Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-24 / 120. szám
NÉPÚJSÁG O 1989. május 24., szerda Körkép a strandokról Ha végre itt (lesz?) a nyár... Pillanatkép a mező kovácsházi strandról Foto: ital Edit Az előrejelzéseknek mostanában egyre-másra fity- tyet hány az időjárás; egyik nap még didergőnk, másnap a hőguta kerülgeti az embert. Azért bizakodjunk: most már igazán nyárnak kell lennie, s ezen a bét végén már napozhatunk, úszhatunk. A megyében működő strandok közül ezúttal a füzesgyarmatin, a tótkomlósin. a gyopárosln és a me- zőkovácsházin érdeklődtek tudósítóink; Molnár Lajos, Csete Ilona és Halasi Mária. A füzesgyarmati strandfürdő — a hagyományoknak megfelelően — május elsején nyitotta meg kapuit. Ebben -a hónapban csak pénteken, szombaton és vasárnap fogadja a lubickolni vágyókat — sorolta Nagy József, fürdővezető. — Miért? — Az idény elejére igyekeztünk minden javítást elvégezni, mégis csak most kezdődnek a nagyobb munkák. Termálvizünk 62 fokos. ezt hűteni kell. A meglévő hideg vizes kutunkat az egyik kútfúró vállalat szivattyú segítségével mosatja, mert homok rakódott le benne. A napokban elkezdik egy új kút fúrását is. Ha majd az egyik kút üzemképes lesz, akkor tudjuk megoldani a vízcseréket és az egész hetes nyitva tartást? amit június 1-jétől tervezünk. Jelenleg a hideg vizet a községi hálózatból pótoljuk, de ez igen költséges. — A tavalyi évhez képest változott-e a belépőjegyek ára? — Nem, a felnőttjegy változatlanul 20, a nyugdíjas 12, a gyerekeknek pedig 10 forintot kell fizetniük. — A strandfürdő vize valóban gyógyhatású? — Igen, a fürdőorvos több betegségre is javasolja. A közeljövőben szeretnénk kérni az Egészségügyi Minisztériumtól, hogy a kutunk vizét hivatalosan is nyilvánítsák gyógyvízzé — fejezte be Nagy József. * * * A tótkomlósiak kedvért nyári pihenőhelye a strand. Az idei szezonra elkészült a két új pancsoló is, a kicsinyek legnagyobb örömére. Cziczhan Józsefné igazgatónőtől azt is megtudtuk, hogy május elseje óta — a rossz idő ellenére — közel ezer látogatója volt a fürdőnek. Naponta 150 diák úszásoktatását biztosítják. Ami nem a legjobb hír — emelkedtek az árak. De! A drágulással párhuzamosan bővült a szolgáltatások köre is. Rövidesen elkészül a szauna, folyamatosan üzemelnek a büfék, falatozók. A gyógyászati rész is bővült tangentorral, masszázzsal és pedikűrrel. * * * Gyopárosfürdőn, mint minden évben, az idén is május elsején, majálissal egybekötött szezonnyitót tartottak. A borongós, hideg idő miatt azonban kevesen vállalkoztak fürdőzésre. Csütlög János igazgató már a jó idő reményében nyilatkozott lapunknak: — Ilyenkor, szezon elején reggel 8-tól délután 6 óráig tartunk nyitva, de júliustól bevezetjük a korai (6 órás) nyitást. A versenymedencét azok is használhatják majd, akik a késő esti órákban jutnak ki ide, hiszen 21 óráig állunk minden fiirdőző- nek a rendelkezésére. Áraink (fürdöjegyek) megduplázódtak, szolgáltatásaink 20- 25 százalékkal drágultak. Van egy új kezdeményezésünk ennek ellensúlyozására: az olcsó jegy. Aki délután 3 óra után érkezik, annak félárú a belépője. Az idén új büféket nyitottunk, sőt, zöldségespavilont is üzemeltetünk. A gyerekeknek óriási csúzdát szeretnénk felépíteni, az alapozá-. si munkákkal már elkészültünk. Sajnos, a felnőttek számára nem tudok biztatót mondani a fedett medence kapcsán. * * * A mezőkovácsházi strandfürdő üzemeltetését ez évben a költségvetési üzemtől a Gamesz intézmény vette át. Vezetője Kerekes Gábor lett, aki kérdéseinkre kissé gondterhelten válaszolt: — Az átszervezés januárban történt, és azóta a beüzemelés munkálatai folynak. A fürdő a Köjál megnyugtató jóváhagyása után május elsején nyitott. A hónap eleji kedvezőtlen időjárás ellenére eddig 7 ezer forint a bevételünk. Igaz, ebben benne van a jegyek áremelkedésével járó egy-két ezer forint is. — Milyen feladatok maradtak■ a nyitás után? — A fürdőt két hideg vizes és egy 1200 méteres melegvizes kút látja el, amit eredetileg olajkútnak fúrtak 'Az idők folyamán a csövek megrongálódtak, és nagy a vízkőlerakódás. Komoly gond a melegvíz-hozam további biztosítása. Üj kutat kellene fúrni egy felső, bő- vizűbb rétegbe, ami viszont függvénye a város pénzgondjainak Ideiglenesen a vízkőlerakódást meg lehet ugyan szüntetni, de ez bizonytalan tényező. Másik gondunk, hogy az áfész a fürdő területén levő büfét nem üzemelteti. Szerződéskötéssel ezt is aGamesz- nak kell megoldania, még a csúcsidény előtt. Harmadik gondunk, hogy mellettünk található az építőtábor, ahol most román menekülteket helyeztek el. A tábor vízellátását a fürdő kútjai adják, ami nekünk vízelvonást, és egy emberünknek komoly túlórát jelent. Egyébként egy fürdőmester, egy gépész és öt nyugdíjas kisegítő látja el a telepi feladatokat. Csúcsidőben napi ezer látogatóra számítunk. — Mit terveznek a jövőben? — Ez évben jelentős átalakítás vagy változás nem várható. Már régóta megvan egy tanmedence elképzelése, ami a városias jelleghez követelmény, és a víz gyógyhatásának kihasználására is születtek elképzelések. Azt azonban, hogy mindebből mikor lesz valóság, ma könnyelműség lenne jósolgatni. Vasárnaptól: új autóbusz-menetrend Sajtótájékaztató a Körös Volánnál (Folytatás az 1. oldalról) kor érkezik a célállomásra, ahonnan 14.10-kor indul és 19.10-kor érkezik Békéscsabára. Azok az utasok, akik Békés megyéből utaznak Mátraházára augusztus 31- ig a teljes árú menetdíjból egyszeri utazásnál 10 százalék, menettérti utazásnál pedig 20 százalék kedvezményt kapnak. Az elmúlt évtől, kísérleti jelleggel Békéscsaba—Berekfürdő között indított járatot a Volán. A kísérlet jól vizsgázott, ezért az idén is közlekedtetik a fürdőjáratot. Üj járatpár közlekedik hétfőtől munkanapokon Dé- vaványa és Gyomaendrőd között, a járat Dévaványáról 18.40-kor indul és csatlakozása lesz az Egerből érkező távolsági autóbuszjárathoz, illetve a Békéscsabáról 18.50-kor érkező gyorsvonathoz és a 19.21-kor érkező személyvonathoz. Szarvas és Öcsöd, valamint Mezőhegyes és Tótkomlós között munkanapokon, a kora esti órákban új járatpár közlekedik majd, ez utóbbihoz az orosházi járat csatlakozást biztosít Újdonság, hogy a Mátra Volán az eddig Eger—Szolnok között közlekedő járatának útvonalát meghosszabbítja Gyomaendrödön keresztül egészen Szarvasig. Igen jelentős érdeklődésre tarthat számot, hogy május 28-tól Békés és Békéscsaba között közlekedő járatok a megyeszékhelyen a Rózsa Ferenc tér érintésével, a Luther utcán át a vasútállomásig közlekednek. Ez viszont menetidő-változást jelent: 10 járat 5 perccel előbb, 9 járat öt perccel később, s három járat az eddigiektől 10 perccel később indul. A menetrendváltozással egy időben Békéscsabán csak a helyi járatok érintik majd a Malom teret. Kihasználtság hiányában megszüntetésre kerülő járatok közül említést érdemel a munkanapokon Orosházáról 13.40-kor Székkutasra, s onnan azonnal visszainduló járatpár. Ugyancsak változik a békéscsabai 17/G gyorsjárat, mely a jövőben csak tanítási időszakban közlekedik. A vállalat készen áll a megyeszékhelyen az ipari út elkészülte után a 21-es járat indítására. Vándor Pál elmondta, hogy felgyorsítják a Mezőkovács- háza—Lökösháza közötti 4902-es menetrendi mezőben közlekedő járatokat: a menetidő az eddigi 63 percről 45 percre csökken. Az új menetrendben a Körös Volán húsz vasútállomáson 165 induló vonathoz 208 autóbuszjárat, míg 192 autó- buszjárathoz 182 vonat ad közvetlen csatlakozást. A tájékoztatóhoz kapcsolódó kérdések sorában megtudtuk: a benzináremelés nyomán az idén még hatósági árakat alkalmaznak, ez évben a személyszállításban nem terveznek áremelést, az üzemanyagárak emelkedése a teherszállításban tükröződik majd. Elhangzott az a kérdés is: „Mi lesz Békéscsabán a Hunyadi téri autóbusz-pályaudvar, illetve a Kaziczy utcai telep sorsa?” A válasz: „Forgalmi áron kerül értékesítésre”. Az utazási díjakról megtudtuk: a személyszállítás nem nyereséges, a helyi járatokon dotációval tartanak egyensúlyt. Megkérdezték azt is, hogy miért nem indít a Körös -Volán menetrendszerinti autóbuszjáratokat Aradra? A válasz: „Igény van rá, de a közlekedésre nincs mód, ezért szünetel.” Végezetül a Körös Volán igazgatója bejelentette, hogy július 1-jétől mind a helyi, mind a helyközi járatokon ingyen utazhatnak a hetven éven Kutatók a ringben Coloradóban végzett, itt elnyomják (?!) — FSnökének viszketett a tenyere — Igazát keresi — Harminc év alatt semmi eredményt nem ért el? Amikor panasza nyomán felkerestem dr. Szlovák Sándort, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, Szarvason, az Öntözési Kutató Intézetben, nem sejtettem, hogy többórás beszélgetés után még sok-sok időt fogok eltölteni panaszával. Zaklatottnak, feszültnek és meg- alázottnak tűnik. Ahogy elmondja — végső elkeseredésében keresett meg. — Muszáj elölről kezdenem, hogy lássa, miért nincs jövőm, sőt múltam se nagyon ebben az intézetben — kezdi Szlovák Sándor. 1963- tól dolgozom az ÖKI-ben, mint tudományos munkatárs. Az Egyesült Államokban végeztem. Diplomámat a coloradói állami egyetemen kaptam. Ez bizony nem volt jó ajánlólevél. Bezzeg, ha a Szovjetunióban végzek! Akkor kezdődtek a bajok, amikor hazajöttem. Gátolni kezdték a munkámat. Ahogy teltek az évek, mind többet és többet vontak el tőlem. Például? Nem engedték, hogy kémiai analízist végezzek a laboratóriumban. — Nincs rá keret. — volt a válasz, ha az okát kutattam. — Régi dolgokat, ha lehet, most ne — állítom meg. — Beszéljen a jelenéről... — Szóval gátoltak, egyre többen, és egyre többször. Néhányszor feljegyzést küldtem dr. Marjainak (az igazgatónknak), hogy hagyjanak kísérletezni. Megint azt kaptam: nincs keret. 1988-ban teljesen fel akarta számolni a kísérleteimet. Olyanokat, amelyekkel még külföldön, szakmai lapokban sem találkoztam. Nem lehetett vele beszélni, fújta a magáét, nem értem el nála eredményt ... Kétszer adtam be pályázatot, hátha így pénzhez jutok. A válasz könnyen kitalálható: nincs keret! Semmi indoklás, hogy ezért, vagy azért nem jó a pályázatom. — Tudomására hozták, hogy nincsenek megelégedve a munkájával? Netalán összeférhetetlennek tartották? — Igen. Többször hangsúlyozták, hogy összeférhetetlen vagyok. Csakhogy, ^konkrétumot - soha, senki sem mondott. Egyszer egynapos szabadságra mentem, amit nem tudtam bejelenteni a főnökömnek. Nem találtam bent. Gondoltam, nem lehet probléma egyetlen napra elmenni, hiszen nem vagyunk gyerekek. Amikor bejöttem, az akkori főnököm elkezdett kiabálni, olyany- nyira, hogy kijöttem a sodromból és azt mondtam neki: velem ne kiabálj, nem vagy igazgató, és nem is leszel! Ettől úgy begurult, hogy írneg akart pofozni. Csitítgattam, mégis csak furcsa lenne, ha két tudományos kutató összepofozkodna. Mindenesetre bejelentettem az esetet az igazgatónak, aki elrendelte a vizsgálatot. A pofozkodó kedvű főnököm persze letagadta. De kérdem én, elmegyek az igazgatóig, ha az eset nem történt volna meg? — Mikor telt be a pohár? — A szarvasi helyi lapba egy nyílt levelet írtunk az igazgatónak címezve. — írtak? — Tizennyolcán írták alá. ezt a levelet. — Ami arról szólt, hogy ... — Szerettük volna tudni, intézeten belül milyen elv szerint osztják el a prémiumot? Ki, mennyi pénzt vesz fel évente? Hiszen mindenki csak a találgatásokra volt utalva, ez pedig rossz hangulatot keltett az emberekben. — Mi történt ez után? — Válaszolt az igazgató. Mellébeszélt. Az volt a válasza, hogy az intézeti fórumokon mindig megtörténik a megfelelő tájékoztatás. Ezt az állítást már nehezen viseltem el, ezért fordultam a Népújsághoz ... * * * Felkerestem‘a másik felet, az ÖKI igazgatóját is. Vázoltam, miért jöttem, ő is tőmondatokban mondta el Szlovákkal átélt tortúráit. Az összeférhetetlenségét, azt, hogy Szlovák Sándor 27 évi munkájának semmi eredménye nincs. Azt, hogy mások pénzéből csípi le a kutató fizetését. — 1980-ban került elém az ijgy. — emlékszik vissza dr. .Marjai Gyula, igazgató. Akkor még igyekeztem biztosítani az anyagiakat Szlováknak éppen úgy, mint a többieknek. Viszont sem akkor, sem azóta semmiféle tudományos eredményt nem ért el. Négy éve vagyok igazgató. Ez idő alatt került kenyértörésre a sor. Elnéző voltam vele, és ez a baj. Régen fegyelmit kellett volna adnom. Csakhogy úgy voltam vele, hogy elmúlt 50 éves, miért én, és miért most küldjem el? íme, most aztán eddig fajult az ügy ... * * * Arra kérem az igazgatót, hívjuk be az érintettet. Készséggel tesz eleget kívánságomnak. Szlovák Sándor aktatömeggel a kezében érkezik. Bizonyítékok valós vagy vélt igazához. Leül és bele is vág a közepébe: — Arra szeretnék választ kapni — szegezi a kérdést Marjai Gyulának —, hajlandó vagy-e tudomásunkra hozni, ki, mikor mennyi pénzt vett fel az utóbbi öt évben, intézeten belül? Marjai: (a választ nekem címezi). Ügy íratta alá Szlovák a levelet, hogy a dolgozók nem tudták, mire adják kézjegyüket. Miután Szlovák korábban az örmények javára gyűjtött, most is azt hitték, valami hasonló akciót végez, ezért írták alá az üres fehér lapot. Ezt tőlük tudom. Szlovák nem fékezi indulatait: — Nem igaz. Mi aláírásokat gyűjtöttünk, hogy az ENSZ foglalkozzon a magyar üggyel. Tudták, mit írnak alá. De beszéljünk korábbi dolgokról. Miért nem biztosítottad számomra a gondtalan kutatómunkát? — Azért — így az igazgató —, mert a harminc év alatt semmilyen eredményt sem mutattál fel... — Akkor a keszthelyiek miért dolgoznak velem? (Szlovák Sándor a mai napig kapcsolatban áll a keszthelyi intézettel, ahol — állítása szerint — szívesen foglalkoztatják.) Miért nem fogadtad el a pályázatokat, amiket benyújtottam? — Mert nem bíztam abban a munkában, aminek te lettél volna a vezetője! Mellesleg a munka elvégzése 20 millió forintot emésztett volna fel. Hogyan írhattam volna alá ilyen őrültséget? Szlovák (mondja megállás nélkül, érződik, hogy az igazát keresi !) : — Azt a 20 milliót négy intézet kapta volna. Elvettél tőlem minden lehetőséget Négy idegen nyelven beszélek, de ha idegenek jöttek az intézetbe, nem engem kértetek fel tolmácsnak ! (Az igazgató egy idegen nyelvet sem beszél! súgja oda nekem.) — Maga szerint miért nem hagyják dolgozni? — szóltam bele a párbeszédbe. — Azért mert az USA-ból jöttem. Etz nem tetszett! Szlovák végig ideges, feszült és támadó. Marjai Gyula egy darabig tűri, azután kijelenti, hogy nem hajlandó tovább hallgatni a rágalmakat :„Ha ennyire nagy tudós vagy, miért nem ala- kítsz egyszemélyes vállalatot? Ott nem kellene pofázni!” Megfájdult a fejem, mire befejezték eszmecseréjüket. Én pedig most már arra vagyok kíváncsi, mit mondanak a munkatársak? Ügy döntök, hogy véletlenszerűen nyitok be az irodákba. Találok, akit találok. Beszéljenek Szlovák Sándorról. Kérésükre megígértem, név nélkül írom meg véleményüket. Egy középkorú hölgy: fele-fele arányban van igaza Sanyinak (Szlovák). Igaz, hőbörgő típus, de az is igaz, hogy érti a szakmát és sikereket is elért. Többet is elérhetne, ha hagynák... Középkorú férfi: — öszszeférhetetlen ! Neki megmondtam már egy párszor! Fiatal férfi: Sok mindenben igaza van Szlováknak! A kutatási eredményei mindenesetre őt igazolják. És persze az is, hogy számtalan külföldi lap hozza publikációit. Ez azért önmagáért beszél, vagy nem? Szemüveges hölgy: — Való igaz, hogy vannak eredményei, de ha hagynák dolgozni, még több lehetne. Az igazság, hogy az emberek féltik itt az állásukat, és nem mernek melléállni... Megtalálom azt a férfit is, aki aláíratta azt a bizonyos nyílt levelet, ami a szarvasi lapban megjelent: —Természetesen tudták az aláírók, hogy mit írnak alá. Én jártam körbe vele, és én olvastam fel, mit tartalmaz. Nem tudom, hogy milyen ember Szlovák, csak hallomásból, arra meg nem lehet adni ... * * * A történetben sok a hallomás, a feltételezés. Elszabadultak az indulatok, a presztízsféltés. Kár, hogy alkotásra képes szellemi energiák ilyen perpatvarokra pocsékolódnak el. A helyzet láthatóan elmérgesedett. Belülről elrendezni szinte lehetetlennek látszik. De akkor ki tehet igazságot? Béla Vali
