Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-14 / 138. szám
O 1989. június 14., szerda Eleslövészet — vaktában Elmarad a június 15—16-ra tervezett gyakorlat Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások FELHÍVÁS! Értesítem, hogy 1989. június 16-án, 14 órakor, mint tartalékos hadköteles, éleslövészeten jelenjen meg! Az éleslövészet helye: Gyula, városi sporttelep, lőtér. ; Gyula, június 7. Pecsét, aláírás A fenti levelet több mint száz gyulai tartalékos hadköteles állományban levő személy kapta meg, akik közül egy a levelet eljuttatta a Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezetének egyik Mint köztudomású, június 16-a a kegyelet napja hazánkban, ekkor helyezik végső nyugalomra Nagy Imre — volt miniszterelnökünk — és sorstársai földi maradványait a közmegegyezés jegyében. Hosszú hetek óta tudjuk ezt az időpontot, s talán éppen ezért okozott felháborodást a gyulaiak körében az MHSZ helyi szervezetének erre a napra tervezett éleslövészeti gyakorlata. Lup Mihály, az MHSZ városi titkára a következőket képviselőjéhez. Tegnap történt mindez, s végül is a 11 vezetőségi tag közül nyolccal egyeztetve az MDF helyi szervezete a következő állásfoglalást, tiltakozást fogalmazta meg: nyilatkozta lapunknak tegnap erről: — A Magyar Honvédelmi Szövetség minden évben — előre elkészített terv szerint — megrendezi a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek hadifegyveres lövészetét. A Békés Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság névjegyzéke alapján értesítettük a gyakorlatról az érintetteket. — Mi csupán a feladattervünkben meghatározott tematikát akartuk végrehajtani, semmiképpen sem gondoltunk kegyeletsértési akcióra, mint ahogy azt a helyi MDF megfogalmazta. Mindenképpen sajnáljuk a dolgot, levontuk a következtetéseket, így mind a 15-re, mind a 16-ra tervezett gyakorlatokat lemondtuk, melyeket a későbbiekben tartunk meg. * * * Markó Istvánnal, az MDF gyulai szervezetének vezetőségi tagjával is találkoztunk, aki egyik megfogalmazója volt a tiltakozásnak: — Nem érthetünk egyet az ilyenfajta gyakorlatokkal, főleg nem egy “ilyen jelentős, az ország sorsára is kiható időpontban. Ügy vélem — a társaim többségével egyetértésben —, hogy a tartalékosok továbbképzését a Magyar Néphadseregnek kellene szerveznie, lebonyolítania, s az MHSZ — ha egyáltalán szükség van rá — inkább a jól működő szakköreit, klubjait helyezze előtérbe, azokat finanszírozza, ne pedig a különböző lőgyakorlatákat, hiszen tudjuk, egy töltény is sokba kerül. Azt is megkérdeztük Markó Istvántól, hogy mit tett volna, ha hasonló tartalmú levelet kap? így válaszolt: — A katonakönyvem szerint tartalékos szakaszvezető vagyok. Nos, ettől függetlenül semmiképpen nem jelentem volna meg ezen a napon az adott kiképzési, továbbképzési gyakorlaton, s egyúttal vállaltam volna ennek minden következményét. P. F. „Most, amikor a nemzeti öntisztulás ,során elérkeztünk a megbékélés napjához, és minden felelősen gondolkodó, a nemzet jövőjét féltő ember a békét és a Ikézfogást hirdeti, akkor \az MHSZ gyulai szervezete a fenti felhívást küldte el a hadköteleseknek. Az MDF gyulai városi szervezetének elnöksége felháborodottan tiltakozik a kegyeletsértö szervezkedés ellen, és követeli, hogy az MHSZ ezt és az ehhez hasonló akcióit szüntesse be! Az MDF gyulai városi szervezetének elnöksége „...nem alkalmas, mondjon le!” „Senki ne gondolja, hogy máris felemelem a kezem” A rádió tegnapi híradásaiból is értesülhetett a közvélemény a Fidesz békéscsabai csoportjának kezdeményezéséről, mely szerint a szervezet dr. Gally Mihály békéscsabai tanácselnök visszahívásához aláírásokat gyűjt. Fülöp Zoltánnal, a Fidesz helyi csoportjának képviselőjével az ügy hátteréről, elképzeléseikről érdeklődtünk. — Egészen februárig visz- sza kell mennünk, hogy az elhatározásainkat összefüggéseiben vázoljam; a Békéscsabai Városi Tanács testületi ülésén a tanácstagok döntő többségben bizalmat szavaztak dr. Gally Mihály tanácselnöknek, egy későbbi tanácsülésen pedig Van- tara János, nyugalmazott tanácselnök-helyettes lemondott tagságáról, a bundaügy miatt. Legutóbb pedig — május 31-én —, Gally Mihály tájékoztatta a testületet a bundaügyről, amelyben személyesen is érintett, s azt is elmondta, várhatóan ügyészi vádemelésre és bírósági tárgyalásra kerül sor. A mi véleményünk az: aki ilyen korrupciós ügybe kerül, nem alkalmas e felelősségteljes pozíció betöltésére, hanem mondjon le. Megfogalmazták a felhívásunkat, s pénteken megkezdtük az aláírásgyűjtést Gally Mihály tanácstagi választókörzetében. összesen 170 aláírást gyűjtöttünk — ami elegendő a visszahívás kezdeményezéséhez —, s a dokumentumokat elvittük a Hazafias Népfront városi szervezetéhez. — Az aláírásgyűjtés előtt felkeresték-e Gally Mihályt, egyáltalán, beszéltek-e szándékaikról vele, személyesen? — Ebben az ügyben nem kerestük Gally Mihályt, nem tartottuk szükségesnek. Ügy gondoljuk, elegendő az, hogy a választópolgárok egy része a tanácselnök lemondását kéri, annak ellenére, hogy a tanács testületé bizalmat szavazott neki. Dr. Gally Mihályt telefonon hívtuk fel otthonában, éppen szabadságát töltötte; a hír újdonságként érintette. Első reagálása az előző beszélgetés folytatásaként is felfogható: — A közelmúltban több alkalommal is találkoztam a Fidesz képviselőivel, lehetőségük lett volna beszélniük a terveikről, ám egy szóval sem említették a visszahívási kezdeményezést. Egyébként első benyomásként úgy is összegezhetem ezt a lépést, mint ami a tanács egész testületé ellen irányul, hiszen ők bizalmat adtak nekem, s az egész munkámnak. Talán nem kell részleteznem, mit jelent ez a város politikai életében. Mindezektől függetlenül kész vagyok egy visszahívási szavazásnak elébe nézni. Senki ne gondolja, hogy egy ilyen lépésre máris felemelem a kezem. A beszélgetés végén Gally Mihály — tájékoztatásul — elmondta; választókörzetében, az 1988-as adatok szerint 580 körüli választópolgár él, a 170 aláírás meghaladja a visszahívás kezdeményezéséhez szükséges 10 százalékot, mintegy 30 százalék körüli. A választást a tanács tűzi ki, s ha azon megjelenik a választópolgárok több mint 50 százaléka, érvényesnek tekinthető a procedúra. Végül, ha a titkos szavazáson a voksok több mint fele a visszahívás mellett szól, akkor tekinthető a kezdeményezés sikeresnek. L. E Már egy hete megkezdték a zöldborsó betakarítását Kardoson, az Egyetértés Termelőszövetkezetben. A rendre vágott zöld növényt két vontatott borsókombájnnal csépelik ki, és a szemet a Békéscsabai Konzervgyárba szállítják feldolgozásra Fotó: Veress Erzsi (Folytatás az 1. oldalról) felelősségünk — mondotta a szándéknyilatkozat befejezéséül Grósz Károly. Hz Ellenzéki Kerékasztal is békés eszközöket akar Ezt követően dr. Kónya Imrének, az Ellenzéki Kerékasztal szóvivőjének adta meg a szót Szűrös Mátyás. — Történelmi felelősségünk tudatában, és a Magyar Szocialista Munkáspárttal kötött megállapodásunkkal összhangban mi, az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek küldöttei azért jelentünk meg ma az Országházban, hogy megkezdjük az érdemi tárgyalásokat a politikai hatalmat ténylegesen birtokló Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőivel és az általa meghívott más szervezetek delegátusaival. — Leszögezzük, hogy a tárgyalások célja a békés átmenet biztosítása a diktatórikus uralmi rendszerből a népakaratot ténylegesen érvényesítő képviseleti demokráciába. — Mi, a császári, cári, despotikus beavatkozásokkal ismételten földre tiport, Tria- non-szabdalta, hitlerista és sztálinista diktatúrák által nyomorított nemzet, hogy egyáltalában megmaradjunk, hogy emberi jogokat, munkát és kenyeret biztosíthassunk minden honpolgárnak, önkormányzatot a nemzetnek, függetlenséget az országnak, meg kell hogy egyezzünk a demokráciába való békés átmenet feltételeiben. Akinek szeme van arra, hogy lásson, értelme van arra, hogy ítéljen, annak fel kell ismernie, hogy nemcsak a jövő a demokráciáé, hanem már a jelen is. — Mi, az Ellenzéki Kerékasztalt alkotó szervezetek a tárgyalások célját a pqli- tikai tényezők színrelépésének és megméretésének szabályozásában látjuk. Ugyanakkor már most. is készek vagyunk mindent megtenni, ami valóban rajtunk áll, a válság által teremtett konfliktusok megoldásáért, de a gazdasági csőd felszámolásáért a választásokig felelősséget nem vállalhatunk, mert az ellenzéki szervezetek — ellenzékként — csak ellenőrizni tudják s kívánják azokat, akik ezt az országot 40 éve kormányozzák és ide vezették. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdaság az ösz- szeomlás állapotában van, s naponta ezrek sorsát temeti maga alá. Rajtuk, azaz rajtunk, semmilyen szociális demagógia nem segít. — Három be nem teljesült magyar forradalom feladatait kell most békés úton elvégeznünk. Június 16-án az utolsó ilyen hősi kísérletre emlékezik nemzetünk. Az 1956-os forradalmat a szovjet hadsereg leverte, nemzeti bizottságainkat, munkás- tanácsainkat, újjáéledt pártjainkat pedig a hazai reakció számolta fel. Az ezt követő megtorlás és bosszú újkori történelmünkben példátlan méretű volt. — A megfélemlített és reményét vesztett népnek aztán alamizsnaként juttattak néhány morzsát, a magánszférában elismertek bizonyos szabadságjogokat, és nagylelkűen engedték, hogy az emberek önmaguk kizsákmányolásával elviselhető körülményeket teremtsenek maguknak. Saját boldogulásunkat csak alattvalóként kereshettük, felelős polgárként közös sorsunk alakításába nem szólhattunk bele. Az ország irányítása a mindenható hatalomra maradt. A szűk hatalmi elit magánügyként kezelte közös ügyeinket. — Az eredmény ismert: versenyképtelen gazdaság, működésképtelen társadalom, tömeges elszegényedés, megromlott morál. A válság a rendszer válsága, megszüntetni a jelenlegi hatalmi szerkezeten belül nem lehet. Harminc év bénultsága után végre megszólalt társadalmunk. Független szervezetek létrejötte és nagyszabású megmozdulások jelzik, hogy kezébe akarja venni sorsának alakítását. A gazdasági zuhanás megállításának előfeltétele a politikai rendszer megváltoztatása. — Végül nyomatékosan leszögezzük: az Ellenzéki Kerékasztal szervezetei nem azért ülnek le a tárgyaló- asztalhoz, hogy a hatalomból maguknak egy-egy részt kihasítsanak, hanem azért, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben maga a nép szerezheti meg a hatalmat saját magának. Mégpedig nem erőszakkal, hanem békés eszközökkel. Mit kíván a harmadik oldal? Ezután a megállapodásban harmadik tárgyalófélként felsorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak szóvivője, dr. Kukorelli István kapott szót. — Kezdeményezői voltunk és vállalói vagyunk ennek a mai kerékasztalnak, ami, valljuk be, kicsit szögletesre sikerült. Jelentősége mégis nagy a békés társadalmi fejlődés nézőpontjából. Az általunk is aláírt megállapodás kölcsönös és józan kompromisszumok eredménye. E kompromisszumokkal azzal, hogy ki hol ül, nem kelthetünk illúziókat, nem csaphatjuk be a ránk figyelő közvéleményt. Ez a három oldal sok mindent kifejez, de sok mindent eltakar. Nem vitatható az ellenzék és a hatalom szembeállítása. Demokrácia a jövőben aligha képzelhető el a kisebbségi jogokkal védett ellenzék nélkül. Vitathatatlan, hogy az ellenzéki oldalon és néhány más társadalmi szervezet esetében hiányzik a gazdasági infrastruktúra, amelynek általunk is szorgalmazott megteremtése, tárgyalásaink és a kormányzat feladata. — Nézetünk szerint tárgyalásaink legfőbb feladata az, hogy a többpártrendszerbe, a képviseleti demokráciába, a jogállamiságba való átmenet előtt álló történelmi csapdákat elhárítsuk, az aknákat felszedjük. Az aknafelszedést köztudottan nem lehet zaklatott idegállapotban végrehajtani. Milyen csapdákról van szó? Mindenképpen ilyennek tekinthető a mai törvényalkotási döntéshozatal. A jogállamiság megteremtésének, az alkotmányosságnak az évében élünk, kiváló szakmai műhelyek kínálják fel megvételre a jelentősebbnél jelentősebb törvénytervezeteket. A kormányzat dolgozik, teszi a dolgát. Fel kellene vennünk nekünk is e fordulatszámot, mert hiányzik a törvények megalapozásának társadalompolitikai oldala, a politikai közmegegyezés. Szerződésünkben leszögeztük: a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat. Ezzel egyetértünk. és javasoljuk, a már közzétett törvénytervezeteket, így például a párttör- vénvt. • csak az egyeztetéseket követően tűzze napirendre az Országgyűlés. Magyar- országnak rendeleti kormányzás helyett konszenzus jogra van szüksége, a törvények uralma a jogállamiság legfőbb ismertetőjegye. — Siettetni kívánjuk a legális viszonyrendszerek kiépítését minden téren, mert ez jelenti az igazi garanciát a hatalommal való visszaélések, az esetleges visszarendeződés ellen. Ösztönözzük közösen kiküldendő bizottságainkat a gyors és hatékony munkára, s a dokumentumról döntő plenáris üléseinkről zárjuk ki az obstrukciót, az önös pártpolitikai küzdelmeket. A törvényalkotási folyamat végén ott áll az új alkotmány elfogadása, amiről nézetünk szerint a választások után összeülő Országgyűlésnek kell döntenie. Az országnak az átmenet időszakában sem válságkezelő alkotmányra van szüksége. A teljes körű alkotmányozás elvégezhető, ha a politikai fordulat nem törik meg, és tisztázódnak vitáinkban a közzétett alkotmányi koncepció problematikusabb kérdései. Így például az, hogy ki az alkotmányozás alanya, ki a szuverén, ki a gazda ebben az országban? — Jobbnál jobb országos és helyi programokkal tele az ország, pozitív fogadtatása volt a miniszterelnöki programnak is. Nagy történelmi közhely érvényesül ma nálunk : egyetlen program sem lehet sikeres társadalmi támogatottság, bizalom nélkül. Ehhez a tényleges társadalmi-gazdasági helyzetünkkel való nyilvános szembenézés szükséges. — A harmadik oldal egyetért abban, hogy napirendjeinken két fő téma szerepeljen, nevezetesen a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása, illetve a gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladatai. — Kerékasztalunk a tárgyalási folyamat megkezdésének jelképe. Kezdeményezzük közösen a helyi társadalmak szintjén hasonló fórumok, kerékasztalok létrejöttét. Ha ezt lent nem végzik el, munkánk az elitek párbeszéde marad. — Az elhangzott szándék- nyilatkozatokból kivehető, hogy szűnőben vannak egymás iránt táplált fenntartásaink. Mai plenáris ülésünk egyik legnagyobb eredményének személy szerint azt tartom, hogy oldódik a félelem, amivel nem élhet együtt egyetlen demokrácia sem. Ezt június 16-a előtt jóleső érzés megállapítani. — A harmadik oldal elfogadja a tárgyalási feltételeket, be fogja tartani az ügyrendi szabályokat. Tárgyalásainkhoz — amelyek reményeink szerint egyesíthetik a demokrata és a hazafiúi erényeket — felkészültséget, türelmet és felelősséget kívánunk — hangsúlyozta befejezésül Kukorelli István. * * * A szándéknyilatkozat elhangzását követően Szűrös Mátyás mondott zárszót. Ebben hangsúlyozta: — Ügy gondolom, az elmondottak alapján valamennyi tárgyalófél számára világos, hogy milyen kérdésekben kívánatos az elkövetkezendő napokban, hetekben közelíteni az álláspontokat, netán megállapodásra, konszenzusra jutni az ország nyilvánossága előtt. A szándéknyilatkozatokban kirajzolódtak azok az álláspontok, vélemények is, amelyékben tükröződnek a nézetkülönbségek. Ez a tárgyalásoknak a kezdetén igazán természetesnek tekinthető. A tárgyaló felek meghatalmazása alapján bejelentette, hogy — az előzetes megállapodás szerint — június 21- én 17 órakor ugyancsak az Országház Vadásztermében plenáris ülést tartanak.
