Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-15 / 139. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÜNIUS 15., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Mai számunkból: Gyilkosság után „Gondüzö” (3. oldal) Oktatás, műveltség, haladás (4. oldal) Sírnak a gyerekek... (5. oldal) Kórház és szegényápolda Békéscsabán (6. oldal) ülésezett az MLSZ elnöksége (8. oldal) A magvar kormány nyilatkozata A Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa kegyelettel emlékezik Nagy Imrére, sorstársaira, az 1956-os népfelkelés és nemzeti tragédia valamennyi áldozatára, osztozik a hozzátartozók gyászában. 1956 tanulságainak levonása megkezdő­dött. A kormányt a nemzeti, történelmi igazságtétel szándéka vezérli. Ennek szel­lemében terjeszt törvényjavaslatot az Or­szággyűlés elé az államellenes cselekmé­nyekért büntetőjogilag felelősségre vont résztvevők ártatlanságának megállapításá­ról. A kormány mindent megtesz azért, hogy jogilag megalapozatlanul, politikai kon­cepciók szolgálatában Magyarországon többé senkit ne ítélhessenek el. Ezért ja­vasolta az Országgyűlésnek a politikai bűncselekményekre kiszabható halálbün­tetés eltörlését, elfogadta és a törvényho­zás elé terjeszti a Büntető Törvénykönyv államellenes bűncselekményeket tartalma­zó fejezetének módosítását szolgáló tör­vényjavaslatot. Nagy Imre munkásságát értékelve meg­állapítja: kiemelkedő államférfi volt; fel­ismerte a hagyományainktól idegen és életképtelen politika megváltoztatásának, a nemzeti sajátosságok és a maradandó emberi értékek érvényesítésének szüksé­gességét. Nagy Imre és követőinek esz­méi, demokratikus, humánus és nemzeti arculatú törekvései a jelenlegi kormány- politika fontos összetevői. A kormány felhívja az állampolgáro­kat, közösségeiket, hogy Nagy Imre és mártírtársai gyászszertartásán, a temeté­sen és mindenütt az országban a megem­lékezéseken felelősen gondolkodva és cse­lekedve vegyenek részt. Utasítsanak visz- sza minden olyan esetleges próbálkozást, amely akadályozná a társadalmunk mai helyzetében múlhatatlanul szükséges ösz- szefogás és nemzeti megegyezés feltételei­nek kialakítását. Minden magyar embernek, hazánk min­den állampolgárának közös érdeke, hogy a gyászszertartás és a végtisztesség meg­adása európai nemzethez méltó módon, az igazságtevés és a közmegegyezés je­gyében történjék. A gyász és a tiszteletadás napjának elő­estéjén a kormányzat megerősíti: legfőbb törekvése a nemzeti megbékélés és a tár­sadalmi közmegegyezés elősegítése az or­szág felemelkedéséért. Erre csak a meg­újulásra törekvő, a nemzeti adottságokba illeszkedő, következetes és visszafordít­hatatlan reformpolitika lehet a garancia. A kormány elhatárolja magát a múlt hibás, nemegyszer vétkes politikai dönté­seitől, az 1956 utáni megtorló intézkedé­sektől, kifejezi eltökéltségét az oly sok megpróbáltatást hozott korszak lezárásá­ra. Összefogásra szólítja fel a nemzetet. Összpontosítsuk erőinket és alkotó ener­giáinkat az új, demokratikus Magyaror­szág megteremtésére! Miről tanúskodnak a külföldi dokumentumok? nemzetközi sajtótájékoztató Nagy Imre ós sorstársai ügyében Mind a kormánynak, mind a kormány pártjának, az MSZMP-nek elhatározott szándéka, hogy feltárja a múlt igazságát, s a tényeket a nyilvánosság elé tárja. En­nek jegyében mondják ki most az igazságot Nagy Imre és sorstársainak ügyében, s igazságot szolgáltatnak mindazoknak, akiket 1956 után ártatlanul büntettek — mondotta Horn Gyula kül­ügyminiszter szerdán a ma­gyar kormány nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyet a június 16-i gyászszertar­tásra készülve tartottak Bu­dapesten. A külügyminiszter több száz magyar és külföldi új­ságíró előtt bejelentette azt is, hogy fontos állomásához érkezett az 1956-os esemé­nyek feltárását szolgáló munka: a kormány szerdán közzétett állásfoglalását N/agy Imre és sorstársai ügyében, s a dokumentumot — hivatalos nyilatkozatként — eljuttatja Javier Perez de Cuellarhoz, az ENSZ főtit­kárához is, hiszen az 1956- os tragédia több éven át sze­repelt a nemzetek közössé­gének napirendjén. A gyászszertartás előké­születeiről Horn Gyula el­mondta, hogy a kormány már hosszabb ideje kapcso­latban áll Nagy Imre hozzá­tartozóival. Ennek legutóbbi fejleménye volt, hogy Né­meth Miklós kormányfő a művelődési és a külügymi­niszter társaságában kedden találkozott Nagy Imre lá­nyával, Nagy Erzsébettel és férjével. Megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy a pénteki gyászszertartás tör­ténelmi igazságot szolgáltat, egyben a nemzet megnyug­vását, megbékélésének ügyét is szolgálja. Az együttműkö­dés, a kölcsönös megértés jellemzi a Külügyminiszté­rium és a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottsága kapcsola­tát is. A TIB kérésére a mi­nisztérium segítséget nyújt a szertartással kapcsolatos protokolláris tennivalók le­bonyolításához. így például körjegyzékben értesítették a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseleteket a részvétel lehetőségéről. Ez­zel kapcsolatban a külügy­miniszter tájékoztatta a saj­tó képviselőit, hogy a kép­viseletek nagy többsége be­jelentette részvételi szándé­kát a gyászszertartáson. Egy kiegészítő kérdésre válaszol­va elmondta: Románia, Al­( Foly tatás a 2. oldalon) Nevet keresnek Családsegítő központ Békéscsabán A társadalom, a gazdaság gondjai leginkább a csalá­dokban csapódnak le. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre szaporodik a deviáns magatartás, a bűnö­zés, az alkoholizmus. Egész­ségesen működő családok kellenek a nemzetnek. Több­féle módon próbál segíteni a társadalom alkotó sejtjein; ebből a megfontolásból jöt­tek létre az elmúlt években a családsegítő irodák, köz­pontok. Több mint ötven ilyen működik már az or­szágban, s most megalakult megyeszékhelyünkön is. E szolgálat céljairól kérdeztük a békéscsabai városi tanács családsegítő központjának vezetőjét, Tóth Jolánt. — A város demográfiai helyzete, az elöregedés, a szociális viszonyokból adódó gondok tettek szükségessé egyfajta komplex megoldást. Központunk — mely a ta­nács egészségügyi-szociális osztályával szorosan együtt­működve, de önállóan dol­gozik — egyfajta humán szolgáltatást kíván nyújtani, támaszkodva az emberekben ma is meglevő segítőszán­dékra. Gyakorlati munkán­kat akkor kezdhetjük meg, ha megkapjuk a feltétele­ket. Jelenleg felújítják leen­dő székhelyünket, a Gelka volt épületét. Szervezzük munkatársainkat, akik közt lesz pszichológus, pedagógus, népművelő, szociológus. Ké­szül a város szociális tér­képe, ez képezi majd mun­kánk kiindulópontját. Nem szeretnénk megfelelő isme­retek híján felkészületlenül belevágni ebbe a nagy kö­rültekintést kívánó feladat­ba, hisz rendkívül fontos számunkra, hogyan ítéli meg munkánkat a lakosság. Szo­ros kapcsolatot kívánunk tartani a társadalmi szer­vekkel, szervezetekkel, az iskolákkal, az egyházakkal, a művelődési intézmények­kel. Ha készen lesz irodánk — ez őszre várható — s megszervezzük munkacso­portunkat, bárki fordulhat hozzánk családi gondjaival. Most viszont nekünk lenne kérésünk: rövid, munkánk lényegét kifejező nevet sze­retnénk választani, ehhez kérjük a lakosság ötleteit, javaslatait a Népújság cí­mére. G. K. Ahogy egy családban is osztható... Or. Hütter Csaba megyénkben A mezőgazdaság országos gondjai közel sem azonosak egy térség gondjaival. Fő­leg nem akkor, ha abban a körzetben, nevezetesen sző­kébb hazánkban, Békés me­gyében a lakosság jelentős része kizárólag ebből él. Többek között ezért is hív­ta látogató körútra a me­gye tanácsi és politikai ve­zetése dr. Hütter Csaba me­zőgazdasági minisztert. A konzultáción többek kö­zött jelen volt dr. Eleki Já­nos, a TOT főtitkára; Sza­bó Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára; Murá­nyi Miklós, a megy*ei tanács elnöke és Klaukó Mátyás, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője. A meglehetősén zsúfolt prog­ram reggel 9 órakor kezdő­dött a Szarvasi Állami Tan­gazdaságban, majd ebéd után a Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalatnál folyta­tódott, és a késő délutáni órákban a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinátban fejeződött be. A korábban megszokott protokollt orma- litásoktól mentes, két-három órás megbeszéléseken a ter­melő nagyüzemek és a fel­dolgozóipari vállalatok ve­zetői számtalan kérdést is feltettek a miniszternek. A szövetkezetek legfőkép­pen a támogatások megszű­nése, a kritikus pénzügyi helyzet, a kilátástalan jövő ellen tiltakoztak, kérvén a miniszter közbenjárását az ágazati jövedelempozíció ja­vítása érdekében. „Vonul­junk, vagy arassunk?” — tette fel a kérdést több tsz- elnök is, amikor a közel 30 százalékos gabonaár-emelés mielőbbi végrehajtását in­dokolta. Többen is kérték a MÉM véleményét arról, mi­lyen legyen a jövőben az érdekképviselet. A feldolgo­zóipari vállalatok közül úgy tűnt, legfőbb gond az éppen átszervezés alatt álló gabo­naforgalmi vállalatnál je­lentkezik. A húsipart első­sorban az exporttámogatá­sok leépítése, vagyis a szo­cialista és tőkés kivitel fe­szítő ellentmondásai, s egy­általán a megoldás új lehe­tőségei érdekelték. Ha valaki túlontúl opti­mista volt az elmúlt idők­ben, s különböző világban­ki hitelekkel korszerűsítette vállalatát, s tette verseny- képessé, eladhatóvá termé­keit a világpiacon, most az sincs könnyű helyzetben. Tudniillik, ha nem mérte fel valós lehetőségeit, anyagi erejét, gondot okoz a hite­lek törlesztése. Legalábbis ez derült ki az eddig méltán elismert megyei konzerv­gyárról. „Többen tolongunk a tárca kegyeiért. És mi is beállunk a sorba” — fo­galmazott az Agroker Vál­( Folytatás a 3. oldalon) A megyei képviselők véleménye A köztársasági elnök ne diszelnök legyen Ismét vaskos, és a tartal­mát tekintve is súlyos tár­gyalási anyagot kaptak az országgyűlési képviselők a június 27-én kezdődő követ­kező ülésszak előtt. Az anya­got a Békés megyei képvi­selőcsoport Németh Fe­rencnek, a csoport vezetőjé­nek irányításával június 14- én, tegnap Békésen, az Egyetértés Tsz központjá­ban megtartott ülésén tár­gyalta meg. A csoportülésen szakértő­ként jelen voltak a Pénz­ügyminisztérium, az Igaz­ságügyi Minisztérium, vala­mint a Honvédelmi Minisz­térium képviselői, akik szó­beli kiegészítést fűztek a törvényjavaslatokhoz, illetve válaszoltak a képviselők kér­déseire. Az első témakör volt a költségvetés és az adózás, közelebbről : tájékoztató a költségvetési reform kon­cepciójáról és az 1989. évi feladatokról ; jelentés az adó­rendszer működésének fe­lülvizsgálatáról; törvényja­vaslat a múlt évi költségve­tés végrehajtásáról. E há­rom témát együtt vitatta meg a képviselőcsoport — összességében tárgyalásra al­kalmasnak ítélték meg az anyagokat, bár vannak erő­sen vitatott részletei. Ilyen egyebek között az adózás, illetve ezen belül a szemé­lyi jövedelemadó, melynek teljesítmény-visszatartó ha­tását a gyakorlati tapaszta­latok alapján ismét szóvá tette, ostorozta több képvi­selő. A csoport a személyi jövedelemadó csökkentése mellett állt ki. A képviselőcsoport tagjai ezután az alkotmány módo­sítására, a köztársasági el­nöki intézmény bevezetésére kimunkált törvényjavaslat­ról mondtak véleményt. Az alkotmánymódosítást java­solják a Békés megyei kép­viselők, és egyetértenek a köztársasági elnöki intéz­mény bevezetésével. Erre vonatkozóan az a vélemény alakult ki, hogy a köztársa­sági elnök ne pusztán proto­kolláris szerepet töltsön be, hanem ténylegesen vegyen részt az ország vezetésében, de a Parlament ellenőrzése mellett. A következő a párt­ról szóló törvényjavaslat — ennek elfogadását is javasol­ja a csoport. Vita bontako­zott ki arról, hogy hány fő alakíthasson pártot, de vé­gül e kérdésben nem fog­laltak állást. Egyetértenek abban a Békés megyei kép­viselők, hogy a párttörvény nem bonyolult, védi a már megalakult és alakuló pár­tokat, nagy súlyt helyez azok gazdálkodására. Olyan állás­pontot fogadott el a csoport­ülés, hogy külföldi álla­moktól, pártoktól ne fogad­hassanak el anyagi támoga­tást a Magyarországon mű­ködő pártok. A következő, Országgyű­lés elé kerülő törvényjavas­lat az alkotmánybíróságról szól. Ezen intézmény beve­zetésével is egyetért a Bé- !kés megyei csoport, hiszen ez kontroll a Parlament, a köztársasági elnök felett és kellő jogi garancia minden egyes állampolgár számára. Végül a honvédelmi törvény módosításáról, az alternatív katonai szolgálat bevezetésé­ről szóló törvényjavaslattal foglalkozott a képviselőcso­port, s akképpen foglalt ál­lást, hogy a sorkatonai és tartalékos állományban töl­tött idő azonos legyen mind­kétféle katonai szolgálat esetében. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom