rendeződött a helyzet, ami a külföldi csapatok távozásának feltétele. Mások viszont azt beszélték, hogy akkor lesz nyu­galom, ha majd a külföldi katonák távoznak, ha összehív­ják a pártkongresszust stb. Bűvös körben mozogtak. A Szlovák KP KB elnöksége is megvitatta a politikai helyzetet. Akkor dr. Gustav Husák állt az élén. Noha akkor még mindig csak a Szlovák KP első embere volt, egyre na­gyobb figyelemmel hallgatták szavait, mert nyilvánvalóan rámutatott az egyedüli útra, amelyen haladni lehet. A Szlo­vák KP KB elnöksége közölte, hogy Jan Palack tragikus tette után ismét politikai válság keletkezett. A különféle szélsőséges erők ezt megpróbálják kihasználni, s a békét és a rendszert veszélyeztető akciókat próbálnak kiváltani. Eb­ben a helyzetben az elnökség nagyra értékelte a munkások higgadt magatartását, mert csak oly módon lehetett kiutat találni a válságból. Az újságírók jelentős szerepet játszottak a prágai tavasz eszméinek hirdetésében, őket nyilvánították először vétke­seknek mindazért is, ami valakinek nem tetszett. Moszkva őket idézte elsőnek, hogy bebizonyítsa, „a dolgok kicsúsznak az ellenőrzés alól”, hogy felülkerekednek a jobboldali, szo­cialistaellenes erők Csehszlovákiában. Maga Dubcek is el­ítélte „a felelőtlen újságírókat”, mert megnehezítik számára a különben is kockázatos egyensúlyozást a merev, dogma­tikus moszkvai követelések és a csehszlovák nyilvánosság demokratikus törekvései között. A prágai tavasz idején, sőt egészen 1969 elejéig Csehszlo­vákiában nem volt előzetes sajtócenzúra. A sajtóügyi és tá­jékoztatási iroda csak irányvonalakat adott meg, hogy miről nem kellene írni, s beszélgetésekre hívta meg az újságíró­kat és szerkesztőket arról, hogyan kellene eljárni egyes ese­tekben. Ha pedig már valamilyen „kellemetlen dolog” jelent Ingóságaikat fóliával védve az esőtől, várakoznak a csalá­dok a bolgár—török határátkelőhely török oldalán, miután már 12 ezer bulgáriai török menekült át a határon. A tö­rök hatóságok sátortáborokat létesítenek a kiutasítottak be­fogadására Ronald Reagan tiszteletbeli lovag Ronald Reagan a „Nagy­tiszteletű Bath Rend Nagy­keresztjének Tiszteletbeli Lovagja” címet kapta szer­dán II. Erzsébet királynőtől a különleges angol—ameri­kai kapcsolatok elmélyítésé­ben szerzett érdemeinek el­ismeréséül. A kitüntetés adományozása alkalmából a brit uralkodónő és férje, Fülöp herceg, négyesben el­költött privát ebéden látta vendégül a volt amerikai el­nököt és feleségét a Buc­kingham palotában. Az ex- elnök — a korábbi magya­rázatoktól eltérően — nem lesz „Sir Ron”, ugyanis kül­földi állampolgár nem jo­gosult a lovagrend brit ki­tüntetettjeinek titulusára. Legutóbb Caspar Weinber­ger, volt amerikai védelmi miniszter, korábban pedig — az afrikai éhezők megsegí­tésére kifejtett erőfeszítései­ért — az ír állampolgárságú popsztár. Bob Geldof ka­pott tiszteletbeli lovagi ran­got. A Bath Rend Nagykereszt­jének tulajdonosa Nicolae Ceausescu román államfő is, akinek 1978-ban adomá­nyozták ezt a kitüntetést. Újabban egyre erőteljeseb­ben követelik a brit parla­ment mindkét házában és a közvélemény részéről is, hogy „az emberi jogokat lábbal tipró tiszteletbeli lo­vagot” fosszák meg magas kitüntetésétől. meg, bírálták az újságírókat és a felelős szerkesztőket. Ez még nem volt klasszikus előzetes cenzúra, nem létezett még az egyenes vonalú ellenőrzése mindannak, amit az újságírók leírtak, s a szerkesztők átengedtek. Az irányvonalak számos tekintetben nem voltak precízek és a szerkesztőségek, mindegyik a maga módján, magyaráz­ták, a leggyakrabban úgy, ahogy megfelelt nekik. Vala­melyik lap ily módon mindig^ kiugrott és olyasmit közölt, amit nem kellett volna. Jan Palacb tettének napjaiban pél­dául a szerkesztőségeknek jelentették, hogy csak azt közöl­jék, amit a hivatalos CTK hírügynökség továbbít. A CTK szövegeinek előzetes ellenőrzésével akarták megakadályozni, nehogy valaki tiltott vizekre tévedjen. A szerkesztőségek többsége tiszteletben tartotta a direkívát, de csak az első két napon. Belátták ugyanis, hogy az egységesített hírekből min­denkinek azonnal világossá válna, hogy ismét bevezették a cenzúrát, s hogy ismét ellenőrzés alá helyezték a lapokat, a rádiót és a televíziót, márpedig a Jan Palach elkeseredett tette utáni feszült helyzetben ez a megnyugvás helyett újabb elégedetlenséget szíthatott volna. Ezért minden szerkesztő­ség a saját belátása szerint folytatta a munkát. Azt is követelték, hogy ne vitázzanak a Varsói Szerződés azon öt tagországának sajtójával, amelyeknek katonai ala­kulatai benyomultak Csehszlovákiába. S nem is volt vita, de reagáltak a nyilvánváló pontatlanságokra és tapintatlan­ságokra. Az Izvesztyija, a szovjet kormány napilapja példá­ul azokban a napokban azt írta, hogy a Mlada Fronta prá­gai ifjúsági lap egyik cikkében a következők voltak olvas­hatók: „A népámító politikusokat és újságírókat hibáztatom Jan Palach meggyilkolásáért. Sikerült nekik a pesszimizmus, a kilátástalanság és az elveszettség érzetét kelteni, elsősor­ban a fiatalokban. Igen, ki kell javítanunk a múlt vétkeit, de nem azok segítségével, akik a halálba vezetik a fiatal idealistákat, jómaguk pedig külföldön vagy más helyeken várják, hogy lássák, mi lesz ebből.” A Mlada Fronta szer­kesztősége átnézte az összes kiadást, de sehol sem találta meg ezt a mondatot. Leközölték mindazt, amit a moszkvai lap írt, és feltették a kérdést az Izvesztyija szerkesztőinek, hogy hol van újságírói komolyságuk, amellyel a kormány­lap munkatársaiként rendelkezniük kellene. A moszkvai Lityeratumaja Gazeta „megvilágította” Jan Palach öngyilkosságának körülményeit, és azt írta, hogy ez az öngyilkosság elsősorban a belső reakció és a nyugati, mindenekelőtt a nyugatnémet kommunistaellenes erők nyo­másának következménye. A csehszlovák lapok átvették a cikket, s csak azt a megjegyzést fűzték hozzá, hogy az ilyen okoskodás a szovjet írók lapjában nem segíti a fokozatos, kölcsönös megértésre irányuló törekvéseket. A Neues Deutschland a Put című csehszlovák dalt támad­ta, amelyet a népszerű Marta Kubisova énekelt. A bírálat szerzői szerint a dal közvetett úton a szovjet hadseregre vo­natkozott és tele volt jelképes reakciós jelentésekkel. A har­monika, amelyről a dal szólt, „lélegzetét vesztette”. A dal­ban említett út egy hóval és jéggel borított réten ér véget. A szocialista hallgatóknak nem szabad ilyen képeket feste­ni, mert nem felelnek meg az igazságnak. A csehszlovák Put (Üt) című dal reakciós volta mindenki számára világossá válik, ha összehasonlítják az NDK-ban énekelt azonos című másik dallal, amely mindenki számára nagy kényelmet és sok napsütést kínáló városon halad át. A Kvety prágai he­tilap ehhez csak annyit tett hozzá, hogy a Put 1958-ban Arany Líra díjat kapott a pozsonyi dalfesztiválon, 1968 au­gusztusa után pedig Kubisova egyetlenegyszer sem énekelte. (Folytatjuk) Tomislav Butorac MAFFIAMÖDRA ELTEMETTEM . . A tavasz legrafináltabb gyil­kosának nevezték el az NSZK- ban azt az aacheni autókeres­kedőt, aki néhány hónappal ez­előtt meggyilkolta Magdalena nevű 31 éves feleségét. Tavaly késő ősszel vették észre a szom­szédok, hogy a jó kedélyű au­tókereskedő felesége sohasem látható a nemrég épített csa­ládi házban. Qilliam S. M. — a férj — megnyugtatta őket, hogy felesége vidékre utazott, és gyakran telefonál neki. A fe­leség egyik jó barátnője nem nyugodott bele az asszony el­tűnésébe, és jelentette a rend­őrségen. A* nyomozók kiszáll­tak a helyszínre, és mivel az autókereskedő zavaros válaszo­kat adott, elrendelték a házku- tást. A nyomozók négy rendőr- kutyát is hoztak magukkal. A halottak felkutatására idomított kutyák végigszimatolták nem­csak a lakást, hanem az udvart és a kertet is. Nem találtak semmit és senkit. Néhány hét­tel ezelőtt egy újabb feljelen­tés alapján házkutatást ren­deltek el a kereskedő irodájá­ban. A számlák között megta­láltak egy őszi keltezésű szám­lát száz kiló cementről. Amikor megkérdezték, hogy egy autó- kereskedőnek miért volt szük­sége cementre, W illám S. azt mondta, hogy otthoni építkezés­re használta fel. A nyomozó­tiszt tovább kutatott és meg­tudta a kőművesektől, hogy „ta­valy elloptak az udvarról né­hány zsák cementet”, és azt pótolta a ház tulajdonosa. A válasz kielégítőnek tűnt. de el­indította a nyomozást egy más úton — a „betonúton”. Ponto­sabban felmerült a kérdés, hogy vajon a férj a holttestet nem az új ház falába rejtette-e el? A feltevés helyessége bebizo­nyosodott: a gyilkos férj be­vallotta tettét. Elmondta, hogy este, hazafelé tartva nagyon összeveszett a feleségével, akit már „évek óta unt”. Az esti veszekedés az autóban is foly­tatódott. „Akkor elvesztettem a türelmemet” vallotta — és a nálam levő pisztollyal lelőt­tem. A holttestet hazavittem, és még akkor éjszaka maffiamód­ra eltemettem. Az udvaromon tárolt cementet felhasználva a holttestet negyven centi vastag betonba helyeztem el, és az egyik oszlopba rejtettem. Ügy látszik mesteri munkát végez­tem, hiszen a nyomozókutyák sem fedezték fel.” ÖKOLÓGUSOK ÜLÖSZTRÁJKJA Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köz­társaság határán a napok­ban 300 nyugatnémet ökoló­gus ülő demontsrációt tar­tott, tiltakozva a szemét ki­vitele ellen az NSZK-ból. Az ökológusok azt állítják, hogy Schönberg keletnémet város­ban a szeméttelep nincs kel­lően kialakítva, arra a cél­ra, hogy naponta 240 teher­autó szemetet fogadjon be a szomszédos országból. Az ökológusok attól tartanak, hogy a káros anyagok a ta­lajvízzel visszafolynak az NSZK területére. EGY MISEJEGY = 160 DOLLAR Helsinkiben a pápa misé­jére szóló belépőjegyeket 160 dollárért árulták a fekete­piacon. A római katolikus egyház elítélte ezt, és meg­ismételte, hogy a miseláto­gatás ingyenes. A pápa jú­nius 4—6-ig tartózkodott Finnországban. PERT NYERT a YORKSHIRE-I VETKÖZTETÖ GYILKOS FELESÉGE A bíróság 600 ezer font ster­ling összegű kártérítés fizeté­sére kötelezte a Private Eye című magazint. Az összeget Sonja Sutcliffenek, a hírhedt yorkshire-i „vetkőztető gyilkos** feleségének kell kifizetnie, rá­galmazás miatt. A bírósági íté­let végrehajtása esetén a lapot csőd veszélye fenyegeti, hiszen ez a legmagasabb összegű kár­térítés, amelyet egy bíróság va­laha megítélt ilyen címen. A Private Eye azt állította, hogy Sonja Sutcliffe egy országos lapnak eladta a gyilkosságsoro­zatról szóló sztoriját. Férjét élet­fogytiglani fegyházra ítélték 13 nő meggyilkolásáért. Sonja, aki egyébként bizonyos ideje már külön élt a férjétől, a Privát Eye-ban megjelent két cikkért indított pert. Az egyik szerint az asszony negyedmillió fon­tért adta el a sztorit a Daily Mailnek. A bíróság elfogadta az asszony védekezését, miszerint egyetlen lappal sem kötött ilyen üzletet. Az ítélet után a Private Eye szerkesztője meg­döbbenésének adott hangot, hi­szen ennek a kártérítésnek az összege százszorosa annak,_ amit a yorkshire-i „vetkőztető gyilkos” áldozatainak a hozzá­tartozói kaptak kártérítésként. Katonák kísérnek egy bilincsbe vert fiatalembert a kínai főváros utcáján, amikor folytatódik a hajsza a levert diák­megmozdulás szervezői és résztvevői után Méhészek, figyelem! Megkezdte a mézfelvásárlási tevékenységét — príma mézért, príma árral — a „PRÍMA” Betéti Társaság. Kedvező árak mellett egyéb kedvezményeket is nyújtunk. Érdeklődni az alábbi felvásárlói telephelyeken: Bírinyi Sándor, 5622 Körös tarcsa, Rónai utca 26. Gonda Lajosné, 5534 Okány, Vésztői utca 15. Miikó Jánosné, 5700 Gyula, Kosár utca 13. Gyomaendrőd város költségvetési üzeme épitüipari munkákra felvesz magas kereseti lehetőséggel: — kőműves szakmunkásokat 8 000—12 000 Ft/hó, — kubikosokat 7 000—10 000 Ft/hó, — kőműves mellé segédmunkásokat 6 000— 8 000 Ft/hó Környékbeli településekről a dolgozókait naponta beszállítjuk. JELENTKEZNI LEHET: Seprenyi Lajos igazgatónál, Gyomaendrőd, Ipartelep utca 2. Telefon: (67) 31-269.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom