Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 24., SZERDA Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM flz elvesztett hitet, bizalmat, és önbizalmat visszaszerezni Dr. Forrai József előadását élénk vita követte ,Jdöszerü ideológiai kér­dések” volt a címe annak az előre jelzett előadásnak, me­lyet dr. Forrai József, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára vállalt fel, hogy hozzájárul ezzel a művelő­désirányítók ötnapos to­vábbképzésének sikeréhez. Az események sodrában ter­mészetes volt, hogy a terve­zett előadás gyakorlati kér­désekkel is kibővült, sőt azzal kezdődött, hogy az elő­adó felolvasta a Népszabad­ság tegnapi számában meg­jelent reformkori platform­tervezet egyik passzusát, mely így hangzik: „Mai ösz- szetett világűrbe annak az ázsiai típusú, despotikus posztsztálinista rendszernek a válsága, amely Magyaror­szágon 1948 után épült ki, majd az 1956 utáni számos elmozdulás, finomítás, re­formtörekvés és átmeneti si­ker ellenére ma már műkö­désképtelen. A rendszer le­bontása, demokratikus és szocialista irányultságú meg­haladása szükséges és sür­gető.” — Ha végiggondoljuk: ke­mény megfogalmazás — mondotta —, kemény kriti­ka. Véleményem szerint a szegedi nyilatkozat helytálló megállapításokat tartalmaz, ugyanakkor mégsem értek egyet azzal a doktriner meg­közelítéssel, mely a kiala­kult gyakorlaton 150—200 évvel ezelőtt megfogalma­zott gondolatokat, hittételeket kér számon. A történelmen, a valóságon, a gyakorlaton nem lehet számonkérni el­méleti tételeket. — Felmerül a kérdés : igaz-e az, hogy napjainkra a szocialista, a szocializmus kifejezés fosztóképzővé vált? Hogy mindaz, ami elé jelzőként került, elértékte­lenedett, kiürült, tartalmá­ban eredeti jelentésének el­lentétébe fordult. Pl. szocia­lista demokrácia, szocialista piacgazdaság, szocialista er­kölcs stb. Miután személyes vélemé­nyeként ezt így nem fogad­ta el, hangsúlyozta: „Vál-, ságos helyzetben és romló közhangulatban széles körű tetszésre tarthatnak számot ilyen megfogalmazások, mégis azt hiszem, hogy a szocializmus, mint gondolat­rendszer, mint értékrendszer és mint valóságos gyakorlat, tehát társadalmi, politikai mozgalom, nem tűnik el az emberi fejlődés horizontjá­ról azzal, hogy itt Kelet- Európában a magát létező­nek, megvalósultnak minő­sítő szocializmus gyakorlata zsákutcába jutott.” A továbbiakban a szocia­lista mozgalom néhány ere­deti értékére, törekvésére tért ki, majd arról szólt, Van-e ezeknek létjogosultsá­ga napjainkban, mai gyakor­latunk hogyan^ viszonyul ezekhez? Sokan felteszik a kérdést: mi történik ma ná­lunk? Mi az, ami ma na­pirendre került? Rendszer- változás? Modellváltás? For­mációváltás? Rekapitalizá- ció? „Véleményem szerint — mondotta — nem más tör­ténik, mint a fejlődést meg­zavaró, önkényes beavatko­zás utáni visszatérés az eu­rópai fejlődés normális vo­nalához.” Mint mondot­ta, a marxi gondolatrend­szerrel, azaz a szocialis­ta eszmeiséggel és érték­renddel teljesen összhang­ban levő az, ha a társada­lom gazdasági viszonyainak adott fejlettségi szintjéhez igazítjuk a társadalom tu­lajdonviszonyait, politikai felépítmény-viszonyait, és szellemi-kulturális életét. Ezután arról szólt, hogy — utalva a szegedi nyilatko­zatra — a Kádár-rendszer­ben a sztálini struktúra vál­tozatlansága mellett történ­tek elmozdulások, finomítá­sok, reformtörekvések, ame­lyek megteremtették mára Magyarországon a kitörés előfeltételeit. Szünet után számos kér­dés hangzott el. A vendégés a továbbképzés résztvevői megvitatták — többek kö­zött — azt, hogy a szinte használhatatlan tankönyvek­kel lehet-e ma korszerűen tanítani: hogy a pártokta- tásban fel kell számolni az olyan helyzeteket, amikor diplomás pedagógusokat ala­csonyabb műveltségű elő­adók „okítnak”; hogy a ha­tásköri jogosítványok le­mondása után mi a teen­dő? Hogyan kell (lehet) az ideologikusán vezérelt párt­ból politizáló .pártot létre­hozni, amelyben nem krité­rium a tagok világnézeti meggyőződése. Helyeselték, hogy legyen az idén párt- kongresszus; hogy az értel­miséggel gyökeresen meg kell változtatni a párt egész kapcsolatrendszerét és tar­talmát. — Öriási hitelválságot élünk meg — mondotta be­fejezésül dr. Forrai József —, nemcsak anyagiakban.- hanem a lelkekben is. Én ezt érzem a legveszélyesebb­nek. Ebben kell kezdemé­nyeznünk egyfajta szövetsé­get, világnézetre, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Annak a módját megkeresni, hogy az embe­rek megingott bizalmát, ön­bizalmát, az elveszett hite­ket visszaszerezzük, mert. másképp a társadalom elve­szett. A továbbképzés délután is folytatódott, vallás- és egy­házpolitikai kérdésekről, majd a Demisz megyei szer­vezetének tevékenységéről hangzott el előadás. S. E. Már hagyomány, hogy az autóbuszok menetrendjének változása előtt sajtótájékoz­tatót tart a . Körös Volán, melyre meghívják a na- I gyobb fuvaroztatókat. az utazási irodák és a tanácsok közlekedési szakembereit is. Tegnap délelőtt a megye- székhelyen Vándor Pál, a vállalat igazgatója adott át­tekintést a Volán munkájá­ról, ismertette az autóbusz­közlekedést érintő menet­rendváltozásokat. Bevezető­ben szólt a Körös Volán ta­valyi gazdálkodásáról, s ar­ról, hogyan teljesítették a ' célul tűzött feladatokat. Eb­ből kitűnt: a 2400 dolgozót foglalkoztató ' közlekedési vállalat 867 millió forint termelési értéket és 36 millió forint nyereséget ért el, 1127 különféle járművet üzemeltetnek, s részt vesz­nek mind a belföldi, mind a nemzetközi személyszállí­tásban és árufuvarozásban, teherautóik és járműveik együttesen több, mint 33 millió km-t futottak, elszál­lítottak 50 millió utast, egy­millióval többet, mint egy esztendővel korábban, s el­fuvaroztak több, mint 3 mil­lió tonna árut. Év közben, vagyis a tava­lyi menetrendváltozásokat követően a helyi járatoknál a megyében 111 esetben, az igényeknek megfelelően mó­dosították az indulási idő­pontokat. 38 új járatot állí­tottak be, 23 kihasználatlan járatot megszüntetett a vál­lalat. Ezzel egy időben a helyközi járatoknál 162 eset­ben módosították az indulá­si időpontokat. 18 új járatot indítottak és hat járatot szüntettek meg. A helyi ta­nácsok segítségével átszer­vezték a békési, a mezőbe- rényi és a gyulai helyi já­Vándor Pál igazgató tájékoztatója Fotó : Kovács Erzsébet ratú forgalmat. Békéscsaba —Újkígyós közötti helyközi járatok menetrendjét az igé­nyekhez igazították, a Bé­késcsaba—Gyula, a Békés­csaba—Doboz közötti jára­tok békéscsabai útvonalát módosították. A beállított járművek többletkikxméter- vonzata a megszüntetettek figyelembevételével így is több, mint 110 ezer kilo­méter. A mostani, vasárnaptól kezdődő változásokról Ván­dor Pál a következőket mondta : — Bizonyos mértékben elő­nyös helyzetben vagyunk, mert a változásokat illetően szinte naprakészen követtük az igények változását, s áp­rilis végéig egyensúlyba ke­rültek az óha jok és a lehe­tőségek. A területi menet­rendi értékezleteken 132 gondot jeleztek, s ezek kö­zül 48 már megoldódott, il­letve az új menetrendbe be­építettük azokat, néhány igényt a későbbiek során elégítünk ki. bizonyos felté­telek után, ilyen például a megállóhelyek kiépítése. El kell utasítanunk néhány egyedi jellegű, új járat be­állítására vonatkozó kérel­met, melyek mögött reális, ugyanakkor nem tömeges igények jelentkeznek — hangsúlyozta a Körös Volán igazgatója: Ezek után a változtatá­sokról tájékoztatta a meg­jelenteket: — Az elkövetkező napok­ban 158 autóbuszjárat indu­lási időpontja megváltozik, 19 járatot megszüntetnek, 15 ■ új járatot indítanak. Néhány lényegesebb változás: az új távolsági járatok közül egyik leglényegesebb a Békéscsa­báról induló, Békés—Mezö- berény—Gyomaendrőd— Szolnok—Hatvan—Gyön­gyös—Mátraháza útvonalon közlekedő járat, mely min­dennap negyed 6-kor indul a megyeszékhelyről és 10 óra­(Folytatás a 3 oldalon) Finn vendégek Békéscsabán Tapasztalatcsere a kulturális életről MUOSZ-dokumentátorok látogatása Békéscsabán A hétfői oktatási és kul­turális intézménylátogatá­sok után tegnap délelőtt Békéscsabán, a Fenyves Szállóban a két város kul­turális életéről cseréltek ta­pasztalatokat a finnországi Mikkeliből érkezett delegá­ció tagjai és békéscsabai vendéglátóik. Fekete János- nénak, a Békéscsabai Váro­si Tanács általános elnök- helyettesének bevezető sza­vai után dr. Virág László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője mutat­ta be a helyi kulturális in­tézményeket, a művelődés­ben betöltött szerepüket. A vendégek érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatót. Több, a fenntartással és az önállóságukkal kapcsolatos kérdést tettek fel. Mint dr. Papp István, a megyei művelődési központ és dr. Ambrus Zoltán, a me­gyei könyvtár igazgatói el­mondták, az állami támoga­tás mellett szükségük van a saját bevételre is. A műve­lődési központ többek kö­zött tanfolyamok, a könyv­tár saját nyomdája révén jut olyan összegekhez, me­lyeket munkájuk bővítésére, színvonalának emelésére használnak fel. Matti Liuk- konen úrtól, a városi tanács kulturális igazgatásának ve­zetőjétől megtudtuk: Finn­országban a művelődési in­tézmények tulajdonosai a te­lepülések, működésükhöz szintén kapnak állami tá­mogatást. Jelenleg Mikkeii- ben kulturális célokra a vá­ros teljes bevételének 4 szá­zalékát juttatják. Ez egy la­kosra számítva 850 finn már­kát jelent. Ez az országos átlaghoz viszonyítva igen jó, hiszen Helsinkiben csak fele ennyit fordíthatnak a művelődésre. Ugyancsak tő­le hallottuk, az állampolgá­rok öntevékeny kezdemé­nyezéseit jobban szeretnék segíteni, ám akadály, hogy nincs elegendő olyan szak­ember, akik az amatőr mű­vészeti csoportokat vezet­nék. A koncertház átadásá­val felpezsdült a zenei élet, a zenekar fejlesztéséhez azonban jó néhány hang­szerre nem találtak muzsi­kust, és a zeneoktatás is ta­nárhiánnyal küszködik. Nem ismeretlen ez a probléma megyénkben sem. A résztvevők úgy ítélték meg, a további kapcsolat- építéshez jó alapot nyújtott a kötetlen beszélgetés. Vé­gül szó esett még a Napsu­gár Bábegyüttes közelgő, jú­liusi mikkelibeli fellépései­ről is. A békéscsabai vendéglá­tók ezután városnézésre hív­ták a testvérvárosi küldött­ség tagjait, mégpedig repü­lőn. A délután programjai között látogatások szerepel­tek a Munkácsy Múzeum­ban, a Tanítóképző Főisko­lán, majd az 1985-ben meg­alakult Magyar—Finn Bará­ti Társaság várta a vendé­geket. Az esten békéscsabai művészeti együttesék mu­tatkoztak be. Ma a finn köz- művelődési delegáció tagjai a városi kórházat tekintik meg, majd Vésztő-Mágorra indulnak. Sz. M. A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének mint­egy ötven dokumentátora ér­kezett tegnap Békéscsabára. Délelőtt a megyei könyvtár­ba látogattak, ahol a doku­mentációs munkával ismer­kedtek. Ezt követően Gyulá­ra utaztak, ahol megtekin­tették a város nevezetessé­geit, majd a Karaván ven­déglőben Fási Adám régi is­merősként fogadta a vendé­geket. A délutánt a Békés Me­gyei Népújság szerkesztősé­gében töltötték, tájékozód­tak a szerkesztőség életéről. A dokumentátorok ma Sze­gedre utaznak, ahol meg­tekintik a Somogyi Könyv­tárat és ellátogatnak a ki­bernetikai laborba. Kötetlen beszélgetés a két város kulturális életéről a Feny­ves Szállóban Fotó: Kovács Erzsébet g. P. Nagybánhegyesi hét BÍKÉS MEGYEI a ES02S-ban A makói hagyma után megcsappant a nyugati keres­let. Ezért az idén először termesztenek a Nagybánhegye­si Zalka Termelőszövetkezetben jó minőségű, a tőkés piacokon is eladható stuttgarti vöröshagymamagot. A határban folyó időszerű munkákról, az 5. oldalon talál­ható riportban számolunk be. A növényvédelmi főmű­vezető elmondja: a betakarításkor megmozdul a falu apraja-nagyja. Nem csoda, az értékes vetőmag 40 ezer forintot ér mázsánként. Vasárnaptól: új autóbusz-menetrend Sajtótájékoztató a Körös Volánnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom