Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-15 / 139. szám
O ICHUUKT-ld 1989. június 15., csütörtök MDF-emlékezés Nagy Imrére Ahogy egy családban is osztható... A Magyar Demokrata Fórum békéscsabai szervezete június 13-án, a Vasutas Művelődési Házban Nagy Imre és mártírtársai tiszteletére emlékestet rendezett. Szarka Péter elnökségi tag bevezetőjében elmondta: „Az MDF Nagy Imrében azt a demokratát tiszteli, aki az 1956-as forradalom és szabadságharc vezetőjeként felismerte, hogy a párt és az egyoldalú. Szovjetunióhoz kötött internacionalizmus érdekei mellett van még egy kötelezettség, ez pedig a nemzet érdeke. Mai rendezvényünk célja méltó módon megemlékezni a forradalom — koncepciós per alapján kivégzett — vezetőiről”. Utalt az események megyei vonatkozásaira is. Elmondta, hogy a meglevő névsor nem teljes, mert a kutatások jelenleg is folynak. Ezután a Békés Megyei Jókai Színház művészei dokumentumjáték keretében idézték fel a korabeli eseményeket. Az irodalmi összeállítás a napjainkban nyilvánosságra került dokumentumok fényében alapvetően új megvilágításba helyezte az eseményeket. A műsorban elhangzott Pacepa tábornok — a román titkosszolgálat Nyugatra emigrált vezetőjének — nemrég kiadott könyvéből egy idézet: „Gheorgiu Dej elfogadta Hruscsov bizalmas javaslatát, amely szerint kicsalnák Nagy Imrét a jugoszláv nagykövetségről, és Romániában titokban letartóztatnák, amíg egy új magyar kormány nem konszolidálódik. Gheorgiu Dej a művelettel Ceausescut bízta meg.” Az emlékműsor ’ után Szarka Péter tájékoztatta a jelenlevőket az aktuális tennivalókról. K. N. T. Felmentő ítélet Lakatos Gyula ügyében n vádlott nem követett el sikkasztást Meglehetősen furcsa — ecsetelte az ügyvéd —, hogy Lakatos Gyula azzal követett« el bűncselekményt: nemcsak az ajándékozandók listáján szereplő intézményekbe juttatott el az említett könyvekből, hanem az üzem dolgozóinak is. Bírálta továbbá a szakértő véleményét is, többek között azért, mert a vizsgálatai során a szabvány kritériumait figyelmen kívül hagyta, így például a kellék- hiányos és kísérőfüzet nélküli garnitúrákat a „kishi- bás” kategóriába sorolta. A cselekmény minősítésével kapcsolatban a védelem ösz- szehasonlítást végzett Szabó Tibor ügyével; ismeretes, hogy őt hűtlen kezelés miatt vonta felelősségre a bíróság. Szabó Tibor, mint a gyoma- endrődi üzem művezetője, a nyomda betűit kölcsönadta, s az abból származó bevételt zsebre tette. Lakatos Gyulának viszont semmilyen haszna nem származott a könyvügyletből. Büntetőjogi értelemben a sikkasztás súlyosabb megítélés alá esik — hangsúlyozta az ügyvéd —, mint a hűtlen kezelés, ám az említett cselkmények közül éppen Szabó Tiboré tekinthető súlyosabbnak. Ezzel ösz- szefüggésben dr. Herjeczki János felhívta a figyelmet egy jogalkalmazási alpelvre, nevezetesen : a törvényeket társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell alkalmazni. Végül a védelem kérte, a vádlottat a bíróság mentse fel a sikkasztás vádja alól. Az ítélet kihirdetése után dr. Jenővári Éva indoklásképpen elmondta, a bíróság kizárólag a közvetlen bizonyítékokra támaszkodva hozta meg ítéletét. Ezek szerint: az Európa Könyvkiadó 1986 márciusában rendelte meg a Magyarország és Erdély című háromkötetes kiadványt. December végén a nyomda — némiképpen túlteljesítve a vállalását — 16 ezer 16 garnitúrát adott át a kiadónak. A gyomaendrődi üzemben a dolgozók — többlet-munkaidő, -anyag és -energia nélkül — a rendelésen felül még 200 példányt készítettek. Lakatos Gyula ezeket a könyveket felajánlotta a kiadónak, ám az nem kívánta a plusz példányokat átvenni. Mindezek után — a dolgozók igényeit kielégítve — Lakatos Gyula a művezetőkkel együtt arról döntött, a könyvek egy részét kiosztják a dolgozók között, a többit különböző vállalatokhoz, intézményekhez küldik. Hasonlóképpen határoztak egy évvel később, amikor — a kiadó újabb megrendelésére — 20 ezer példány elkészítésére vállalkoztak, ám ismét többet gyártottak. Ebben az évben azokat jutalmazták, akik az előző évi „könyvosztás- nál” nem kaptak a kiadványból. összegzésképpen: a bíróság nem találta megálla- 1 píthatónak a sikkasztás bűn- cselekményének az elkövetését, hiszen hiányoznak annak törvényi tényállási elemei. A bíróság ítélete nem jogerős, mert az ügyész fellebbezett; az ügy — másodfokon — a megyei bíróság előtt folytatódik. l. e. Gyilkosság után „Gondüző” Megfojtotta és kútba dobta hétéves áldozatát Üjabb szakasz zárult le Lakatos Gyula, a Kner Nyomda gyomaendrődi üzemének igazgatója ügyében; a Szarvasi Városi Bíróság dr. Jenővári Éva büntetőtanácsa tegnap elsőfokon ítéletet hirdetett, s a vádlott ellen folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének vádja alól felmentette. + Mielőtt az ítélethozatalra került volna a sor, elsőként az ügyész tartotta meg vádbeszédét, amelyben hangsúlyozta: Lakatos Gyula elkövette a sikkasztás bűntettét a Magyarország és Erdély című könyvekkel kapcsolatban, s ezzel 246 ezer 450 forint kárt okozott. Ebből 108 ezer forint megtérült, ily módon a fennmaradó összeg megfizetését, főbüntetésül pedig felfüggesztett szabadságvesztést kért. Utalt arra is: korábban valóban szokás volt könyveket ajándékozni, ám a bíróság ezt a gyakorlatot nem konzerválhatja. A védelem képviseletében dr. Herjeczki János egyebek mellett felhívta a figyelmet egy 1982-es ipari miniszterhelyettesi utasításra, amely lényegében ellentétben állt az akkor hatályban levő, a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló jogszabályokkal. A szóban forgó belső utasítás lehetővé teszi azt: a nyomdákban az elkészült kiadványokból bizonyos intézmények és azok vezetői tiszteletpéldányt kapjanak. Ebben az esetben tehát — az említett belső rendelkezés szerint — a társadalmi tulajdon nem szenvedett kárt. Hittel vallom, nincs tra- gikusabb, mint egy gyerek haláláról hírt adni. Tragi- kussága fokozódik, ha erőszakkal oltják ki fiatal kis életét. Június 13-án délután Bat- tonyán Őri Lajosné jelentette a körzeti megbízottnak, hogy hétéves kislánya 12-e óta ismeretlen helyen tartózkodik. A rendőrség, mint minden gyermek eltűnése esetében, nagy erőkkel indította meg az eljárást, így történt ebben az esetben is. Adatgyűjtésük során egy szomszédasszony azt vallotta, hogy a kislányt utoljára Berényi László, 32 éves férfival látta beszélgetni június 12-én, az esti órákban. Berényinek nincs jó híre Battonyán. Cukrosbácsinak tartják. Az eljárásba időközben „belépett” a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság is, és a nyomozást már két irányba folytatták: megkeresni a kislányt és megtalálni Beré- nyit. Az édesanya elmondta, lánya eltűnését azért csak másnap jelentette, mert a kislány eredetileg a nagynéniéhez indult, ahol számtalanszor töltötte már az éjszakát. Így nem tűnt fel, hogy aznap nem érkezett haza. Másnap azonban, amikor a gyerek 12 éves nővére — az említett nagynénitől — megérkezett szülei lakására, az volt az első kérdés, hol hagyta a testvérét? Tőletudták meg, hogy a 7 éves kislány előző este nem érkezett még a nagynénihez. Június 13-án délelőtt — a szemtanúk szerint — Berényi a nemi szervét mutogatta az utcán; látszott rajta, hogy ittas. Ugyanezen a napon élelemmel és takaróval felszerelve „bevette” magat a szomszéd padlására. Vizet nem vitt magával, éjfél előtt hát lemászott, hogy a lakására induljon szomját oltani. Ekkor fogták el a lakását megfigyelés alatt tartó rendőrök. Kihallgatása során Berényi beismerte szörnyű tettét. és így vallott: — Június 12-én este fél nyolc lehetett, amikor a kislányt becsaltam a lakásba. Fojtogatással vettem rá, hogy velem fajtalankodjon. Egy párszor elsírta magát, hogy fáj a szorítás. Ekkor egy madzagot tekertem a nyakára és azzal megfojtottam. Kicipeltem az udvarra. Mintha még nyöszörgött volna — megijedtem, és bedobtam az udvaron levő kútba. Aztán fogtam egy liter „Gondűzőt” (olcsó bor), megittam, és .lefeküdtem ... Vallomását Berényi szenvtelen arccal tette meg, semmiféle bűntudatot nem lehetett észrevenni rajta. Ötször volt büntetve, különféle bűncselekmények elkövetéséért; összesen 5 év 8 hónapot ült börtönben. A kislányt 14-én a Herényi portáján levő kútban találták meg. B. V. Dr. Hütter Csaba megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) lalat. Talán egyedül az ag- rárkutatás megyei intézményei nem kértek segítséget. ök belátják, hogy a tudományos munka mellett gazdálkodni is kell, sőt már jelentős előrelépésekről is beszámoltak. Csakhogy! Sok még a kötöttség, a vélt kedvezmények például külföldi vegyesvállalat-alakítás esetén mégsem igazán azok, legalábbis a tapasztalatok szerint. Mi tagadás, közel sem volt egyszerű dolga mező- gazdasági miniszterünknek, mindezen kérdésekre, kérésekre választ adni. S még nehezebbnek tűnt meggyőzni az egyre nagyobb bankóprés alatt lévő gazdálkodókat arról, hogy üres az államkassza, kiürült a „kincstár”. Ennek ellenére dr. Hütter Csaba minderre vállalkozott, s meglehetősen diplomatikus választ adván, úgy tűnik, megszerezte a megyei vállalati vezetők megértését is. — Ahogy egy családban osztható a jövedelem, az ország gazdálkodásában is ez a helyzet. Vagyis csak any- nyiból gazdálkodhatunk, amennyi a tényleges bevétel — mondotta a miniszter. — Tehát a költségvetési forrásokra nem lehet számítani. Kínálkozna még egy lehetőség, mégpedig belenyúlni a fogyasztók zsebébe. Ezt azonban a lakosság mai szociális helyzetében nem lehet megtenni. Többek között azért sem, mert a kormány és a SZOT is megállapodott abban, hogy év végéig a fogyasztói árindex 15 százaléknál nem lesz több. Bár kétségtelen tény, s el kell ismerni, hogy az ország antiinflációs politikája az élelmiszer hátán jött létre. A miniszter véleménye szerint egyetlen pénzforrás kínálkozik pillanatnyilag a gazdálkodók számára, mégpedig nagyobb árbevételt produkálni, s ebből szerezni többletforrásokat. A Péter- Pál-napra tervezett aratási demonstrációval kapcsolatban elmondta, hogy nem tartja célszerűnek. Hiszen ma 30 százalékos gabonaáremelést követelni mindenképpen irreális dolog. Egyébként is várhatóan az 5 százalékos gabonaárcent- rum-emelést az exportnye- reség-visszaosztás még jelentősen megemeli. S jövő év január elsejétől a kormány 15-20 százalékos gabonaár-emelést tervez. Most azonban egy drasztikus fel- vásárlási árváltozás végiggyűrűzve a fogyasztói árakig, igen komoly összegű szociálpolitikai támogatást vonna maga után, amire a napokban szanált államháztartásból nincs fedezet. De félő az is, hogy önmagában egy gabonaár-emelés még inkább kérdésessé teheti az élelmiszer-gazdaság egészének jövedelmezőségét. — Annak ellenére, hogy kora tavasszal a kormány 7 milliárdos zöldhitellel és 6 milliárdos tőkepótló hitellel próbálta javítani az üzemek pénzügyi helyzetét, mégis nagy a szegénység. Ennek oka annak is tulajdonítható, hogy a mezőgazdasági árrendszer még mindig jelentősen behatárolt. Két-három éven belül teljes körben liberalizált árakra egyébként nem lehet számítani. Tehát az üzemeknek tanácsos valamilyen módon olyan egyéb tevékenységet létrehozni, mely jövedelmüket gyarapíthatja. Mert kizárólag mezőgazdaságból a jövőben valószínű senki nem tud talpon maradni. Éppen ezért a mezőgazdasági kormányzat és a TOT közösen különböző nyugat-európai országokkal kötött megállapodás alapján lehetőséget nyújt valamennyi mezőgazdasági üzemnek arra, hogy 30-50- 100 dolgozót foglalkoztató vegyes vállalatot hozzon létre. Egyébként akár külföldi, akár hazai ipari üzem létesítéséről van szó, öt évig teljes adómentességet kapnak. Ám, hogy mindez megvalósul, avagy sem, az már elsősorban az üzemek fogadó- és szervezőkészségén, s managementképességén is múlik. — rákóczi — Fotó: Veress Erzsi II kultúra, a művelődés a jövőben is állami támogatást igényel Az MSZMP Központi Bizottságának társadalompolitikai bizottsága Berecz János elnökletével szerdán ülést tartott. A testület áttekintette a politikai nyilvánosság működésének az elmúlt hónapokban szerzett tapasztalatait. A vitában megfogalmazódott, hogy az MSZMP és sajtó közötti kapcsolatban, valamint a tömegkommunikációban működő pártszervek tevékenységében továbbra is zavarok, esetenként megosztottság tapasztalható. Ennek egyik fontos oka, hogy a pártban nem alakult ki világos, érthető politikai irányvonal. A többpártrendszer kiépülésével és az MSZMP-n belül is jelentkező politikai csatározások miatt mára a politizálás súlypontja kikerült az MSZMP szervezeti kereteiből. E folyamat részeseként a fontosabb tömegkommunikációs intézmények műsorai túlpolitizálttá váltak. A politikai versennyel együttjáró természetes következmények mellett teret nyertek a közéletben a politikai kultúra és morál komoly hiányosságai, sőt az egymás lejáratására irányuló törekvések is. Ebben a helyzetben az újságírásra is jelentős szakmai, etikai követelmények hárulnak. A vitában sürgették az új tájékoztatási törvény szövegtervezetének mielőbbi elkészítését, a törvénytervezet széles körű vitáját, és mielőbbi elfogadását. A művelődés egyes szféráiban ugyan differenciáltan jelentkezik, de nem elhanyagolható a kínálatot javító, a versenyhelyzet megteremtésével a kulturális aktivitást élénkítő vállalkozói hatás. Ennek hosszú távú érvényesülését a piaci mechanizmusok kiépülésével garantálni kell. A társadalompolitikai bizottság állást foglalt abban, hogy az alapvető kulturális értékek és művelődési folyamatok a jövőben is állami támogatást igényelnek. Kulcsterületként kell kezelni az alapfokú oktatást, amiben növelni szükségei az állami kötelezettségeket. Indokolt az ingyenes általános iskolai oktatás feltételeinek megteremtését szorgalmazni, első lépésben az alsó tagozaton, beleértve a gyermekek napi egyszeri étkeztetését is. A bizottság hangsúlyozta azt a törekvést, hogy az állami hozzájárulást a költségvetési reform keretében mindinkább normatív módon, az intézmények finanszírozása helyett feladatok támogatásaként kell biztosítani. Felújítják a Barlang Szállót Aggteleken Fotó : Mizerák István
